Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-14 / 88. szám
1939 iprltla 14. BLLBN Z ÉR IS MŰSZAKI VILÁG A gáztöltésű lámpák Ismeretesek a reklámcélokra és újabban világítási eszköz gyanánt felhasznált gáztöltésű lámpák, melyeknek rosszul használt neve a neon-cső. Ezeknek kifejlődése példa arra, hogy egy régen ismeretes fizikai jelenség milyen gyakorlati értékű eredményekhez vezethet ügyes technikusok kezében. A világítási technika régi törekvése az úgynevezett: hideg- feny előállítása, vagyis olyan eszközöké, melyek a bevezetett elektromos vagy más energia lehető legnagyobb százalékát fényenergiává alakítják s csak igen kis százalékban hőenergiává. Az eddig használt eszközök — nem téve kivételt a ma is elterjedt elektromos izzólámpával sem — igen rossz hatásfokkal dolgoztak, sőt az első tipusu gáztöltésű csövek is ugyanebben a hibában szenvedtek, de az újabb eredmények igen biztatóak s igen valószínű, hogy ezek a lámpák fognak legközelebb a gyakorlatban elterjedni. A gáztöltésű lámpák őse a jól ismert Geiss- ler cső. Ritkított gázzal töltött üvegcső, mely két elektróddal van ellátva, magasfeszültségű egyen- vagy váltóáramú áramforrásra kapcsolva világítani kezd. Ez a jelenség szolgált alapul a további kisérletezésre. Először a váltóárammal működő elekródok körül fellépő fénysugárzással, az úgynevezett ködfénnyel próbálkoztak, de ennek hatásfoka igen rossz volt és akkor áttértek a cső belsejét kitöltő világitó résznek, a plazmának vizsgálatára. A csövek elektródjai a magasfeszültség következtében negativ elektrőnokat bocsájtanak ki, ezek a feszültség hatása alatt, miközben az anód felé gyorsulva mozognak, útközben a gázmolekulába egy bizonyos sebességgel beleütközve azokból újabb elektrónokat szakítanak ki és mozgási energiájuknak egy részét ott leadva a gázatomokat egy energiában gazdagabb állapotba hozzák, vagyis gerjesztik a gázatomokat, ezek azután a gerjesztésnél nyert energiát részben fényenergia alakban kisugározva újból visszatérnek eredeti normális állapotukba. Ez a plazmában játszódik le és ott történik a fény kisugárzás. Az ilyen módon működő gáztöltésű csövek, minthogy csak magas feszültséggel működtek — egy méteres csőhossznál 1000 Voltnál nagyobbal — részben veszélyesek voltak, részben egy külön magasfeszültségű transzformátor beszerzése miatt drágák. Az elektromos energia kihasználása valamivel jobb volt, ugyanis a cső hőmérséklete csak 50 Celsius fokkal volt a környezet hőmérséklete felett, szemben a wolfram drótu izzólámpa 3000 fokával, de még ez sem volt megfelelő eredmény, mert a fényenergia aránylag csekély volt. A gyujtófeszültség további csökkentése — ezzel egyidőben a cső élettartamának a növelése — a katód átalakításával lehetővé vált; a régebbi típusok elektródjai egyszerű fémlemezek voltak, az újabbaknál a hideg elektródok helyett alkáli-földjének szid- jaival bevont, kívülről izzítható és automatikusan kikapcsolódó elektródokat használnak, ezáltal a szükséges feszültség csökken a használatos 110—220 Voltra, a szükséges áramerősség valamivel növekszik ugyan, de igy is csak körülbelül 10 százalék alakul át hővé, viszont a nagyobb áramerősség nagyobb fényerősség előállítását teszi lehetővé. További kísérletek azt eredményezték, hogy a nagyobb áramerősség használata a csövet erősebben felmelegiti, ami viszont a cső falával párhuzamosan haladó és az elektródoktól szigetelt wolframből készült drótszita alkalmazása által csökkenthető s ily módon sikerült a közönséges izzólámpák fénytelj esitményét elérni, sőt túlszárnyalni, a fogyasztást 50—80 százalékkal csökkentve. Ezeknek az eredményeknek az elérésére még további vizsgálatok is szükségesek voltak, különösen a csőben levő gáz nyomására és anyagi minőségére vonatkozólag. Két csőtipus fejlődött ki: az alacsony-nyomású (0,002—5 m/m) és a nagy-nyomású (100—500 m/m) cső. A gáz anyagi minősége különösen a lámpa által szolgáltatott fény szinére van nagy befolyással; például: neongáz narancs vörös, vagy vörös, hélium-gáz rózsaszín, vagy eiefántcsontfehér, széndioixd- gáz fehér (napfénylámpa), higanygőz kék, higanygőz és sok neon gáz kék vagy fehéres, nátrium gőz intenzív sárga, nátrium gőz és neon gáz lágy gyertyaszerü fényt szolgáltat. A gázokat és gőzöket nem lehet ugyan tetszés- szerint keverni, ennek határt szab ezeknek különböző gyujtófeszültsége, de viszont lehet több gázzal töltött csövet egyetlen fehér, áttetsző bura alá helyezni. Különösen fémgőzök alkalmazásánál nehézségeket okozott az, hogy a gőz esetleg megtámadta az üvegcsövet vagy arra, mint fémtükör lecsapódott, nem nemes gázoknál pedig azok átalakulása a cső működése alatt. A gáztöltésű lámpák legnagyobb hiánya az, hogy színesek, ezen újabban színes üvegekkel és fluoreszkáló vagy foszforeszkáló anyagokkal igyekeznek segíteni; ezáltal uj fényhatásokat is sikerült elérni, ami különösen a csöveknek reklámcélokra való felhasználására ad újabb lehetőségeket. Ilyen gáztöltésű lámpák külföldön igen elterjedtek, különösen reklámcélokra, de újabban mindinkább elterjednek, mint világítási eszközök. Rekrámvilágitásra való felhasználásuk elsősorban azon alapul, hogy tetszéssze- I rinti alakot és méretet (18 m.) lehet adni a csöveknek, továbbá hogy majdnem bármilyen színben szállíthatók ; ámbár beszerzési költségük az izzólámpákénál nagyobb, de használatuk ma már kényelmes — transzformátor helyett egyszerű stabilizáló előtétellenállással kapcsolható bármely erősáramú vezeté rí \agy világítási hálózatra — és minthogy teljesítményük igen jő, úgyszintén élettartamuk, fenntartási költségük aránylag csekély. Reklámcélokra különleges csöveket gyártanak, melyek addig ismeretlen uj szin- és fényhatásokat adnak. Eltekintve a különböző szinti csővek felhasználásától, ismeretesek színes üvegből készült lámpák, melyek például kéken világitó gázkeverékeket sárga csőbe téve zöld fényt adnak. Újabb típusoknál több színes üvegfajta vagy egybeforrasztva, vagy az úgynevezett polychrom csöveknél a csőben egy fekete vagy színes, esetleg színtelen válaszfal van és a két félcső különböző gázkeverékkel van megtöltve; egyes eégek több ilyen csövet copfszerüen egybefonva hoznak piacra, amelyeket automatikus kapcsolókkal különböző időközökben lehet ki és bekapcsolni. Nátriumlámpákat használnak utak és autó- stradák megvilágítására — esetleg előtétellenállás helyett a gyalogjárő világítására szolgáló izzólámpákat alkalmazva —, ezek a lám- j pák ugyan sárga fényt adnak, de ez részben I előny, mert a látásélesség ilyenkor igen nagy, viszont a kis fogyasztás és nagy fényteljesit- mény rendkívül olcsóvá teszi üzembentartá- sukat. Áruházak megvilágítására gyakran használnak nagy nyomású higanygőz lámpákat; küszülnek alacsonynyomásu higanygőzös és izzólámpa kombinációk lakások világítására, a higanygőzös lámpa ultraibolya sugarakat gyengén átengedő üveggel van felszerelve, ami mint enyhe kvarclámpa működik. A hangosfilm és távolbalátás céljaira szintén épülnek különleges lámpák. Valószínűleg a következő évtizedekben a gáztöltésű lámpák ki fogják szorítani a mai izzólámpákat, tekintve az eddig elért eredményeket és azt, hogy a fejlődési lehetőségek még nincsenek lezárva és hogy újabb ötletek és kutatások előre nem látható fordulatokat hozhatnak a fejlődés menetébe. L-r. Rádióval beállítható órát állítottak fel az egyik new-yorki pályaudvaron. Az óra felhúzó szerkezetét az arlingtoni rádióállomás hozza működésbe és az óramű szabályozását is végzi. Ezen órához vannak kapcsolva a pályaudvar ösz- szes órái. Ha a kísérlet sikerül, New-York ösz- szes nyilvános óráit rádióval fogják üzemben tartani. Az oroszok a Volga-vidék elektriflkálását határozták el tizenegy milliárd rubel értékben. Az első részletet, három milliárdot, most szavazták meg. A munkálatokat állítólag 1940-ben fogják befejezni. Uj ötvözet a mérések szolgálatában. Honda japán fizikus elméleti utón foglalkozott a kevéssé táguló ötvözetekkel és azt találta, hogy ha vas és kobalt ötvényiben 50 százaléknál több kobalt van és kevés krómot ad hozzá, akkor a kő okozta kiterjedés lényegesen csökken. Honda egy uj ötvözetet, a kifogástalan invart, állította elő, mely 36'5% vasat, 54'5% kobaltot s 9°/o krómot tartalmaz. Ennek az ötvözetnek tágulási együtthatója közönséges hőmérsékleten, edzett állapotben tizmilliomodnál kisebb. Ez és az ehhez hasonló ötvözetek rozsdásodással szemben nagyon ellenállóak* Repülőterek a városok szivében A légi jármüvek .fontossága jóformán napról napra emelkedik. Érthető, hogy szinte napról- napra történnek javitások a légi közlekedés terén. Európában a legtöbb légi kikötő még ma i. csak zöld mező, szélein néhány épülettel. D, már készülnek a tervek a jövő repülőtereinek felállítására és az uj tervek legfontosabb részlete, hogy a városok középpontjában helyezi el a teret. A városok szélein fekvő repülőterek a mult maradványai. Oly távol esnek legtöb'onyire a városoktól, — pl. Tempelhof, Le Bourget, Má tyásföld, — hogy illuzóriussá teszik azt a gyorsaságot, ame!yet éppen a légi közlekedéstől elvárnak az utasok. Túl sok időt vesz igénybe, amig az emberek kijutnak a repülőtérre. A jövő repülőtere a város szivében lesz... Vannak már olyan tervek, amelyek a repülőtér központi épületét a föld alá helyezik. Összekötik a földalatti vasúttal és az autóutakkal. A hangárok is a föld alá kerülnek és az utasok mozgó lépcsők, vagy liftek segitségével jutnak a gépekhez, mig a postaküldeményeket földalatti csővezetéken át továbbítják. A rejtett repülőtér nem célpontja többé az ellenséges pilótáknak. LEVÉLPAPÍROK hagy válasz* TÉKBAN (Blockposta Is) legolcsóbban az Ellenzék könyv osztályában* GYULAI PÁL Ql TÖRTÉNETI REGÉNY ■■ IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 106 -1K KÖZLEMÉNY E perczek alatt Boros Jancsi lassanként türhetőknek, sőt sok tekintetben érdekeseknek kezdé hinni a veszélyeket, melyekbe sodortatott, s midőn végre a barátságos karszéken egy hosszú óranegyedig pihenvén, ágyra veté fáradt tagjait, úgy rémlett, mintha akár Gerendi úr szolgálatában örökké poros mentéket takarítani vagy vadakat lődözni, akár pedig a szép, de egyszerű Zsuzsi oldala mellett, valamelyik szalmafö- delű majorház szerény gazdaságát folytatni sokkal unalmasabb hivatás, mint a véletlen tengerén könnyű naszáddal úszni, s mindig készen a halálra, ha a szerencse kedvezne — kies révbe és gazdag partokra kötni ki. Jancsi e végeszmével ment alunni, de előbb a kívülről becsukott ajtóhoz biztossági sorompóul egy nehéz kerevetet vonszolt. Szemei nehezedtek, gondolatai összebonyolódának. Künn csodálatos hangok zsivaja támadt. Néha képzelé, mintha a vár ékkövei alatt, mélyen a szirtbálvány szívében zsidóvecsernye, vagy boszorkánysokadalom tartatnék . Máskor úgy rémlék, mintha ismeretlen irányban itt a vársáncz hídja eresztetnék le csörögve, súrolva, csikorogva: ott lópatkók és nyerítés háborgatnák a romnak éjcsendét. Idegenek érkeztek-e a Komjáti-birlokba s nem ezek közelítését jelentette-e a bástya bódult harangnyelve, s az erdő zenéje, midőn ő a muderristól két levelet vett által; vagy talán csakugyan Farkas István szellemvilága társalog a bűvölt falak pinezéjé- ben és udvarán? Oly kérdések valának ezek, melyeket Boros Jancsi zavaros öntudattal taglalni akart, de mielőtt eredményre jutott volna, kiejté figyelméből. Hagyjuk őt alunni, hogy virraszthassunk az ébren levőkkel. VIII, Mennyit Zsuzsi szeretőjének eddigi élményeivel a két rom és havasi völgy rejtelmeiből fölleplezhetnénk, gyaníttatja, hogy egy veszélyes társaság nyomára akadtunk, mely, mint látszik, politikai czélo- kat tűzött ki, szervezeténél fogva erős és rémítő, eszközeiben nem válogat, eljárását a titok burkolata közé rejti, alattomos összeköttetései figyelmet igénylők, óvszerül a felfedeztetésre nézve századának babonás fogalmait sok eszélylyel tudja használni, kémjei a családélet szentélyébe fészkelték magokat, és pénzforrásai tekintélyt igénylők, minthogy igen valószínűleg, a Ivomjátiak szép kiterjedésű erdeit, nem Ágoston úr ördögökkel kötött alkujánál fogva, de más szerződések árán bírja. Hogy derülnek-e még érdekesebb részletek a költészet látcsöve elébe, mely az idő terén át oly pontosan enged vizsgálni, mint a mechanikáé a távolságén, hogy fogunk-e e rejtélyes szövetség gépével még jobban megismerkedni, mint mostanig történt? ez sokat függ azon szellemtől, mely a vár északi oldalának egyik földszinti termében összegyűlt vendégeket lelkesíti. Figyeljünk tehát. Mily sivár arcza van e teremnek! Kinézése legélesebb ellentétben áll azzal, mit lakályosnak szoktunk nevezni. Kietlen, ködös, komor, mint az ősz; mint a csiig- getegség, mint egy sátáni terv. A vakolástól megfosztott falak borongón néznek a nedves koczkakövezetre. Két oszlop tartja, mint elfáradt óriás a repedező boltíveket. Mily roskadtak ezek az oszlopok! Mint vágynak lefeküdni. Tán megunták a rajtok heverő köveket, talán sokallják a körülök ismételt Thyestes vacsoráit! A terem közepén emelt s egy lópatkóhoz hasonlító félkör, fakarokkal elválasztott tíz ülőhelylyel bír. E kör szarvainak végén két kőpad van épen szemben a mélyedék közepével, hol alant egy díszes szék áll magánosán, mely előtt aztán a padlazatból valami vashenger nyúlik föl, oly hosszan, mekkora egy hónajhnankó szokott henni. Mi czélja van e hengernek, melyre a díszszéken ülő kézfejét támaszthatná, a terem titkai közé tartozik. Hol az éj, a frisslégű, a csillagszemű, hogy szellőivel a falrepedéseken nyomuljon be, tisztítni a dohos párákat, s hogy az ég őrködő fényeivel az ablaküvegeken át tettekre nézzen, melyeken a rothadás szaga, és a halál színe van? Az éj suhanna fütyül ugyan a penészes falseb’ ken keresztül, s ha nem is tisztává, legalább beszíha- tóvá teszi a bűnbarlang gőzkörét: de a csillagok, melyek nemcsak egyszer voltak a gonoszság vádlói, mint a darvak, midőn Ibicust boszulák meg... ah a csillagok nem látják a rom népét; mert tömör al laktáblák emelnek korlátot a künnrekedt ég tis/ia sugárai és a bennégő kanóezok füstfátyolos lángja’ közé! Ha nem csalatkozunk, húszán vagy legfel job huszonketten vannak e roppant teremben. r ut <],tts » Hirdessen az Ellenzék..
