Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-17 / 90. szám

B WErBWZAK I 9.7 5 á prill*, I 7. icrmfriupuic AR AD: A. «rodi >, oixjna -piacon gyrngv icllu) :.iu! volt, iu- .: ki-t\.'k.Cvl5k részéről I ők iip(Xin tt buz a o.v U'irim nagyobb érdeklődés ovii. vinult nn--. A kialakult úri ol vamok a kbvftkc ‘'k: Buza jk\ u > i t : te, árpa 260- -70. A heti pku irat ( ..vobkau u következők: Hagyma 8— to, foklugx'iiu 40--SO, burgonya 1.50—2, sza- ruvlxti» 4 retek 4- ţ, teje.s káposzta 2—6, hó. napos retek ; x, borsó <»— 10, /iulség te 15, solacu 2 uborka 2c—40 lej. — Gyümölcsárak: Alma te 16, »t.s/.dtsyilva S—tio Írj. — Baromii- pi*c: kövér liba 240—440, sov.ínv iba t to 130, gyöngyit tik 4s — 55, t\ uk 75—95, csirke 45—60, tojás Se-—90 bont darabja. — I;.lőillatv,ts.ír: Szarvasmarha 6—7, borjú 10—11, sertés 18—19.50 lej kilónként élősúlyban. — Takarmányárak: Széna 120—140, lóhere 14a—170, szama 30—40 'ej mázsánként. — Tejtermékek: Édes tej 3—4. 1 töri.'ált tej 10—12, tejföl 20—25. tehéntúró 10—12, tuhuiró 22—24, vaj 60—7c, juhsajt 26— 28 icj. TIMISOARA. A bánsági gabonapiacon a buza irányzata a napok óta tartó lanyhalaág után ba­rátságosabb lett. A kereslet úgy a tengeri, mint a búza iránt megélénkült cs a kínálat ts meglehetős, amiért csekély áremelkedés következett be. — A piaci árak a következők: bánsági búza 76 kiós 385, torontáli buza 7$ kilós 395, tengeri 210, zab 270, tavaszi árpa 340, takarmányárpa 280, mu. harmag 39c és tökmag joo lej száz kilónként. A lucerna 45 és a lóheremag 30 lej kilónként. LISZTÁRAK: Timisoara: T a k ar mán yüsz t 240, kiamalm: liszt 30/70-es beosztásból 600, nagymal- mi liszt 640, korpa 220 lei métermázsánként. —• Bucureşti: o.ás liszt 770—820, kenj'érliszt I. ősze. 700—720, II oszt. 600—620, barnaliszt 500 lej mécermázsánként. Építészek —Építési vállalkozók I Uj, nagyon fontos szakkönyvi ÉPÍTÉSI ZSEBftÖlW Irta: Dr. ing. MÖLLER KÁROLY Az 1200 oldalas könyv tartalma: Anyagvizs­gálat. A szerkezetek biztonsága és építőanya­gok megengedhető igénybevétele. — A beton. Betonra káros hatások. Építési anyagok súlya és méretei. Anyag és munkahibák a különböző épitőmunkáknál. Hőszigetelés. Nedvesség elleni szigetelés. Hang és rezgés elleni védekezés. Tüzelőszerek. Kémények. Kályhafűtés. Központi fűtés. Szellőztetés. Épületek akusztikája. Gáz- berendezések tervezése és kivitelezése. A vil­lamosság alkalmazása. Vízvezeték. Építészet és légkört n. Nemesvakolat használati utasítása. Diszmüüvegezés. Gyárkémények. Kazánbefala* /.ás. Felvonók. Építőipari hatáskörök. Épületek becslése. A nappali világítás megtervezése. Vil gitás. Tervezési adatok és mérettáblázatok. Városi utak építése. Vasszerkezetek. Vasbeton­szerkezetek. Talajmechanika. Földnyomás. Épi- tőmunkák anyag és munkaszükséglete. Mate­matika. Épületszerkezetek mechanikája. Fö- dámtáblázatok. Statikai számításoknál felve­endő terhelések. Puha. angolvászonköíésben 726 lei az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk, portómentesen, utánvéttel is. I^CZÖO AZI» ASÁO - siömwiiis Szomorú visszafejlődést mutat állatkivitelünk 1 I« Románia muh ovi .vzurvasmairhu kivitelét nézzük, szomorúan kall megállapítsuk, hogy a n\ ugatcurópai cxpouuunkat kezdjük e! veszi leni. Az utóbbi években a nyugati piacokat Olaszor­szág. Magyarország és Jugoszlávia hódította meg. kormányaink, ahelyett, hogy előnyös kereskedel­mi szerződésekkel a nyugati piacot igyekeztek vol­na megszerezni, tétlenül nézték a szomszédos or szagok piachódításait. Jelenleg az a helyzet, hogy ha a kormány nem ígychxzik a régi kapcsolato­kat felújítani, élőállatkivitelünk teljesen megszü- nik, A keleti kivitelünk ügyein állandó emelke­dést mutat, de felvevő képessége a nyugati pia­cokhoz viszonyítva sokkal alacsonyabb. Kelet felé az előnyös kereskedelmi, illetve kiviteli szer­ződéseink és a szállítási költségek (tengeri ut) előnyei kecsegtethetnek csupán csak. 1934-ben szarvasmarha kivitelünk megközelí­tette az 50.000 darabot. Kivitelünk: Ausztriába S.38 5 drb. szarvasmarhát Olaszországba 17-930 „ „ ,, Németországba 1-674 ,, „ „ Görögországba 10.906 „ * „ Palesztinába 5.992 „ „ v M á 1 tuba Egyiptomba TpÍjxJ! ixzba 1-457 x 476 69 ,. Ugyanakkor — magában a fővárosbaji — Bu- cu resti ben a mull év folyamán levágtak 98.446 darab szarvasmarhát, 24.408 drb. lovat év es kót é> 86.685 darab borjut. Ha nézzük a sertés kivitelünket, hasonló jelen­ségeket látunk. 1934-ben sertést exportáltunk: Ausztriába Cseh sz I ovik 1 á ba Görögországba 47.692 darab 26.480 „ 1.387 » összesen 75.559 darab sertést szállítottunk kül­földre. A 75.559 darab kivitt sertéssel szemben a Bu­cureşti. vágóhidokon a műk év folyamin 174.920 darab sertést vágtak e. Tehát a nagy garra! beha­rangozott kiviteli szerződések után a főváros két és félszer több sertésr fogyasztott cl, mint egész sertése sportunk. Hajdan virágzó élőállatkivitelünk tehát vissza­esőben van, csak gyű möl cskivitelünk emelkedik. Tanácsadó A BAROMFITENYÉSZTÉS KÖRÉBEN az em­beri találékonyságnak szép példái találhatók. Egyszerű, megbízható készülékek és módszerek segítségével elértük ma már azt. hogy tyúkra — attól elkezdve, hogy a tojást lecojta — a tenyész­tés folyamán többé nincs szükségünk. valamint azt is, hogy tenyészeteünk cgyedeinek jó és rossz tulajdonságait, tojóképességét, stb., akár nemzedé­kek hosszú sorára visszamenőeg tudjuk nyilván­tartani • Tyúkjainkat, vagy a szárnyra, vág)' a lábra erő­sített szám segítségével megjelöljük. Tojna önként bemegy az önműködő tojófészekbe. melynek aj­taja utána lecsapódik. Mikor a tojásokat össze­gyűjtjük — naponként többször — a tojásra rá­vezetjük ceruzával a tyuk törzskönyvi számát a iábgyürüről vagy szárnyjclzőről, valamint a dátu­mot s ugyanezt egyidejűleg beírjuk a naplóba is. Megfelelő számú tojást összegyűjtve, berakiuk a keltetőgépbe, mely az állati test melegére már előzőleg fel van fütve. A hőmérséklet állandósítá­sáról önműködő gondoskodik. Keltetés közben a gép levegőjét időnként párateltté tesszük s r. tojá­sokat naponta többször megforgatjuk, vagyis minden módon arra törekszünk, hogy a mester­séges keltetés körülményei megfeleljenek a termé­szetes, tyuk által vad6 keltetésnek. A kikelt csibék, megfelelő kezelés mellett, jó állománytó 90% is — ideiglenesen az anyjuk szá­mával (tojáshéjon megtalálható) megjelöltetnek, majd belekerülnek a nevelőházba, melyben a kályha által termelt meleget ernyő szorítja le a csibékre. Az evésre-ivásra kotló nélkül is könnyen rászoknak. A tenyésztésre meghagyott egvedek külön törzskönyvi számot kapnak. A keltetésnek és csibenevelésnek ez a módja ol­csóbb, tisztább, higiénikusabb, biztosabb, mint a természetes, attól eltekintve, hogy csibéket ezer­számra keltetni — mint ahogy ez nagy baromfi­farmokon történik — kotlók által lehetetlenség. A gyümölcsfák ápolásának alapjai téli permete­zés. Minden igyekezetünk odairányuljon, hogy ezt idejében elvégezzük. Előfordulhat azonban, hogy valamilyen ok miatt a téli permetezés elmarad. Ebben az eset­ben a mulasztottakat némileg pótolhatjuk egy rügyíakadás után. de virágzás előtt végrehajtott permetezéssel, melynek anyaga: i%-os bordói lé­ben Yi kg. arzénpreparátum. A permetezést a téli mód szerint — áztatva — végezzük. A SZÖLÖMUNKÁK KÖZÜL korán cl kell vé. gezzük a nyitást, metszést, karózást. Ha későn nyitunk, ki vagyunk téve annak, hogy a meleg hatására a földdel takart rügyek kipállanak. Minél később metszünk, annál több életnedve (leve) elfolyik a tőkének. Ezen felül ké­ső tavasszal, mikor szőlőmunkásban nagy a keres­let, magasabb napszámbért is kel! fizetnünk. Viszont a hajtással (karikák, szálvesszők kikö­tése) várjunk a rügyek takadásáig. A kikötözött szőlővessző a hideg hatására könnyebben tönkre­megy, mint amelyiket a szél szabadon mozgat. Esőzés közben a munkát feltétlenül szüntessük be. A felázott föld letaposásával majdnem helyre­hozhatatlan kárt idézünk elő a talaj halmaz­állapotában. Egyedüli kivétel a peronoszpora el­leni védekezés, melyet tüzön-vizen végre keli hajtanunk, ha szükségét látjuk. Kereskedő az Ellenzék-bői tájéko­zódik. BORI’FAC A I><>i .11.1 k un i . l-.'li in tatnak. Az ó-király*ágbcb borUr nj-lől nagyobb lx>rmcnnyiséggc| .im /imiT <•! / «•»<1-1yi j> :« Horárak: Druyasam io - < i" «*•. .:.jo 4 lejig, I >■ Mart- jo—12°.os 3--K Icj, Odolvsti Pancm. jo—j2°-ot> 2.50—9 Icj Ikt.szarábui 11- 14'' 4—8 Icj, Aradhcuyal jai ij i 3" <*■ 4 5 If) (lo konként) J11crcnként. VAUAS'/OK HCYLLMEBL. A fóldmi in misztérium a/. 1934 április i-i6i 1935 iprjb'. / ig érvényed vadász,jegyek érvényességé* / hóiwp^ időtartalommal 1935 április 30-iy rncghos .zabtu tolta. GYÜMÖLCSPIAC. Az elő hal adott idény nuat1 a gyümölcs-inak szilárdan állanak. K.vitelünk fo­kozatos csökkcu uést mutat. A belföldi piacon a kereslet lanyha, Gyümölcsárak: Alma I. őszit. 12 —20, II. oszt. 7—to, III. oszt. 5—6, Dióbél 46— 48, Körte 1 oszt. 30—34, II. oszt. 16—30, III. oszt. 8—12, Szárított szilva 12—14, Aszalt szilva 10—12, Szőlő 6o—85 lej kiiogramonként. MÁRCIUS HAVI GYÜMÖLCSKI VITELÜNK. A földművelésügyi minisztérium a napokban tette közzé a március havi gyümölcski vitelünk statiszti­káját. A február havi kivitelünkhöz viszonyítva, március hónap jelentős emelkedést mutat. Kivet­tünk: Csehszlovákiába: Alma 239.069 kg., aszalt alma 2000 kg., dióbél 496 kg., aszalt szilva 26.000 kg., Lengyelországba: Alma 75.348 kg., dió­bél 3000 kg: Palesztinába: Alma 65.028 kg., Né­metországba: Alma 50.300 kg. Ausztriába: Alma: —■, aszal tsz ílva 5000, kg., Angliába dióbél 5.100 kg., Magyarországra: Alma 96.750 kg., aszaltalma 2000 kg., dióbél 8596 kg., aszaltszilva 51.000 kg. Március havi kivitelünk megközelíti a 600.000 kilograanot. mßm*m0#******ß*6ß0*ß*0+m Bolti ár egytizedéért Bolti ár egyötödéért Gazdasági szakkönyvek í hónapon keresztül! 1 Ré?i ár ft« % 0 BERNATSKY: Növénykórtan — — 132 20 — Mezőgazdaság alapél vei — — — 66 14 — Veteményes kert — — — — I3Z 27 — Baromfitenyésztés — — — — 138 33 BITTERA: Kender és len — — — 99 r* — Kukorica termesztése — — — 66 14 — Műtrágyák — — — — — — »32 »4 — Szerves trágyák — — — — — 60 »4 — Répa.termesztés — — — — BUCHTA: Gyümölcsfélék konzer­105 14 válása — — — — — — — — 132 23 I90KNER: Burgonyatermesztés — — 132 20 — Kereskedelemi trágyák — — — 264 S3 — Rét- és legelőmüvei és — — — 333 66 — Sertéstenyésztés — — — — — 396 99 EREKY: Zöldtakarmánymalom — 66 13 FEHÉR: Takarmánynövények — — 66 IO GRATZ: Kisgazda fejőstehene — — GUOTH: Pata és csülök ápolása — 118 27 158 33 GYÁRFÁS: Szántóföld kezelése — 66 14 HAUSER: Vetés és növényápolás — 99 »7 Háztartási könyvtár: Kenyérsütés — 33 7 — Éléskamra — — — — — — 33 7 ILLÉS: Nyúl- és kecsketenyésztés — 132 27 ILOSVAI: A kutya----------------------­165 S3 MOCSI: Lótenyésztés — — — — 17 OSZTROVSZKY: Szőlő és muse — 27 PAPP: Gabonafélék — — — — PETTENKOFFER: A bor készitése 46 7 és kezelése — — — — -*• — zir 99 PRAVK: Kisbirtok helyes berendezése IO? 23 SZEMERE: Háztartási konzervkészités IO? 23 WESTSIK: Okszerű növénytermelés 198 33 Ami raktárról kifogy és utánrendeljük a kiadótól, ott fenti árakhoz könyvenkint 3—5 lej külföldi portó számítandó. Most vegyen az „Ellenzék“ könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre a rendelések be­érkeztének sorrendjében azonnal expediáluak. Kérje a teljes könyvjegyzékünket. GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY Ü2 ÍRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 108 -1K KÖZLEMÉNY-— Miért teremtette volna a világot oly széppé Allah, ha ez meg nem történik? — Dícsér tessék Mohamed, a nagy böjtben és a hold szerint járó év többi nap­jain! Engedje ő meg, hogy minden padisa, ki trónra iép, Ramazan 27-kén fogantassék, melyben csak a szultánnak szabad a szerelem kéjeit élvezni, azon éjen, melyben Allah Írott szava leszállóit az égből, s melyen csak Isteni eszmék léphetnek e földre, emberi hüvelybe zárva! — Mi pedig erdélyi alattvalók, ter- jeszszük a félhold hatalmát vak engedelmességgel, hog}^ soha álnokságunk miatt port ne szórhassunk nyavalyás fejünkre, és soha a szultán meg ne bánja: hogy ősi törvényeinket épen hagyva, engedett szakál- lának árnya alá vonulni, és lábának saruit csókolni! Sokáig éljen III. Murád padisa, s virágozzék fővezé­rünk befolyása! Alig gyakorolt valaha a szászok legbuzgóbb pré­dikátorainak vagy egy dominikánus szerzetesnek áhi - tatossága a hívők nyájára nagyobb befolyást, mint a romvár keresztyén gyülekezetére az Allah Mohamed neveivel bugyogó fohász. Ily szertelen jelenetre bő magyarázatot adnak krónikáink, melyeknek minden lapja tömve oly egyé­nek cselszövényeivel, kiknek eszök s becsvágyuk nagy, de pénzük kevés s közügyekre befolyásuk cse­kély volt: s kik, miután egy aristokrata országban a porból fölemelkedni nem tudtak, leiköket árulták el, hogy megrészegedjenek a hatalom serlegéből, melyet különben alkotmányunk merev formái közt csak az úri születésűek ajkai illelhettek. E megfizetett jellemek előbb kémei vagy ügynö­kei valának a fejedelmeinkre mindig gyanakodó tö rök udvarnak, de a helyzetük bonyodalma és viszo­nyainak szövege hozá magával, hogy gyűlölet, veszé­lyek és üldöztetés közé sodortatva, addig hányattas­sanak a sors zavaros tengerén, míg kiszakítván keb­lükből a hitel, letépvén élethajóik homlokáról a ke­reszt jegyét, végtére megeresztett vitorlákkal rohan­lak a mohamedanismus kikötőjébe. Ily készülő renegátoktól a török udvar, mely a tatárfaj minden ravaszságával bírt, nem kivánt eleinte igen sokat. Szoktatta őket Allah nevére. Formaságokat szolt cselelcvendőik közé, a nélkül, hogy azok értelmét be- tűszerint vétetni követelje. Az ügyvivő gyakran említé Mohamedet, da sza­bad volt e hüvely alatt megváltójára gondolni. Ha a mosdás szertartásáról beszélt, bízvást lehettek kezei mocskosak, mint egy rézpénzt számláló zsidóé. Ha a körülmetéltetést dicsérte, tekinthető eszméit üres szó­virág s keleti stil-dagálynak. Miért ne? Hisz. oda nem kellett sem egy európai bölcs, sem egy török mufti, hogy beláthassa, miként ezen lezá- logolt meggyőződésű emberek, míg erdélyi polgárok­nak képzelik magokat, csak sallangnak fogják hinni kötelességeik ünnepélyes szertartását; de midőn szo­rul jövendőjük, midőn bűnről gonoszságra sülyedtek. már hasznosnak fogják tekinteni, hogyha az Isten dicséretére szövétneket égetnek, a rossz szellem szá­mára is meggvujtani legalább egy darab gyertyát: s így tovább, míg végtére nyakukra jő az a kínos perez, melyben a régi tűzhely menedéket, a régi oltár bocsá­natot. a régi ima kihallgattatást többé nem ígérhet, és ekkor az üres szertartások játéka rémítő valóvá, komor ténynyé fog alakúink Farkas Istvánon kívül, ki őszintébb meggyőző­déssel volt astrolog, mágus és ördögűző, hogysem szívébe a tudomány babonái mellett egyéb vakhitnek rési nyithasson, a többi muderrisek majd mind azon életszakig érkeztek már, melyben képzelődésük bor­zadod és vonszodék. félt és »áhított a bősz ima zen­gésekor. E hangulatból folyt, hogy a sivár terem vendégei alig vevék észre, midőn az ima kezdete előtt távozó két lag fölemelt bárdok közt vezetett be egy éltes férfit, s azt az elnöki székkel szemben álló kőpadra uorn minden rángatás nélkül leülteié. — Mit akartok velem, ti istentelenek, ti rablók, kikel a tíz csapás legszörnyebbike látogasson meg! — kiáltá a bevezetett. r.VéaeJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents