Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-23 / 95. szám
6 ELLENZ fi K 19 3 !i i pr 11 i * 2 5. wm nrz'íGAiDASÁ« - snmwitus A világ negyedik szőlőtermelő állama vagyunk és borkivitelünk — nincs loo^i'dáh ríSfCrc miéit oiosiHtrta llancu NíIíími<i1i! \ ham Naţionala lolhivtj azon bankokat, mc\ ck \ iss.-ios.\imuol.i\t vc.'/nck igém l»c. hogy ■M t'.tiuk •> It' :*.»!»!'.; terjedő hiteleket .1 gS'zdák I. ,T> \ ctde'ki .A Hetit elét',Hl k I teljesei» .1/ • >>.•■» I vi.t'.t:" köröket, iimttán a |*a.• il.ik fi ' ssi abb dóré vesnk igénvbe szokás szerint ‘ssóneikei. Nem leltei kívánni, Itt':-’.' estedül wis'nugot \ i'ároljanak .t kölcsönvett )vif//el. í'H kezesre, gazdasági Ielszerelésre, .te állatállo- v.-.mi kiegé-z nősére is szükség van, ebből pedig cm leitet kilenc hónap alatt a kölcsönt v sv/at- etei. Az ervlévi bankok felterjesztést intézlek ennek alapján a jegybank igazgatóságához. \ kiadott rendelet megváltoztatását kertek, z,v kielégíthessék a speciális erdélyi igényeket es évekre szóló hitelt nyújthassanak gazdáink részére lenre lyplac Cluj: Buza: -7—7S, a—3% 450—460, árpa: tş»—60 4»—»5,20, zab: 40, 3—4% 330—340 1 eh érmák: 1050, fehérbab: 280, széna I, osztályú 130. 11. o. no, lucerna és lóhere takarmány, bu- z.aszahna: 80 lej inéterma-zsánként. Bucureşti: Buza: 78, 3% 401, buza: 76.3% 400 lej, zab: 42, 2% 332 lej métermázsánként ab vagon Bucureşti. Lisztárak: Cluj: o-ás liszt: 740, 4-es liszt: 68c, mtegTÚlt: 70c—710, kukoricahszi I. oszt.: 390, II. oszt. 310, korpa: 130. Bucureşti: o-ás liszt: 800, I. oszt.: 675—720, II. ősze.: 595—620, barnaliszt: 500 lej mérermá. zsáóként Termeljünk zöldségmagvakat. A földmivelés- ügyi minisztérium növénytermelési szakosztálya a raeaógazdasági kamarákat és preíekurákat fel. hívta, hogy minéhl intenzivebb propagandát fejt. senek 3d a lakosság körében zöldségmagvak termesztésére. Továbbá elhatározták, hogy az or. szág különböző részein szelektáló és kísérleti állomásokat fognak felállítani. Ugyanis a szakkörök ráöctefc, hogy a kükföldről behozott zöldségmagvak az itteni viszonyoknak nem felelnek meS> %y az Erfurtból és Bulgáriából behozott magvak úgy csira, mint termőképesség tekint«, tében nem eléggé alkalmasak a belföldi terme, lésre. Románia a \ ilág negyedik szőlőt ermetlő álla ma, annak ellenére, hogy a befektetett tőkék évek óta nem hoznak kellő hasznot. A háború befejezése után az ültetési terület évről-év re nőve. keilett, de nem igen történtek lépések uz értékesíti, megszervezése érdekében. A terület több nmu feli-ben alsórendü szőíőfajok az. uralkodók. A beültetett terület nagysága és hozadéki: 1913 72.600 1,518.800 19— .3 140.000 5,434.600 1924 240.000 6,113.500 19-5 280.000 7,585.400 1926 258.200 5,070.900 19-7 281.000 7,240.500 1928 272.000 6,315.000 1929 271.100 5,082.300 1930 273-7°o 8,335.400 1931 278.600 8,488.500 1932 328.400 7,815.500 1933 328.500 7,721.500 1934 330.000 7,000.000 A borfogyasztás az utóbbi években a követke. ző volt: 1927-ben 7 millió 79 ezer 300 hektoliter; 1928-ban 7 millió 120 ezer 500 hl.; 1929- ben 5 millió 259 ezer 600; 1930-ban 8 millió 533 ezer 500; 1931-ben 7 mdiió 332 ezer 400, 1932-ben 7 millió 831 ezer 600 hl. |elenleg borkivitelünk nincs. A múltban a kö. vetkező volt: 1902-ben 4.300 hl.; 1 <105.ben 300 hl.; 1908-ban 1.400 hl.; 1911-ben 2000 hl.; 1914-ben 30 hektóliter; 1920-ban 15 ezer hl.; 1921-ben 5 400 hl.; 1922-ben 50 ezer 600 hl.; 1925-ben 15.500 hl.; 1926-ban 7.400 hl.; 1927brn 21,800 hl.; 1928-ban 6,500 hl. A borárak általános esést mutatnak. A 10—11 százalékos borok árai a következők: Odobesti, Panciu, Nicoresti, 1932—33-ban 6—12 lej, 1933 — 54-ben 3—5, 1934—35-ben 2,50—6 Jcj, Ura. gasani 1932—33-ban 9—13 lej, 1933—34-ben 3— 6 lej, 1934—35-ben 2.50—8 lej, Erdélyben (Arad) 1932—33-ban 8 — 12 lej, 1933—34.bon 3—6 lej, 1934—35-ben 3 — 5 lej, Bcsszarábia 193z—33-Lvan 7—12 lej, 1933 —34-ben 3—7 lej és 1934—35-ben 3—7 l«jSzerb és bulgár zöldségtermelők nemkívánatos elemek. Az ókrálysagbcli zöldségtermelők mozgalmat indítottak, hogy a földmivelésügyi minisztérium akadályozza meg a külföldről be. özönlő szezonkertészek termelését. Ugyancsak az ókirályságbcli termelők kérést adtak be a belügyminisztériumhoz. hogy vizsgálják felül jelenleg az ország területén tartózkodói szerb és bulgár kertészek tartózkodási engedélyét. Erdőgazdíistigiiiih «Hl illat Romána erdőgazdasága .1 viligkcrcskedchmberi jelentős szerepet jut zik. I .rdőtermékeink minő ségc és mennyisége versenyen leiül .11. A föld nevelésügyi niinis/ténum 1 nap .kban cr<irke.. statisztikát adott ki, amely mintegy kerev/a metszetét képezi ci dőga/daságunknak. lirdőterületünk megközelíti a ; millió hektárt, í vi kitermelési mennyiségünk az utóbbi években megközelítette a 18 millió köbmétert. Belföldi fogyasztásra lakosonkint 0.9—1 köbméter fa jut. Az ország különböző részein 790 fürészgyár működik és dolgozza fel a kitermelt fát. A fü- rászgyárak motor, illetve gépereje 73.850 lóerőt képvisel. Pakitcrnielésscl (mint állandó munkás) 65.000 ember foglalkozik. KitérErdélyre az óhlráiyságbcii erdőt^rvéíiaií BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától,) Cancicov földmivelésügyi alminiszter kijelentette, hogy az éik.rályságban érvényes erdőtörvényt rövidesen Erdélyre is kiterjesztik. A közbirtokosságokra vonatkozó jogszabályokat akarják elsősorban egységesíteni ezzel. Gzdasági minisztérium létesítése. ManohscuStrungá kereskedelmi és iparügyi miniszter a kormány elé indítványt terjesztett egy gazdasági minisztérium felállítására. A gazdasági miniszter irányítaná a közgazdasági természetű minisztériumokat és igv egységes intézkedésekkel irányítaná az állam gazdasági ügve.t. A minisztertanács elvben elfogadta az indítványt és elhatározta, hogy ilyen értelmű törvényjavaslatot készit. Hogyan készül az én házam ? (Amit minden építtetőnek tudnia kellene.) Irta: Komoly Ottó oki. mérnök. Rengeteg tervrajzzal és ábrával 99 lej az Ellenzék könyvosztályábau Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. VÁLTSA MEG VÁSÁRIGAZOLVÁNYÁT A Budapesti Nemzetközi Vásárra Május 3—13. 50 százalékos utazási kedvezmény. Vásárigazolvány kapható Clujon: Hermes Utazási Irodánál, Reg. Ferdinand 8. és a Wagons Lits-nél, Piaţa Unirii No. 18. ERDÉLYI SZEMMEL 4 AMERIKABAS IRTA : PAPP J. JÁNOS A nagy zenekar egy héten kétszer hangversenyt rendezett a nagyteremben, a klasszikus müvekből, esti 9 órai kezdettel. Tizenegy órakor (este) parkett- táac volt, aki nem táncolt, nézhette az erkélyről. Akinek kedvére volt, bérelhetett magának egy nyugvó széket, mely a fedélzeten egész idő alatt rendelkezésére állt. A nyugvó székért 1 dollárt kellett egész időre fizetni. A székre rátették névjegyét és igv más le nem foglalhatta. A hajón, ha kellett egy plaid, hogy hideg időben betakarózzék vele, külön díjért azt is kaphatott. A hajón szép sétákat lehetett tenni. Az alsó fedett fedélzeten esőben, vagy' szélben is, kényelmesen körül lehetett sétálni. Voltak társasjátékok, korongdobás, gyürüdobás, ping-pong, játszottak sakkot és bridget is. Voltak versenyek, falovakkal, ezek nyereményekkel voltak ösz- szekötve. A résztvevőknek bizonyos dijat kellett fizetni, ha egy lóra beneveztek. Volt kétszer egy héten mozielőadás is. Ezek sokszor reklámcélt is szolgáltak, amikor szép vidéket, vagy utazást mutattak. Volt a hajón kölcsönkönyvtár is, ahol bizonyos díjért német és angol könyveket lehet olvasásra kivenni. Több teremben voltak Íróasztalok, azon Írószer, levélpapír és kuvertek. Itt az utasok zavartalanul levelezhettek, melyet elutazásuk után, az első és második napon, — ha leveleinket rendes időben postaládába bedobtuk, Európába továbbították. A levelekre német bélyeget kellett ragasztani, amit a könyvtárosnál lehetett kapni. Amidőn azonban az angol partokat elhagyva, kiértünk a nyílt tengerre, későbbi leveleinket már csak New-Yorkból továbbíthatták. A hajón a barátságosabb emberekkel, — akik németül is tudtak, — megismerkedtem és velük elcsevegtem napközben. A hajón az emberek hamarább ismerkednek egymással, mint pl. vonaton. Volt egy igen kedves amerikai katolikus pap, aki egyúttal kiutazásomnál asztaltársam is volt. Ezzel sokat beszélgettem, miután jól tudott németül. így sokat megtudtam az amerikai állapotokról. Ez a pap mindennap a kisszalonban misét mondott. Ugyanis ezek a hajók erre is be vannak rendezkedve. Van egy szekrény a kisszalonban, amit oltárrá lehet átalakítani. A szekrényben vannak a kegyszerek. miseruhák, misekönyv .stb. A segédkezésl, a misénél, valamelyik katolikus alkalmazott végezte. A pap mindig reggel 7 órakor misézett, vasárnap pedig két misét tartottak, a másodikat egy másik angol pap mondta. ? Érdekesek ezek az angol papok. A latin imádságokat angolosan ejtik ki. hogy alig lehet némelykor a latinra ráismerni. Napközben, mikor sétáltunk, figyeltük a nagy halakat is, sajnos azonban ritkán mutatkoztak. Csak vagy kétszer láttunk felugrani nagyobb halat, ezek valószínűleg delfinek voltak. Utolsóelőtti napon, mikor már Amerika felé közeledtünk, a távolban egy cethalat is észleltünk. Ezt onnan tudtuk, mert a cet. ha a vízből felemelkedik, hogy lélegzetet vegyen, orr- likaiból olyan nagy vizsugarakat bocsájt ki, mint egy jó nagy szökőkút. Ezek a nagy állatok New-Found- land vidékéről jönnek le az amerikai vizekre. Érdekes látványt nyújt a láthatáron távozó nagy hajó. Ugyanis egy darabig látni az egész gőzöst, lassan eltűnik az alsó váz, és már csak a kémények s az árbocok látszanak. Mikor ez is elvész a láthatáron, akkor már csak a füstöt lehet egy rövid ideig észlelni. Ez a jelenség kézzelfogható bizonyítéka a föld gömbölyű alakjának! Meg kell még említsem, hogy a hajón van egv uszoda, meg egy tornaterem is, amelyet az I. és II. osztályú utasok díjtalanul használhatnak. Ha valakinek meleg kádfürdő kellett, ha idejében a fürdőmesternek bejelentette, meghatározott időben ezt is kaphatott. (A fürdővíz tengervízből állt.) A fürdőszobát csak egy % óráig lehetett igénybe venni. Most még menjünk le kabinunkba és nézzünk ott egy kicsit körül. De vigyázzunk ám jól, bőgj7 melyik ulat válasszuk és melyik lépcsőházon indulunk le, mert. ha eltévesztjük a lejárást, akkor otl sohasem fogjuk kabinunkat megtalálni. Ezek a lejáratok a sok zeg-zugos folyosókkal olyanok, mint egy labirintus. A számozás szerint sem lehet eligazodni, mert valami különös rendszerrel vannak ezek a kabinok megszámozva. Megesett velem is, hogy lementem a legalsó rétegig és csak akkor láttam, hogy rossz helyen járok, mikor lent voltam és igy visszatérhettem, hogy újra négy emeletet egy másik folyósón lemenjek. Az én kabinom a D-Decken, tehát a hajó negyedik rétegében feküdt. Ez már oly közel volt a viz felszínéhez, hogy egy nagyobb hullámzás esetén nem volt tanácsos az ablakot kinyitni, mert a felcsapó hullámok kellemetlen tócsákat csináltak volna, a folyósón. Bőröndjeimet a csomagmester pontos időben kabinomba leküldte. A Hapag által kiadott két függőcédulán fel volt írva a kabin száma és a nevem is. A koffercédlilákon nemcsak az egyes osztályok számai volluk rányomva, hanem színben is különböztek egymástól. hogy a csomagmester már külsőleg is lássa, hová kell beosztani a bőröndöket. Így az I. oszt. színe sárga, a II. osztály színe zöld, a III. osztály színe pedig barna volt. A kabinom akkora volt. mint egy kényelmes fürdőszoba. Volt benne egy keskeny ágy, egy vizvezeté- kes mosdó, két csappal (meleg és hideg viz részére), egy keskeny, de magas ruhaszekrény, alul egy fiókkal. melybe a fehérneműt raktam be. A szekrényajtón egy bosszú tükör. Továbbá volt a mosdó felett egy villanylámpa, az ágy felett egy háló, a levetett ruhák részére. Azonkívül volt egy összehajtható szék és végül egy villanycsengő a kiszolgáló pincérnek A szellőztetést, miután kabinomnak ablaka nem volt. fent, az ajtó rácsán keresztül a folyosóról kaptam. de mivel a hajónak nagyszerű szellőztető készülékei voltak, a levegő teljesen kifogástalan volt. Reggel, amikor a kabinból távoztam, az ajtót végig nyitva hagytam. A vagyonbiztonsági állapotok oljran jók voltak, hogy habár pénzemet is (a kofferbe elzárva) a lakosztályomban hagytam, ruhadarabjaim pedig egy akasztón a falon függtek, soha semmi sem hiányzott. Reggel 7 órakor volt az ébresztő. Ez a trombitaszó olyan katonás parancsolóan hangzott, mint az étkezéshez való felhívás. Ez egy nehány taktusból álló bájos zene volt, élvezet volt hallgatni! Hajónk útközben a francia és angol partokon kikötött, hogy az utasokat részben leadja, részben pedig felvegye s végül, hogy az összegyűlt postát Európába expediálja. Ezekkel a kikötésekkel egy-egy nap telt el. A harmadik nap kiértünk az Atlanti-Óceánra, amikor gőzösünk teljes sebességgel, éjjel-nappal egyfolytában haladt Amerika felé. Összesen 6000 kilométer utat kellett megtenni, amihez ennek a hajónak 8 napra volt szüksége. Átlag óránként 40 kilométer sebességgel haladtunk. A tengerészek azonban a haladást csomókban (Knoten), illetve újabban tengermérföldekben számítják. ami majdnem ugyanaz. Egy tengeri mérföld 1852 méter. A hajón megtett utat egyik lépesőház falán kifüggesztett térképen naponta kis gombostűkre szűri zászlócskákkal jelezlek a mappán, de ezenkívül azt is közölték, hogy naponta hány tengeri mérföldéi tettünk meg összesen. (Folytatjuk.) Hirdessen az Ellenzékben
