Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-05 / 53. szám

* 1; / /. /; A' Z I A I lJ J 6 III U / t I u MIT IR A ROMÁN SAJTÓ \ bajok oka. Ki buktat? Vcdckczes a gyanú ellen. A kamarák feloszlatása, ha. dulescu kisasszony. A Victoriei utcán. Ügyvédség. A legyőzött Vaida. ÎNDREPTAREA: Sem az adózók nem rossz, adófizetők, sem a pénzügyi tisztviselők nem hi­básak azért, mert nem képesek azon előirt össze­geket előteremteni, melyek túl voltak a lehető­ségek határain. A nagy gazdasági kérdések meg­oldásának folytonos halasztása okozta a költség­vetés egyensúlyának felbiUenését es a bevétel elégtelenségét, mert hiszen ettől iüggött az adó­zó közönség fizetési képességének javítása. VIITORUL: Ki ne emlékeznék arra az időre, mikor azt mondták, hogy a nenv/eti-parasztpárt lelkészük a kormány megbuktatására? Vaida, aki Clujon előadást tart olyan célkitűzésről, mit pártjának vezetősége elejtett? Mamu, aki cédulá­kat dobat Clujon Várnának s folyton tanácsko­zik pártvezetőségének tagjaival, akik viszont nem értének egyet „taktikájával?“ Mihalache, aki két malomkő között mindennap megváltoztatja fel­fogását? Neon hisszük, hogy egy olyan tagja vol­na ma a nemzeri-parasztpártnk, ki kormánybuk- ratásra gondolna. LiNIVERSUL: Bizonyára úgy a liberálisok, mint a nemzeti.parasztpártiak belátják, hogy olyan ügyben, mellyel kapcsolatban a visszaélé­sek vádját emelték, nem egyezhetnek meg egy­mással. Ez már gyanús lenne. Az ilyen megálla­podások nem emelhetik egyetlen pártnak sem a tekintélyét. Mi volna, ha a Skoda-ügyben is kü­lön tanácskoznának s csak ennek során közölné a kormány az uj szerződés részleteit? Nem keltene ez gyanút a közvéleményben? Épp ezért határoz­ta el Tatarescu miniszterei nők, hogy a Skoda. ügye.t és a Bentoiu-jelentést a parlament elé hozza. ORDINEA: A kamarák egybeolvasztása al­kotmányellenes. Az alkotmány 21. paragrafusa /.érint ugyanis műid a négy termelési ág egyenlő - bánásban kei! részesüljön s mindeniknek joga van kamarára. Ezt a jogot megvonni törvényte­len volna. Ezért reméljük, hogy a kormány nem fog sietni a kamarák feloszlatásával. DREPTATEA: Antonescu pénzügyminiszter tegnap rendeletet adott ki, mely szerint nem le­het több pályázatot hirdetni a hivatalos lapban s :gy tilos uj tisztviselők kinevezése, vagy előlép­tetése. A kinevezési bizottságok nem is fognak most már ülést tartani. Ennek dacára ma Badu- lescu kisasszonyt kinevezték a szenátushoz gyors­írónak. Ha Badulescu kisasszony nem rokona Bă­ii ulescu államtitkárnak (igazság szerint unokahuga Antonescu pénzügy mMÜsztemek), tiszteletben kel­lett volna, tartani vele szemben is a tegnap ki­adott rendeletet. ARGUS: Az emberek tömegestől állnak a Ca- jea Vletörnek: lévő egyik fényes üzlet kirakata előtt. Az üzletben gyönge világosság terjed. Rá­világít az árukra, miket oly nehéz megvásárolni. Látják a kereskedő kétségbeesett tekintetét, mert nagy a szégyenük az árverés miatt. De a pénz­ügyi közegek semmit sem látnak. Rendeletet kaptak, hogy hajtsák be a hátralékokat. És ezt a végrehajtást el is végzik. Nem érzik a kereskedők szenvedését, nem hallják a tömeg moraját. A dob , szó! és folyik megszakítás nélkül az áruk eladása, j Lste aztán csend lesz, mintha gyász volna. ADEVERUL: Azt indítványozzák, hogy köz- J ponti szerv ossza szét az ügyvédek között a pe­reket. Az ügyvédek érdekét tartják szem előtt s :m az állampolgárokét, akik pénzükért azt vá. oszthatják ügyeik védelmére, akit akarnak. Az ügyvédség a tudástól és tárgyalási képességből iügg. Ezért fizetik őket. LUPTA: A Vaida-csoport azt remélte, hogy kormányra kerülhet, miután a „parasztországra“ vonatkozó program az alkotmányos tényezők által még nincs jóváhagyva. Most Lupu dr. hoz­zálát a felvilágosító munkához s igy a terv meg 'esz valósítva. Ami Maniut illeti, Mihalache párt­elnök. olyan eredményt ért el vele szemben, amit Vaida nem gyaníthatott volna. így lassan meg fog tisztulni a helyzet a nemzeti-parasztpárt vezetésében. 1*1 egh Ívjuk önt Angol butorkreton- Butorszövet- Matrác-huzat- Függönykarnis- Linoleum­készletünk megtekintésére. BoskovicsTestvérek kárpitos kellék szaküzlete CLUJ, STR. REG. MARÍA 15. Â iiáhor HM ATJBT hr iovai esszmia Addis-Abeba Óriási falu, kexde • kereskedelem — rendezésekkel. — Virágzik a rabszolga­ia mégis jelentékeny harci erőrf képvisel Az utóbbi időben ' 1 lx‘- 'sszinia fővárosáról, Addis- ,eí , ie^-v e8y5^* másik napon valós; y igérdeklődes központjába kerüli. ' az* hinne, hogy bár Afrikában iekszi miit olyan or­szágnak fővárosa, m. í. ‘ v- szaggal mer szembeállani, mindem 'l 'árosról lehel szó. Hiszen az- ^ algíri, lu­niszi, tripoliszi és de osok euró­pai értelemben vett i 1 ^aro^‘ kó fővárosa, Fez, a ' tnek való­ságos múzeuma. Min.it' íban sem­mit sem találunl bel a-ban. Az abessziniai császár óriási falu. nagy tt elterülő vis­kókból áll, melyeknek közpon < b. endszertelenül magas épületek is : is* ;" • A város köz­pontját a császári a ■ zi. Innen utak indulnak ki, mely kilométernyi hosszúságban visk A aliptusz-erdők vannak, amiket a- ‘ san lerohanó hegyipalakok szak • Addis-Abeba hegyi város, 2500 • ‘- másságban fek­szik a tenger fölök: • ‘ g nagyrésze is magas hegyvidék, an :: '> • Irikai Svájc és ez az, ami stratégiai szempontból erőssé teszi. ír .fos és végállomás A város központjában, az úgynevezett ,,Gebbi“-n, a dombon emelkedik Selassieb császár palotája. ÍNem messze fekszik tőle a parlament, emeletes, meglehetősen csúnya, zavaros európai stílusban emelt épület. A legjobban kiépített utca a császárnak és az öreg özvegy császárnénak palotáitól vezet az állomásig. Ez az állomás európai fogal­mak szerint szintén nagyon kezdetleges valami, alig felelne meg egy egész kis euró­pai városka vasúti állomásának. Pedig Addis-Abeba az egész ország gazdasági köz­pontja és egyúttal végállomása az Abesszíniát a Vörös ten­gerrel összekötő vasúti vonalnak, mely a francia Dzsikuti-ból Diredauau át vezet Addis-Abeba-ba. A városnak ezen a főutcáján keletiesen színes, óriási forgalom van. Kis hegyi lovak által vont kocsik és szekerek alig tudnak maguknak utat törni az utón tolongó mezítlábas, nyomorúságo­sán öltözött tömegben. Néha egy-egy gép­kocsi is megjelenik, jórészt európaiak autó­ja, vagy udvari autó és hangos tülköléssel kergeti el maga elől a mezítlábas tömeget. .Abesszínia, amint a főváros helyzete is mutatja, távolról sem az a megszervezett ország, amit, mint Afrika egyetlen függet­len és természeti kincsekkel megáldott ál­lamától várnánk. Kulturális fejlettség tekin­tetében legtávolabbról sem basonlithatjuk össze az északafrikai országokkal, különö­sen az angol uralom alatt gyönyörűen fej­lődő Egyiptommal. De teljesen anarchikus itt a helyzet a szomszédos olasz Szomáli- hoz és Frilreához, vagy a francia Szomáli- földhöz hasonlítva is. A külföldiek élete Addis-Abeba magaslati éghajlata minden­esetre lehetővé teszi, hogy aránylag sok külföldi is állandóan a városban lakjék. Mintegy ezerre tehető az addis-abebai kül­földiek száma, köztük sok az északafrikai és ázsiai örmény, de mintegy 2Ö0 állandó európai lakosa is van az abesszin főváros­nak. Ezek az idegenek kulturáltabb életük­kel még árnyalatilag sem tudják megvál­toztatni az Addis-Abeba-i benszülöttek élet­menetét. Jórészt a diplomáciai képviseletek­kel állanak kapcsolatban akkor is, ha ke­reskedelmi vagy ipari vállalatokat képvi­selnek, vagy ők maguk vezetik saját válla­latukat. Az európaizálódás egyedüli jele, hogy a hosszú sorban egymást követő vis­kók között itt-ott emeletes épületek is emelkednek. Mindez azonban egyáltalán nem változtatja meg az abessziniai ben- sziilött életmódját, aki a déli ember nyílt­sága helyett, mint hegyi lakó még erősen zárkózott is. Abesszíniának az angol gyar­matok felé eső része nem annyira hegyes , és rendkívül termékeny. Itt a lakosságnak egészen más vérmérséklete is van. De Addis Abeba-ban laknak a sok abessziniai törzs közül az igazi abessziiiek. akiknek uralko dója nem mindig könnyen tűri uralmat gya kőről a többi törzsek fejedelmei fölött. A belváros A „belvárosban 4 van pár rendes utca is, néhány négyszögü háztömb, amelyeket csú­nya, pléhfedelü házak töltenek meg. Itt van a postahivatal és az abessziniai bank épü­lete. Palotáknak ezeket a csúnya kis eme­letes házakat nem lehet nevezni. Vannak a belvárosnak iskolái is és egy kórháza, amelyet európai orvosok vezetnek. Ugyan­csak európaiak vezetik a belvárosban lévő állatorvosi iskolát is. Van még a belváros­iján egy nyomda és egy szappangyár. Pár év óta villanyos lámpák világítják a belvá­rost, de csak a belvárost. A város túlnyomó nagy része az est beálltával átláthatatlan sötétségbe van burkolva. Vízvezeték termé­szetesen szintén nincsen. A nagyszámú, tisz- lavizü hegyipplapocska helyettesíti ezt a la­kosság számúra, amely különben sem na­gyon igényes, ami a tisztaságot illeti. A vá­ros körül pedig a begyekben nagy számban vannak hűforrások, melyek egyike-másika a 76 Celsius Jjotypt is eléri. Gazdasági élet Addis-Abeba gazdaságilag is központja Abesszíniának. \ karavánok csigalassúság­gal ide szállítják áruikat és mindenki, aki valamit eladni, vagy vásárolni akar, ván­dorlásra indul Selassieh császár székvárosa felé. A ritka utakat igy valósággal ellepik a vándorló karavánok. A közlekedési lehe­tőségekről képet ad, hogy a francia és olasz kézben lévő tengerparttól, mely aránylag nem fekszik távol, kéthónapi ut kell, amig a karavánok eljutnak Addis-Abeba-ba. Az egyetlen vonatot, mely Dzsibutiból indul ki, benszülöttek csak kivételes esetekben hasz­nálják. Az utak azonban tele vannak a fő­város felé hajtott juhnyájakkal, végeérhetet­len tevekaravánokkal és szamarakon és ösz­véreken vándorló utasokkal. Közben föl­hangzik itt is egy-egy autó tülkölés, amely borzasztó nehézséggel tör magának utat a lassan előrehaladó menetben. A karavánok utasai között a kelet minden fajtáját meg­találják. Hinduk, örmények, görögök, zsi­dók és az ország hamita-semita néptörzsei­nek fiai tarka összevisszaságban lelhetők föl itten. Hetven törzs, hetven nyelv Abesszíniának hetven néptörzse van, hét* ven különböző nyelvvel. Ebből az össze­visszaságból Menelik négus, aki Aduánál megverte az olaszokat, épített ki egyetlen országot­Nagy tévedés volna, ha európai értelem­ben vett egységes országra gondolnánk ez alatt az elnevezés alatt. A különböző törzsfőnökök, fejedelmek csak akkor enge­delmeskednek az Addis-Abeba-i központi kormánynak, ha érdekük úgy kívánja, vagy ha fegyverrel kényszerítik őket erre. Az or­szágban a rabszolgatartás még megszokott rendszer. Abesszínia egyik legvirágzóbb kereskedelmi tevékenységét is a rabszolga- kereskedelem képezi. A nép kulturális fej­lettsége rendkívül kezdetleges. Itt nyoma sincs a régi műveltség patinájának, mely az északafrikai mohamedán arabok vezető osztályán még annyira meglátszik. Háborús összeütközés esetén Abesszínia mégis száinbaveendő erő az olaszok számára, mert népe rendkívül harcias és a magas hegyvidék, mely az olasz gyar­matok felé esik, lehetővé teszi a guerilla- háborut. Egy újabb abessziniai győzelemről, az aduai olasz katasztrófa megismétlődésé­ről azonban ma, a repülőgépek idején, már szó sem lehet. mmmm ellen használjon Szi. László f erf öttenif o szippauí megóvja minden­nemű járványos és FERTŐZŐ BETEGSÉGEKTŐL! Szabó Dezső uj könyvei: A magyar irodalom sajátos arca — Korunk nőproblémája 35 lej. Mosolyok 35 lej. A kötél legendája 35 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvszenzágiők jegyzékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents