Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-03 / 78. szám

í El. LBN 7. ÉK 1*33 április J. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Tanulmánylő <iys\er italami huj vall a fiával, emléke­< m. ßjssoho titkosrendőrök főttek érte, be* "‘it.,, h is turtii .tallák. Háromhónapi vizs •■'Iah I iii/ştii I után s: aluidlábra helyezlek. '".Ili valahogy tisztázódott A:ölti a fin i>tt ál aftjánól. {linsa nincs, <lc igánytclcn, sze : 'ini fiatalember már húsz onhórom éves nem sok vizet :<tvar. Hallgat ás mosolyog oiiur, kkcl szokott járkálni l\ö kertekben, deapadokon olvasgat. irtán egyszer a leányával is volt valami aj. 1: evekkel e előtt férjbe: ment. lármás ír it csaptak. Itt <* szomszédunkban, a hu 1 I borban égisz éjszaka eineogotl a cigány ' ne, táncoltak, mulattak, t nyári hajnalon bátam. amint a menyasszony meg a vőle- aeng fŐlvirÓQZOtt ge/ikoesira szállt s clrobo- >tt valahová. A cm rég a leány sirt>a jött h a- r a: apjához, Ezt is láttam. Hároméves kis- i it kezén vezette s bölcsöt Iáit maifa előtt, 'rein is ment vissza többe. Hallottam, hogy elhagyta az ura. He en most nem róluk akarok beszólni, hanem az apjáról. (1 zveyyember. Ötvenkét eves. Mái/ nem is egésze n öreg. Csöndesen jár-kel közöttük, ipoltan, mindig csinos, tiszta ruhában. Szük­séget sem igen láthat. A: övó ez a kis budar ház. Van valami fái relett pénze, nyugdija, iából éldegél ö. a fia. a leánya, meg kát unokája. Régóta ismerem. Legalább eddig azt hit­em. hogy ismerem. Át-átjár hozzám, elbe­szélgetni. Leül velem szemben a karosszékbe.- Hát, hogy mint töltöttetek a karácsonyi nnepeket? — kérdezi karácsony hetében. Husvétkor, pünkösdkor pedig azt kérdezi, bogy milyen husvétunk. milyen pünkösdünk volt. Amikor iimmögök valamit és bólintok, ő is elbeszéli, hogy a: ünnepeket csöndesen, csa­ládi körben töltötték. Aztán egy szivart vesz lő, levágja a végét, belefuj, rágyújt, lassan szívja, utána bámul a füstfelhőnek. Sohase panaszkodik. Ha én a magam szenvedélyes modorában dühöngök s lázadozva szidom ezt a cudar, ostoba, disznó életet, csititgat, elmo­solyodik. majd rövidesen fölkel, kezet nyújt s ezt mondjaz — No szervusz. Múltkor is itt üldögélt nálam, szivarozva. Fönn a mennyezeten égett a gömb-villany. 1mint fölfelé tekinteti, szemüvege megcsil­lant az éles fényben. Ezt kérdeztem tőle:- Mondd, miféle szemüveget hordasz te?- Enf — hebegett. — Rövidlátó vagyok. Miért? —- Add csak ide — kértem. Levette orra nyergéről, átnyújtotta. A gömbvillany felé tartottam. Ekkor megdöb­bentem. Ez a szemüveg maszatos volt, piszkos. Eleinte nem is láttam semmit rajta keresztül. Csak később kezdett derengeni homályos üvegén át a fényforrás, de az is oly halvá­nyan, tompán, mint téli nap a befagyott, jégvirágos ablakon. Egyik üveg a középen el volt repedve. Keresztül-kasul apró karcolások szelték át, sűrűn, mint jégpályát a korcso­lya-karcolások. Remegve tartottam kezemben. .Arra gon­doltam, hogy ezt már évek óta viseli s nem veszi észre. Arra gondoltam, hogy mennyire nem ismerjük azokat, akik között élünk. Ar­ra gondoltam, hogy micsoda az én kétséobe- esésem az övéhez képest. Másoknak a szemüvege arra szolgál, hogy lássanak. Őneki arra, hogy befalazza szemét és ne lássa maga körül fiáit, leányát, uno­káit, a csöndes családi kör reménytelenségét. — Hiszen tönkreteszed a szemed — feddet- tem. — Mégy újat. Dobd ezt a fenébe. — Igazad van — mondta, de megint föl­tette. Bizony, barátaim. Mindenki úgy segít ma­gán, ahogy tud. a kóst, villát, kanalat megtisztítjuk. Hót a fogakat? Ezeknok is elmaradhatat- lanul szükséges a rendszeres takarítás N8VEA ápolja fogait reggel, este, sőt minden ét­kezés utón is. Ragyogó fehér fogak és tiszta lélegzet tanús­kodnak a Nlvea-fogpaszta jósó- # gáról és hatásáról a nagytubus ara J&ISRŞ£Q&F * Q>. S. A R., BRAŞOV Vannak még üzletek, melyeken keresni lehet A negyvenkétezer Jejes buza-ár titka BUCUREŞTI. !Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy három nagy ki viteli-behozatali cég: Blocul Importatorilor, a Comex és a H. Schwartz 6000 vagon buza kivitelére kapott engedélyt, melyet 42 ezer lejes áron fog a buzakormánybiztostól be­szerezni. V Prezentul most ennek az üzlet­nek titkait leleplezi. Ezek a cégek ugyanis nem adják ál az eladásból szerzett idegen­valutát a Banca Nationalönak s ezért a külföldi piacokon árut vásárolnak behoza­tal céljára, melynek aránya a kivitelt 20 százalékkal meghaladhatja (extra-eota). De hogyan lehetséges, hogy ezek a cégek 42 ezer lejt adnak egy vagon búzáért, mi­dőn ennek (78/79 3%) most 17 ezer lej va­gonja a világpiacon? Ennek is megvan a magyarázata. A válla­lat nem szolgáltatja be az eladási árból fel­vett idegen-valutái, hanem 75 százalékos fel­árral hozhatja forgalomba Utókban, ami a ráfizetést majdnem kiegyenlíti. A fenmaradt különbözetit busásan pótolja az az összeg, amil a behozatalra szoruló cégektől kérnek, miután ez a számlázott érték 30—35 száza­lékai is eléri. Az igy elért bevétel 60 tnilliő lejt biztosit részükre. Amennyiben ebből a 60 millió lejből a 36 milliós ,.kárt‘‘ levon­juk, közel 24 millió lej tiszta haszon marad. Nem kell tehát félteni ezeket a cégeket a ráfizetéstől. SZENZÁCIÓ mm SZENZÁCIÓ íta. A MILÁNÓI SCALA NAGY EGYÜTTESE Vera Elkobozták'a „Magyar Nép“ ABC-s köny­vét. Szinte érthetetlen eset történt a napok­ban Cernatul de Jós községben. A „Magyar Nép“ — minisztérium által engedélyezett és semmi kifogás alá nem eshető — ABC-s könyvét az iskolába menő gyermekektől a csendőrök elkobozták. Lepagenál Cluj. Siessen, amíg el nem fogy! Ady, Babits, Heltai, Ibsen, Karinthy, Jack London, Maupassant, Móricz, R. Rolland, Zilahi, Zola, stb. stb. Gazdasági, techni­kai könyvek, a filozófia, művészettörténet, történelem, természettudomány, irodalom­történet, stb. alapvető müvei. Minden 5, Í0, 25, 30 lejes árakon LEPAGE-nál, Cluj. M'njen be LEPAGE-hoz, mert ilyen alkalom talán soha nem adódik. Kérjen ingyen jegyzéket. Ameriţshi Rutiti szoprán Cloe Elmo mezoszoprán Arturo Tamburint tenor Mario Albaneze baritonista Lucie ne Neroni basszus E0M0N00 DE VECCHI karnagy vezényletével Véglegesen eldőli Salajmegye székhely-kérdése A székhely továbbra is Zalaun marad ZALAU. (Az Ellenzék tudósítójától.) Sa­lajmegye lakosságát hetek óta tartotta izga­lomban az a probléma, hogy miként oldó­dik meg a megye székhelyének kérdése. Tud­valevő ugyanis — amiről az Ellenzék is több Ízben megemlékezett —, hogy a Simleul-Sil- vaniei-ek mozgalmat indítottak a székhely­nek Zalauról Simleul-Silvaniei-re való áthe­lyezése érdekében. Ennek a mozgalomnak beindítására a me­gyei ideiglenes bizottsága nehány héttel ez­előtt tartott gyűlésének egy határozata nyúj­tott tápot. A bizottságnak egyik tagja ugyanis, minden előzetes előkészítés mellőzésével és anélkül, bőgj* a vármegye érdekelt, hivatott és komoly tényezőivel megbeszélte volna a tervet, a bizottság elé terjesztette, amely azt meg is szavazta. A zalauiakat természetesen nagyon bán­totta a létüket alapjában támadó határozat és karöltve a megye érdekelt járásainak kép­viselőivel, ellenmozgalmat indítottak, a szék­helynek továbbra is Zalaun maradása érde­kében. Úgy a város ideiglenes bizottsága, valamint testületéi és az érdekelt járások képviseletei is táviratilag fordultak az illetékes tényezők­höz, kérve a régi helyzet érintetlen hagyását. Ezenkívül gyűléseken beszélték meg az ellen- propaganda érdekében kifejtendő tenniva­lókat/ Kedden utazott el és pénteken délben ér­kezett vissza Bucurestibol égj- küldöttség, melynek dr. Domsa szenátor vezetése alatt az illetékes tényezők az előterjesztett indokok mérlegelése után belátták, hogy a székhely áthelyezése úgy az állam szempontjából, mint a megye egyes járásainak és különösen Zalau városának gazdasági szempontjából egyáltalán nem lehet kívánatos és ezért a székhely kérdését véglegesen úgy döntötték el, hogy az továbbra is Zalaun fog maradni. Ezt a döntést különben megerősíti a libe­rális párt hivatalos lapjában, a Viitorulban megjelent és a székhelyre vonatkozó belügy­miniszteri nyilatkozat is, mely szószerinti for­dításban a következő: „Ellentétben a külön­böző hírlapokban megjelent közieményekkel, a miniszter kategorikusan kijelenti, hogy * Salajmegye székhelye Zalauról Simleul-Silva- niei-re semmi körülmények között nem fog áthelyeztetni, sem pedig a megyében területi változás nem fog történni. Salajmegye szék­helye véglegesen Zalaun marad“. A kedvező döntés megnyugtatta a városban a könnyelműen felzaklatott kedélyeket. Ilafvan százalékos Kamatot szednek Besszarábiában BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Argus jelentése szerint a hitelviszonyok igen leromlottak Besszarábiában. Jelenleg csupán két nagybank működik oft fiókjai­val, melyek nem nyújtanak kisebb kölcsö­nöket, bar ezekre volna legnagyobb szükség a mai válságban. így aztán az uzsorások aratnak. A bankok előtt állnak és otl vár­ják azokat a kereskedőket, kisgazdákat és iparosokat, akik pénz nélkül távoznak. \z uzsorások csak rövid időre folyósítanak köl­csönöket és 3—5—6 százalék kamatot szed­nek havonta. így aztán a kamat legtöbb esetben a 60 százalékot is eléri évente. Kereskedő az Ellenzék-böl tájéko® {ódik. SzáZíi ii íü *€j az agrárügy ittfelezésíre BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Sassu földművelésügyi miniszter 100 millió lej hitelt kért az országban még be nem fejezett agrárügyek hátralévő eljárási dijai­nak fedezetére. A kérdéses összeget a ki­sajátítás során bevételezésre kerülő taksák­ból fizeti vissza a földművelésügyi miniszter. Goga aHíofimíHiumödósífásf höveíei BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Goga-párt országos kongresszust hivott össze április 7. napjára Bucuresti-be. A párt nagygyűlésén egyedül Goga fog beszél­ni s ennek során foglalkozni fog a belügyi és külügyi téren történt eseményekkel. A Curentul hire szerint Goga alkotmánymó­dosítást követel. Uj gyárvállalat Túrdán A Philips rádiómüvek gyáralapitási terve TURlDA. (Az Ellenzék tudósitójától.) Ragge Péter dán királyi konzul, a Turda-i Cementgyár Rt. igazgató-főmérnökének in­tervenciójára már hetek óta előrehaladott tárgyalások folynak a belga-holland érde­keltségű „Philips“ rádiógyár exponenseivel egy Turda-n létesítendő földgázüzemű rádió és villanylámpa, izzólámpa gyár létesítésé­ről. A gyár — ha a tárgyalások eredmény­re vezetnek — már kezdeti stádiumában Erdély egyik legnagyobb gyárvállalata vol­na, amely a maga nagy apparátusával már az első időkben a munkások százait jut­tatná foglalkozáshoz. A gyártelep részére a tárgyalásokat folytató külföldi megbízottak a Turda-val szomszédos Oprisani község határában, a Campia-Turzii vasúti szárny­vonal mentén néztek ki területek MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Millión felül. Kamarát, V»gy-v»Ky- V1 bevétel. Uj pé-nzkibocsátáí. Vlód Aurél KJa é* nagy taksák. CURENTUL: Egymillióháromszázczrr ! <>1 ■ kötele* életkorban lévő gyerek nincs Ixiratko/.. a/, elemi ivkolákba, Egy millión felül van tehát, kis iskola! dez er tőrök száma. Nem azért van ez mert a vzllJők elmulasztják beíratni őket Az okozza ezt, hogy a miniszter nem rendeli c/o. elég erővel összegyűjtésükre. ARGUS: Az. állam azért alkotta meg a keres kedelmi és ijwrkamarákat és ezek ■szövetségét, hogy meghallgassa őket. Felállításukkal erkö!< i kötidcsvcgct vállalt arra, hogy a kereskedelmi és ipari kerdé-sok intézésénél kikéri véleményüket. Tudjuk, hogyan tlttck eleget ennek a kötelesség nck. Sohasem hallgatták meg a kamarákat s még a saját kezdeményezésükből előterjesztett emlék­iratokat sem tfiéltáiták figyelemre. A kamarák nem akarták álláspontjukat rácrőszkolni a kor­mányra, csupán azt kérték, hogy legalább hall­gassák meg őket. Ha csak részben méltatták vol­na őket figyelem re* sok minden jóra fordult voi na gazdasági és pénzügyi életünkben UNIVERSUL: A kóz.vé-lcmény elfogadja azt az érvet, hogy a Skoda-ügybcn nem lehetett töboet megállapítani, tsak annyit, amennyi emberileg le­hető volt. De nem enged meg a közvélemény télre vezetést. Istnefi a megtartott vizsgálat gyön­géit, minek következtében vagy egyedül Cihoski volt hadügyminisztert és Madgearu volt pénzügy­minisztert kellett Tolna vád alá heiyezm, vagy ez egész kormányt úgy, amint ezc Vaida kérte ak. kor, mikor szavát felemelte Popoviciuért. A par­lament határozata épp ezért nem tekinthető sem őszintének s igazságosnak, sem logikusnak s igv nem találkozik a közvélemény helyeslésével. VIITORUL: A bevételek jobban mennek és többlet mutatkozik a régebbi bevételi adatokhoz kepest. Az állam abban a helyzetben van, hogy pontosan fizetheti a fizetéseket és nyugdijakat és eleget tehet minden kötelezettségének. LUPTA: Dobrovici bankigazgató tanulmányá­ban a jegybank aranyalapjának újra való felbe­csülését indítványozza, hogy igy az állam leg­alább a magánosokkal szemben fennálló 19 mil­liárd lejt kitevő adósságát kifizethesse. Dobrov ci bankigazgató előre látja azt, hogy ez ellen az idegen jegybankok tiltakozhatnak. Azt hiszi azonban, hogy uj árfolyamot lehet megállapítani összesen 40 milliárd lej pénzmennyiséggel. így a külföldi piac is nyugodt lehetne, mely attól fél, hogy pénzszaporitás esetén a forgalomban lévő pénz mennyisége bizonytalan maradna. SOLIA DREPTĂŢII: Vlad Aurel lapja így ir: Kié Románia? A románoké. Nemcsak a papírra irt jogon, de kétszázezer hősi halott és a fehér és a fekete kenyér jogán is. Úgy éljen itt a ro­mán, amint tetszik neki. Az idegenek kövezték ki az ország határait? A kisebbségek alkották meg Romániát? Ők — vagy mi? TARA NO ASTRA: Németország hadiereje rendszeres fegyverkezés utján nőtt meg, mit a szövetségesek nem voltak képesek megtiltani, még kevésbé megállítani. A kötelező katonai szolgálat behozatalának tehát inkább politikai je­lentősége van ma már. A német egység hizonyi- zonyitéka ez a szövetségesekkel szemben, melyek nem voltak egységesek a békeszerződés szelle­mében. EPOCA: A nagy taksák leszorítják a jogcse­lekmények számát, nyilvánvaló tehát, hogy ép­pen a taksacsökkentés szaporíthatja meg igazán az állami bevételeket. Ami a CFR szállítási tari­fájára nézve bevált, az alkalmazható lenne az ál­lam egyéb háztartásában is. Antonescu pénzügy­miniszter, bizonyára gondolt erre. Ő azonban ugy látszik, inkább a gyors behajtások embere. De ennek nem lesz meg a kivánt gyümölcse. Mozgószinházak műsora; KEDD: CAPITOL: A VÉGZETES FLÖRT. Érdekes és mindig aktuális téma. Főszerepben Elisa Landi és Adolf Menjou. EDISON: 3, 6, 9 órakor: I. A SORS. Mélyen megható dráma, csoda operarészletekkel. André Baugé, a párisi nagy opera első baritonistájával a főszerepben. II. MA­LEK REVÜIGAZGATÓ. MUNKÁS-MOZGÓ: I. ÉN ÉS A KÖLYÖK vígjáték. Főszerepben: Maurice Cheva­lier, Adrienne Ames és Baby Leroy. II. A 33-as KÉM. Főszerepben: Andree Lu­guet. KÁRTALANÍTÁS. — Jó ember, elgázoltam a kakasát, mi­vel kártalaníthatnám magát? — Jöjjön el minden reggel négy órakor a baromfiudvarba és kukorékoljon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents