Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-20 / 93. szám

MWMMBBBWMWWMWWMBMBMIÍM 'rtHlHWfcádéMfel Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, üveass 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éveais ţt pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülöabözettH :3Vc> LVí. ÉVFOLYAM, 9 3. SZÁM. SZOMBAT 1935 ÁPRILÍS 2 0. Nagypéntek, Az orosz-francia katonai szerződést rövidesen aláírják Párisban „Németország hü marad békepolitik csapa­tok átvonulási lehetősége Csehs terü­letén. — A kisaniant helyesli az orosz-francia szerződést u szent hét legdrámaibb és legcsodálato­sabb része. Holott valóságos emberi passzió, néha gyermekded, sőt együgyű jelenetekkel is. Krisztus a rögtönitélő bí­ráskodás előtt. Megcsufoltatás, Pilátus, amikor kezét mossa és „szabadj oly ást enged az eljár ásnak. “ De aztán mennyi erő: a történelem alig sejtett nagy fe­szültsége. Az ut a Golgothára, kereszt- refeszités. Mennyi örökértékü kép és szó ébred föl mindjárt az emlékezetben! Mennyi örök halhatatlanságu művész neve csilingel a fülünkben, aki ezt a soha be nem fejezhető drámát kifejezni próbálta. Mennyi szépséges melléklegen­da termett. A kendőről, amely megőriz­te az Ur arcvonásait, az örökké bolyon­gó zsidóról. Aztán a földi ítéletet kö­vető nagy természeti háborgás. Végül az eszme, mely az égig, sőt rajta át lobog. A testi halálból örök lelki és szellemi élet születik. Az érzékszerv belékáprá- zik, a lélek tehetetlenül vergődik, e 33 földi év 3 esztendei sugárzó, gyermek­ded, bölcs, soha nem sejtett távlatokba elérő tanítására. A kis ember a műhelyből a rabbik rabbijává lesz és most már se a kereszténység, se a keresztényi nevelő zsidó hit, sem a távol ázsiai mhr +iciz- mv<:, echo! senki többé nem .au. elv unat­kozni isteni hatályától, mindent, a nem hivő életét is szabályozza ez a föltáma­dás, az eszmék ez az elévülhetetlensége, ez a keresztény erkölcstan, amely a sze­retet tökéletessége felé mutat és békét igér, ha egy emberibb emberiség érke­zik majd a mostani helyett. Itt van és itt marad az igazságért kiontott szent vér hatalmából. 2000 év óta egész törté­nelmünk, testünk és lelkünk minden erőfeszítése az ő távoli célja felé tart fá­radhatatlanul, örök reménnyel, bár még most is csak kék, elmosódott, izgató kör­vonalait látja. A harangok elnémultak, csak néha szól egy rekedt kerepelő. A templomok­ban közszemlére tették Krisztus testét. Ájtatos tömegek áramlanak be és ömle- nek vissza gyertyától, sóhajtól, imától, fájdalomtól nehéz levegőjű templomok­ból. De a szikla sírról és szívről elguru- lóban. Holnap alelujázunk. A zsidó há­zak Pessach ünnepére készülnek, ame­lyet a bősz Micraimból való szabadulás emlékére ülnek meg. Másfelé az idegenben kezdetleges egyisten-hitek vagy pogánysá­gok világában, tavaszi megújulás örö­meit készítik elő. Holnap egyetlen bol­dogság lesz a világ, a föltámadás, a szel­lemi, nemzeti, természeti erők érvényé­nek boldogsága. Nincs halál és pusztu­lás az élet folytonossága nélkül, az élet pedig a maga szellemi tartalmával vissza­nyeri hatalmát és örökké növekszik. Nagypéntek, egy borzasztó szomorúság napja, előcsarnoka lett a diadalnak, az elmúl hatatlannak. Érezzük, hogy min­den külső segédlet és minden külső gyö­nyörűség nélkül is magasztos dolog em­bernek lenni. Ismeretlen célnak Isten szándékai között. Érezni: akár 33 esz­tendős egy életpálya, akár Matuzsálem-i, egy pillanat vagy millió pillanat szeszé­lye, bár egyaránt és mindenkép érték, ér­telem, jelentés, amelyet becsülni és tisztel­ni kell. Azzal, hogy szeretve a felebaráti- ságot, mint önmagunkat, örökké szeres­sük önmagunkat is. Ez a megváltott életérték feladatunkká teszi, hogy ment­sük meg a történelmi háborúk és a hiú versengés lealázásaitól. Az erőszakos haláltól testi és lelki értelemben. CLUJ, április 10. A genfi események által 1 okozott izgalmak tovább hullámzanak a kül­politikai élet felületén. Különösen Németor­szágban váltott ki az ellene hozott egy­hangú genfi határozat nagy ellenhatást. En­nek az ellenhatásnak mélyében kétségtelenül az a bizonytalanság áll, melyet a francia in­dítványhoz való lengyel csatlakozás okozott Berlinben. A hivatalos Deutsche Diploma­tische Korrespondez-ben kifejtett német ál­láspont azonban egyelőre nem megy addig, amig a tegnapi jelentések szerint Németor­szág el akart menni, hogy máris tudassa a berlini kormány távolmaradását a római ér­tekezletről. „A genfi döntés — mondja a hi­vatalos külpolitikai orgánum — nem fogja A genfi tanácskozások másik, tegnap nyil­vánosságra került eseménye, hogy az orosz —francia különszerződés készen áll és min­den valószínűség szerint aláírásra kerül, még mielőtt Laval Moszkvába utazna. A francia külügyminiszter ma jelentést tesz kormányá­nak Litvinovval Genfben folytatott hosszas megbeszéléseiről, melyeken katonai szakér­tők is résztvettek s ha a kormány Laval elő­terjesztését helyeselni fogja, ami előre is bi­zonyosnak látszik, Litvinov azonnal értesí­tést kap és Párisba érkezik a szerződés kéz­jeggyel való ellátására. Ugyanilyen szerződés fog rövidesen létrejönni Oroszország és Cseh­szlovákia között is, amiért viszont Benes utazik Moszkvába még Laval oroszországi látogatása előtt. Párisi .sajtóhangok az orosz szer­ződésről 'PÁRTS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó általában nagy megelégedéssel üdvözli az orosz—francia egyezményt. Kivételt egye­dül a Journal des Debats képez, mely pedig egyik legélesebb ellenfele a németeknek és közismert kapcsolatban áll a fegyverkezési nehéziparral. A Journal des Debats azt követeli, hogy Franciaország az eddiginél határozottabb biztosítékot követelje Mosz­kvától minden bolsevista propaganda meg­szüntetésére. Sauerwein a Paris Soir-ban arról számol be, hogy a tárgyalások folyamán komoly nehéz­ségek támadtak, mert nehéz volt összeegyez­tetni a tervezett szerződés pontjait a locar- noi szerződés által már fennálló francia kötelezettségekkel. Egyik orosz szakértő a megegyezés által adott katonai lehetősége­ket a következőképen vázolta Sauerwein előtt: — Ha Lengyelország és Franciaország között szoros a viszony s a régi helyzet fel- ujul, akkor a megállapodás által teremtett lehetőségek megvalósítása szükség esetén nem nehéz. Ha Lengyelország egy esetleges francia—német konfliktus esetén semleges marad, akkor mint a Népszövetség tagja, köteles megengedni, hogy a támadó ellen területén is keresztülvonulhasson a segítség­nyújtó hadsereg. Ha viszont Lengyelország az esetleg támadó Németország mellé csat­lakozik, akkor őt is ellenségnek tekintik és * eltéríteni Németországot békés céljai követe­lésétől, de annyi kétségtelen, hogy most Genfben sok együttműködési lehetőség sem­misült meg“. Genf határozata — fejti ki to­vábbiakban a lap cikke — főleg a nemzet­közi megértés jövőbeli megzavarására alkal­mas. Németországnak nincs szüksége arra, hogy kitanitsák, ahogy ezt a népszövetségi határozat teszi. Különösen nincs szüksége azok részéről, akik maguk sem tartották be szerződéses kötelezettségeiket. A birodalmi kormány ezért nyugodt és méltóságteljesen várja a fejleményeket, megállapítva, hogy a határozat nyomán támadt helyzet az angoloknak máris fejtörést okoz. az orosz hadsereg Csehszlovákián és Romá­nián keresztül vonal föl Németország ellen. Lengyel-német katonai szerződés? A baloldali Republique viszont Lamou- reux volt miniszter tollából a Németország és 'Lengyelország között létrejött állítólagos szerződés pontjait közli. Ezek szerint a pon­tok szerint Lengyelország kötelezte magát arra, hogy csak Németországgal egyetértve és a német érdekek tiszteletben tartásával viszi külpolitikáját. Ha a külpolitikai ese­mények az európai status-quo változtatásá­hoz vezetnek, akkor a két kormány érint­kezésbe lép a további teendők kérdésében. Megtámadtatás esetén egyik fél a másikat segíteni fogja. Lengyelország bizonyos eset­ben szabad átjárást biztosit területén a né­met csapatoknak. A német kormány ezzel szemben kötelezi magát, hogy megvédi a lengy el terület sérthetetlenségét. Ennek érdé­kében gondoskodni fognak arról, hogy a had­seregek fejlesztésében bizonyos közösség áll­jon fenn. Ezt a szerződést a Republique sze­rint tiz évre kötötték és ezért a francia kormánynak kötelessége, hogy a kérdésben tiszta helyzetet teremtsen. Más francia lapok viszont annak a lehetőségét éreztetik, hogy a lengyel és francia kormányok között Né­metország rovására újabb közeledés vár­ható. Németország tiltakozik ©ERŐIN. (Az Ellenzék távirata.) Olaszor­szág és Anglia nagykövetei hivatalosan kö­zölték a német birodalmi kormánnyal a stresai határozatot, mely szerint az angol és olasz kormányok újra megerősítették a locarnoi szerződésben vállalt kötelezettségek tiszteletbentartására vonatkozó ünnepélyes ígéretüket Neurath báró külügyminiszter tudomásul vette a közlést és röviddel azután BUlow külügyi államtitkár utján a német birodalmi kormány szóbeli tiltakozását je­lentette be Sir Eric Phipps angol és CeruttI olasz nagyköveteknél Franciaországnak, Angliának és Olaszországnak a genfi tanács­ülésen történt állásfoglalásával szemben. Nem lehet tudni, hogy a német birodalmi kormány a továbbiakban milyen lépésekre határozza magát. Feltűnt azonban, hogy a hivatalos Deutsche Diplomatische Korres­pondenz tiltakozó cikke egyetlen ilyen hatá­rozott lépést nem jelent be és hangsúlyozza, hogy Németország továbbra is hü marad békepolitikájához. A sajtó azonban egyhan­gúlag a legélesebb hangot használja az olasz- francia-angol együttműködés politikája el­len. Meglehet, hogy Hitler közelebbről rá­dióbeszédben fog válaszolni a genfi határo­zatra és ennek a beszédnek keretében sze­gezi le Németország jövő magatartását. GENF. (Az Ellenzék távirata.) A kisantant állandó tanácsa tegnap újra ülést tartott s az eredményről az alábbi közleményt adta ki: — A kisantant intézőbizottsága ma Titu- lescu külügyminiszter elnöklete alatt ülést, tartott. Benes csehszlovák külügyminiszter ismertette a kisantant többi megbízottjai előtt Csehszlovákiának a keleti biztonságra vonatkozó javaslatát, amelyet a kisantant al­kalmasnak talált arra, hogy a békét megszi­lárdítsa. A három hatalom megbízottai azután tárgyalás alá vették a római egyezménynek a kisantantot érdeklő határozatait. A következő rendkívüli ülés a Népszövetség legközelebbi ülése alkalmából Genfben lesz. A rendes ülést julius közepén Jugoszláviában fogják meg­tartani. Magyar országot nem érinti a szerző­désszegők elleni határozat BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A ma­gyar sajtó szintén részletesen foglalkozik a genfi határozat által teremtett helyzettel. Megállapítja, hogy a nemzetközi szerződések megszegői ellen tervezett népszövetségi hatá­rozat Magyarországot nem érinti, mert a ma­gyar kormány sohasem gondolt arra, hogy szerződésszegés utján, vagy nem békés esz­közökkel valósítsa meg külpolitikai követelé­seit. Viszont elvárja a Népszövetségtől, hogy a nemzetközi szerződések betartása melleti fönnálló magyar kívánságokat elfogulatla­nul tekintetbe vegye. A genfi határozat kü­lön egyáltalán nem oszlatta el Európa egé­ről a viharfelhőket, bár lén3'egében tudomá­sul vette a versaillesi szerződés áttörését. A pártatlan nemzetközi közvélemény világosan tisztában van azzal, hogy a nemzetközi szer­ződéseket nemcsak Németország, hanem a többi államok is megszegték. Háromezer íejí szabad behozni az országba BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az ellentétes hírekkel szemben hivatalos helyen megállapítják, hogy 3000 lej készpénzt sza­bad behozni az országba. Az ezt meghaladó összegeket a vámhatóságok nyugta ellenében elveszik az utasoktól és beküldik a Banc i Naţionala pénztárába. M orosz-francia WMmrniMt% hiszen áll Tanácskozlft a kisautón*

Next

/
Thumbnails
Contents