Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-03 / 78. szám
n 1. I V /V 7 Í! AT 10 3 5 april In 3. P m \l öltül ailJStt!>lH:ll SZlIld fcrmclfth <:s histisMului iloüosoh Uiinttrtitâse O Románia s/ilvatvi'iuelői és kisüsl tulajdonosai, kiknek e/ a logialko/asi ag és ennek a lelleiulilése éli'lexislein i- alis érdekük, közös frontba tömörülve akarják a kormány! sérelmeik orvoslására ken\s/erileni. Az utóbbi abnormis gazdasági évek s a téli fagykárok óriási károkat okozlak a bajdani virágzásnak induló szilvalennelésnok. IÓIM) ban Ga- roilid Ioldinix elesiigvi miniszter a kis- iistös pálinkák főzése érdekében, törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. A törvénytervezetet kevés módosítással megszavazták, de ugyanakkor a gyiimölespálinka gyárak vették fel a versenyt úgy a termelőkkel, mint a kis- úst-tulajdonosok kai. Románia évi szilvapálinka termese 3500 4000 vagon között váltakozik <10 os), a napjainkban még mindig kísértő gabona-monopólium hirdetői, az ország közvéleményét a különböző egved- árusitások célszerűségével akarják meggyőzni. Így pár héttel ezelőtt egyes gazdasági körök a teljes szesz és alkohol egyedárusitást indítványozták. A termelők Bnz.au mellett a napokban érdekeik megvédése céljából demonstrativ gyűlést lógnak tartani, ahol egyébként az aktuális kérdéseket is megtárgyalják. Az őszi vetés helyzete BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A földmi velésügvi minisztérium növénytermelési osztálya újabb jelentést adott ki. amelyben az őszi vetések helyzetéről és a tavaszi mezőgazdasági munkálatokról számol be. Az őszi vetések telelése kielégitő volt. A vetéseket nagyrészt és huzamosabb időn át hótakaró fedte. Egyedül a moldovai őszi repcevetések szenvedtek közel 50 százalékos fagykárt. A tavaszi áradások, csak helyenként okoztak károkat. Egér-károkat Bukovinából és az erdélyi Mezőségről jelentettek. A gyümölcsfák és szőlőtőkék telelése kielégitő. A mezőgazdasági munkálatok a Bánátban. Bihorban és a Ha- vasalföldön megkezdődtek. Egyes helyekről csírázott tavaszi vetésekről tettek jelentést. Románia ipar- és olaj-növény termelése 1934-ben: Repce 57.000 hektár Napraforgó 174.000 ,, Ricinus 1.067 „ Len 20.000 Kender 40.000 „ Összesen: 292.067 hektár s/omiu/is A szójabab A/. or.vz.ij; mezőgazdái az utóbbi években az ipari növények term el évére kezdtek áttérni. A buza- és babtermelés az árak esése iodytán csökkent Igv aztán a földmivclésüR'/i minisztérium a különbőzéi ipari növények meghonosítása célúból a/ orv/ág különböző részeiben kísérleti állomásokat állított fel. Rövid két év után a nővé. nvek asszimiláló képessége páratlan eredményt mutatott fel. A kísérleti állomások egy újonnan honosított ipari és takarmány növény a szójabab sikeres termeléséről számoltak be. A szója a hüvelyesekhez, a Glycine nemzetséghez tartozik. A kerti babtól abban különbözik, hogy a porzói egytalkások. Kínában és Japánban termelték eddig, ahol a lakosság egyik fő eledelét képezte. Méternyi magas, felálló, sűrűn bozontos- szám növény, leveled hármasok (tojásdad-lándzsás alakúak), a viragok a levelek hónaljában 2—5 virág fürtökben állanak és ibolyasziníick A terméshüvely sűrűn borzas, a magvak gömbölyűek, feketék, sárgák vagy barnák. Fehérje tartalma ga7.' dagabb mint a többi hüvelyesé. A szója össze, tétele: 35 — 38 százalék fehérje, 13—21 százalék olaj, és 24—30 .százalék, a keményítő. (A többi hüvelyeseknél az összetétel: 22—23 százalék fehérje, i —1.5 százalék olaj, ellenben 54—60 százalék a keményítő tartalom.) Termése megörülve lisztet ad, ami sertések hizlalásánál elsőrangú tápszer. Kcnyérlisztbc keverve — lisztpótló. Szójamagból olajat .Sajóinak, amit ipari célokra használnak fel. A sajtólás uijá.i <-i- sőrangu és tápdus malátát lehet előállítani, ami « szarvasmarhák hizlalásánál használható fel. Olajtartalmán ál fogva elsőrangú ipari növény. — Németország hatalmas és hosszú időre szóló megrendeléseket tett, Bucu restiben újabban egy SZÓjatermelő szindikátus felállításával foglalkoznak Románia multévi szójabab termelése megközelítette a 30.000 hektárt. Németország és Hollandia évi 120.000 vagon megrendelést tett, amihez 700—800 hektár vetés szükséges. A földmivelésügyi minisztérium a rendelkezésére álló eszközökkel a szójabab termelésének a foko zására törekedik, hogy a megrendelt mennyiséget már a jövőben lehessen exportálni. TfrmfriiiDlffc Arad: firtleklőtlés Inányu nii.ui 1 gubonjnrtmirJ. irányzata változatlanul lanyha A piaci árak a u következők: bánsági búza 76 kilós 380, W rontáli buza, 78 kilós 390, tengeri 195, zab /80, tavaszi árpa 330, takarmány r-jM 290, korpa 223, takermánylis/.t 240, kémiáim: lis/.i a 30/70-^ l>e osztásból 590, nagyin ihm liszt 64c, inularmag 42a, tökmag 520, napraforgómag 360 Jcj száz ki lónk int. A lucerna 40 lej, a lóheremag 30 lej ki- lórütint. Timisoara: Tavaszi zöldség megjelent a hetipiacon. A tcgna|)i hetipiacon már megjclniiek a/ első tavaszi zöldségfélék. A saláta tője 4—6 lej volt, a hónaposretek csomója 4 lej, zöldhagyma négy szál 1 lej, sóska kilója 13—20, sjxnót kálója 9—10 lej. A piaci árak egyébként szinte válto- zatlanuul a következők: vaj 56—80, méz 244—30, juhturó 20, tehéntúró 6—8, burgonya 2, torma 12, zöldség 8—12, vöröhagyma xo, cékla. 6, fok- hagyma 48, hordóskáposzta 6, aszalt szilva 13— x6—18, szilvái/ 18, alma 12—20, körte 12—14, dió 20, citromba! 16, élő ponty 35, harcsa 4c— 60—80, kaviár jooo, marhahús 14—16, borjú 24 —32, sertés 24- 30, zsírnak való szalonna 28, zrir 30, birányhus 241—128 lej k i Iónkin ti árban kelt. Főzeléktök darabja 5. paradicsom 10, tejföl 26— 28, borsó 20—25, kelbimbó 8 lej literenkint. Tojás darabja 80 bani volt. Buza 78-as 400, 76-os 385 lej. Tengeri 195—197-50 lej. Árpa 280—290 lej. Zab. 27c—280 lej, heremag 3c lej, lucerna 45 lej. Tökmag 310 lej. Odorheiu: A buza: 83—90, rozs: 63—70, árpa 45 — 30, zab: 3c—34, tenger : 36*—38, burgonya: 9—10 lej vékánként. A CUKORRÉPA VETÉS ELŐTT PÁR HÉTTEL .. . KIÉLESEDETT A HELYZET A CUKORGYÁRAK ÉS A RÉPATERMELŐK KÖZÖTT. Bucurestiből jelentik, hogy a cukorgyáro- .sok és a répatermelők mcgbizottaiból alakult vegyes bizottság tegnap tartott ülést a kereskedelmi mimsztériumbair Popescu Cézár államtitkár elnöklete alatt. A cukorgyárosok kijelentették, hogy az. uj pénzügyi terhek miatt nem bírják megfizetni a mult évben megállapított vagononkirtri 3700 lej répaárat és annak leszállítását kérték. Ezzel szemben a répatermelők kijelentették, hogy a rendkívül sok termelési költségre való tekintettel ragaszkodnak az 5700 lejes eladási árhoz és ha azt nem kapják meg, akkor beszüntetik a répatermelést. Manolcscu-Strunga kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a béke érdekében közvetlenül tárgyal a gyárosokkal és répatermelőkkel, mert a répa ültetésének ideje már elérkezett, tehát az ügy elintézése sürgős. A Cluj-i árutőzsde jelentése (Április 1.) Buza (7c—80, 2—3%) 460—463, árpa (59—60, 4—j%) 320—323, zab (40, 3—4%) 33?—134°- Tengeri 243—230. Fehér bab (3%) 282—290. o-ás liszt 730, 4-es liszt 660, kukoricaliszt I. oszt. 400, II. oszt. 310, korpa 240 lej. Széna I. oszt. 120, II. oszt. no, lucerna és lóhere takarmány 130—140 lej, buzaszalma 60 lej mázsánként. Pénzintézeteknek, vállalatoknak, ügyvédeknek nélkülözhetetlen Az uj váltótörvény magyarázata a törvény teljes magyar szövegével. Irta dr. Kormoss Emil ügyvéd. A 160 oldalas könyv ára 120 lej az Ellenzék könyvosztályábau Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portómentesen szállítjuk. G yümöicspiac Gyümölcskivitelünk állandóan fokozódik és az árak 15—20 százalékos állandó emelkedést mutatnak. Árak nagyban: 3—6 lej kilógramonkint 12—23 „ 8—12 „ 48—49 „ Piaci alma I. osztályú alma II. Osztályú alma Dióbél Körte 1. osztályú 28—32 „ „ Körte II. osztályú 14—28 „ ,, Körte ITI. osztáRm 3—8 „ „ Szárított szilva 12—13 „ ., Aszalt szilva 91—40 „ „ Szol lő 60—84 „ ., Kiviteli lehetőségünk van Lengyelország, Balti államok, Németország és Palesztina felé. Február havi gyümölcskivtclünk: Alma: 914.353 kg 34.300 kg Csehszlovákia Palesztina Lengyelország Németország 34-300 kg Magyarország 206.915 kg Ausztria — Február havi kivitelünk összesen Dió: :i.cco kg 300c kg Aszaltszilva: 6200 kg 10.000 kg jo.occ kg összesen: 920.553 kg 31.000 kg 37.000 kg 206.915 kg io.coo kg 1,239.76s kg Tavaszi feendöh a gyümölcs fóerifeen .4 fák metszése kezd időszerűvé válni. Sokkal több szakértelmet és goncLosságotn igényel, mint azt a kerttulajdonosok gondolják, akik csak akkor és addig érdeklődnek a kert iránt, amikor és meddig a gyümölcs megterem és azt eladják. A fát meg kell nyesni. Ahol lehet nem kell levágni az egész gályát, hanem csak azt a részt, mely útjában áll egy másiknak, keresztezi azt, ilyenkor oly szemnél vágjuk le, amely arra felé néz amerre vezetni akarjuk a gallyat. A nagyobb fáknál nem szabad a vezérágakat lekoppasztani, ezek felkaró- zódnak, nyúlnak felfele. Általános szabály, hogy a főgalyakról lecsüngő galy, a keresztbe futó ágak lenycscndők. A koronát oly módon alakítjuk, hogy a fa belsejébe a nap, a nap minden szakában besüthessen. Egyszerre nem szabad a fán végrehajtani a teljes alakítási operációt, mert megsinyli. Ugyancsak nem szabad a fa természetes formájától elütő alakot kényszeríteni a fára. így például a batul szép félgömb alakú, a par- men már felfelé menő zárt ágakat növel, a jo. nathán terjeng, hajtásai a szomorú füzéhez hasonlóak. *»'WÍHBM«”alllll "IIH —■Hl— GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY BÜ$ IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 96 -1K KÖZLEMÉNY Alig hinném, hogy Boros Jancsi a Füzestől köztivé ama hegylap aljáig, hol lovát megpihenteté, egy rövid ólánál tovább lelt volna nyeregben: de rögtön fölébredt nyugtalansága, s figyelme, melylyel a zsebéből kivont gömbölyű ezüst óra mutatójára s onnan a fellegek közt lebegő napra tekintett, sejditteték, miként. vagy útjának czélja még távol van s elkéséstől tart, vagy pedig fontosságot helyeztet korán megérkezésére. A völgy, melyen sarkantyúja erélyes és kitartó működéseinek következtében csaknem ügetni látjuk, hosszú és keskeny volt. Egy patak sietett hímes szőnyegén át, szűk begy- torkolatból lökvén ki zugó babjait. Jancsi e torkolathoz érkezék, melynek kapuját két elésülyedt dombkönyök alkotta. A bejárat alig volt tágabb magánál a vizmeder- nél, azonban csakhamar lapos félkör alakjában szélesül! ki, melynek végén mintegy tiz ölnyi átmérőjű nyitást tárt löl a patak szünetlen emelkedő ágyának irányában. E szűk nyílás két merőben más tenyészeti! hegy sort választott el. A déli gerinczeken tudniillik sudár bükkek emelkedtek sűrű és szabályos sorban. Lábaik alatt semmi bokor, semmi haraszt. Tetőzetük, a vízpartról nézve összefolyt és a hegyszerkezet szerint lassít görbüle- iek közt magasodván, egy óriás sirhalomra vetett hullámzó és sötétzöld bársonyszőnyeghez hasonlított. Ellenben az éjszaki oldalon gyéren elszórva terebély tölgyek, cser és gyertyániák andalgottak alá, ma jd egy szirtről. majd egy meggyöngitett talajú és mély öblü párkányról, majd pedig esőmosásoktól fölszántott mélyedésektől. — itt gyökereiknek a földből kiemelkedő. ott a szirtrepedések közé fonódó hálózatával. itt elszigetelve a növényélettől rideg magányban, ott törpe bokrok silány körében vagy a derekaikra kapaszkodó harasztok, vadszöllők és komlószárak alkalmatlan társaságában. A szárnyasoknak szelidebb és énekes fajai közül valamelyikre alig lehetett ill találni: mert e vidék a madarak országában kétségkívül rosszabb hírben állhatott, mint békeszerelö embereinknél a grízek és címzők földje. Ttt tudniillik rabló volt az egész vijjongó. röpkedö, marakodó népesség. Vércsék, karvalyok, kányák, ölyük, néha egy-egy sólyom, s ha a hold sápadt s felleges lön, több nemei a vadászuhuknak lép tek ki fészkeikből, vagy a szirtrepedésekből. ólálkodtak, fosztogattak, pörlének martalékaikért. A nap már alantabb volt, hogysem arczát mindig föl lehessen találni, s csak a fák ernyői közt reszkető csillám sejteté, miként még a szürkületig legalább egy óra van. A szél csendesedett, a fellegek gyérültek, az cg tisztábbá lön. — Itt a somfa, az ut mellett balról, villám széthasította törzszsel, jobb kézre meg amott a szírt egy kormos nyílással, melyet a Szentgyörgy-éjen föllobbanó tűz s a boszorkányok karácsonynapi vacsorájának füstje feketített meg. E barlang, e bejárat nélküli üreg, mely, mint a bátrabb vadászok mondják, némely éjen nagy méhkasként zúg és bong, oly lények zsivajától, kiknek rendes ajtójok a kémény, és vagy pemetén vagy sárkányszárnyakkal repülnek, — e barlang a másik jegy. Tehát mostanig nem tévedtem el Ily rövid tájékozás után Boros Jancsi hátat for ditott a szűk torkolat és havasi pataknak, s a barlang oldala mellett egy rovátkolt szirtre. kezd mászni, melynek tördelt lépcsői inkább emberi kéz. mint természet művének látszottak. A deresnek térde reszketett, verejtéke fehér szőnyeg-rongyokként íoszla alá, midőn félórai kapaszkodás s lejtés után. oly ösvényeken, hol egy ballépés őt és terhét szilákra zúzta volna, oly ugrások közt, melyeket inkább tehetett vala egy zerge, mint a ló, a már havassá vált vidéknek nvilt, élénk zöldéletű s csaknem szabályos félkörül hegyterére érkezett. Két rom uralkodott ez amphitheatrumon. A hegysor, mely természetrakta körfalait képezte. balra süvegalaku ponkon kezdődik, melynek hátrésze Folytonosan magasuló gerinczekkel volt kapcsolatban. Ezeknek egyike a Boros Jancsi által annyiszor átgázolt völgyi pataknak, mint gyaníthatni, bölcsője volt. Itt még a havas vadon természete nem igen mutatkozott. Fényű vegyült ugyan a többi növényzet közé. de azon termő földréteggel borított kevés foltokat, melyek e mészszerkezetü hegyeken erdők főn tartására alkalmasak voltak, többnyire cser- és gyertyánfáknak engedte át. A ponknak tetején egy ép bástya állott. Minő összeköttetésben volt ez épület több csonka falakkal, melyek majd a tetőn, majd a balkézre eső bozontos és viharoktól berovátkolt horpadásokon nyu lánkoztak ki, s létezett-e romok között lakásra alkalmas hely, vagy pedig minden zúg csak a vércsék fészke és a mohok melegágya volt? ezek oly kérdések. melyekre a mély ösvényeken haladó utas feleletet alig adhatott, minthogy vagy csupán a falak legmagasabb párkányai tárultak szeme elébe, vagy pedig hol a romok alsó ablakáig is lehetett volna tekinteni, otl ihszalaggal és vadrepkénnyel annyira fc dezve vala minden rés. hogy legfölebb a naparc/ aranvsugárai nézhettek be olykor ez örökzöld Isis -Tó lyol titkai közé. (Folytatjuk.) Hirdessen az Ellenzékbe
