Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-01 / 50. szám
6 ’BCCEWZßK 1931 márdun /. rocsts megszűnteim a ha” arákat BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától > Az Ordinea cikket ir a kamarák megszűntétekének lehetőségén51 s megállapítja, hogy ez a kérdés- még nem került le végleg a napirendről. Minden államtitkárnak — írja a lap — meg van a maga tervezete a .lakosság boldogít árira. S miután sokszor egyedül nem képes erre, többen is ösz- szefogimk néha egv uj törvénytervezet i'etcsi- césére. így történt, hogy Leon, "Valér Roman, Cancicof és Negura elhatározták, hogy a kamarákra vonatkozó törvény módosítására javaslatot tesznek, A javaslat el is készült s csak szavazásra vár a parlamentben. A genii nemzetközi munka- ügyi’hivatal iel Hívása az alka'mazotlak ilze- teses ízshadsagöérl Géniből jelentik: A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a tagállamokhoz átiratot intézett a fizetéses szabadságok rendszerének elfogadtatása érdekében. Ezt a kérdést a junius 4-én Géniben összeülő legközelebbi nemzetközi munkaügye konferencia napirendjére is kitűzték. Jelenleg 14 állomban van az alkalmazottaknak törvényes joguk fizetéses szabadsághoz és pedig Brazíliában, Chilében, Ausztriában, Spanyolországban, Luxemburgban, Olaszországban, Romániában, Lettországban, Mexikóban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Portugáliában, Finnországban, Peruban. A Nemzetközi Munkaügyi hivatal rámutat orra, hogy a szükséges szociális reformnak didinos jellegűnek kell lennie és azt hangoztatja, hogy elérkezett az az időpont, amikor a nemzetközi munkásszervezeteknek is sorompóba kell lépniük annak érdekében, hogy az alkalmazottak minden országban részesedjenek a fizetéses szabadságban. ZAJOS IPARTESTÜLETI KÖZGYŰLÉS JiMBOLIAN. Vasárnap tartották meg a jim- boliai ipartestület közgyűlését. A közgyűlést Schwarz Péter elnök nyitotta meg, majd Keller Márton jegyző felolvasta az előző évi közgyűlés jegyzőkönyvét. Azután ifj. Schwarz Péter titkár beszámolt az ipartestület mult évi működéséről. A jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. A lelantések meghallgatása után Schütz szabómester és Jung lakatosmester éles hangon bírálták az elnök tevékenységét, akit Donavell Mátyás cipészmester vett védelmébe. Az elnök nem tudta a felzavart kedélyeket lecsendesitem és a rendet helyreállítani, végül is a közgyűlést felfüggesztette. A CONSTANTÁI KIRÁLYI TÁBLA 1934. évi január 11-én hozott döntvénye szerint a szesztörvény 217-ik paragrafusa csak akkor ir elő büntetést a szeszes italok forgalomba hozóiára, hogyha az az általa vásárolt és eladott italokat nem vezeti be a regiszterbe és nem tud elszámolni a forgalmi engedély harcaival. IPAR ES KERESKEDELEM Minden iparos köteles könyvet vezetni, ha bejegyzett cége van és áruk eiadásávat is foglalkozik CLUJ. (Saját tudósítónktól.) Az üzleti könyvek vezetése között az utóbbi időkben több nézeteltérés merült fel a hatóságok és az ügyfelek között. A gyakori jogivitáknak az az oka, hogy az országban ez időszerűit négy kereskedelmi törvény van hatályban, amelyek meglehetősen eltérő rendelkezéseket tartalmaznak a kiviteli kötelezettségek tekintetében. A magyar kereskedelmi törvény területén (Erdély, Bánság, Kőrösvölgy, Sza- mosvölgy és az északnyugati megyék) az alapul szolgáló kereskedelmi kódex értelmében kisiparosokra és kiskereskedőkre nem terjed ki a könyvviteli kötelezettség. Ezt a rendelkezést áttörte az uj törvény rendelkezése, mely a cégbejegyzéseket a törvényszék hatásköréből az iparkamarákhoz utalta át. Ez az uj rendszer a cégbejegyzési kötelezettséget igen kiszélesítette, amennyiben minden tényleges kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozást igy a kisiparit is, amennyiben áruk rendszeres forgalmazásával foglalkozik, cégbejegyzésre kötelezte. Már pedig a bejegyzett cégek a magyar kereskedelmi törvény szerint is könyv viteli és leltározási kényszer alá esnek. Hozzájárul mindehhez, hogy az adótörvények is előírják az üzleti könyvek vitelét. Sőt, igen súlyos büntetés alá eső kihágás nak veszik e kötelezettség elmulasztását, illetve szabálytalan teljesítését. A pénzügyigazgatóságok — mint ismeretes — a bélyegtörvény szempontjá ból az üzletkönyvek ellenőrzését megkezdték és a kihágást elkövetők ellen az I eljárást megindították. A törvény rendelkezése szerint minden iparos és kereskedő naplót és leltári köteles vezetni, tekintet nélkül arra, hogy patenta fixa adó vagy a rendes adófizetés alá tartó zik. Még akkor is, ha ezek az üzleti könyvek alkalmával nem vétettek figyelembe. Az emlitett üzleti könyvek minden lap ja után 5 lej bélyegilleték és 2 lej repü löbélyeg fizetendő, a pénzügyigazgatóságnál eszközlendő láttamozás alkalmával. Hogyan vezetendők ezek az üzleti könyvek, hogy azok szabályosak legyenek? A kereskedelmi törvény 26 szakasza szerint minden iparos és kereskedő köteles üzlete megkezdésekor leltárt indítani, tehát ingatlan vagyonát, követeléseit és tartozásait, készpénze mennyiségét és egyéb javait pontosan összerini és az egyes javak értékét kitüntetni, egyúttal a követelés és tartozik állapotnak egymáshoz való viszonyát kimutatni, mérleget készíteni. E leltár és mérleg minden évben elkészítendő. A fent emlitett törvény 25 szakasza előírja, hogy az iparos és a kereskedő ál tat kötött összes üzletek, valamint a vagyoni állapotra vonatkozó adatok be- vezetendők a naplóba. Az üzleti könyvek szabálytalan vezetése kihágást képez és a fizetett kereseti adó összegének erejéig büntethető. A büntetés többször is megismételhető mindaddig, amig az illető iparos és kereskedő üzleti könyveit nem szabályszerűen vezeti. MBHpflw GÉPEK ROHAMA A NEGYVEN ÉVEN FELÜLI MUNKÁSOK KENYERE ELLEN. Londonból jelentik: Az Egyesült-Államok munkaügyi minisztériumának nyilvánosságra hozott hivatalos jelentése megállapítja, hogy a gyáriparban a gépek rohamos tökéletesítése valóságos gazdasági válsággá éleződött ki. A sok példa között felemlíti a jelentés, hogy az egyik gyár uj gépek berendezése után cizenkienc munkással sokkal többe termelt a mult évben, mint 1929-ben 250 munkással. Egy másik cég ötvenezer dolláros uj gépével évi 350.000 dollárt takarít meg munkabérekben, mig egy uj kocsitest készítő gép kocsinként 53 munkaóra megtakarítását teszi lehetővé. Mindennek az a következménye, hogy a gépkocsigyárak húsz évvel korábban minősítik munkásaikat elaggottaknak, mint a többi iparágak és 40 évesnél idősebb embereket egyáltalán nem alkalmaznak. Árlejtések. Mire. 14-ém a timiv/arai áll. kórház gazdasági irodájában árlejtést tartanak a timişoara* orvosi és népjóléti intézet részére szükséges hús, zsír, liszt, kenyér 6j tej szállítása tárgyához — Március 8-án a Glreorghcm városházán a legiob. bet ígérőnek, eladják a város tulajdonát képező Tiszta* erdő 1471 köbmétert kitevő fenyőfa <1 ny- gát. — Arad város vezetősége március 7-éo árlejtést tart 16 darab magas nyomású H. O. 30—5 ti [xu'íu autó-külsőgummi. 8 darab 30—5 tipusu belsőgummi, 24 darab alacsony nyomású 750—20 tipusu küLsógummi és 12 darab 750—20 tipusu belsőgummi beszerzése céljából. — Március erikán a lugosi kerületi erdőigazgatóságo 11 eladásra kerül 100 köbméter cserfa, — Március 26-ikán Simcria Hunedoara megyei község elöljáróságán árlejtést tartanak a Regele Carol-utca javítási munkála- I tóinak vállalatboadása érdekében. —> Poian, Trei- scaunc megyei község március 15-ikén nyilvános árverésen értékesíteni kívánja a Két-ág nevű erdő 10 ezer 536 köbmétert kitevő fenyőfa anyagát. — Március 9-ikén a lugosi kerületi erdőigazgatóságon a következő munkálatokat adják vállalatba: 12 ezer 500 köbméter tűzifa leszállítása és vagonirozása, továbbá 15 ezer köbméter faanyag elszállítása. Mindkét munkálat elvégzése a Manastur-i fakitermelő telephez tartozó körletben történik. — Maálat, Timis megyei község március 26-ükán 5 évi időtartamra bérbeadja a község határára vonatkozó vadászati jogot. — Ocnita, Mures megyei község március 30-ikán adja bérbe ez év szeptember elsejétől kezdődő érvénnyel a község határára vonatkozó vaJászati jogot. — Március 11-ikén Sandominic, Giuc megyei községben értékesítésre kerül ■. Tihoros nevű fenyőerdő 1197 köbmétert kitevő faanyaga. — Timisoara válros március 5-ikére árlejtést hirdet a szükséges nyomtatványok előállítása tárgyában. — Március 4-ikén a sebesi kerületi erdőigazgatóságon árlejtést tartanak egy 17 hektár területű erdő faanyagának kitermelése érdekében, — A bcstritai helyőrség parancsnokságánál március 4-ikén árlejtést tartanak 154 métermázsa só, 96 métermázsa cukor, 11 métermázsa kivé, 4 métermázsa tea, 21 métermázsa euró, 28 métermázsa liszt, 34 hektóliter ecet és végül 100 métermázsa zab beszerzése érdekében. — Tu'ches, Brasov megyei község elöljárósága nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek március 18-ikán elad 230 köbméter fenyő tűzifa anyagot. — Semems, Târnava-Mare megyei község március elsejére árlejtést hirdet a tulajdonát képező két lakóhá» bérbeadása tárgyában. — Az állami erdők bucureştii autonom Igazgatóságánál március 30- ikán kitermelésre eladnak az Armen es, Severin meg}’ei község erdőhivatalának hatáskörébe tartozó s a Valea-Sebesului állami erdőkből kihasított 779 hektár területű erdőrész faanyagát. — Március 23-ikán Baia de Cris, Hunedoara megyei község elöljárósága árlejtést tart a községi kórház építési munkálatainak vállaiatbaadésa cél’ábóh — Március 4-ikén Jidveiu, Târnava-Mică megyei község a legtöbbet Ígérőnek elad a Berindeiu erdőből 1750 darab tölgyfát. — Archiud és Bra- teni, Mures megyei községek március 27-ikéc, illetve 28-ikán nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbeadják a községi vadászati jogot, — Gopsa-Micá község máircus 16-ikán adja bérbe a község határára vonatkozó vadászati jogot. MIKOR FIZETENDŐ A MUNKAADÓKRA KIRÓTT EGYSZÁZALÉKOS BETEGPÉNZTÁRI SEGÉLY? Az UGIR titkárságának közlése szerint a munkaügyi minisztérium február hó 8-án kelt 110.044. számú rendeletével utasította a központi betegségéi yző pénztárt, hogy a munkaadók által fizetendő egyszázalékos munkanélküli segélyt csak december hó i-től in kasszái tassa a helyi pénztárakkal. Ennek folytán a folyó segélyezési időszak 1934 december i-től 1935 április i-ig tart. GYULAI PÁL vH TÖRTÉNETI REGÉNY §18 IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 70 -ÎK KÖZLEMÉNY Gyulai Pál nevére minden keserű, minden gyötrő «>ra, melyet a mysteriumok estéje óla kiszenvedett, löltámadt Eleonóra emlékében. Neki gyűlölni kellett e férfit, mert vakon imádta férjét.-— Oh! mint iszonyodom Senno üldözőjével találkozni! sóhajtá, mig a várárok melletti ntczából, hol :> börtön fekvék, Szentgyörgykapu elébe, Kapistrán kápolnájához érkeztek. — A Boldog Szűz, szép gyermekem, erőt fog neked adni. — Ne hidd. Barbarám! söl az ég visszavonja tőlem a rábeszélés hatalmát. Tudom én: mennyi tettetés, szivemnek mily fékezése kell arra, hogy e szörnyre kérelmek helyett vádakat ne szórjak. Láttad-e öt valaha. — Midőn még ki nem költöztünk Sebeshelyre, Guzman, szép babám! magával vitt, hogy a színpad körül segítsek, és ekkor közel hozzám, egy még fiatal és igen barátságos ur rendeléseket osztott. Sugár termete volt,, sötét nagy fekete szeme és nyilt homloka. Gyermekem! oly örömmel engedelmeskedtek neki. Minden szerette, s mivel főrangúnak nézett ki, köztünk ki lehetett, volna más, mint ö? — Emlékezel-e szivem élete! hogy Senno ur miatt Erdélybe jövetelünk óla templomba menni sem volt szabad, de te ... — Oh ne említsd, Barbara! mert e bűnöm még neki meg sem vallhatám, s azért lelkemet égeti. — Te, — folytató a vén nő, számba sem véve e figyelmeztetést — imádkozni és gyónni akartál, minthogy épen azon nap volt, melyen Szeremi Menyhért nagy uramat (kit a Szent Felség vigasztaljon!) oda hagytuk, s a széles világba elvándorlónk. Ilyenkor, szép babám! végtelenül szerencsétlen vagy, ha az oltár előtt nem könnyithetsz szived terhén. Én ismertem szokásaidat, s rábeszéltelek, hogy isteni szolgálatot hallgassunk Fehérvárott. Utunkban egy nemes modorú leventét láttam, ki tán minket kisért szemével. Guzman más oldalra forditá fejét; arezodat fátyol takarta s méla valál. Én sokszor tekintettem rá, mert igen delin lovagolt. Szép babám!... ez a szin- körben látott ur, ez Gyulai Pál volt. — Ne rágalmazd az Istent — mondó Eleonói*a sötét hangon. — ő a vérszomjas állatokra, kegyetlen- segök bélyegét rásüté. Miért akarna hát minket csak az emberi forma által ámitani? Inkább hiszem, hogy lovagod szemében basiliskusi tűz égett s arczát a ka- jánság rézszine és kárjósló vonalok jellemezték, mintsem a nyilt tekintetű s nemes modorú külsőben valaha Gyulait kereshessem. — Szép babám! midőn sötét ösvényeken utazunk, a kószafény hínárból, a csillag égből néz ránk; s mégis nem hasonlók-e? Ily beszédek közt a Szentgyörgykapu előtti mélyebb utczából kijővén, már azon térre érkeztek, melyen a jézusrend temploma és kolostora állott, s mely, a piaczot kivéve, legzajosabb volt.-— Térjünk más oldaka — súgta szorongva Eleonóra. Balról épen a tér fenekén egy sikátorból, mely a székes egyház porticusával párhuzamban eső rövid utczába merült, — honnan csak nehány lépés volt a fejdelmi udvarig — több lovagok robbantak elő fényes öltözetben és nagy kísérettel. Hogy ezekkel ne találkozhassanak, nőink kénytelenek valónak, szorosan a zárda homloka mellé vonulni. Eleonóra aggodalmai csak akkor szűntek, midőn a lódobogás és fegyverzörej nem tilták többé fölemelni szemeit. Az óra tizet ütött fejők felett erős, parancsoló, mgrázó hangon. Érez nyelve oly közel csendült el füleikhez s ply komoran figyelmeztető volt, hogy szavára szétrezzentek a kicsiny félelmek és tétovák, s nőink megint az utczán, emberek közt, tolongásban lelték magokat. — Hol lakik ő? —- kérdé még némi küzdéssel, Eleonóra. — Gyulai? kis babám! — Igen. — Nem lehet háza messze tölünk; mert minden nagy ur a várban tart szállást. Megkérdezzem valakitől? •— Várj, Barbarám! csak két vagy három ... nem, nem ... egy rövid perczet. Egek! mekkora teher rajtam, szemei közé nézni! Hát még, keblemben a gyűlölet érzésével, s ajkaimon szelíd, kérő szavakkal? — Ah! mily színpad az élet... Barbarám! tudakold meg lakát. A vén nő visszafordult a Szentgyörgykapu felé. Háta megett egy szőke fiatal ember vonszolta hanyagul lábát s működtette órafüggönyként egyenes vonalban balkezét, mig bámész arcza a hátratekintő Barbarán függött; — ugyan azon arcz, mely kémlő és szemtelen kinyomatával Eleonórát, a hídfőnél elrémité. — Neinzetes uram! — szóla a dajka — szíveskedjék megmondani: hol lakik Gyulai Pál ő nagysága. — A fejdelmi udvarban, hátul, alant az első ajtónál; válaszoló a kérdezett, kiben mi Gergely diákot gyanítjuk, gyors s nyomatlan hangon. — Egyébiránt — ekkor levevé fövegét s Eleonóra előtt mélyen bókolván, hozzá intézé többi szavait; — egyébiránt, tisztelt nrhölgyek! Bathn pannoniai király jeles utódja, a nyirbáthori, Somlyói, ecsedi és szinéri Báthori család büszkesége, Fogarasföld örökös ura és a nemzeti hadak tábornoka, az egyedül hatalmas főnök, kinek akarata mindig teljesedésbe megy. a nép kegyen- cze, a művésznek barátja és szenvedők oltalmazója, nemzetes és vitézlő Báthori Boldizsár ö nagysága e palotában lakik, melynek mórványoszlopzatu kapuja előtt állunk. Midőn a különcz bevégezte utasítását rögtön búcsút vett, s mielőtt a bámuló nők meglepetése szunl. már a jesusrend zárdája előtt csengetett. — Barbarám! mondá meghatva Sennoné, e cső dálatos lény által az Isten szólott hozzánk. Guzmán beszélé, hogy férjemet Báthori Boldizsárért üldözik. . ,. s ez csak most jut eszembe! (Folytatjuk.)
