Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-10 / 58. szám

ELLENZÉK 1939 aa if du a 10. 10 műszaki világ A modern ház A képzőművészetek ősanyja építészet. Az építőművészet legősibb Alkotásai mágikus os művészi jellegűek. Haloctai számára ha­marabb „épített“ az ember, mint a saját ma- *Ta számára. Falusi közösségeknek ma is fontosabb, hogy tenvplonui k legyen szép, mint lakóházuk lakható. De városainkban is az építőművészet legkiválóbb termékei nem íiTagjánházak, hanem templomok, középü­letek. Az építészeti stílusok meghatározói jóformán napjainkig ezek a legjelentősebb építészeti alkotások voltak, amelyek termé­szetüknél fogva nem ,i lakhatóság szempont­jait tartották szem előtt. Nem is lett volna az haj; a baj ott volt, hogy a 'akóházak épí­tői is rabjai voltak a lakhatóság szempont­jaitól idegen építészeti stílusoknak. Az igy épített lakóházak aztán szépek voltak, de nem lakhatók. Egy-egy régi hires, művészet­történeti könyvekben, is számontnrtott szép magánházba az ember nem léphet borzadály nélkül, ha arra gondol, hogy ott laktak is. Sőt. Laknak is. A modern kor vívmánya, amely felfedez­te a higiéniát, hogy az építészek, hátat for­dítva a hagyományok, többé nem a stilro- mantikát, hanem a lakhatóságot tették ter­veik alapjává. Legyen az épület kényelmes és egészséges. A modern ház nem a kripta, nem templom és nem igazságügyi palota, hanem lakóház. Irányadó éveit a higiéniá­tól, ettől a modern tudománytól kölcsönzi a modem építész. Segítségére van ebben a technika fejlettsége is; az építőanyag zsarnok­sága csökkent. A modem építőanyag, a vas­beton, nem diktálja a formát, hanem enge­delmesen alkalmazkodik az építész terveihez. Nem kevésbé fontos szerepe jut a modern építészetben a szociális mozzanatnak. A mo­dem ház nem akar kiválasztottak kívánsága, fényűzése lenni, hanem minél több ember javát kívánja szolgáltai. Iránydlv: lehetőleg mindenki kényelmesen és egészségein lakjék. A modem építész tehát minél olcsóbban akar építeni és eziért mellőz mindent, ami felsleges. Kényelem, egészség, lakhatóság, olcsóság, a hefy tökéletes kihasználása! A régiek a kül­sőért feláldozták a belső beosztást; a hom­lokzatot fontosabbnak tartották, mint az épület szerkezetét s ez utóbbit «az r'őbbihez idomították. Gyakran .sötét, trapézoliuku lyukakat kajfbak eredményül. Ma első a belső beosztás, melyhez alkalmazkodik a külső alak. Még ai ra is gondol a modern építész, hogy a szoba a'áakja n bútorok okos elhelyezését 'szolgálja. Vigyáz arra, hogy minél több derűs napfény kerüljön a szobába. A régi padlása!ikotó fedélszéket mellőzni tudja, mert a régi fagerendákat tchcr.ülóbb vasbctonyiercn- dákkal -poto» hatja, amely feleslegessé teszi azt. így .a ház tetején kellemes kilátóhelyet nyer, ami .nyaranta sütkérezésre is alkalmas. Tér- mészetesen nálunk a téli havazások miatt vi­gyázni keli a lapos tetőnél arra, hogy .az ol­vadó hó a legcsekélyebb rést se találhasson leszivárgásra. Állandóan takarítani kell. Ter­mészetes, hogy a vízbevezetésre is nagyobb gon­dot fordítanak, tágas, nagy befogadóképességű négyszegletű csatornákká , mely stílusosan il­leszkedik a ház jellegéhez. A padlózásra is mi­nél egészségesebb megoldásokat keresnek. Az­beszt, terrász, vagy különösen linoleumpadlók a divatosak, amik pormentesek és könnyen ta- kanichatók. Betonalapra z—2 Yi cm. vastagsá­gú parafa kőlemezt ragasztanak s erre linóleu­mot. Viaszkos kefével! takarítják. Igen kellemes az uj házak színezése. Al- lékony cementfestéket vagy terra novát ke­vernek a vakolatba és a legkülönbözőbb ha­tásokat érik efl Nem kell ujrafesteni, mert az egész va ka at színes. Az uj házak természetesen igen. nagy' nép­szerűségnek örvendenek. Akik eleinte húzó­doztak és a „skatulya“ alakú épületektől, mind­inkább belátják, hogy rossz megszokás nem láttatja csupán szépségeiket, mik a helyes arányban rejlenek. Előre látható, hogy az uj forma óterjedése az építkezési kedvet nö- vellni fogja; t. i. ugyanazért a pénzért ér­demesebb uj és a modern higiénia követel­ményeinek megfelelő házat építtetni, mint régi, kényelmetlen és egészségtelen házat vá­sárolni. Városunkban utóbbi időben sok bér­palota emelkedett és még mielőtt az építke­zések befejeződtek vo'na, már jelentkeztek a lakásigénylők, ami azt jelenti, hogy tőkebe­fektetésnek is alkalmas a modem ház épütése. A h-.romsiku film lényegéről nyi átkozik Lumiére, „a mozi a yja“ Megírta ae Ellenzék, hogy a 71 éves Louis Lumiére, a „mozi apja" bemutatta a francia tudományos akadémián .1 plasztikus filmet. A találmány lényegéről Lumiére így tájé­koztatta hallgatóságát: — A plasztikus film elvét nem én találtam fel, csupán, a sztcrcoszkóp elvét használom fel. Plasztikus vetítés tulajdonképpen már 1855 óta van, amikor Almeida két sztereo­szkópikus képet vetitett egy vászonra, vagyis ugyanannak a tárgynak különböző szögek aktrt felvett képét. A két kép egymást fedte a vásznon, de az. egyik piros, a másik zöld volt. A nézők szemüveget viseltek, amely­nek egyik üvege piros, a másik zöld volt s igy mindegyik szem csak azt a képet látta meg, amely megfelelt az eléje helyezett üveg színének. A szemüvegen át nézett két kü­lönböző kép egybeolvadt és úgy hatott, mint a dombormű. — De a piros fény fárasztja a szemet — folytatta Lumiére. — Másrészt a zöld fény- benyomások tovább hatnak szemünk rece­hártyájára, mint a pirosak, ebből az követke­zik, hogy a film két képe sohasem olvadt egybe teljesen és a kép zavaros vök. A do- gok mai állása még nem engedi meg, hogy a szemüveget mellőzzük a plasztikus film né­zésénél. — A probléma azonban az volt, hogy tö- kéletcátsük ezt a szemüveget, hogy kényel­messé tegyük, hogy ne fárassza a szemet és különösen, hogy megszüntessük a kép zava­rosságát. Ebben áll a találmányom. Ugylát- szik, mintha semmiség volna, pedig* va ójá­ban több mint kétesztendei szakadatlan ku­tatás eredménye. — Hogy megszüntessük a zavarosságot, amely a zöld és piros képek tartalmának kü­lönbözőségéből ered, szükséges, hogy mind­két szemet érjék úgy a piros, mint a zöld sugarak. Uj szemüvegemnek mindkét üve­ge úgy van színezve, hogy az egyik a zöld, piros, ibolya, indigó és kék sugarakat, a má­sik pedig a zöld, sárga, narancsszínű és piros sugarakat engedi át. A nap színképének ösz- szes színei képviselve vannak s a sugarak ösz- szssége, atmdyek a szemüveg két üvegén át­hatolnak, fehér, tökéletesen megnyugtató fényt adnak. A találmány bemutatásánál minden néző kapott egy szemüveget, amellyel — mint ezt már megírtuk — ez illúzió olyan erős vöt, ho^y mikor a kép pályaudvarra befutó vona­tot ábrázolt, a néz.ők felugrottak és a fa! mellé húzódtak, nehogy elgázolja őket a vonat. RÁDIUM-SZIGET A KASPI.TENCERBEN. Moszkvából jelentik: A moszkvai állami nemes­fém intézet nagyszabású előkészületeket tesz a Kaspi-tegeren fekvő Cseleken -sziget vizei rádium- tartalmának. kiaknázására. Az intézet különböző uj módszerekkel kísérletezik, hogy kivonja c szí. get vizeiből a rácáumot. A viz ugyanis ezer köb­méterenként körülbelül 0.3—o.ţ mill grammot tartalmaz ebből a felettébb értékes anyagból. Az intézet bízik abban., hogy uj módszereivel igen tekintélyes mennyiségben tudja majd előállítani a ráaiumot. TÉGLA-PIAC. Tudós tónk jelenti: A most kezdődő tavaszi idény kellő mennyiségű kész­áru nélkül událta a piacot. A gyárak csupán áprilisra és májusra szállítanak, minek következ­tében az árak emelkednek: Brasov 5800, C.-Lung 5900, Turda 5000 lej vagononként, a gyárból ki­szállítva. DECIMETERES HULLÁMHOSSZAL DOL­GOZÓ RÁDIÓÁLLOMÁSOK. Ha a hul'ámhosz- 57uságok lépcsőzésén mind lejebb ereszkedünk, el­érkezünk a decméteres hullámokig, amelyeket ma már szintén munkába fogtak. Több, mine két éve a kísérletezések folytak Anglia és Fran­ciaország között, a La Manche partjain, 20 cen­timéter körüli hullámhosszúságokkal és ezek a kí­sérletek sikerrel yártítk. Ma Lympne (Anglia) és Inglevert (Franciaország) közön kereskedelmi acó- állomások működnek 17.4 centiméteres hullám­hosszúsággal. A két állomás közötti távolság j6 kilométer. Nemrég pedig, egy Fikddfiában az Institute of Ráció Engeeners által rendezett gyű­lésen tett bejelentések nyilvánvalóvá tették a 10 centiméteres hullámhosszúságok használatának lehetőségét. Mondani sem kell, hogy ennek a rádiózás szempontjából roppant nagy jelentősége van, mert ma már olyan sok és olyan erős le­adóállomás van működésben, hogy a vevők számára már képtelenség megfelelő áron kellő szclektivitásu készülékek előálitása. Tüdőbaj-Tuhercotozís Mindenkinek olvasnia kell Dr. Sechehaya (Genf, Schweiz) könyvét a tüdő­baj kezeléséről, UMCKALOABO nevű gyógyszerrel (belső ke elés cseppek formálifcaií) ára 30 lei. — Kapható min­den könyvkereskedésben és az Umcka rt.- nál Bucureşti, Str. Stirbey-Voda No. 108. GYULAI PÁL :Ü TÖRTÉNETI REGÉNY SOI IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 78 -IK KÖZLEMÉNY Érzé, hogy szemei, a közelebbi virasztások mialt nehezednek. Használni akará tehát e perczet, mely után régóta oly hőn sóvárgott, és lehajtá fejét szaí- maágyának vánkosaira, melyek durvák ugyan, de mig a szabadulásról, s dicsőségről ábrándozott, nem vol­tak fösvények kecses, és üditő álmok nyújtásában. S íme, mihelyt a szempillákat összehajtá, agyán at rezgeti egy határozatlan, de fájó gondolat, szivét megszorítótta egy félémedt, de szúró érzés, és eltűnt testének lankadtsága. Nem fekhetett többé. Arra igen i/.gataggá lön kedélye, mely vérét felzaklatta. S me­gint sétálni látjuk a börtönben keresztbe fogott kezek­kel és merengő arczczal. E méla vonalok viszont fölosztanak, s helyekbe !ép a kimerültség, és bágyadás jellemtelen arcziráta. Ht az idő alvásra, és Senno újra ágyban van. De az óramutató alig siklott néhány perez rövid közén át, s már egy idegrángás szétűzte a tünde ál­mák birnökeit, azon zavaros eszméket, melyeket ta­láljuk bár szépeknek, vagy rémitőknek, fölfogni, ki­sérni, és másokkal közleni nem tudunk. — Senno vi­szont éberré lön. Ez igy folyt a hajnal első pirkadásáig. Rémitő helyzet! Mig a börtönben föl, s alá járt, inig a bástya egyik szögletébe vonult, oly bágyadt lön. hogy lépései gyakran elvesztették a súlyegyent és vá­gya, szomja lázas, ellentállhatatlan, őrjöngő volt a pihenés és nyugalom iránt: de mihelyt lefeküdt, épen azon gondolatok röpkedtek kétes körvonalakkal ágya fölött — mint a denevérszárnyak a félvilágos éjben —- melyekkel átkozódni lehetett, de aludni nem. Örökké e jelenetek ismételtettek. Végre oly levihatlanná vált sóvárgása az álom iránt, hogy egy órai szenderért odaadta volna a földi Ál minden reményeit, és a lélek halhatatlanságát: de vszont annyira meg vala győződve vágya kivihetelen- scgéről, hogy egy lépést sem mert a szoba azon része leié tenni, hol az ágy volt, s hol — midőn lefeküdt — mint a cilicium szegei szúrták, vérezték, ezer apró kínok, ezer kétes alakú eszmék. Napok teltek igy. Balázs, mihelyt a kék darabontok elszökése iránti nyomozat nem látszék eredményre vezetni, mind töb­bet nyert vissza régi szívességéből, s valami olyat is kezde keblében érezni, mely örihibáztatáshoz hasonlí­tott Senno irányában, kit kényessé vált helyzetében, magára és gyötrelmei martalékául hagyott volt. Alig távozott tehát tőle Eleonóra, s már eltökélté, a Márkbázv által különös figyelmére bízott rabot még az nap meglátogatni, — de minden óvatossággal. — Gyakran lenni körűié, ez kötelességemmé téte­tett, gondolá magában. No abból bizony nem követ­kezett. hogy alkalmat szolgáltassak azon tervekre, me­lyek ha kitudatnának, hivatalomba, vagy tán rnég nya­kamba is kerülhettek volna. De már a múltat bajos javitni. Egyébiránt — folytató elemzéseit — minden hibámat homály takar ja, és el fogja boronálni az idő. Csak arra ügyelek, hogy többé semmi czimboraságot ne tarthasson Senno uram ő kegyelme a művészekkel. Vajon kell-e említeni annak a tündér szép nőnek, s meg a vén anyókának látogatását? . . . Hallgatok róla ... De nem igértem-e ellenkezőt? Aztán sokkal oko­sabb vagyok, hogy sem be ne lássam, miként ifjú vendégem rá akart szedni, midőn magát egy pórszár mazásu agg nő gyermekének monda. Ez oly hihetlen, mint egy sátoros czigányné ujján a gyémántgyűrű. Nem . . . ö palotában született, hová minket be sem bocsátnának, s melynek szőnyegein lábunk megbot­lanék. Klárikám is szép, de ez az ismeretlen! . . . öt, ha rongyba is volna öltözve, nem merné Andor átölelni — — kezét csókolná meg. Mindent sejtek. Hatalma­sok érdekei fordulnak itt elő ... De fölötte ovatos le­szek. Minél kevesebb szót, s minél jobban megfon­tolva. Ily biztatás után sietett a bástyabörtönbe. IV. A vár jobb kézre eső részein több ház vala, a Báthori család magánbirtoka. Itt látták olvasóim a fo- garasi gróf pompás palotáját, s közel hozzá feküdt egy komor épület, mely szintén a Bátboriak telkén István lengyel király kegyes adományából emelkedett fel tem­plomostul; ez a jézusrend zárdája volt. Keressük egyik czellájában regényünk szövegé­nek fonalszálait. :k Alfonsó, Zsigmond fejedelemnek a prágai, és var- miai urakkal szőtt titkos tervei avatottja, május vég­napján Erdély állapotáról a következő levelet Intézte Tiefenbach grófhoz; „— Nagyméltóságú gróf, udvari tanácsos úri Mióta szerencsém volt nagyméltóságod által bizto­síttatni arról, hogy a felséges udvar erkölcsi befolyúsá- val és hatalmában álló minden eszközökkel előmoz­dítja terveimet, melyeknek egyedüli czélja; Zsigmond ő fensége ingatag kedélyét azon meggyőződésben szü­netlen erősíteni, hogy a keresztyénség iránti köteles­ségei parancsolón kívánják, hogy addig is, mig alka­lom nyiiik Erdélyt a közellenség torkából kiszabadi tani ne idegenkedjék az 1571-ikben kötött titkos alku feltételei melleit az apostoli király védő szárnyai alá vonulástól; — mióta szerencsém volt viszont nagymél­tóságod által a kitisztitási roppant felelősséggel járó műre teljesleg felhatalmaztatni; oly események jöt­tek közbe, melyeket, hogy nagyméltóságod bölcs taná­csai, és utasítása által mielőbb gyámolittassam, rögtön feljelenteni szoros kötelességemnek tartom. Ö fenségének sok politikai kellemetlenségek miatt lehangolt kedélye a napokban, szünetlen sovárogta a hit vigasztalásait. Két éve, hogy a gyónás utáni bűnoldást tőlem, az anyaszentegyház méltatlan szolgájától, fogadja el; de még soha sem találtam oly alázattal meghajolva a ke­reszt előtt, s oly mély törődéssel csengeni az ég ma- lasztját e siralomvölgy terheinek hordozhatásaira. Naponként több órát mulattam a magas személy oldala mellett, s igy alkalmam nyílt leikébe tekinteni, hogy tapasztalásaimat nagy érdekeink gyarapításaira használhassam. Minden, mit észre vevék, ha erős bizodalmám nem volna a gondviselésben, csüggedéssel töltené keb­lemet. Tudom, nagyméltóságú gróf! hogy Róma nem egy nap épült, s hogy azon idvezitő hit is, melyet rend­kívüli csodák terjesztettek, s melyért az istenember szenvede, még jelenleg sem vett a poklokon teljes győ- zedelmet, s egyfelől a bálványimádás, másrészről a még gyalázatosabb eretnekség ördögei ellen folytono­san küzd; — jól tudom, hogy a bűn fertőjében siuylő világon minden, mi az örökkévaló dicsőítésére szolgál, csak kitartással és lassanként eszközölhetők: azonban e meggyőződés mellett is ama perczek, melyekben ö fenségét a vallás malasztos fegyvereivel igyekeztem czéljaink bajnokává avatni, gyakran csaknem kétség be ejtettek az iránt, hogy sikerül-e valaha fáradozá saim gyümölcseit szakítani! (fiuiyíatjuk.}

Next

/
Thumbnails
Contents