Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-29 / 74. szám

A ELLENIÜK I If J 6 uiátvium 2V. Angliában a kutyatenyésztés komoly jövedelmi forrás LONDON, március 11 «’>. Migliubnn ;t kn- Iy:tU“uycs/1cs dec; rogi toglolkoziix, uicrl m.ii közel NO évvel ezelőtt, 1859-ben Newcnsllc bon rendeztek kulvakinllitást. do akkor tuck' bizonyán) ucm gondolt arra senki, hog\ Icsz- iu»k olyan idők. amikor a kút vntonveszlos koinolv jövedelmi forrás lesz. fia sok a kills: i az országban, az jólél re mutat. 11a ez igiiz. akkor Miglia vnlósággnl úszik a jólétben, mert a statisztikai adatok szerint minden tizedik emberre esik egv kutya. A kutyatenyésztés kezdete Amikor a mull század közepén a kutya- kedvelők szama egyre növekedett Angliában, a tenyésztés körül volt valami kis csalás is. Vbbun az időben a dolgot nem vettek nagyon komolyan s azt a kutyát, amely már egyszer nyert egy kiállításon, egyszerűen megnyirták, megfestették és kiállították más néven. Ezek­ből az esetekből gyakran per és botrány lett. amig 1873-ban a tenyésztők és kiállítók egy csoportja megalakította a „Kennel (. tub -ol. ami ma is megvan és tekintélye olv nagy. hogv szavát és véleményét minden kutyate­nyésztő kőtelezőnek ismeri el. \ ..Kennel Qub“ megszigorította a kiállítások rendezi* sét. a kiállított kutyákról törzskönyvel ve­zetett. A bejegyzések száma szinte napról- napra növekedett, 1913-ban 19.000. ma 60 ezer a ..Kennel Club" törzskönyveiben beve­zetett kutyák száma. A háború alatt a kutya- tenyésztés nagyon visszafejlődött, mert a há­borús élelmiszerhiány következtében tilos volt kenyeret, lisztet és húst kutya tenyésztés­re felhasználni. Ebben az időben csak a ..Kennel Club" engedélyével lehetett tenyész­teni és a nagytekintélyű egyesület csak olyan mértékben adta meg ezeket az engedélyeket, hogy az értékes tenyészanyag éppen csak, hogy veszendőbe ne menjen. Kutva*sztárok A kutyatenyésztők életének legfontosabb eseménye a kiállítás. A legnevezetesebb a ('ruft-félc. Cruft jelenleg 80 éves, 70 évvel ezelőtt James Spratt-nál. a kutyakekszgyá- rosnál volt tanonc. Tiz év múlva vezérigaz­gató lett belőle, húsz év után pedig otthagy­ta Spratlot és azóta kutyakiállitásokat ren­dez. Az elsó Cruft-kiállitáson 500 kutya vett részt, a legutolsón tízezer. \ kiállítások nyertes k ul ynsztár jni 250 fonttól 1000 fontig terjedő áron kelnek el. Különösen sokat keresnek azok, akik egy lel nem ösuicrt lajkutyál fedeznek fel es vesz­nek meg. Egy \ircdnle“ I valaki öl fontért vásárolt és ezer tóidért adott el. Többen skol terrierek fedez.lelésével keresnek belenként 150 200 pengőt. A nők és a kutyák \ kulyalenvészlésl nagyban fellendítette a imk kulvaszerclele. Viliikor 1894-ben Ale­xandra királyné ellogadla a női kutyate- n vésztők körének \ ednökségel, egyszerre ve­get vetett annak a felfogásnak, hogy a ku­tya len vész lés nem úri foglalkozás. Asszo­nyok, akik az állattenyésztés más ágával fog­lalkoztak- azelőtt és a bábomból hazatért ka­tonatisztek akik nem tudlak máshol elhe­lyezkedni, rávetették ínagukul erre a pályá ra. A kutyatenyésztö nők azonban többség­ijén vannak és úgy látszik, lassanként kiszo­rítják a férfiakat ebből a jövedelmező fog lalkozási ágból. Kutya-fogászok Vngliában oly nagy a kutyakulliisz, hogy vaunak fogászok, akik kulyakezelesj e ren­dezkedtek be. 11a a kutyásnak lyukas a Tó­ga, betömik, koronát készítenek ra, a rosz- szal kihúzzák, sÖt jobbmódu öreg kutyák csinos müfogsorl is kaphatnak. Nagy a for­galom az állatorvosi rendelőkben es közel 10 vállalat foglalkozik kutyaélelem gyártással. Ezek között a legnagyobb a James Sprutt- I éle kutyakeksz.-gyár, amelynek több holdon elterülő gyártelepe van. Mindebből látható, hogy a kutyutenyész- lés komoly jövedelmi lorras Angliában es eb­ben nagy szerepe van a divatunk. A tenyész­tőink fel kell ismerni, hogy a közönség pil- lanatnyilag melyik kutyafajtát kedveli. Vki ben van üzleti érzek s felismeri a helyzetet, sok pénzt szerezhet . de azért veszíteni is lehel a kutyaspekuláción. Hatezer ragyogó szép no a világ legnagyobb háremében Fantasztihusan frivol terv — óriási botránnyal PARIS, március. A Sluvisky-bolrany után ismét egy nagyszabású, laiitasztikus pana­ma hozta izgalomba a francia közvéleményt. A főszereplője Falcoz kamarai képviselő) es volt államtitkár, aki ellen az volt a vad. hogy befolyását nagyszabású erkölcstelen vál­lalkozás szolgálatába állította. A franciák már régóta minden eszközzel arra törekszenek, hogy növeljék Marokkó idegenforgalmát. A legkülönbözőbb tervek merültek fel. de ezek közül is a legfurcsáh- hat kétségtelenül egy Deluuliy nevű lezor produkálta. Debachynak az a szenzációs öt­lete támadt, hogy Marokkó egyik legfes- töibb városában, Mai rakesben megalapít ja a világ legnagyobb háremét. Debachv nyomban megkezdte a tárgyaláso­kat terve keresztülvitelére. A legapróbb rész­letekig kidolgozott terv szerint Marrakes- ben egv hatalmas, modern palotát építettek volna, amely a legraffináltabb modern ké­nyelmet nyújtotta volna. Nem kevesebb, mint hatezer válogatott szép nőt akart összegyűjteni Debachv a gazdag kül­földiek szórakoztatására. \z előzetes számí­tások szerint a hatalmas terv megvalósításához 55 mil­lió frankra lett volna szükség. Marokkó közigazgatásilag a francia bel­ügyminisztérium alá tartozik. A közigazga­tás helybeli képviselői nem is kifogásoltak a tervei, sőt boldogan adták beleegyezésü­ket. Most már csak a pénzt kellett előterem­teni. Tárgyalásokba kezdett különböző ban­kokkal. de bár mindegyik bankvezér mo­solyogva hallgatta végig — egyik sem volt hajlandó pénzt adni. Egyik bank a másik­hoz. utasította, végre valaki azt a tanácsot adta. hogy legjobb lenne, ha a vállalkozást az állam­kasszával finanszíroztatná. Debachynak tetszett az. ötlet, ehhez azon­ban. nagyon jól tudta, igen befolyásos poli­tikus támogatására van szüksége. Igv került összeköttetésbe L'alcoz képviselővel és ál­lamtitkárral. aki politikai tevékenysége elle­nére is fenntartotta ügyvédi irodáját. Falcoz vállalta a megbízást. Javaslatára megalakult a részvénytársaság, amely 69 millió frank értékben kötvényeket bo­FálJsilom nélkül log szülni minién angol anya Bábák is alkalmazhatják az aj, olcsó érzéstelenilési módszert, amelyet általánossá akarnak tenni Angliában A SZERETŐ ASSZONY KÖLNI­VIZE ÉS PUDERE Naptár: 1935 március 29., péntek. Katolikus: Auguszta. — Protestáns: Cilii. Ortodox: S. Marcu E. — Izraelita: 24 Veadar 5695. Nyitvalcvő könyvtárak és múzeumok: Etnográfiai muzeum: délelőtt 9—i-ig, délután 2—4-ig. EME Régiség és Képtár: délelőtt 11— i-ig. Az EKE múzeuma és az ereklye múzeuma zárva. Az egyetem népkönyvtára: d. u. 3—9-ig. Ma éjszaka a következő gyógyszertárak tel­jesítenek szolgálatot: Fortuna. Piaţa Unirii, Hygea, Vitéz Mihály- tér. Victoria, Ferdinand király-ut, Sotropa, Cuza Voda-tér. Katolikus Nők Napja. Március 31-én. va­sárnap tartják a katolikus nők nagy női napjukat, melyet minden év tavaszán meg­rendeznek azért, hogy- hitükben megerősöd­ve, női feladataikat tudatosítsák. A Katoli­kus Nők Napjának programja a következő: Reggel 8 órakor a főtéri Szent Mihály tem­plomban ünnepi szentmise és szent beszéd, a nők közös nagy szent áldozásával. Délután fél 5 órakor a nők nagygyűlése a Marianum dísztermében. Ünnepi beszédet mond: gróf Bethlen Györgyné. Énekel: Wiume Elza. „Egy erdélyi nagyasszony életéből', irta Kováts Dezsőné, felolvassa: Alberthi Erzsé­bet. Utána közös hálaadás a főtéri Szent Mihály templomban. LONDON (március). Angliában azzal a tervvel foglalkoznak, hogy az egész ország­ban bevezetik az érzéstelenítést a szülésnél. vir William Ray képviselő interpellációt jegyzett be az egészségügyi miniszterhez s ízt kérdi, „elrendeli-e a miniszter, hogy az összes közkórházakban és szülőotthonokban érzéstelenítést alkalmazzanak a szülésnél?" Interpellációjának indokolásában felhozza a képviselő, hogy jelenleg minden évben 300.000 asszony szenved kimondhatatlan fáj­dalmakat gyermekszülésnél Anglia terüle­tén. Ez főleg azért van. mert a bábáknak nincs joguk arra, hogy érzéstelenítést alkal­mazzanak. Már sajtó alatt vannak azok a jelentések, amelyeket negyven nagy kórház tapasztala­tai alapján állítottak össze. Ezekből kidé­iül. hogy az uj érzéstelenitési módszer, ame­lyet a kórházakban a szüléseknél alkalmaz­tak, teljesen veszélytelen. Ezenkívül meg­van az az óriási előnye is, hogy rendkívül egyszerű, nyugodtan rábízható a bábákra is. '.’égül fontos körülmény, hogy egy-cgy ilyen érzéstelenítés mindössze két shillingbe kerül. A jelentést az angol nőgyógyász és szülész­ül Calea Moţilor 4. sz. alatti ház első emelete egészben vagy részben f évi május 1-re, eset­leg április 1-re kiadó. A lakás áll nyolc szoba, konyha, für­dőszoba, 2 előszoba és a szük­séges mellékhelyiségekből. Hosszabb bérlet esetén 0 bérlő kívánságára kisebb átalakításo­kat a háztulajdonos elvégeztet. A illető lelvsíágosiíé­sokai Calea Moţilor 15. st. alatt adnak. orvosok egyesülete adja ki. megbízhatósága és pontossága tehát kétségen felül áll. Az angol orvosok, köztük a nagy szak- tekintélyek túlnyomó többsége is a szülés­nél való érzéstelenítés általános bevezetését ajánlja. Azt javasolják, hogy ne csak kór­házakban alkalmazzák az érzéstelenítést hanem a bábákat is hatalmazzák fel hasz­nálatára. Egy liverpooli orvos, R. J. Minnitt dr. találta fel 1933 októberében ez uj érzéste­lenitési módszert. Nem „mély" érzéstelení­tés ez, ami eszméletlenséget idéz elő és sok veszéllyel járhat, hanem úgynevezett „köny- nyü“ érzéstelenítés, mely az eszmélet elvesz­tése nélkül zsongitja el a fájdalmat. Az ér­zéstelenítés gázzal és levegővel történik, semmi káros következménye nincs. Minnitt dr. eredeti készülékét most Sir Robert Da- j vis, a hires feltaláló még tovább tökéletesi- j tette és egyszerűsítette. Az uj Minnitt—Davis készüléket a mült héten használták először a Queen Charlotte-kórházban. Minnitt ere­deti készülékét először a liverpooli szülő­otthonban alkalmazták óriási sikerrel. A barneti Wellhouse-kórház főorvosa a következőket mondotta az uj érzéstelenitési módszerről: — Ápolónőink több mint egy éve hasz­nálják szakadatlanul a gáz- és levegőérzés- telenitést, közvetlen orvosi felügyelet nélkül. Egyetlenegy esetben sem fordult elő a leg­csekélyebb baleset sem. Egy páciensnél fél­óra és 15 óra között váltakozik az idő, amely alatt a készüléket működésben tart­juk. A mozgalom élén, amely a szülésnél való érzéstelenítés általános bevezetését kivánja s amelynek sikere biztosnak látszik, Mrs. Stanley Baldwin, a volt miniszterelnök fele­sége áll. Kimondhatatlanul örülök — mondot­ta — hogy a gyermekszülésnél ezután a leg­szegényebb asszonyok is igénybevehetik azt a segítséget, amely eddig csak a gazdagok kiváltsága volt. Most már Falcoznak az lett volna a fel­adata, hogy a kötvényeket közintézmények­kel vásároltassa meg. Ez azonban már olyan frivol terv volt, hogy még Falcoz ur is belebukott. Amikor már nyilvánvaló volt, hogy a világraszóló hárem ügyét nem lehet tető alá üozni, Fal­coz visszaadta megbízását és a maga részé­ről azzal zárta le az ügyet, hogy költségek címén 20.000 frankot fizettetett Debachy- val. A különös história hire azonban kiszi­várgott, hangos botrány lett a dologból és Falcoz ellen megvesztegetés eimén megindult az eljárás. A kitűnő képviselő azzal védekezett, hogy nem mint képviselő, hanem mint ügyvéd foglalkozott az üggyel. A bíróság ezt a véde­kezést el is fogadta és Falcozl felmentette. A felmentő ítélet ellenére is tovább háborog a közvélemény és azok, akik a közélet meg­tisztítását követelik, éppen erre a Falcoz- esetre hivatkoznak elrettentő példaként. Fegyenc, akinek csak meztelenül szabad sétálnia. Newyorkból jelentik: Botgerad Goal Brisbane fegyháznak van egy lakója, akit hatóságilag kényszerítenek a nudizmusra. Alfred Bleeth ez a fogoly, akit csak úgy engednek ki cellájából, ha előbb teljesen anyaszültmeztelenre vetkőzik. A különleges intézkedést Sleeth különböző képességei tet­ték szükségessé. Sleeth betörő, de neveze­tessége az, hogy a „kitörésben" is nagy gyakorlata van. Számtalanszor ítélték már el, de még egy büntetését sem töltötte ki: valamiképen mindig megszökött a fogház­ból. Most a legkülönlegesebb óvóintézkedé­seket foganatosították, hogy többé ne szök­hessen meg, de ime, még ezek is hatástala­nok maradtak, mert cellájában a legutóbb ismét borotvapengéket és reszelőket talál­tak, amelyek rejtélyes uton-módon kerültek f oda. Sleeth, aki jókedélyii einber, kijelen­ik tette, hogy ám vetkeztessék le: akkor mez­telenül fog kiszökni a fogházból Bolt: ár egytizedéér! Bolti ár egyötödéért Gazdasági szakkönyvek 1 hónapon keresztül! * _ Réai iir S s 66 14 132 20 66 14 132 27 138 33 99 14 66 14 132 14 60 14 ios 14 X32 23 I32 20 264 50 330 66 396 99 66 10 66 10 11S 27 GUOTH: Pata és csülök ápolása — 158 33 GYÁRFÁS: Szántóföld kezelése — 66 14 HAUSER: Vetés és növényápolás — 99 17 Háztartási könyvtár: Kenyérsütés — 33 7 — Éléskamra — — — — — — 33 7 ILLÉS: Nyúl- és kecsketenyésztés — 132 27 ILOSVAI: A kutya----------------------------­i6y 50 MOCSI: Lótenyésztés — — — — 8f 17 OSZTROVSZKY: Szőlő és must — i6s 27 PAPP: Gabonafélék — — — — 46 7 PETTENKOFFER: A bor készítése és kezelése — — — — — — 211 99 PRAVK: Kisbirtok helyes berendezése los 20 SZEMERE: Háztartási konzervkészités i°S 23 WESTSIK: Okszerű növénytermelés 19S 35 Ami raktárról kifogy és utánrendeljük a kiadótól, ott fenti árakhoz könyvenként 3—í lej külföldi portó számítandó. Most vegyen az „Ellenzék4* könyvosztályábun, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre a rendelések be­érkeztének sorrendjében azonnal expediálunk. Kérje a teljes könyvjegyzékünket. BALLENEGGER: Talajmivelés — BERNÁTSKT-: Növénykórtan — — — Mezőgazdaság alapelvei — — — — Veteményes kert — — — — — Baromfitenyésztés — — — — BITTER A: Kender és len — — — — Kukorica termesztése — — — *— Műtrágyák — — — — — — — Szerves trágyák — -- — — — — Répatermesztés — — — — BLíCHTA: Gyümölcsfélék konzer­DORNER: Burgonyatermesztés — — — Kereskedelemi trágyák — — — — Rét- és legelőmüvelés — — — •— Sertéstenyésztés — — — — — EREKY: Zö'dtakaprnányrnalorn — FEHÉR: Takarmánynövények — — GRATZ: Kisgazda fejsőtehene — —

Next

/
Thumbnails
Contents