Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-19 / 92. szám

■

6

Pl.t PN7fiK

■I

EGÉSZSÉGÜGY

„A gyermekek fele elhal mielőtt az iskola padjaiba kerül, a többiek gyengék, rosszul tápláltak, tuberkulótikusak“

Costinescu egészségügyi miniszter előadása a rádióban

A hetegsegélyező orvosok helyzete

BUCUREŞTI. (A/ iiuU>Mt(>|.ui>l ) MyiH'll'HJ lMş;V |VS l>\, .1 BuvlMC'ti.i IvU•«'ívti/i.n vlnokc lx\s/édct Úrion .1 l>i‘iC8'ay'v.o uu>lsO kö/^vüléson. melyben > Vl>v

kérdési as órintetc.

— I ki nem áll kellé szárait és Jó iekés'/ült- M-y.u or vív. 1 v lulrlkf- ésiinkac — mondta nőm ohfi a.- cőirt t dadátok teljesítéséről Iscszémi. JcnmlitLuoi is csak. képzett orvostól leltet tini, lm. 1 Ismerem, hoţ;y bizonyos hézagok itui- ■ atkoznak a.- orvost szolgálat megszervezést ben ez némelykor elégedetlenségre ad alkalmit. A panaszok nem fognak megszűnni, addig, nttg nem ;■vrulelkezünk megtelelő helyiségekkel, hol sz.áz- ezers/imra jelentkezhetnek a betegek s anng nem lesz elegendő számú orvosunk ennek a nagy tömegnek gyógykezelésére. Av orvosok azonban rosszul vannak fizetve, ezérr nem jelentkeznek, láz a helyzet a gyógyszerészekkel is, akikre szintén igen nagy szükség van.

Nem lehet jelszavakkal gyógyítani

BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vai. tia numerus vaJachicus mozgalma orvoskörökben s sok vitára ad .dkóimat. Általában megállapít. >ík, hogy Vai da kimutatásai hiányosak es urai 'zere.t általánosítani akkor, ha egy-egt hibára akad. Yuida azt állítja, hogy a román elemet az állami orvosi karban a kwebbségi orvosok túlnyomóan nagt száma elnyomja. Kisebség! orvosi körökben Vaída állítása érthető meglepetést okoz, íbiszen mindenki tudja, hogy az egészségügyi miniszter és a hadügyminiszter itlig nevez, ki olyan alkalmazottakat, akik a kisebbségekhez umaznak. Az ország közegészségügyi helyzete különben sem tűr meg ilyen állásfoglalást akkor, midőn az egészségügyi miniszter maga hangsúlyozza, hogy milyen nagy szükség van orvosokra a falvakban. Betegségeket nem lehet népgyü- és.oken. lián goit tatot t jelszavakkal leküzdeni.

Kernbach professzor a Bikv. orvosellenes paragrafusai ellen

CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójátóí.) Dr. Kem. bacfc. tanár hosszabb cikket irt az. A deverul c mü lapba a Btkv. tervezetének orvoseUcnes paragrafusairól. Megállapítja cikkében, hogy az uj rendelkezések egyáltalán nem tartanok lépést a jog és orvostudomány fejlődésével. Kernbach doktor két igényt támaszt a büntető törvénykönyv reform jéval kapcsolatban: 1. Az orvosi felelősség határának megsziikkéséc. z. Az orvosi felelősség külön, megállapítását és kivételét a büntetőjogi fekiősség általános keretéből. A Btkv. tervezetének 4£7. paragrafusa éppen az ellenkező álláspontot érvényesíti, ami nem használ — mondja Kernbach processzor — sem az orvosoknak, sem az igazságszolgáltatásnak, sem a jogkereső közönségnek. Az orvosi felelősséget külön kell rendezni, mert a bíró a szakkérdéseket legtöbb esetben nem ismeri s igy téves Ítéleteket hozhat.

BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A

Bucureşti-: rádióban bevezetett közigazgatási óna keretében Costinescu egészségügyi miniszter nagy beszédet mondott és rámutatott az országos közegészségügy siralmas helyzetére. Mindenekelőtt a gyermekhalandósággal foglalkozott. Megállapította, hogy a gyermekek fele elhal még mielőtt az iskolák padjait elérte volna. Az életben maradt hét éven telüli gyermekek is gyöngék, rosszul vannak táplálva és nagyrészük tüdőbajban szenved. Ki foglalkozik ezekkel? — rette a kérdést a közegészségügy. miniszter. És rögtön válaszolt is:

— Senki. Így nőnek fel.

Costinescu ezután az anyák egészségügy állapotával foglalkozott, megállapítva, hogy falukon ezek kiöregednek már 30 éves korukban. A férfiak nemi bajokkal térnek haza a városokból, hol egész családokat megfertőznek. Ez annál na.

A gyomorfekély s az ehhez hasonló betegség: a nyombélfekély fellépésének okával számos kutató foglalkozik évtizedek óta, anélkül, hogy kétséget kizáróan be tudnák bizonyítaná felfogásuk helyességét. Egyesek a gyomorsavtultengést, masak egyedül a gyomornyálkahártya gyulladásos, hurutos állapotát tartják a betegség kiváltójának. Mindenesetre kitűnt a kutatások folyamán, hogy állatokon nem lehet olyan krónikus gyomorfekélyt előidézni, mint amilyent a beteg emberen lat az orvos: éveken át fennálló, illetve időleges gyógyulás után ismét kiújuló fekélyt. Halmozódnak a megfigyelések e betegségnek családias fellépéséről. Legújabban Turner és Latuif számolnak be (Presse Medicale) egy családról, ahol hat családtagnál észlelték a gyomorfekély kétségtelen tüneteit. Az először vizsgált férfinak anyja, nagy. anyrja, testvére, anya nagybátyja és anyai nagynénje egyaránt éveken át szenvedett e betegségben. Valószínű tehát, hogy' e betegségre való

I gyobb veszély, mert vannak oly vidékek is, hol csak harmincezer lakosra jut, egy orvos 10—ty faluban. Ez a/ egy orvos természetesen nem segít hei ekkora területen. A/ egészségügyminiszter ismét leszögezte azt a tervet, hogy meg kell kettőzni a hatósági orvosok számát a falvakban, úgy hogy legfeljebb 6—10 ezer lakosra jusson legalább egy orvos. A körorvosi székhelyeket pedig úgy kell elrendezni, hogy a/ orvos legfen. nebb y—6 kilométer távolságra legyen faluitól.

Az. egészségügyminiszter a tanítónőket is be akarja vonni az egészségügyi szolgálatba. Megbeszélést folytatott Angclcscu közoktatásügyi miniszterrel olyan célból, hogy a nyár folyamán előkészítő tanfolyamokat tarthasson. Erdélyben Cluj-on nyílnak julius és augusztus hóban ilyen tanfolyamok.

hajiam öröklődik, vagyis „const: tutionalis“ tényezőt is számba kell venni a betegségek fellépésénél.

Vannak kutatók, akik az idegrendszernek szerepét hangsúlyozzák. Az állatkísérletek rideg észleletéi. mint például gyomoridegek ingerlése által előidézett gyomorhurut, nem állanak egyedül, mint c felfogás támogatói. A gyomorfekély tüneteinek szeszélyes változásai, mint például lelki okokra — miliő változásra — visszavezet, hető javulások is utalnak az idegrendszer fontos szerepére.

Lehet, hogy igaza van a svájci Schüpbachnak, aki az „ideges“ gyomorbajt, a gyomorhurutot és a gyomorfekélyt egymás után fellépő betegségeknek tekinti, melyek arra hajlamos egyéneknél átmennek egymásba. Mindenesetre ilyen betegek kezelésében — s ezt a legtöbb orvos hangsúlyozza — tekintetbe kell venni a constitutió. nak és az idegrendszernek szerepét is.

A gyomorfekély keletkezésének problémáin

1935 Április 19.

Ml eddig időzik a viz az emberi testben?

Vannak emberek, akik /en. vagy kivi fogy v.z tisa után azonnal vizelni kényt elének. A hali olyan gyors, hogy nem valószínű, hogy az ép pen felvett vtz.molekula hagyta el .1 •./.er vezetet Valószínűbb, hogy «z. <vá■ ind-rekt módon hat,

pl<i, nálu] Kofn fokosa zaetrírnKtátt. kiadódik az a kérdés, hogy a szervezető hevíu viz mikor jelenik meg a vizeletben és székben. Sokan \ z.sgáhák már, hogy vizbrit oldott anya gok miilyen gyorsan jelennek meg a vizeletben, így találták, hogy a mctilénkék körülbelül egy óra múlva mutatható ki a vizeletben. Azonban a mctilénkék idegen anyag, inig a viz egyik leg fontosabb alkotórésze: a testnek. Tehát az előbbitől nem, vagy csak korlátozott mértékben szabad következtetnünk a viz viselkedésére. A probléma megoldását megkönnyitette a nehézvíz felfedezése. Ha az ivóvízhez kevés nehézvizet adunk és az utóbbi kiválasztását szükségvizsgálatokkal követjük, akkor képei nyerhetünk arról, hogy mcdd.g időzik a vizmolekula a szervezetben. Az eddigi vizsgálatok szerint ugyanis a nehézvíz állati szervezetekben éppen ugv viselkedik, mint a normális viz és igy az erősen hígított nehézvizet, mint a közönséges viz indikátorát lehet csak felhasználni. Ezt az. utat követték viz-sgála- taikban Hevcsy és Hofer és azt találták, hogy a fel vett viz. 0.1%-a 26 perc múlva kimutathat/) a vizeletben. Ezzel szemben a bevitt viz túlnyomó mennyisége átlagban véve 14 napig időzik a szervezetben. Az egyidejűleg felvett metilén. kék csak 2 óra múlva volt kimutatható a vizeletben és 2 nap múlva teljesen eltűnt onnan.

Szülei gondok

címen egy nagyszerű, a gyermeknevelés problémáit tárgyaló könyvsorozat indult!

Eddig alábbi füzetek jelentek mqr:

Schirrmeister: A kényeztetett gy.-rmek. Dr. Naegele: A rosszrahajló gyermek- Dr. Wax- berg: A félős gyermek (megjelenik március l ó 31-én). Dr. Kaus: Az egyetlen gyermek (megjelenik április hő 15-én.) — Kéthetes időközökben még további 16 füzet jelenik meg

Minden füzet ára csak 24 lej

Kaphatók az

ELLENZÉK könyvosztályában

Cluj, Piaţa Unirii 9. — Kérje a teljes sorozat részletes ingyenes ismertetését.

EHPELY1 SZEMMEL I AMERIKÁBAN

2 I IRTA : PAPP j. JÁNOS

Miután én turista osztályon, vagyis másodosztályén vettem magamnak jegyet, az összes költségek Hamburgtól—Hamburgig 380 dollárra rúgtak. Ezek a költségek vonatkoztak: a hajóútra és ellátásra, az amerikai vasúti utazásokra és az ottani teljes ellátásra. És végül a csomagszállitásra, a látnivalók költségeire és a vezetésre is.

1934 julius 30-án érkezett el az a nagy nap. mikor a reggeli gyorssal elutazhattam.

Utam Halmin, Prágán, Bodenbachon. Drezdán és Berlinen keresztül vezetett Hamburgba. Boden- bachnál valutaigazolványomat át kellett cserélnem német valutakiviteli engedélyre.

Egész utazásom egyfolytában 36 órát tartott.

Két helyen át kellett szállanom, hogy áthajtassak egy más pályaudvarra. Prágában a Wilson pályaudvarról a Masaryk pályaudvarba és Berlinben az An halter Bahnhof tói a Lehrtner Bahnhofra.

Hamburgba julius 31-én délután 5 órakor érkeztem meg.

Másnap jelentkeztem a „Hapag“ irodájában, mely az Alsterdemon épült nagyszerű palotájukban van elhelyezve. itt megkaptam a hajójegyemet és kabinszámomat, Cuxhavenbe induló vonatra lí. oszt. vasúti jegyet és végül két függő cédulát kofferjeimre.

Augusztus 2-án reggel indult vonatunk Cuxhavenbe. mely Hamburgtól két óra távolságra fekszik

Cuxhaven, mint Hamburg kisegítő tengeri kikötője szerepel, Hamburg ugyanis az Elba torkolatánál fekszik, ahol ez a folyó kiszélesedik és elmélyül. Ennek dacára a nagy luxus hajók kifutásához az Elba nem minden időben alkalmas, legkevésbé pedig apály idején.

Az ilyen személyszállító hajóknál pedig fontos, hogy bármikor távozhassanak, mivel indulási idejük pontosan meg van határozva.

Mi a „Hamburg“ nevű hajón indultunk Amerikába,

Cuxhavenbe megérkezve egy nagy hosszú csarnokban szálltunk le a vonatról.

Azután megvizsgálták hajójegyeinket, útleveleinket és valuta igazolványainkat és miután mindent rendben találtak, felengedtek a hajóra.

Ennek a 21’4 ezer tonnás hajónak hossza 197 méter és szélessége 23 méter volt. Magassága 30—34 méter lehetett Ebből a magasságból 6—8 méter a viz alatt lévén, nem látszott.

Nagyszerű látványt nyújt az utasnak, mikor ezt a nagy hajót a kikötőben megpillantja, mely egy hétig otthona lesz.

Különben ezek ma már kisebbszerii tengeri hajók, mivel újabban építettek 50, 75, sőt 100 ezer tonnás hajókat is, melyek valóságos tengeri szörnyetegek.

A mi hajónk három osztályból állott. A hajó eleje képezte a harmadik osztályt, a közbelső, jóval magasabb rész — az első osztályt, amelynek tetejébe volt a parancsnoki hid. Végül a mi osztályunk II. (vagy turista osztály), a hajó hátulsó részén feküdt.

Az első osztály között nincs valami nagy különbség. Az előbbinél nagyobb a luxus. A kabinok tágasabbak. bútorzatuk is több, például van íróasztaluk is. Az étterem szép tágas és olyan, mint egy nagy bálterem. A menyezet freskókkal van díszítve. Az ételek, melyek teljesen azonosak a 11* osztály menüjével, sokkal nagyobb csínnal vannak szervírozva. Az utasok pedig a dinerhez estélyi ruhákban jelennek meg.

Az első osztály a hajó közepén lévén elhelyezve, nincs akkora ingadozásnak kitéve, pl. mikor hullámok vannak, mint a másik két hajó osztály. Kilátásuk is nagyobb, mivel legalább 3—4 méter magassabban fekszik a fedélzete.

Van tennisz-pályájuk is, mely felül, alól sodronyhálóval van burkolva, hogy a labdák a tengerbe ne essenek.

A második osztályon is van mindenkinek külön kabinja, kivéve a családosokat, kiket rendesen összetesznek egy több ágyas nagyobb helyiségbe.

Ez a hajó ezer utast tudott befogadni. Az utasokról a hajó nyomtatott névjegyzéket szokott kiadni.

A személyzet a matrózokon kívül, beleértve a pincéreket. zenészeket és egyéb kiszolgáló személyzetet, cca. 300.

Hajónk augusztus 2-án, déli 12 órakor indult el Európából.

Megható volt, amikor a német hymnusz hangjai mellett felszedték a horgonyokat és a tengerparton ácsorgó óriási tömeg az utasokkal együtt előre tartod jobb karral tisztelgett.

Azután a zenekar rázendített egy indulóra, hajónk pedig lassan távolodni kezdett a parttól.

A közöség egy utolsó búcsút intett nekünk és ez a bucsuzás valami kimondhatatlan érzést váltott ki belőlem.

Egy hétig boiyongani a nagy világtengeren és egyedül Isten egét és a nagy tengert látni, bizony nem kis önbizalmat követel az embertől.

Az elinduláskor gyönyörű szép nyári nap volt. Hajónk mind jobban és jobban távolodott a partól, mert a hajógépek is mind erősebben kezdtek dolgozni. Mély. habos barázda jelezte a hajó elhagyott útját. Az Európai partok mindjobban elhalványodtak, mig végre a tenger kékségében teljesen elveszett.

A sirályok egész serege követte hajónkat. Most csak ezek maradlak egyedül kísérő barátaink. De ezek is csak érdekből jöttek velünk, hogy a hajónkból kidobott ételhulladékokat felfalják. Éles szemük a kidobott eledelt rögtön észrevette, mire nagy károgással lecsaptak a vízre, hogy onnan azt kihalasszák; mert ezek a madarak nemcsak szépen és gyorsan repülnek, de jól is úsznak. Na, de ne gondoljuk, hogy ezek a madarak hozzánk végig hűek is maradtak, alig telt el néhány óra és visszatértek hazájukba.

Utazásunkhoz, mint már említettem, gyönyörű nyári időt kaptunk, a tenger is nyugodt volt. Milliárd és ezer milliárd apró mozgó hullám táncolt a nap sugaraiban. melyek a brilliánsnál is fényesebben csillogtak. A természetnek ez a tündéri játéka, annyira elbűvöli még azt az embert is, ki többször élvezte ennek szépségét, hogy nem tudok olyan fenséges szárazföldi tájékot elképzelni, amely a maga mozdulatlanságában hasonló hatást gyakorolhatna reám.

De nemcsak fényes nappal lehet a tengerben gyönyörködni. A reggeli felkelő nap, amikor megezüstözi a vizet, vagy a lenyugvó nap. mely bíborvörössé varázsolja az Óceán nyugati részét, — szintén határtalan gyönyörűséget okozhat az utasnak. Az is bizonyos, hogy ezekhez a szép természeti menyilatkozásokhoz teljes nyugodt idő és tiszta láthatár okvetlenül szükséges.

Varázslatosak a holdvilágos esték, vagy a hold nélküli tiszta csillagos ég is. Gyönyörű a felkelő hóid. amikor a tengerben fürdeni látszik, vagy mikor az Óceánt halvány fényével misztikusan megvilágítja. Es mit mondjak arról a csodálatos látványról, melyet egy sötét, tiszta éjszakán (a tengeren) a csillagos ég nyújt, mikor az egész égboltot a fedélzetről át lehet tekinteni Éhez fogható elragadó látványt csak a magas hegy ken lehet hasonló szépségben megtalálni. (Folytatjuk.