Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-19 / 92. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16^192* MMIBiMIIBiiilllMBI[8IBMBMaillilMM mmmmm Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. tzám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre aio, félévre 41a, Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente többi külföldi államokba csak a portóküiöobdzerrei :Sbi LVI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM. PÉNTEK 1935 ÁPRILIS 19. Nehány adatot sorolunk föl itt okulásul és nem igen füzünk hozzá megjegyzést. Beszéljenek úgy, ahogy vannak, beszéljenek önma­gukért. íme az egyik. A La Tribune des Jeunes „művelődés" címén közli, hogy az ősszel Ausztráliában 800.000 juhot hekatombáztak le; Amerikában 2 millió mázsa búzát és 100 ezer tonna fagyapotot martalékul dobtak a tűznek; Mexikóban mérhetetlen mennyiségű ba­nánt, Középafrikában számolatlan tö­megű kukoricát, Brazíliában 70 ezer zsák kávét süllyesztettek el vagy dobtak a mozdonyok torkába; a cseh határon ezer és ezer tonnájával öntötték az ugorkát a Dunába; német földön óriási mennyiségű rozsot etettek meg a disz­nókkal; az utolsó hat hónapban ebek harmincadjára jutott 158 ezer vagon gabona, 144 ezer vagon rizs, 167 ezer zsák kávé és 2 és félmillió kilogram cukor. A végső következtetés pedig, hogy különösen az autárkiás rögeszmék­től duzzasztott helyeken uj túltermelés tornyosodik. Ezzel szemben itt lázad, lázong és lázit a Népszövetség szociális osztásá­nak februári jelentése. Megdöbbentő datok! Némely helyen a gveri ...-k iáplálatlansága következtében rohamo­san emelkedik a halandóság. Amikor [fejelő állatokat mészárolnak le Dániá­ban, apadt mellű proletár asszonyok és tüdővészes gyermekek marhamód bőgnek a tej után. Néhol, Közép-Eu- rópában, a munkanélkülivé vált mező- gazdasági cselédek alig támolyognak már az éhségtől. Az utolsó három év­ijen 2^ millió ember pusztult el termé­szetellenes halállal, 1 millió főleg a gazdasági válság miatt öngyilkos lett, K millió pedig éhhalál áldozata lett. Kiná- ban az utóbbi cimen évenként 60 ezer ember pusztul el kötelességszerüen s ha rossz a termés, ez a szám akár meg is tizszereződik. Indiában az éhhalálra Ítéltek hagyományos száma 600 ezer. Hát ez a polgárosultság és ez a műve­lődés? Van azonban derűs adatunk is. Az ifjabb Chamberlain, az angol kincstári kancellár beterjesztette az alsóházban az uj költségvetést. Már kint megéljenezte a tömeg, mert hallotta, hogy pompás reményekre fog jogosítani. Soha pénz­ügyminiszter ragyogóbb arccal és vidá­mabb mosollyal nem jelent meg az al­só ház sorompója előtt. Már tavaly meg- tapsolták, jobban, mint bármikor a boldogult Moissit, vagy ahogy tegnap­előtt a premiéren színházunk buzgó drámai együttesét; hiszen jelentős meg­takarítást jósolt be és az adók egy-egy nemének leszállítását, sőt eltörlését. Igaz, már akkor se fizetett Nagybritan- nia háborús törlesztést az angolszász testvérnek, viszont a lecsökkentett font­tal rendbehozta volt közgazdaságát, s már előbb konvertálta belső hadikölcsö- neit. Ezek után most Chamberlain to­vább jelenthetett: Anglia jóléte zavarta­lanul növekszik és a békebeli állapot­nak már 80 százalékát elérte; 10^2 mil­lió font újabb megtakarítás lesz; a köz- alkalmazottak fizetését emelheti s az adókat újból csökkenthetik. És Finn­országban hasonlókép áll a bál. Egy pár állam, mint Belgium, valuta-rom­bolással gyógyítja közgazdaságát. Sza­bad-e kérdezni, vájjon az igazi polgá­rosultság és igazi művelődés ütemét ál­talánosan helyrebillentik-e? Készletek megsemmisítése helyett az éhhalált és öngyilkos szándékot fognák kiirtani. Németország a genfi határozat miatt nem vesz részt a római értekezleten Berlini felfogás szerint a Népszövetség felégette hidat Németország visszatérése előtt. — Lengyelország maga­tartása nagy felzúdulást kelt Berlinben. — Törökország fölvetette a Dardanellák kérdését GL'UJ, április 18. A Népszövetség rend­kívüli tanácsülését tegnap berekesztették, még pedig általános meglepetésre Német­országot egyhangúan elitélő határozattal. Beck lengyel külügyminiszter szintén hozzá­járult az elitélő határozathoz, amely az előz­mények után rendkívül nagy feltűnést kelt és arra a magyarázatra ad okot, hogy az angol—francia—olasz együttműködésnek si­került Lengyelországot eltéríteni a Német­országgal való együttműködés útjáról. A len­gyel magatartás, amint Berlinből jelentik ntt rendkívüli kellemetlen meglepetést kol, tett. A német birodalmi kormány bizott ab­ban, hogy Lengyelország megakadályozza az egyhangú szavazást, mig a valóságban csak annyi történt hogy Dánia delegátusa távol tartotta magát a szavazástól azzal a magya­rázattal, hogy helyesli a javaslat konstruk­tiv részét, de nem akarja, hogy egy múlt­ban történt szerződésszegés elítélésével a jövőbeni kiengesztelődés müve megakadályo- zódjék. Berlinben hangoztatják, hogy a Népszövetség ezzel a határozattal föl­, égette a hidat, melyen át Németország I visszatérhetett volna Genfbe. I Különösen súlyosnak mondják a német la­pok azoknak a delegátusoknak felelősségét, — és itt elsősorban Beck lengyel külügy­miniszterre céloznak — akik tegnapról má­ra megváltoztatták fölfogásukat és a hatá­rozat elleni szavazás helyett mellette adták I le szavazatukat. Valószinünek látszik, hogy I a német kormány még ma nyilatkozatot ad, ! mely szerint a tegnapi genfi határozat lehe­tetlenné tette az együttműködést Németor- 1 q ár és a -Némzövetség között és így j Németország nem iog résztvenni azokban a tanácskozásokban sem, melyeket a lon­doni és stresai értekezleten vettek tervbe. Ez a hir, ha valóságnak bizonyul, lényegé­ben annyit jelent, hogy a németek vissza­vonják bejelentett hajlandóságukat a keleti megnemtámadási egyezséghez való csatlako­zásra és nem fognak résztvenni az Ausztria biztonságának megszervezését kereső és a dunai helyzet rendezésére összehívott római értekezleten sem. I Két kellemetlen kérdés A tanácsülés bezárása előtt egy aránylag rövid ideig tartó incidens, villámlásképen világított rá újabb kényes viták lehetőségére olyan pontokon is, ahol eddig nem számítot­tak rá. Ruzsdi Áras török külügyminiszter óvatosan, de mégis fölvetette a Dardanellák kérdését, azt hangoztatva, hogy ha megváltoztatják a békeszerződések ka­tonai határozmányait, Törökország is igényt tart arra, hogy a Dardanellák és Boszporusz lefegyverzett erőditmáuyeit új­ra megerősítsék. Utána Litvinov tette föl a. kérdést, hogy a békeszerződések megszegői ellen tervezett intézkedéseket általánosnak tekinti-e a Nép- szövetség, vagy csak Európára korlátozza. Oroszországnak ugyanis ebben az utóbbi esetben bizonyos fenntartásai volnának. Az első kérdés élénken érdekli főleg az ango­lokat és olaszokat, a második az angolokat, akik Japánnal szemben kerülhetnének igy kellemetlen helyzetbe. Laval gyors közbe­lépésével eltüntette a kellemetlen dolgokat a vita asztaláról. A kérdések fölvetése azon­ban megtörtént és némelyek szerint lénye­gében annyit jelent, hogy Franciaország, Anglia és Olaszország újabban kialakult egy­ségével szemben a keleti államok éreztetni akarták, hogy szintén erőt képviselnek. Ang­lia, Franciaország és Olaszország egységét különben tegnap MacDonald is hangoztatta az angol alsóházban, ahol kijelentette, hogy a három hatalom együttműködő alakulat. A római értekezlet kedvező előjelei GENF. (Az Ellenzék távirata.) A népszö­vetségi tanács a berekesztés előtt tartott teg­nap esti zártülésen 13 tagú bizottságot kül­dött ki a szerződésszegő államokkal szem­ben alkalmazandó rendszabályok javaslatá­nak kidolgozására. Általános feltűnést keltett, hogy a bizottságba Ma­gyarország delegátusát is beválasztották. A bizottság igy Anglia, Franciaország, Olasz­I ország, Lengyelország, Hollandia, Jugoszlá­via, Magyarország, Spanyolország, Szovjet- Oroszország, Törökország, Kanada, Portugá­lia és Chile delegátusaiból fog állani. A bi­zottság rövidesen összeül, mert a Népszö­vetség legközelebbi rendes tanácsi üléssza­kára el kell készülnie javaslatával. Ezt az ülésszakot az eredeti tervtől eltérőleg május i 21-re tűzték ki. j A rendkívüli tanácsülés bezárása után a ; delegátusok legnagyobb része még tegnap este elutazott Géniből. Sir John Simon kije­lentette, hogy „Stresa jó volt, Genf még ! jobb lesz". Litvinov és Laval, akik tegnap megint hosszasan tárgyaltak, elmondták az újságíróknak, hogy megállapították az irány­vonalakat a két ország között tervezett szer- I ződéses együttműködés kérdésében és meg- j állapodásukat most kormány elé fogják ter­jeszteni. Népszövetségi körökben tegnap me- I gint sok szó esett a dunai paktum kérdésé- i ről. Ebben a kérdésben a kisantant és a I Balkán-szövetség ma újabb értekezletet fog í tartani. Általánosán kialakult vélemény sze- j rint Rómában nagyobb nehézségek nélkül meg fogják oldani Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságának kérdését, mert ezt a kívánságot, miután Németország ! felfegyverkezése fölött napirendre tértek, I visszautasítani többé nem lehet. Ami Ausz- I triát illeti — mondják genfi diplomáciai kö- i rökben — a kérdés különben már rendezve í is van. MacDonald beszámolt Strcsáról LONDON. (Az Ellenzik távirata.) Mac- 1 Donald miniszterelnök az alsóház tegnapi ülésén tájékoztatót adott a stresai tanácsko- j zásokról és hangoztatta, hogy az angol kor­mány a változott helyzetben is szilárdan megmarad a február 3-iki londoni javasla- ! tok alapján és folytatja a béke megszerve­zésére irányuló erőfeszítéseit. A stresai érte­kezleten megállapodtak Németország egyol­dalú fegyverkezésével szemben elfoglalandó közös álláspontra vonatkozólag is és ezt a megállapodást az angol Fehér Könyv teljes szövegében közli. Németország olyan nagy­arányú igényeket támasztott katonai szem­pontból, hogy szinte lehetetlenné tette a vele való megegyezést. Az értekezlet a biztonsá­got mégis úgy értelmezte, hogy Németor­szág számára szintén nyitva hagyta az ajtót, ha részt akar venni a kollektiv európai bé­kerendszer kiépítésének munkájában Anglia — ih^ndta MacDonald — éberen és barát­ságosan figyeli a keleti egyezmény tervét és az Ausztria függetlenségének biztosítósára irányuló előkészületi munkálatokat, de uj kötelezettségeket az eddigieken tulme- uően ebben az irányban sem hajlandó vál­lal nL Stresában a három hatalom teljes egyetér­téssel hozta meg határozatait és a fenyegető veszélyekkel szemben nem különálló egysé­gekként távozott onnan, hanem mint együtt­működő alakulat. MacDonald beszédét az alsóház általános helyesléssel fogadta. Az angol külpolitikát különben rendkívül élénken érinti, hogy Genfben a török külügyminiszter fölvetette a Darda­nellák megerősítésének kérdését Az a vélemény, hogy Ruzsdi Áras kívánsá­gának, mely a tengerszorosok ügyét szintén a római értekezlet elé akarja vinni, nincsen jogosultsága .Sir John Simon és Aloisi ez ellen szóló genfi kijelentései tehát minden tekintetben jogosultak. Törökország területi épségét semmi sem veszélyezteti, tehát sem­mi értelme annak, hogy a Dardanellák meg­erősítésének kérdését újra fölvessék. Lengyel kimagyarázkodás VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) Beck len­gyel külügyminiszternek Németország ellen leadott genfi szavazata Varsóban is meglepe­tést keltett. Hivatalos körök azonban előre tájékozva voltak a külügyminiszter lépésé­ről. A sajtó megállapítja, hogy a lengyel kormány ezzel a szavazattal állást foglalt a német fegyverkezés ellen. Hivatalos magya­rázat szernt más állásfoglalás nem is volt várható. Lengyelország ragaszkodik a Né­metországhoz való jóviszonyhoz, szárazföldi politikája azonban Anglia külpolitikájához alkalmazkodik és ettől csak akkor tér el, ha különös érdekei kényszerítik. Ezúttal az volt a helyzet Genfben, hogy Lengyelország a francia javaslat vissza­utasítása esetén egyedül állott volna Né­metország mellett. Varsó pedig különböző okokból nem akart ebbe a helyzetbe kerülni. A lengyel—német barátságos viszonyt azonban ez annál kevés­bé zavarhatja meg, mert a lengyel külpoliti­ka, amint Beck külügyminiszter Genfben is kifejtette, azon a véleményen van. hogy a francia panaszirat által megjelölt utón nem lehet az európai válság megoldását keresni. (Folytatása a 10. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents