Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-30 / 75. szám

VL'ZfíN Zfi.K

79.75 március 3Ij.

Árlejtések

\n;ilis 5 ón -i tiinKs'o.irai tér|xu«UK.sno'k$ag- n.ü úriejivst tartanak 1700 métermá'/sj. nur- i.ihus, 104 nictomvá/sa /sir, beszerzése co.|.;- !>ól. I^i bor Mures megyei község ciöijá- ; on,! .ínál április 4-én eladásra kerül 5Ú’-1 köbmétert kitevő famennyiség, ugyanott tiplié 6-.ui eladnak a Várpataki erdőből S7-x köbméter fenyőfát. Március lu> 29-én a iu;osi városházán árlejtés lesz 8000 kgr autóbenzin, 1200 kgr. különböző olajok és 20c Ag. petróleum beszerzése érdekében. — Már- v1us 30-án az aradi városházán árlejtést 1 arán.ik a városi közegészségügyi intézmények ''lézere szükséges 600 metcrmázsa liszt, 130 !1 étermázsa marha-, (>o metermázsa borjú- es (>o metermázsa sertéshús, valamint 50 meter- ■: azsa olvasztott zsír beszerzése céljából. — /i. in brasovroegyei község iskolaszéke március 30-ra árlejtést hirdet az ótamiiskola epü- . c téré emelendő uj emelet opitesi munkál Icaiak v.íllacatbaadása érdekében. Előirányzat 250 ezer lej. — Március 29-én a sibiui városid/.án árlejtés lesz a íóiyó évre szükséges zabró és bazaltkavics és kövezetkő beszerzésé tárgyúban. — Rotbav braşov megyei község 1 ‘öljárósága április 2-án eladja $ hektár terűét ü eredejének 794 köbméter épültet- és 345 köbméter tűzifa anyagát. — Timisoara város április elsejére árlejtést hirdet a Sanovita kőbánya részére szükséges két keskenyvágányu nazdony beszerzése céljából. Ápriits 2-án ugyanott kőtörőgép beszerzésére tartanak árejtést. — A sibiui ortodox érseki tanács az \ndrei Saguna tanítóképző építési munkálatainak vállalat baadása ügyében árlejtéseket tart és pedig az építési munkálatok április 15-én, a vízvezetéki, csatornázási és központi ütés berendezési munkálatokra április 17-én, a villamosságiakra április 18-án. — Április

15-én az államvasutak cluji üzletvezetőségénél árlejtést tartanak a személyzet részére szükséges 280c vagon tűzifa beszerzése céljából. — \prilis 12-én az aradi kerüLfeti erdőigazgatóságon értékesítik a bihormegyei Boliu erdőhivatalának hatáskörébe tartozó Codru nevű g- hektár területű erdő, 19 ezer köbmétert kitevő faanyagát. A R. I. M. M. A. bucureştii vezérigazgatóságánál és a zlatnai müveknél április 25-én a legtöbbet ígérőnek eladnak 4 dinamót és 21 egyenáramú motort. — Április 3-án a bistritai kerületi erdőigaz- tósigon nyilvános árverésen eladásra keik a határőrvidéki községek tulajdonát képi ző 19 ezer darab fenyőtönk. — A timi- carai városházán április elsején árlejtést tarának a városi ivóvizszürő-készLilékhez sziik- .ges 1510 tonna koksz beszerzése érdekében.

Április 2-án a regjhini városházán váli'ialat- : adják a vízturbina tekercselési munkála- a!t. — Március 30-án a gherClai helyőrség- ’arancsnckságon árlejtést tartanak a legényé . kenyérszükségletének ellátása céljából. — t::nistorontáli prefekrura április 16-án vál- atbaadja a timişoara—buziasmegyei ut, várni nt a Timis folyón át Dragasina község sarában építendő betonhid munkálatait. — ' ad város április 18-án árlejtést tart 400 gon tűzifa beszerzése érdekében. — Április .n Boita sibiumegyei község elöljáróságánál ' rés lesz 12 hektárterületü erdő faanyagának értékesítése- rétiekében. Április efoejen Dacia Tárnává M.irc megyei község cflöJjárúúg’án.íl dlfadásra kerül, 697 köbméter tölgyfa. — Április elsején a Mcrcurcu, (.íuculm-i városházán .1 legtöbbet Ígérőnek eladják a Chimes I aj’,et község határában fekvő R.ihiria- erdő i 1 ezer 197 köbmétert kitevő eszköz- és 1878 köbméter tűzifáját. — Március 30-ra a Hunedoara-i állami vasművek igazjg)atóságá- n.íl árlVjtést tűztek ki favágás;!, összehordási, elsz.enesiiési és száUkási. munkálatokra. A faanyag .1 Hunedoarai erdőhivonal területéhez tartozó Kunéul Mare erdőben fekszik, .1 kiégetett szén pedig .1 govuidiai állomásra szállítandó. Bistnta város a következő ad lejtési határnapokat hirdette meg. Április 16-án olajok, április 17-én különféle anyagok és április 18-án villamos izzólámpák, árammérőórák és más elektromossági készülékek beszerzése céljától. — Inru aradi negyei község március 30-an. vállalatba adja a kizzségi fuvarozást. Április 10-én: a lúgos 1 városházán, árlejtés lesz egy 300 lóerős Dieselmotor, két darab három fázisoö 250 K. W. 6300 voltos elektromos kazán, egy anxz.ikron motor, valamint ezek járulékos alkatrés~zci beszerzése és a felszerelési munkábtx»k valllalatbaadása céljából. Ugyanakkor beszereznek három transzformátor telepet is. Március 30-án. a seve- rini preíektu rán árlejtést tartanak a lugoji megyei kórház részére szükséges 60 vájjon szén beszerzésére. — Állami erdők bucureştii autonóm igazgatóságánál március 30-án kitermelésre eladnak egy, az Arminls severimne- gyei község crdőhivata'üa hatáskörébe tartozó, a Valea Sebeşului állami erdőből kihasított 77 hektár területű erdőrész faanyagát.

IPAR ES KERESKEDELEM

A tulmagas adókivetések és a tulszigoru adóbehajtások megszüntetését követelik a turdai kisiparosok

TURDA. (Az Ellenzék tudósítójától ) A Kisiparosok Országos Szövetségének turdai tagozata a napokban a ligeti pa- villonban népes tiltakozó gyűlést rendezett. A gyűlésen Mandrutiu Nicolae, a turdai tagozat elnöke elnökölt, aki előterjesztésében előadta, bogy vasárnap az ország összes városaiban tiltakozó gyű léseket rendeznek a szövetség tagozatai A gyűléseknek az a célja, hogy a kormány figyelmét ráterelje a halódó Kisipar elviselhetetlenül nehéz helyzetére, amelyet a túlzottan magas adókiróvások és a könyörtelen behajtások napról napin jobban megnehezítenek.

Nem kívánunk mi hihetetlen dolgokat ,— mondta Mandrutiu elnök csupán annyit, hogy csak az elviselhető aránylagos terhet kelljen viselni a kis iparosoknak, amennyit a mai nehéz gazdasági időkben elbír megcsappant jövedelme mellett.

— A gazdálkodón a konverzióval segített a kormány, de a kisiparost kihagyta annak kedvezményeiből — mondta Mandrutiu elnök —, mintha mi nem is volnánk éppen olyan fiai az országnak s az eső csak a gazdának fejére esnék és minket elkerülne. Az iparos, a gazdával szemben, ha évi adóját kiizzadja valahogy, azonkívül is hozzájárul az állami közterhekhez azzal a sok bélyegilletékkeL, mellyel a tanoncszegőd- tetés, számlázás és minden egyéb jár. Kérdi most már: megérdemli-e az iparos, hogy tulmagasan kirótt adója fejében szerszámait is elvigyék és ezzel kivegyék a munkalehetőséget is kezéből s családjával együtt nélkülözésnek, éhezésnek tegyék ki és növeljék vele a munkanélküliek seregét? Helytelen dolognak látja ezt, mert még mindig jobb ha a kevés adót tisztességgel évről évre megfizeti az az iparos, mintha egyszer és mindenkorra törülni kell az adózók listájából, mert a tulmagas adó miatt kénytelen visszaadni iparéit.

Mandrutiu elnök nagy tetszéssel toga- dott beszédét Pap Mihály alelnök tolmácsolta magyar nyelven a gyűlésen nagy számban résztvevő magyar iparosok előtt.

Ezután a forgalmiadó újabb bevezetése ellen tiltakozott, majd a betegse- gélyző kötelezővé tétele ellen foglalt állást a gyűlés, amely Mandrutiu elnök javaslatára memorandumot készített és távirati üdvözlést küldött II. Károly ki- rálv őfelségének és a miniszterelnöknek, kérve legmagasabb pártfogásukat.

A hozzászólások rendjén Király Miklós az adókiróvások és behajtások elleni panaszok Írásbeli beadását látta helyénvalónak az elnökség címére, hogy a sérelmek dokumentálhatók legyenek, Popa György bádogos pedig szükségesnek látta a betegsegélyző ügyének kérdésében egy Erdélyben összehívandó kongresszus megtartását, amelyen az autonómia kérdése tisztázódnék.

A gyűlés a király éltetése közben, lelkes hangulatban ért véget.

BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosztálga utján szerezze be! Olcsó árak! Nagg raktár- készlet! Minden külföldi kiadóval közvetlen összeköttetés!

TÖMEGES EPJTKEZÍ.SEKKE VAN KU. IV.', EZ ÉVBEN IS VAROSUNKBAN. A tavalyi épitkezói szezont városunk építő iparoMu mcjjlc liütőa jó eredménnyel zárták le. Olyan na*'y arányú éjsitkczés vök, amilyenre av utóbbi ívek ben még nem vök példa. Ugyláu/ik, b<>4y az építkezési konjunkiura annak ellenére -icm v/ü nik meg, hogy a kormány az uj épületek meg. adózását vette tervbe. A helyi mérnöki láváidban minden nap adnak be építkezési engedély iránti kéréseket. Dr. Ciortea városi főmérnök kijelentette az Ellenzék munkatársának, hogy az előjelek szerint az idén 1 egalibb is lesz annyi építkezés városunkban, mint amennyi volt az elmúlt évben.

BETON- ES MOZAIKLAP-GYÂR ALAKUL VAROSUNKBAN. Több helyi kereskedőből és

építészekből álló társaság a közeljövőben betonos mozaiklap-gyárat alapit. A gyár 400 ezer lej befektetett tőkével részvénytársaság keretében alakul meg és április első felében már meg is kezdi működését. A gépek, amelyeket Magyar- országból hoznak be, már útban vannak.

MEGDRÁGUL A VILLANYÁRAM. Az uj közigazgatási törvényben egy szakasz úgy intézkedik, hogy a városok a területükön kihasználás alá kerülő erőforrásokat megadóztathatják. A törvénynek ez a rendelkezése súlyosan terheli a helyi világítási és ipari ára mi ogy osztókat. Az ipari áram ha a törvénynek ezt a szakaszát nem változta:- jág meg, kilowattonként 30 bánival drágitja meg, ami 7 százalékos áremelkedésnek felel meg.

FELLEBBEZÉS ESETEN LETÉTBE KELL HELYEZNI AZ ADÓT. A pénzügyminisztérium az adóbehajtás emelésére uj rendelkezést adott ki. Eszerint még kontesztáció esetében is az adófoglalást csak abban az esetben lehet beszüntetni, ha az adós a kincstárnok járó tartozását egész összegben bírói letétbe helyezi.

MI LESZ AZ IPARTESTÜLETTEL? Városunk i pa ros ti rsad a Ima élénk figyelemmel kiséri az ipar. testület körül folyó harcokat. Az az ellenpárt, amely a vezetőség felfüggesztését kiharcolta, nem igen igyekszik arra, hogy uj választásokat írjanak ki, sőt az az érdekük, hogy az ipartestületet egészen megszüntessék. Értesülésünk szerint ebben az irányban felterjesztést is intéztek az iparügyi miniszterhez.

SZINDIKÁTUSBA TÖMÖRÜLTEK A HELYI FUVAROSOK. A helyi fuvarosok már régebben elhatározták, hogy érdekeiknek megvédésére szindikátusba tömörülnek. A szindikátus, amelyhez a bérkocsisok is csatlakoztak, már jogi személyiséget kapott. A szindikátusnak ReLecan Paved lett az elnöke.

ELFOGLALTA HELYÉT AZ IPARKAMARA UJ TITKÁRA. A kereskedelmi és iparügyi miniszter dr. Muica Joan helyi ügyvédet az ipar. kamara főtitkárának nevezte ki. Muica az esküt már le is tette és állását át is vette.

AZ IPARKAMARA NYUGDÍJALAPJAINAK RENDEZÉSE. A helyi iparkamara a tőzsdeépület építkezési költségének fedezésére felhasználta a tisztviselők segélyalapját és a nyugdíjalapot mintegy 4 millió 200 ezer lej összegben. A tisztviselők segélyalapját már a folyó évi költségvetésből kész pénzfizetés formájában rendezték, a nyugdíjalap követelésének rendezésére az a terv merült fel, hogy az iparkamara tulajdonában lévő inasotdbont a nyugdíjalap javára írják át. Az masotthon jövedelme évenként 210 ezer lejt tesz ki, miáltal a nyugdíjalap 5 százalékos jövedelmet ér el.

SZABÁLYTALAN ÁRLEJTÉSI HIRDETMÉNYEK A VÁROS HIVATALOS LAPJÁBAN. A város hivatalos lapjában (Buletinul Oficial al Muncipiului Cluj) szabálytaáanul vannak az anyagszállításra vonatkozó árlejtések meghirdetve. A legutóbbi, március iS.i kelettel kiadott számban ugyanis március 12. napjára van meghirdetve egy árlejtés a női-kórház felszerelésének szállítására vonatkozóan. Két másik árlejtést március 19-re hirdet meg a lap ugyanakkor. A hirdetéseket nem az árlejtésre kiirt idő letelte után, vagy egy nappal a kiirt árlejtés előtt, hanem jóval előbb kell s> hivatalos lapban közölni, különben a megtartott árlejtések törvény szerint semmiseknek tekintetnek és uj határnapot kell kiírni.

ma

GYULAI PÁL

TÖRTÉNETI REGÉNY |

IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSÍGMOND

93-1K KÖZLEMÉNY

Voto a diós! Mojszin Theréz előképe szeretni Eleonórának. Szép nőm! ne félj, téged még gy pap oldó szava fog jogaim alól kiragadni, mint 1 vérző vadgerlét egy magus mormogó dala a héjának körmei közül. — S majd, idővel, midőn puzduri hevem meghűlt, nekem is fölnyitják börtönömet az igazság emberei, hogy kimehessek az utczára, —koldulni. A te pompás szekered, gazdag és büszke nő! ajtóin Gyulai- és Szeremi-czímerekkel, elrobog élőt lem; a kocsis — mert a jó Isten akarja, hogy el ne sápadj megcsapja gyors lovait, s mig szemed elöl kétes körvonalú álomképek gyanánt tűnnek el az ut- c-zanép arczai, a drága kerekek- és ezüstpatkókról sár csapkod rám .... a te volt férjedre. Ila ha! mily mulatságos ez! De én szennyes ruhámon ápolni fogom e mocskokat, őrizni minden porszemet, hogy le ne hulljon; mert kölcsönben ugyanakkora sebeket akarok hótiszta melledre ejteni. . . Minthogy a por hamar lekopik, boszum sem maradhat messze. — Ah! a boszú. a boszú! elöké.je részeggé tett.

ból támadt gyűlölet szerencsés vetélytársunk iránt. Ezt a féltékenység irigységének, amazt a féltékenység gőgjének szeretném nevezni. Az első inkább szellemi, a második jobbára érzéki kór.

Mint sok más szenvedélyben, a féltékenységre nézve is jellemző különbség van a férfi és a némber közt. Nálunk a féltékenység dühében rögtön felmerülő és legsivárabb ösztön a megsértett jogé; nálok a nélkülözendő s mondanám irigylelt kéjeké. Bőszünk ösvényei is e szerint válnak el. A csalatott férj inkább hűtlen nejét vágynék meggyilkolni, a rászedett nő pedig inkább férje boldog kedvesét. Kétségfölötti, hogy mindkét törekvés egy kiképzett boszú őrjöngésében foly össze; de örökké a nemek különbsége szerint fog az egyik vagy másik korábban előlépni és szilajabb erélylyel uralkodni kedélyünkön.

A féltékenységben, ha nyilvánulásait szigorú bonczolás alá vesszük, örökké kétnemű érzést találunk összevegyitve. Egyik a megsértettnek vélt jog vagy igény miatti düh; másik a kéj emlékéből vagy vágyáSenno döbbenve tekintett az éj elébe; mert félt önmagától, félt a gondolatoktól, melyek álmait el fogják űzni. félt a sötétségben társalogni sötét szándékaival.

Azonban, vagy mivel láza aznapra kifuvá minden erejét és már csillapodni kezdett, vagy pedig, mert a sors szeszélyei közé tartozik, ellentétekkel nevelni fájdalmainkat, melyek, ha a vesztett boldogság csal- képeitől uj lendületeket nem nyernének, épen folytonos rohamaikkal csökkentenék tartósságukat: elég hozzá, bármi okból, maestronk, midőn a kapisztran- kápolna órája tizet kongott, mély álomba volt merülve, s pihenése csak az éj később felén vált éberebb s utóbb nyugtalan szenderré.

Alkalma lön tehát a „halál testvérének“ kegyéből nehány pillanatot Sebeshely erdős vidékén, a rejlett lakban, Eleonóra mellett tölteni.

Álmában szintén éj volt, de egv mécs rezgő fénye által eszközölt félvilágu.

Karjait fonta szép neje karcsú derekán át, a nagy sötétkék, értelmes és mélytüzű szemek igézetükkel hőbb, emésztőbb, megragadóbb, szivszoritóbb gyönyörvágy örvényeibe sodorták érzékeit, mint a szerelem első reményekor, mint a menyasszonyi első csók alatt, mint valaha.

Mellén dobogott neje szive, kibontakozott fürtéi halántékára tévedtek, lehelletének fűszere villanyfolyamként gyujtá meg arezvérét, s a sóvár édelgő vonalok leírhatatlan vonzerővel ragadták magokhoz érzéseit, eszméletét, egész lelkét.

Mi közel volt Eleonóra hozzá, ő a boldogsághoz, s mégis mindkettő mily távol tőle!

Mert úgy rémlék Sennonak, hogy egy a feledés hüvelyéből ki nem bontakozott emlék, egy homályba burkolt mult, egy látatlan sorompó, egy varázslat fá- tyola lebeg a férj s nő közt. és kiilönszakasztja a vágyat a gyönyörtől.

Perczenként a nyoszolya, mely szokott helyén volt s csak abban különbööztt a régitől, hogy finomabb, mondhatnám ráfuvalt leplekkel és vánkosokkal duzzadozott, oly tikkasztó meleggé lön, mintha egy befutott virágház szögletében állana.

A hőség szünetlen növekedett.

Ez, Eleonóra csókjai, lehellete, égő szeme, s meg ama kimagyarázhatlan, lebilincselő, tiltó korláttal való küzdés, amaz alaktalan és rettegett emlék, elkábiták Sennot.

Behunyt szemmel, mint kővé vált szobor fekvők az ágyban. Csak szive élt s dobogott, csak félholt képzelődése vetett az eszmélet tábláira kétes és elmosó dőli rajzokat a körülfekvő tárgyakról s Eleonóráié!

A hőség pedig nem szűnt meg öregbedni.

(Folytatjuk^

I