Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-09 / 57. szám
tLLBTSZÉK I 9 3 S március 9. Uttm A hiflHmshcöelem ui rendié IPAR ES KERESKEDELEM BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) \ kormány úgy határozott, hogy ;i külkereskedelem uj rendjére vonatkozó intézkedéseket március 10-cn lépteti (‘leibe. Manolescu-Stvungu kereskedelemügyi miniszter előtörjesz.tesel mindenben elfogadták és igv ismét sor kerül a kiviteli-jutalom bevezetésére, Ez azon árukra fog vonatkozni, melyekkel ver- senyt kell folytatni a külföldi 'piacokon. A kiviteli-jutalom u kiszállított áruk értékének 10 százalékai is eléri. A devizakereskedelemre vonatkozó rendelkezések még nem véglegesek. Annyi bizonyos, hogy ezt a külkereskedelmi- hivatal külön bizottsága lógja kiutalni magáncélra (tanulmányút, turisztika stb.) s az is megállapítható, hogy a ..kompenzációs-engedélyeket 1 csupán a kormány gazdasági bizottságának előzetes hozzájárulásával fogja kiadni a kereskedelemügyi miniszter. A deviza-forgalom lebonyolítására jogosított bankok számát meg fogják szaporítani. A Banca Naţionala a kérdéses bankok névsorát most állítja össze. A behozatalt szabályozó rendelkezések is munkában vannak. A BETEGSEGÉLYZŐ PÉNZTÁRAK ÖNKORMÁNYZATÁNAK VISSZAÁLLÍTÁSÁT KÖVETELIK AZ IPARI ÉRDEKKÉP ViSELE- TEK, T.irgu-Muresről jelentik: A betegsegélyző pénztári sérelmek orvoslása céljából az. iparos- érdekeltségek országos megmozdulás beind.tisát leltározták el. Ercély különböző városaiban tartottak már gyűléseket, melyeken elsősorban a betcgsegélyző autonómiájának visszaállítására j hangzottak cl felszólalások. Felkérte a tárgu-mu- ■ esi iparosság Szabó Béni magyar párti képviselőt j is, hogy támogassa az ókirályság iparosainak bu- j cüreseit nagygyűlése alkalmával az erdélyi iparosság ezirányu mozgalmát. Szabó Béni képviselő értesítést küldött Bustya Béla magyar iparoseg) leti elnöknek, amelyben eljárásának teljes sikeréről számol be. A bucureştii iparosnagy- gyüiés ,s a betegsegélyző pénztár autonómiája :u.îlett foglalt állast s minden erejét latba fogja vetni a jövőben is, hogy az iparosság beteg- pénzrári sérelmei orvosoltassanak. NAGYSZABÁSÚ ÉPÍTKEZÉSEK A LÁTHATÁRON. Az idén varosunkban az építkezés előreláthatólag meg fogja hala mi a mint évi kereteket. Néhány olyan nagyszabású épület fog felépülni a tavasz folyamán, amely a munkások százait foglalkoztatja. Felépül többek között a Mioo-utca. fiziológiai intézet, ameynek alapjaié 11 évvel ezelőtt rakták le. Az egyetem tanácsa erre a célra S mikió iejt irányzott elő. A református egyház a Calvin-utcában felépíti a Diaco- nissa-otthont i millió lej költséggel, a munkás- bizrositó ? millió lej költséggel székhazat épit. A görög katholikus püspökség a Minorita-telken négyemeletes bérpalotát épit a Regina Maria-utcai fronton is. Egyidejűleg a Minorita templomot tűszerűén az uj épülethez renoválják. A költ- ; gvetés szer.nt a négyemeletes bérpalota és a templom átrenová tilsa 14 millió lejbe fog kerülni. A KÉZMÜIPAROSOK ORSZÁGOS KONGRESSZUST TARTANAK. Bucurestiből jeien- tik, hogy a főváros Munkakamarája március íc-re az. ország összes kisipari szervezeteit kongresszusra hívja össze Bucurestibe, hogy or.r megtárgyalják a készülő uj törvényjavaslatokat, amelyek a kézműipar helyzetére vonatkoznak. Engedélyhez kötik az uj gyárak és ipartelepek létesítését Csak közgazdasági szempontból közhasznú vállalatok kapnak a jövőben államsegélyt CLUJ. (A: Ellenzék tudósit óját ól.) Az 1 t911> -ik évben élclbcléplctctt ipái fe jlesz- 1 tési töltény az országban minden ipar- vállalat részére bizonyos kedvezményeket biztositólt. tekintet nélkül arra, hogy a gyúr hol létesült és milyen cikkeket termeli. Ennek a törvénynek a hatálya már többször lejárt s mindany- nviszor rövidebb időre hosszabbították meg érvényét, abban a reményben, hogy időközben elkészül az uj törvény. Ez év áprilisában megint lejár a törvény érvénye és a kereskedelmi miniszter hozzákezdett az uj törvény elkészítéséhez. Bizottság dolgozik a törvény reformján s ez a bizottság már eddigi ülésein is elég nagyjelentőségű ujitások törvénybeiktatását határozta el. így kimondták. hogy jövőben uj gyárakat csak miniszeri engedély mellett lehet létesíteni. A külkereskedelmi forgalom nagyfokú korlátozásának hatása alatt igen sok kétes életképességéi vállalat alakult, olyan termelési felételeket véve számításba, melyek tarlósak nem lehetnek. Bizonyos arányosságot a minisztérium álláspontja szerint fent kell tartani a mezőgazdaság. az ipar és a kereskedelem között és végül meg kell akadályozni olyan vállalkozások létrejöttét, amelyek a pilla1 ii1»1 ■*——MBBl \ lásíp^rosoK országos sziftelsâŞe ől ást foglal! a lietegsegC'gzöl jâfutâ- fcoh üstében BUCUREŞTI. (Ar Ellenzék tudósítójától.j A romániai kisiparosok • országos szövetsége a közelmúltban tartotta meg kongresszusai Alexandru Samoil szenátor elnöklete mellett. A kongresszuson resztvettek Manoilescu, Trancu-Lasi. és íoanitescu volt miniszterek, valamint Mihail Enescu. a betegsegélyzö volt vezérigazgatója. Samoil elnök beszédében ismertette a kongresszus összehívásának szükségességét és kifejtette, hogy a szövetség létérdeke ellen intézett támadások miatt kellett egybehívni a kongresszust. A szövetségtől megvonták a/ elsőbbségi kedvezményt, amit egyenlő- ajánlatok esetén közszállitásoknál tagjai kaphattak. natnyi nagy haszon elérése és nem az ország gazdasági erejének növelése céljából létesülnek. Mindezen szempontok figyelembevételével minden gyáralapitá- si kérelmet a minisztérium szigorú vizsgálat alá fog venni s csak olyan engedélyeket ad ki. amelyek közhaszna vállalkozások létesítését célozzák. Ezzel szemben korlátlan fejlődési lehetőséget akarnak biztosítani a már létesüli és jól működő vállalatoknak, amelyek kibővítését az állam is. elő akarja segíteni. Tervbe van véve az is, hogy az üzemek között a közgazdasági célszerűség és szükség alapján bizonyos fokozatokat állapítsanak meg s hogy az állam különböző mértékben támogassa államsegéllyel, szállítási és esetleg adó-kedvezményekkel kívánatos és szükséges iparágakat, viszont teljesen kizárja a támogatásból a feleslegesnek, életképtelennek, vagy a közgazdasági szempontból jelentéktelennek minősítendő gyárakat. Ugyanez a tömény szabályozza majd a kartellek működését is, amelyek ma minden akadály és ellenőrzés nélkül alakulhatnak és működhetnek. Állást foglalt a túlzott adók ellen, majd szigorú kritikát gyakorolt a betegsegély- zö pénztárak fölött. Nem felel meg a követelményeknek sem az orvosi szolgálat, sem a segélyezés. Az elnöki megnyitó után Gheorghiu, a munkaügyi minisztérium államtitkára kijelentette, hogy a kormány természetesnek és jogosnak tartja a Samoil szenátor áltat felhozott azt a sérelmet, hogy a munkás betegsége esetén az első hét napot a munkaadó fizesse meg. Ez a fizetés jogtalan és antiszociális. A munkaügyi államtitkár felszólalása után a kongresszus kimondotta, hogy a munkaadó a jövőben ne fizessen egyenlő részben betegsegélvzői illetéket a munkással. A kongresszus második napján az elnök megállapította, hogy Erdély a feltételes betegsegélvzői tagság mellett van, mig a régi királyságbeli kisiparosok a kötelező tagság mellett foglaltak állást, t i I A munhdtigul miniszter orvosolni ohorla <1 Kisiparosság paiaszalf Szabó Béni képviselő a múlt év d< cem herében interpellációt intézett a munkaügyi miniszterhez, rnelylxai a kisiparosság sérelmeit tárta fel. Az interpellációra a miniszter a napokban írásbeli kimerítő választ adott, melynek főbb tartalma a következő: 1. Az iparjog kiváltásával kapcsolatos taxáknál a munkaügyi minisztérium az. ő hatáskörébe tartozó taxáknak a minimumra való leszállítását Ígéri. A más minisztériumokhoz tartozó taxák az egyes törvények módosítása rendjén szállíthatók le. 2. A kisiparosság súlyos közterheinek csökkentése ügyében a munkaügyi minisztérium interveniált a pénz ügy mi nisztemél. 3. Szakiskolák, börtönök és más hatósági üzemek, műhelyek nyomasztó konkurenciájával kapcsolatosan azt kéri a minisztérium, hogy a különféle ipari szervek és szakkamarák utján adatokkal felszerelve igazolja az iparosság: melyik intézmény milyen munkálatokat és kiknek végzi azokat, hogy azután megállapítható legyen a törvényben biztosított jogkör túllépése s a megfelelő szankciók alkalmazása. Ami a javítóintézetek és fegyházak készítményeinek forgalomba hozását illeti, ez ügyben miniszteri értekezletet tartottak és az iparosság védelmére a következő rendelkezéseket léptették életbe: Ezek az intézmények nyilvános árlejtésen csak kivételes esetekben vehetnek részt. Az általuk készített iparcikkek csak a rendes piaci árakon hozhatók forgalomba. Csak a meghatározott mennyiséget termelhetik. Ami a kontárkérdést illeti, a minisztérium állandóan figyelemmel kiséri ezt a kérdést is, amely szerinte is, a gazdasági krízisen kivül, az elavult törvények hibáiból nőtt nagyra. A kontárkérdéssel kapcsolatban egyéb ként a minisztérium kidolgozott egy részletes utasítást, melyet a közeli napokban megküld az összes szerveinek, a kontárok annyira szükséges legszigorúbb ellenőrzése és büntetése céljából. ÚJABB MINISZTERI RENDELET EGYES GÉPEK BEHOZATALA ELLEN. A pénzügyminiszteri uan rendeletét küldött a vámhivatalokhoz, amelyeknek figyelmét felhívja arra, hogy legújabb intézkedései szerint tilos az alábbi gépek behozatala: gabonarostáló, buzavágó és tisztitó gépek, függőleges, egyenes lisztsziták, automatikusan működő különböző sziták, olyan mágneses készülékek, amelyeknek segítségével a gabonából kivonható a vastartalom, a malmok áfcai használt angol gyártmányú speciális ventillátorok. GYULAI PÁL Ül TÖRTÉNETI REGÉNY fiB IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZS1GMOND 77 -IK KÖZLEMÉNY Senno — kinek további kedélyhangulata bonezo Fisára c megjegyzések szükségessé váltak — szilárd lélekkel, és vas egészséggel bili. Asonban a bástyafeneken a lég nyomasztólag zárt, s rekkenő volt. Még kiin is a szabad ég alatt nagy hőség uraiko dott, s ámbár a szent Miklóskapu mögött terjedő külváros többnyire szeliős, és emelkedett helyzeténél fogva a váltó- és ideglázaktól megkiméltetett; de azon aránylag népetlen téren, hol most az alváros fekszik, s melyre a bástyabörtönök néztek, számos esetei fordultak elő e betegségeknek, többnyire a mocsároktól megvesztegetett lég következtében. S minő dohos, nehéz, csaknem folyó volt a nedves faiaknak, Senno fogházának gőze! Ezt ő, mig a „kék darabontok*- menekülési terve folyamban vala, mig a szabadságról, és dicsőségről regélő álmai szét nem oszlanak, alig érezte, sőt a leg- füszeresb láthatár balzsamillatjával sem cserélte volna be. De midőn eszmélni kezde helyzetéről; midőn az iszonytól rögtön megkapatva, többé remélleni nem tudott; midőn a nap első sugarainál már forró homlokkal. kimerült arczczal, és földre szegzett szemekkel ült a falszögletnél; midőn végre annyi virasztás, és kín után pihenést keresett, de egy rövid, és tévedező íélszendernél többre nem talált: — ah! ekkor Senno el volt készítve egy nedves, penészes, rekkenőségig hö lak minden kellemetlenségeit sokszorozva érezni, s a megvesztegetett lég kóranyagjainak martalékul kitétel ni. — Csak a külvilággal való érintkezés, csak oly hírek, melyek a remény, vagy félelem újabb tájképeit nyitják föl, adhatnának kedélyének még derültebb szint: de Balázs, a vén tömlöczőr, hamar észrevette, hogy a kék darabontok elszökésének körülményei legkönnyebben napfényre derülnek, ha a művészek vele, és Mészárossal gyanút ébresztő viszonyokban maradnának. Míg tehát az éji csata miatt ágyban heverő barátjával részletesen értekezhetnék azon módokról, melyek szigorúan történendő nyomozás esetére legczél- szeriibbek volnának, elhatározá: minden alkalmat kerülni. melyben Sennoval bővebb érintkezésbe jöhetne, s oly szorosan tartani magát a Márkházytól adott utasításokhoz, mintha szivének legkisebb köze sem volna azon fájdalmak iránt, melyeket egy szenvedőben egy érzéketlenné váló érintkezés okoz. Nála — a különben jó szivü öregnél — nehéz feladat volt ez. * Senno, a mint az idő delet meghaladta, s közelge a börtönőrrel való találkozás rendes órája, kezd mély csiiggetegségéből, tompa apathiájából ébredni; mert annyira megszokta volt, Balázstól apró, bizonytalan, de még is érdekes értesítésekét hallani a pártmozgalmakról, és a szabaditására vonatkozó hírek felől, hogy most is, noha semmiben nem bízott kevésbbé, mint jövendőjében, szive meg-inegdobbant a legkisebb nesz re, mely fogházának ajtaja körül hangzott. Végre zörg a kulcs, a vasrekeszt fölemelik, a zár kinyilt, és a kenyér, s vízzel egy őrszolga lép be. kit Senno soha nem látott, s kinek nyers, érzéketlen arcz- vonalai mütaták: mily hasztalan volna ez embernek ajkairól szavakat várni, melyek a vigasztalással, vagy könyörrei legtávolabbi kapcsolatban állanak. Nem koczkáztatott tehát egv kérdést sem, söté- tebbre vonta homlokredőit, s midőn az őrszolga távozott. nehány sóhaj, mely kebléből fölörvénvlék, elárulá, hogy a reményhagyott szív hasonlít egy pézsma- szekrényhez, melyből tartalma kivétetett, de a mely üresen is még hosszas ideig fogja azon illatparányo- kat kilehelni, melyeknek benne semmi anyaga, semmi látható maradványa nincs. Ah! a nap mily rekkenő, a börtönlég mily dohos a magány mily lelketlenül egyhangú, és a lassú, rest perczek mily örjöngitők! Soha sem érezte ezt ily méltékben Senno. 11a tegnap, midőn még beteg ingerlékenységbe nem esett idegrendszere, valaki erős vonásokkal rajzoló le az utczanépnek azon szenvedéseket, melyek egészségtelen fogháza miatt sanyargatják, ő e tényt ügyes izgatásnál, mely a valótól kölcsönzött gyönge vonásokból hatályos rémképeket tud összeállítani, egyébnek nem fogta volna tartani. De most „Ohl talán nem is földi mü e bástya“ sohajtá „talán a gonosz lények, minden kövét legyilkolt emberek büszhödő testének nedvével áztatták meg, s most építményüket a pokolkatlana fölébe álli Iák, hogy gőzölögjön, mig általa ragály terjed a félvilágra. Boldog Szűz! hisz én itt őrültté leszek, mig meghalhatnék!“ És az est is a fellegzet, s csillagtalan ólomkék éggel, — az est szellőzörejtől élénkké nem vált erdőivei sötét, és néma Marosterével, szem elől elburkolt szir teivel, és a pásztortüzektől alig kijelelt ünökóvel, — az est a lenyomult füst, és sűrű párák közt heverő külvárosokkal, a szekérkerekek alatt fájón csikorgó Szentgyörgyhiddal, a korcsmák részeg életével s o to ronyőr méla felszólalásaival, — az est, a bástya rabokkal, kikhez a mély várárok, s a zárt ablakrések miatt, csak barna homályát küldhete, és nem fris^. üdítő legét, — az est szintoly csiiggeteg, szintolv láza-v s mégis tompa hangulatban találá Sennot. mint 0 r nőben hagyta el a láthatárt a letűnt nap. S midőn az éjfél közelge egy a legrémitőbö !: gúlátok egyike, mutatkozott nála. (Folytatjuk
