Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-10 / 58. szám
ÁRA 5 TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERAR No. 141.161/79*«. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivacal és k ö n y v 0 s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre aio, félévre 4*0, éveats 840 lej. — Magyarországra: negyedévre xo, félévre ao, évente 4* pengő. A többi külföldi államokba csak a portókúiönbózettel tdbbí LVi. ÉVFOLYAM, 5 8. SZÁM. VASÁRNAP 1935 MÁRCIUS 10. ÁGYUK DÖRÖGNEK A GŐRÖG-BULGÁR HATÁR MENTÉN Öreg államfőt Óráról órára a forradalmárok tavára alakul a görög helyzet Hír az athéni diplomáciai testületszándékáról. — Erős törők csapatösszevonások a görög határon. —»A száraz- földön több városi kerítettek hatalmukba a 'A görög forradalomról érkező hírek napról-napra a Venizelosz által vezetett fölkelés erősödéséről számolnak be. Az athéni kormány állandóan a rossz Időre hivatkozik és a következő napokra igérl a döntő győzelmet a forradalmárok fölött. Ezzel szemben a külföldi laptudósitóknak titokban kijuttatott jelentései, sőt a mai görög kormánnyal rokonszenvező belgrádi jelentések is a forradalmi erők állandó előnyomulásáról tudnak. Tegnap a görög kormány már kénytelen volt megcáfolni azt az Athénben is elterjedt hírt, hogy hanga Rascanu athéni román követ, mint a görög főváros rangidős diplomatája, a diplomáciai kar nevében fölajánlotta volna a közvetítést az athéni kormány és Venizelosz között. Ez a hír yaló&znüleg légből kapott dolog, de föl- merülése mindenesetre arra ihutat, hogy a Caldarisz-kormány helyzetét nagyon bizonytalannak ítélik már Athénben is. Török és bolgár csapatössze vonások A görög eseményekkel áll kapcsolatban az egymással szemben álló török és bolgár katonai intézkedések kérdése is, mely tegnap a Népszövetség elé került. A törökök erős csapatokat dobtak u határra nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megakadályozza Bulgáriát a ránézve esetleg kedvezővé váló katonai helyzet kihasználásában. Nem valószínű ugyan, hogy Bulgária ilyen lépésre egyáltalán gondolt volna, de a törökök egyszerűen csapataik fölsorakoztatásával is baráti szolgálatot tesznek a jelenlegi görög kormánynak, melyhez a Balkán-szövetség és az utóbbi időben létrejött görögtörök egyezmények révén szoros kapcsolatok fűzik. Ankara fél, hogy egy esetleges Venizelosz-kormányzat gyökeresen változtatna az eddigi görög külpolitikán és igyekszik tőle telhetőleg megakadályozni ennek eljövetelét. A bolgárok szintén kiterjedt katonai rendszabályokat érvényesítenek határaik mentén* amire elég kézenfekvő magyarázatul szolgálnak a görögországi események, melyek jórészben a bulgár határ mentén folynak le. A Balkán-szövetség köreiben mégis meggyanúsítják Szófiát azzal, hogy katonai intézkedéseivel a forradalmárok lendületét segíti elő, sőt, hogy esetleg távolabbi tervei is vannak. Különösen Belgrád nyugtalankodik ilyen irányban és a jugoszláv lapok kijelentik, hogy a Balkán-szövetség államainak határozott kötelezettségeik vannak egymással szemben arra az esetre, ha bármelyikük határát is egy másik állam megsértené. Ezzel a nyugtalansággal szemben a nagyhatalmak fővárosaiból mérsékletre intenek. A francia külpolitikát képviselő Temps például erélyesen hangsúlyozza, hogy a görög belső eseményekkel kapcsolatban semmiféle külföldi állam beavatkozására sor nem kerülhet. A bulgár kormány különben — irja a nagy francia lap — követei révén már biztosította úgy Görögországot, mint a többi hatalmakat, hogy távol áll tőle minden beavatkozási szándék. Nyugtalanságra tehát ebben az irányban egyáltalán nincsen ok. Jugoszláviában mégis nyugtalankodnak és több belgrádi lap Olaszországot gyanúsítja meg azzal, hogy Venizelosz forradalma mögött áll. Tért nyernek a forradalmárok BELGRAD. {Az Ellenzék távirata.) Macedóniából érkező hírek szerint a görög forradalmi CMj&tok újabb sikereket ériek el a kormánycsapatokkal szemben. Úgy a forradalmároknak, mint a kormánycsapatoknak nincs elég lőszerük, a forradalmárok mégis kedvezőbb helyzetben vannak, mert a határvidéki hadiszerraktárak a kezeikbe kerültek, A nagy ütközet a kormánycsapatok és a forradalmárok között szüntelenül tart, eddigi jelek szerint azonban az események óráról-órára a forradalmárok javára fejlődnek. Az athéni kormány állítólag kérést intézett iBelgrádba, hogy Jugoszlávia a görög kormánycsapatokat lőszerrel és élelemmel támogassa. Ezt a hirt hivatalos helyről nem erősitik meg. A lapok kételkedő magyarázatokkal közlik Caldarisz görög miniszterelnöknek és Kondilisz hadügyminiszternek kijelentéseit, hogy a rossz idő és havazás miatt a forradalmárok elleni kormánytámadás még nem indult meg teljes erejével és a (ióntő győzelemre néhány napon belül kell várni. A görög kormány, belgrádi lapok szerint, az újonnan toborzott csapatokban sem lehet biztos, mert a forradalmárok azzal a céllal jelentkeznek szolgálatra, hogy a csapatok fegyelmét megbontsák. SZÓFIA. (Az Ellenzék távirata.) A bulgár határ közelében állandóan tart a csata a kormánycsapatok és a forradalmárok között. A határmenti katonaság legnagyobb részben a forradalmárokhoz: csatlakozott és elfogta a kormányhü tiszteket. Az első görög menekültek tegnap bulgár területre léptek. A menekültek mindannyian a kormány csapatainak emberei, jórészt tisztek. Az egész bulgár határ mentén ágyti- dörgés hallszik. A forradalmárok legújabb hírek szerint átlépték a Sztruma folyót és Szalonlki felé közelednek, Dedeagacs, Xanti, Szeresz, Ghermuerdzsina és Kavalta városok a kezeikben vannak. Hir szerint Venizelosz hajói fölkelő katonaságot raktak partra Tráciában és Macedóniában. Ugyancsak hirek vannak arról, hogy a fellázadt görög tengeri erő kezeibe kerítette Páfrász kikötőt és Peloponezusz többi fontos kikötőit is. Szalonik.it, melyen a felkelők szüntelenül nyomulnak előre, á kormánycsapatok védelmi állapotba helyezték. Újabb letartóztatások Athénben ' ATHÉN. (Az Ellenzék távirata.) Az angol követ tegnap látogatást tett Caldarisz miniszterelnöknél és sajnálatát fejezte ki, hogy görög belpolitikai okokból vérontásra került a sor. A követ azonban — az elterjedt hírekkel ellentétben -— semmiféle véleményt nem nyilvánított a polgárháborúban egymással szemben álló felekről. Athénben tegnap újra egész sor embert letartóztatlak. A letartóztatottak között van Zavicianosz volt miniszter és Vlachosz tábornok és sok szenátor. NHialachc itotfot flieirt a nagyipari c§ files gazdálkodási rendszernek BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Mi- halache, a nemzeti-parasztpárt elnöke nagy beszédet mondott a parlamentben a szövetkezeti reform vitája során. Pártjának álláspontját szögezte le ebben a kérdésben. Kijelentette, hogy nem pártszempontok vezetik a szövetkezetek önkormányzatának védelmében. Rámutatott arra, hogy a szövetkezet az egyedüli eszköz, mely képes helyt állni az uj politikai formákkal szemben. A szövetkezet, Mjhalache szerint, együtt született a tőkével, hogy a kapitalizmus célkitűzéseit ellensúlyozza. Elitéli azokat a társaságokat, melyek szövetkezeti formában az állam vagyonát fosztogatják, majd a többséghez fordulva igy fejezte be beszédét: — Hibás felfogás áldozatai vagytok! Az államnak meg kell teremtenie a mezőgazdasági hiteleket és nem ipari hitelekről kell gondoskodni. Szabaddá kell tenni a magánszővetkezetek fejlődését is ugyanakkor. A különböző államok kapitalista rendszerének változtatásaival szemben mi nem állhatunk ölbe tett kezekkel s szembe kell néznünk bátran a valóságokkal. Nem lehet nálunk testületi rendszerről beszélni. Az ipar és kapitalista irányok el fognak tűnni és egyedül a szövetkezeti rendszer marad meg majd részünkre, mert ez az egyetlen forma, melyben a románság a külföld előtt megjelenhet. Mihalacbe ezután nagy lendülettel még ezeket mondta: — Ellenőrzés ciinén akarjátok elkobozni az autonómiát? Vissza akarjátok állítani a régi kapitalizmust? Ez a régi idők szellemének jelenlétét igazolja, ami nem fog jóra vezetni! Végül kijelentette, hogy nem szavazza meg a kormány javaslatát. üdvözölnek 85-ik életéve során. Az idegenek is, ünnepélyesen, ha jó barátok, mint Románia teszi, néma tisztelet formájában, ha ellenségek. Mert ez az öreg államfő, mikor elérte hosszú munkás életének hatalmas célját: népének egy nagy monarchiából való kiemelését és önálló nemzeti alakulatba való nevelését, az uj ország élén is hü maradt tiszta életének tiszta elveihez. A szabadelvű demokráciához, a társadalmi jóvátétel hitéhez, a nemzetiségi elv jogához és érvényéhez. Az utóbbiért küzdött mint fölszabadító, igy nem gyalázhatja meg most bosszúval, mint győzelmes ur az egykori urak ártatlan ivadékai fölött. Masaryk Tamás ezt az érdemét a cseh állam kisebbségeivel szemben emeli ki tüntetőén, a numerus valachicus tombolása közepette most Pop Ghita, kinek Maniu kormányától megbízatása volt a kisebbségi jog kodifikálására, azonban a hosszú tanulmánytól nem ért reá. Bucuresti-i lap hasábjain ez a „kisebbségi szakértő“ elmondja, hogy Prágában a németek is, szóval a „határos és a veszedelmes kisebbség“ képviselői, német „Hoch“-al üdvözlik az elnököt Sok egyéb örvendetes jelenség van ott és mind ennek oka pedig a csehszlovák kisebbségi politikának a miénknél sokkal nagyobb mérvű igazságszeretete és jogtisztelete. Elsősorban az öreg elnök érdeméből. Az egyik bizonyíték, hogy ő maga, saját vagyonából egymillió koronát ajándékozott egy magyar tudományos akadémia szervezésére. De vannak általánosabb jelek is. A német szocialisták és földészek részéről már sok éve két miniszter ül a cseh kormányban, az összes kisebbségek az any any éhükön szólalnak föl a törvényhozásban. Szabad-sajtó van és nincs névkényszer vagy tilalom a kisebbségi nyelv hivatalos használatai körül. A fölirat, iskola, közgazdaság nem ismeri a többség kizárólagosságát. Szinte a platói eszmény megvalósulását látja az egyes törvényekben, amelyek a kisebbségi egyezmény rendelkezéseit nagyjában és egészében megvalósítják. Pop Ghita festménye Massarykról természetesen hü és igaz. De nem egészen hü és igaz a rajz, amit a cseh kormányzat kisebbségi politikájáról vázol. Eredetileg is voltak hiányai. Az utóbbi időben vissza is csökkent. Magyar jellegű városok jogát mesterséges eszközökkel elnémították. De kétségtelen, hogy még igy is a csehországi kisebbségek jogállamánya magasan a miénk fölött áll és a román cikkírónak igaza van, mikor a hivatalos lelkűiét őszintébb és szelidebb nemzeti képzeletét méltatja. Sőt, még most is, a totalis nemzetiség korában, javulásra számit hatnak ott, amióta egy német Heimatsfront a legnagyobb kisebbség tiltakozását a cseh állam jogszerűsége ellen, föladta — csak most! — s az államhüség alapjára helyezkedett. Masaryk Tamás általános ünneplésének pillanatában ezt a jobb cseh kisebbségi létet érthetően hangsúlyozni kell nekünk is. Különösen most, amikor a különböző numerusok szenvedélye viharosan tombol. Amikor Timisoaran már csak a kisebbségek összefogásában rejlő s egyedül lehető uj harcforma szükségét feszegetik, amikor a „Grosskokler Bote“ szász lap hasábjain Hedricb képviselő határozott méltósággal sürgeti az összes kisebbségek közös arcvonalát, amikor a fekete Szakadatlanul dörögnek az
