Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-20 / 93. szám
1935 3prills 20. ellenzék KWAWSAC A francia és belga követ közbelépett a cement ára ügyében BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Universul azt a hirt közli, hogy Mano- lescu-Strunga kereskedelemügyi és ipari miniszter és a cementgyárak között kitört harc folytán a Bucuresti-i francia és belga követ közbelépett a miniszterelnöknél, hogy a kormány, tervbevett intézkedései előtt alaposan vizsgálja meg a gyárak részletes előterjesztéseit. A követek hangsúlyozták, hogy nem akarják az árdrágítást szolgálni, szükséges azonban, hogy a kormány az előállítás és áruforgalom feltételeit ismerje, mielőtt a törvényt teljes szigorral alkalmazza. Az UGIR jelentése szerint a romániai cementárak a Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban és Bulgáriában érvényes árakkal egy színvonalon mozognak. Az (UiGIR azt is megállapítja, hogy a kereskedelemügyi miniszter által előirt 17 ezer lejes áron felül legfeljebb még 650 lejt igényelhetnének jogosan a cementgyárak. Mano- lescu-Strunga miniszter ezt nem akarja elfogadni. Azt állítja, hogy a cementgyárak nem mondanak igazat. A cement vagonjának ugyanis nem 14.050, hanem csak 5000 lej az előállítási ára. A két szám közötti különbség rendkívül nagy. Ipari és kereskedelmi körökben kíváncsian várják, hogy a bevezetett vizsgálat majd kinek ad igazat. eltűntek“ I- _ t .... írja egy vevőnk, aki eí van ragckftcííyai a lotion Faciale.Sdierk hatásávafi • 1 .....—-------' . Lotion ^Faciale, Scherk ctooéirőre;60*100- «fojggagi í •Seherlt Ofcviy 160-300-475". 1 | tVezerkepyisejet 'U^Qeísiorí'Cqleq.MQiüor.7a Buc a reşţiV Rendkívüli esemény Bueuresti-ben Egy Hónapig tiptó népvándorlás lesz a fővárosban. — Mit igér a 99bucuresti-i Hónap66 BUCUREŞTI, április 20. Az impérium át- ■ vétele óta az erdélyi és bánsági vonatok szakadatlanul öntik magukból az embertömegeket a Bucuresti-i utcára. A csatolt területekről származó kereskedők, iparosok, ügyesbajos emberek, de főleg munkakeresők áradata hullámzik állandóan a főváros babyloni zűrzavarában. A Bucuresti-i utca évek óta a népkisebbségi nyelvektől hangos. De az a párszázezer ember, akit üzleti érdeke, vagy szomorú sorsa idehajszolt, elenyésző csekélység ahhoz a jónéhány millióhoz képest, akinek tizenhét év alatt nem volt alkalma uj hazájának fővárosát megtekinteni. A csatolt területek lakosságának zöme még ma is csak hirből ismeri Bucuresti-t. Mert hallani és olvasni sokat lehet róla. Úgy az erdélyi sajtóban, mint a nagy világlapokban még ma is jut hely a Bucuresti-i többé vagy kevésbé színes riportoknak. Ahány tollforgató embert itt vetett partra a sors hajója, mind azt hiszi, hogy valami rendkívüli csemegét tálal olvasói elé, ha azon melegében megírja mindazt, amit a megérkezés lázas pillanatában érzékelni tudott és ami első Bu- euresti-i körsétája alkalmával szemébe ötlött. Mindegyik kötelességének tartja, hogy „felfedezze“ Bucuresti-t. Számtalanon írták már le a Bucuresti-i utcát, a forgatagot, a keleti zsivajt, a Calea Victoriei-t, ezt a specifikus Bucuresti-i „su- gárut“-at, amely a főposta előtt indul el a fürge Dambovita partjáról és két kilométer husszuságban kigyózza végig a belvárost, hogy a külügyminisztériumnál a festői Sosea Kiseleff-ben elvesszen. Ezek a riportok táplálták és növelték a „Bucureşti“ fogalommal kapcsolatban született legendákat. A szenzációra éhes vidéki atyafiak úgy mesélnek egymásnak Bururesti-ről, mint gyermekkorukban az ovónéni regélt a kacsalábon forgó várról. Egyesek azt mondják róla, hogy egzotikus keleti város, mások szerint primitiv óriásfalu, elátkozott balkáni sárfészek, a fényűzés és nyomor Csimborassoja, az emberi szenvedélyek féktelen tobzódásának egyetlen nagy arénája; a lehetőségek korlátlan eldo- rádója, Kelet Parisa, virágzó fejlődésben levő világváros, stb. Pedig egyik sem, jobban mondva: mindebből egy-egy kicsi. Mert mindez csak egzotikus külszin. A hamisítatlan, igazi Bucuresti- be ugyanis az idegen nem tud behatolni. A saját, valódi egzotikumában élő Bucuresti-t kinai fal zárja el a jövevény elől. Ezt a Bucuresti-t csakis a szerencsétlen bennszülöttek láthatják és vehetnek részt annak, közép- és nyugateurópai értelemben vett ténylegesen egzotikus életében. De Bucureşti sem akar őrökké a ködbe burkolt legendák városa maradni. Ki akar lépni végre a kinai falak mögül és be akar mutatkozni ország-világ előtt. Május 9-én megnyitja kapuit és egy álló hónapig vendégül látja az ország lakosságát és a külföldi látogatókat. A főváros vezetősége május 9 és junius a-e között grandiózus ünnepségek keretében megrendezni a „Bucuresti-i hónap“-ot. A „Bucuresti-i hónap“ keretében a főváros vezetősége bemutatja a nagyközönségnek mindazt, ami egy metropolis fejlődésével, mai életével és jövőjével kapcsolatban érzékeltethető. A program olyan hosszú és változatos, hogy azt egy cikk keretében részletesen ismertetni lehetetlen. Egyelőre kénytelenek vagyunk csupán a program vázlatának körvonalazására szorítkozni. A „Bucuresti-i hónap“ egész tartama alatt a Károly Parkban olyan urbanisztikai kiállítás lesz, amelyhez hasonló eddig sem Romániában, sem máshol nem volt. Közben a város különböző részeiben rendkívüli látványosságokat nyújtó ünnepségek lesznek, kezdve a május 10-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett parádéval. Utána az egész ország tanulóifjúságának hagyományos versenye, majd különböző ipari szakmák és üzletágak versenykiállitásai. Azután a könyvnap, amelyet az idén különös pompával rendeznek meg. Színházakban díszelőadások. Ezt követi a gyermek-nap. Utána a sétaterek és kertek napja. Délután a főváros összes parkjaiban térzene és tánccal egybekötött kerti ünnepély. Ugyanakkor repülő-verseny. Másnap az erdők napja, amelynek keretében felavatják Bucureşti uj kirándulóhelyeit. A ,,Bucuresti-i hónap“-ot a restauráció megünneplése, nemzetközi futballverseny zárja be. A rendezőség gondoskodott arról, hogy az ország legtávolabbi zugából is mindenki eljöhessen a „Bucuresti-i hónap“ alatt a fővárosba. Olyan jelentékeny vasúti jegykedvezményt, elszállásolási és étkezési előnyöket nyújt a látogatóknak, amilyenek még egyetlen kiállítás alkalmával sem voltak. A programot és a kedvezményeket legközelebb részletesen ismertetjük. Felére szőliltofláK a behozatalt engedélyek számai BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A külkereskedelem rendezésére kiküldött legfelsőbb bizottság tegnap este ülést tartott, melyen megállapították a behozatal céljára rendelkezésre bocsátható idegen valuta mennyiségét a Banca Nationalanál. A bizottság ennek folytán az 1935. évi első negyedre előirányzott behozatali engedélyek számát 50 százalékkal leszállította. A Takarékpénziáf és Hitelbank közgyűlése A Cluj-i Takarékpénztár és Hitelbank nagyszámú részvényes jelenlétében Ugrón István elnöklete alatt csütörtök délután tartotta meg negyvenedik évi közgyűlését. Az igazgatóság jelentésében beszámolt a közgyűlésnek a hitelezőknek tett magánegyezségi ajánlatról és bejelentette, hogy a Cluj-i törvényszék megállapította, hogy a hitelezők és az intézet között a magánegyezség jogérvényesen létrejött, minthogy azt a hitelezők 82%-a okiratban elfogadta és egyben tudomásul vette, hogy a bank a kényszeregyezségről lemondott. Az igazgatóság bejelentése szerint ezek után a Hitelbank a rendes bankforgalmat ismét felvette. A közgyűlés az igazgatóságba uj tagokul báró Bánffy Dánielt, Milos Györgyöt és dr. Tusa Gábort, a felügyelőbizottságba pedig uj tagokul Fuchs Emilt, dr. Grois Lászlót és dr. Szentkirályi Sámuelt választotta be. A közgyűlés utáni igazgatósági ülésen Ugrón István lett egyhangúlag most már tizedszer az intézet elnökéül megválasztva, aki azonban, a ragaszkodás és bizalom ezen jóleső megnyilatkozásáért köszönetét mondva, újabb megbízatását nem tudta vállalni, minthogy magas koránál fogva a közéleti vezető szerepléstől végkép vissza akar vonulni és most, midőn az intézet kényszeregyezségét megszüntetve, a rendes működését ismét megkezdi, a vezetést fiatalabb kezekben óhajtja látni. Erre Velits Zoltán gróf Pestszenterzsébet, április hó. Még Cluj-ról ismerem, ahol a közönség becézett kedvence, a színpad tündöklő csillaga volt, akinek jutalomjátékán a rajongó ifjúság kocsijából kifogta a lovakat és diadalmámorban kisérte lakására. Aztán feljött Budapestre, ahol Pusztai Bélával a „Nebántsvirágban“ mutatkozott be. Mint ismeretlen rajongói, hódolói Cluj-ról többen ide is elkísértük. Budapesti bemutatkozása nem remélt sikert aratott. Itt is kifogták kocsijából a lovakat és diadalmámorban kisérte az ifjúság a lakásáig. Szerződtették. A 90-es évek legnépszerűbb, leg- ünnepeltebb operettprimadonnája volt. Felejthetetlen szerepei „Lili“, „Bob herceg“, „Serpolette“, a „Bubos pacsirta“ és alig két éve, „Érik a buzakalász“, stb., stb. Nincs az a budapesti virágszalon, amelyiknek több virágja volna, mint amennyit Küry Klára kapott egy-egy föllépte alkalmával. Virágzápor hullott reá s ő volt a virágok között a legszerényebb, de a legszebb virág. * Három hét óta súlyos betegen fekszik a Korányi-klinika II. em. 10. sz. kórtermének egy világos üvegverandáján. Ágya előtt spanyolfalat vontak. Csak ennyi a megkülönböztetése a többi beteggel szemben. 11 más beteggel együtt közös kórteremben fekszik az egykor ünnepelt nagy művésznő. Itt kerestem fel virágvasárnap délben egy kis virág- I csokorral, mint egykori kolozsvári bálványozott művésznőt. Kedvesen fogadott. A virágcsokrot hosszan, elmélázva nézte. — Köszönöm, hogy meglátogatott, hálásan köszönöm ezt a szép virágcsokrot. Mivel hálálhatom meg magának ezt a kedves figyelmét?! Aztán minden átmenet nélkül suttogva panaszolja, hogy nagyon beteg. Nem is hiszi, hogy jobban lesz. Próbálom vigasztalni, hogy a legjobb helyen, a legjobb kezek között van; bízzék abban, hogy nemsokára újból gyönyörködni fogunk a játékában. Hiszen alig 3—4 hete annak, hogy Lakner bácsi gyer- mekszinházában a Nagymamát játszotta. Akkor még táncolt is. Ezen az előadáson megfázott, hűvös volt s most nagyon beteg. — Nem tudom, hogy mi lesz velem — panaszolja. Kérdem: Mi fáj, szenved-e? Van-e valamire szüksége? Mit óhajt, mit kívánna?! — Köszönöm, hogy maga olyan jó és kedves hozzám — mondja szomorúan. Itt mindenem megvan, gondos, figyelmes és jó ápolásban van részem. — Köszönöm, hálásan köszönöm, nem kérek semmit! . . . Nem kell már nekem semmi! Bánffj Miklóst ajánlotta elnökül, akit az igazgatóság egyhangúlag megválasztott. Az uj elnök meleg szavakban méltatta Ugrón István elnöki működését és érdemeit, akinek az igazgatóság egyhangúlag jegyzőkön vi köszönetét mondott. Ugyanezen gyűlésen az igazgatóság Bodor Bertalant az intézet vezérigazgatójává nevezte ki. jongóitól, kérdem: tudják-e, Hogy Küry Klára nagybeteg? Kérdem, miért felejtették el a Lili 500 előadását, a „Fanchon asz- szony“ leányát, amelyekben páratlan ünneplésben részesítették?! Hol maradtak egykori kollegái? Hol van az a fővárosi ifjúság, amelyik a lovakat a kocsijából kifogta és diadal- mámorban a lakásáig kisérte?! Ezek megöregedtek. Hej, pedig ezek az öregek, mikor még fiatalok voltak, de nagyon tudtak lelkesedni Küry Kláráért. És most 11 szegény betegtársával közös kórteremben keservesen számlálja a napokat. „Jaj, mi lesz velem?“ Ezelőtt három évvel a IX. kér. elöljáróságon láttam újból. Kérdeztem, hogy mit keres az elöljáróságon, lehetek-e valamiben a segítségére. — Havi 40 pengő kegydijamért jöttem ide. Sorba állok, amig szólítanak. Mert Küry Klárának sem vagyona, sem nyugdija nincsen. Egykori partnerének, Lili szerelmes Plin- chard hadnagyának is csak virágvasárnap délután jutott az eszébe — miként a lapokból olvasom, hogy felkeresse Küry Klárát. Jól esett a látogatása. A hozott pár szál virágot becézi, de magában bizonyára halkan énekli a régi dalt: „Amit az ember elfelejtett, az mintha sohsem történt volna meg!...“ Rövid ideig voltam a művésznő betegágyánál, nem akartam fárasztani a beszéddel. Megnyugtattam, ha mindenki mindent elfelejtett is — én, mint egykori Gluj-it, soha sem hagyom s nem felejtem el! B. Gy. it Magyar Színház műsora: Péntek: Nincs előadás. Szombat: Nincs előadás. Vasárnap d. u. 6 órakor: Ă három sárkány. (Ilunyady Sándor Budapesten a Vigszin- házban páratlan sikert aratott cigányzenés, énekes vígjátékénak bemutatója. Rendes helyárakkal, Puskás Béla és cigányzenekarénak közreműködésével.) Vasárnap este 9 órakor: A három sárkány. (Premier bérlet 23. szám.) Hétfő d. u. 6 órakor: A három sárkány. Hétfő este 9 órakor: A három sárkány. Kedd d. u. 6 órakor: A három sárkány. Kedd este 9 órakor: A három sárkány. Szerda este fél 9 órakor: A három sárkány. it Român Opero irűsora: Péntek, április 19: MEFISTOFELES. Szombat, április 20: TRAVIATA (iskolamatiné). Vasárnap, április 21: VÍG ÖZVEGY (este). Hétfőn, április 22: CARMEN. De én a nagyközönségtől, az egykori raAkit elfelejtettek Küry Klára betegágyánál
