Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-29 / 74. szám

f IIII ELLENZÉK / V J 5 w ir o Iu» 2 9. [ llOik> kezdettel a iii n gyártás ?'\ Cin>,vc Vig özvegyi LEHÖH FERENC hal hatat an op rétije. 3E9NLTTE IMDONilLD, MÍ1URICE [HEUflLltH főszer p­lőkkel. Ren­dezte LUBiTSCH EliHÖ | í* ÍT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Haszon. Elbocsátott liszt viselők, Vai­Ja. Technikai fejlődés. Titulescu. Berlin. Arak. ÁRGUS: A minisztérnunokban való unvtko- - ás, hol « törvényes alappal biró kérvények s el­intézetlenül maradnak, az ellenőrzés hiány.ínak következménye, minek következtében a bűnös tisztviselők büntetlenül maradnak. Saját tejük szerint dolgoznak, úgy, amint ezt a magánérdek kívánja, — ellenőrzés hiányában. A diplomás munkanélküliség kitűnő alkalmat nyújt az álluni hivatalok kitisztítására. Meg kel] kezdeni már egyszer az ellenőrzést és alkalmazni kell a bünte. lésüket. Az a tudat, hogy a tisztviselő elveszítheti állását, legjobb eszköz kijózanitására. A válsággal járó szenvedésekből ez volna az állam legna­gyobb haszna. ROMANIA NOUA: A költségvetés megszava­zásánál tartunk. Felhívjuk tehát a miniszterelnök és az erdélyi képviselők figyelmét, adjanak elég­tételt az elbocsátott tisztviselőknek. Ez ma igen fontos állami érdek, miután a Cluj-i, Targul-Mu. res-i, Timisoxra-i ítélőtáblák mind helyt adtak ez elbocsátás miatt indított kontanciós-pereknek. Az o.királyságban már néhány tisztviselőt vissza is '.ettek ennek folytán. Ki akarták kerülni a költ­séges pereket, melyekben visszamenőleg 300»—400 ezer lej fizetésére kötelezték a kincstárt. Vájjon illám! érdek-e, hogy ilyen tisztviselők éveken át ne legyenek Erdélyben és a Bánságban szolgálat­ban? PATRIA: Vaida kijelentette Sinaia-ban, hogy nem akar a meglévőknél kisebb, vagy nagyobb pártot alapitani. Ha ilyen pártot akarna létesí­tem, akkor nem volna semmi értelme mozgal­mának. V&kk politikai szervet akar, mely a klub- ) génjeikkel szemben a nemzeti igényeket szolgálja. CURENTUL: Jarno Tomaides osztrák tudós érdekes adatokat hoz fel munkájában. Rámutat többek között orra, hogy 1890-ben 291 millió la­kosa vök Európának s ez a szám 489 millióra szö­kött fel 1930-ban. így tehát 67 százalékkal sza. porodoct ezen idő alatt Európa népessége. A gé­peknek köszönhetjük, hogy' az ipari munkás bé­réért tízszer annyi iparcikket és háromszor annyi mezőgazdasági cikket vásárolhat, mint ezelőtt egy évszázaddal. Technikai fejlődés nélkül az életszín­vonal emelkedését nem lehetett volna elérni. ADEVERUL: Románia aláírta a kisebbségi szerződéseket. Abban a felfogásban tette ezt, hogy befelé és kifelé bizonyítékot szolgáltat az állampolgári jogok és jogegyenlőség mellett fajra és vallásra való tekintet nélkül. Hogyan mond­hatta volna tehát a külügyminiszter, — hogyan tehetett volna Titulescu olyan nyilatkozatot, mely szerint helye van a numerus valachicus, vagy numerus clauzus mozgalomnak? Hogyan te. hetett volna ilyet jó román létére, midőn ismeri Románia helyzetét a Népszövetségben? Mert Né­metország nem irt alá kisebbségi szerződést csak Kelet-Sziléziára vonatkozóan, ahol ezt tisztelet­ben tartva, nem léptetett antiszemita rendszabá­lyokat életbe. LUPTA: Németország úgy beszél Romániáról, mintha a zsebében volna. — Ott — mondják Berlinben — rövidesen faji diktatúra következik Valdo.—Goga—Codreanu vezetésével. Mindent át- alakicanak Romániában Hitler szellemében. Bizo. nyos politikusokra hivatkoznak, akikre számíta­nak. Ezek lesznek a sajtópropagandával megbíz­va. Azt mondják, hogy Hitler tévedett s az első percben csalókkal lépett összeköttetésbe, akik né­hány milliót csaltak ki tőle propaganda céljára. Ezek azonban eltűntek és most Berlin komoly és hü fajvédőkre számíthat Bucuresti-ben. ÎNDREPTAREA: A jelenlegi hetyzetben az a határozott kérdés merül fel: •— Mit tett az ál­am a megélhetés biztosítására? Manolescu.Strun­ga miniszter utján körrendeletét küldött szét az országban és ebben leszögezte, hogy a kereske­delemügyi minisztertől függnek ezután az árak. Ha ő parancsolja, csökkenni fognak. így, — egy tízéves gyerek is elintézheti a „racionalizálást“ és gazdasági politikát az országban. Hanoilcscu a „numerus valacliicus“ moigalomDoi csatlakozott M országos in£rnOhsztivets€g ftlsebbslgellenes határozata BUCURkSTl. (Az ldlenzék Indósilójálól.) Az országos mérnökszövelség Miimi Manó lesen elnökletével rendkívüli közgyűlési tar­tott Bucureşti-ben oly célból, bogy ;i nume­rus valuobicus kérdésében határozzon. De­utet rcscu Joan mérnök ismertetle a kisebb­ségekre vonatkozó statisztikai adatokat s megállapította, hogy a kisebbségi mérnökök következő elosztás szerint dolgoznak az ut, viz, kikötő, CPR. posta és egyéb hivata­lokban : összesen román kisebbségi % 207 192 106 34 A többi állami hivatalokban: ipar, keres­kedelem, pénzügy, hadügy, műszaki iskolák, törvényhatóságok, stb. Deipetfeseu szerint következő a helyzet: vezérinspektor 12 2 — „ II 13 12 1 főnők 1 IS 9 9 „ 11 44 24 20 mérnök l 73 33 40 „ 11 73 49 24 „ III 124 102 22 gyakornok 10 8 2 A GFR külön kimutatása szerint 7G0 mér­nök közül 235 kisebbségi a vasútnál. Megál­lapítható azonban, hogy az uj román kor­osztály a régebbi kisebbségi tisztviselők he­lyét mindenütt elfoglalja és az állami hivata­lokból minden numerus nélkül is a kisebb­ségi mérnökök mindjobban kiszorulnak. Általános feltűnést keltett tehát az orszá­gos mérnökszövetség elnökének, Mihai Ma- 11 <lilescu voll miniszternek felszólalása, aki a numerus valachicus bevezetését sürgette a ki­sebbségek ellen, annak dacára, hogy nem is oly rég meleg üsszeköttetéslKTi volt a kisebb­ségi vállalatokkal, melyeknek vezetőségében mindig előkelő helyet töltött be. Manoilcscu a türelmetlenség álláspontjára helyezkedett. Az aránytalanság mindnyájunk részé­re veszélyt jelent! — adta ki a jelszót. — A kisebbségek „(lefektet“ jelentenek, mert meg­zavarják nemzeti egységünket. Az ipar, fő­leg a hadiipar egyedül és kizárólag csak a miénk kell, hogy legyen. A kereskedelem szintén. A sa jtó sem lehet idegenek kezében. Nem engedhetjük meg az. idegen töke rész­vételét magánvállalatainkban. A tőkére rá kell nyomni a nemzeti bélyeget. X mindez már nem késhet sokáig. Nines helye többé megadásnak és tárgyalásoknak! — fejezte he Manoilescu beszédét. Ezután a mérnökegyesület határozati ja­vaslatot fogadott el a numerus valachicus szellemében. Manoilescu legújabb köpenyeg- forditásával ismét reménykedhet . . . 6 RflPOS OLCSÓ SLflRUSITflS I ÁRfllRK TÖBBEK KÖZÖTT: 1 m. mosódelén — — — 15 lei 1 m. Voile külföldi — — 27 lei 1 m. Tweed 90 cm. széles — 25 lei 1 m. Tweed-újdonság — — 29 lei 1 m. ruhaszövet, tiszta gyapjú 115 lei 1 m. kabát éskosztümszüvet 140 sz. 125 Cluj, C. Reg. Férd. 9, STEA S. fi. 1« Cluj, C, Reg, Férd. 9. Emelkednek a közszükségleti cikkek árai Nyilatkoznak a különböző kereskedő.szakmák képviselői Pénzintézeteknek, vállalatoknak, ügyvédieknek nélkülözhetetlen Aas uj v ált öt ör* vény magyarázata a törvény teljes magyar szövegével. Irta dr. Kormoss Emi] ügyvéd. A 160 oldalas könyv ára 120 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett porlómentesen szállítjuk. levélpapírok nagy válasz. TÉKBAN (Blockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyyosztályában. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Néhány hét óta az elsőrendű fogyasztási cik­kek árai lényeges emelkedést mutatnak. A zsir ára 8—10 lejjel, a túróé 4—6 lejjel, a hentesáruké 6 lejjel, a zöldségféléké 5—6 lejjel drágult kilogramonként. A rizs 12 lej­ről 18 lejre, a kávé 64-ről 110-re, a kongói tea 180-ról 280-ra, a kakaó 48-ról 60-ra emelkedett. A drágulással kapcsolatban kér­déseinkre több nagykereskedő a következő válaszokat adta az áremelkedések okairól. A gyarmatáru=cég főnöke: — Az import-áruk árai ténvdeg emelked­tek, ami az uj külkereskedelmi rendszernek tulajdonítható. Ez a rendszer nem bocsájt elegendő mennyiségű árut a kereskedők ren­delkezésére. Az a kereskedő, aki néhány év­vel ezelőtt még száz mázsa kávét hozott be, most alig vásárolhat tiz mázsánál többet. Költségeinek fedezésére a kisebb forgalom mellett, lényegesen kevesebb jutna s ezért most nem elégedhetik meg olyan jelentékte­len kilogramonkénti nyereséggel, mint az­előtt, amikor módjában állott nagy mennyi­ségű árut eladnia. A kereskedők nagy juta­lékot fizetnek devizákért is, ami szintén emeli az árakat. Egy másik ok az adóterhek súlyosbodása. Az adókat leszállítás helyett állandóan emelik. A kirovásoknál nem veszik figyelembe a kereskedő könyveit. A fogyasz­tási adó tervbevett emelése szintén áremelő j hatású. Emiatt történt a cukor megdrágu­lása is. Gyümölcs és zöldség kereskedő: — A zöldségfélék és a gyümölcs tavasz elején mindig drágák. Ezúttal kivétel a bur­gonya, merL még mindig nagy mennyiség áll a fogyasztás rendelkezésére. A burgonya árában nem lesz emelkedés. A gyümölcsárak magas voltát a mult évi gyenge termeléssel kell magyarázni. Ettől eltekintve a gyümöl­csök túlérettek voltak s emiatt a tél hidegé­vel szemben kevés ellenálló képességet mu­tattak. Egy-egy vagon almából alig három­négyezer kgr. volt értékesíthető. A keres­kedők a veszteségek fedezésére kénytelenek voltak az árakat emelni. Mészáros és hentes: — A hús ára nem emelkedett, annak elle­nére, hogy a szállítási költségek változatla­nok. A marha ára élősúlyban esett, de a mai 14—16 lejes húsárak túl alacsonyak a mé­szárosra nehezedő terhekliez és költségekhez képest. A zsir ára a sertések hizlalásához szükséges tengeri áremelése következtében ugrott fel. A túró a régi tartalékok kifogyása miatt drágult meg. A hentes-áruk árai szin­tén emelkedtek, mert a tél végén rendkívüli módon megélénkült a külföldre irányuló ser­téskivitel. A textiles: — Ide iktatjuk a textiláruk uj árait is, amelyek az egy év előtti árnivóhoz viszo­nyítva szintén lényeges emelkedést mutatnak. A belföldi szövetek ára csaknem 30%-kai, a külföldieké 20%-kal. a francia sifoné 11 %-kal, az angol sifoné 5%-kal, az ingperkálé 10%-kal, az olasz lepedővászoné 21.5%-kal, a francia lepedővászoné 40%-kal, az angol popliné 32%-kal, az olasz popliné 34%-kal emelkedett. Az áremelést a következő okok­nak lehet betudni: 1. A behozatal nehézségei. 2. Valutáris okok, a devizaszerzés nehézsé­gei. 3. A külföldi kereskedők többsége csak előzetes fizetés ellenében szállít. 4. A kontin- gentálási rendszerben rövid időközökben egymást követő változások lehetetlenné tet­ték a kereskedői számításokat. 5. Néhány cikk eltűnt a piacról. 6. Adóemelés. 7. A többi közfogyasztási cikkek árainak emelke­dő tendenciája. 8. A behozatali engedések illetékének felemelése. — Az árak jelenleg is emelkedő irányzatot mutatnak. Itt említjük meg, hogy a csatolt területek néhány városában megkezdődött az árellen­őrzés. Kormányutasitásra az iparfeliigyelŐ- ségek ellenőrzik az árakat s főként arra van­nak figyelemmel, hogy a nagykereskedők az előirt törvényes 20, a kiskereskedő 30 száza­léknál magasabb hasznot ne számítsanak. A vételáron és a vámilletékeken kivid legfel­jebb a szállítási költségeket lehet Kalkuláció­ba venni. A többi rezsiköltségek a haszonba számítandók be. Ha az ellenőrző visszaélést tapasztalna, kihágási jegyzőkönyvet vesznek fel. Az ellenőrzés kiterjed a gyarakra és az importőrökre is. A Kereskedelmi és Iparka­marák is szigorú utasítást kaptak az árak ellenőrzésére. Séta az uj Btkv körül Olvasom, hogy az irányadó jogászköröket napokig foglalkoztatta az a kérdés, hogy a liázasságlörés vétségéi és büntethetőségét felvegyék-e az uj büntető tőrvénykönyvlx- Végül is felvették. Kérdés azonban, olvasom tovább, hogy mi­lyen álláspontot foglal el viták során e kér­désben a kamara. A szenátus tagjaitól függ tehát, hogy törvény lesz-e a tervből, vagy nem. Nem tudom mit fog szólni a kamara, azt azonban tudom, hogy mit szólnak hozzá máris az érdekeltek, vagyis a házasságtörés notórius lérjbiinözöi és édes bűntársaik, a nők. Ilyeneket mondanak például: Egy fúrj: Jő, jó, én nem akarom befolyá­solni az igen tisztelt kamarát, de most, ami­kor minden vonalon a takarékosságot hirde­tik . . . csak azt szeretném tudni, ha fog h&zbüntctésse] sújtják a bűnösöket, raibőT építenek minden városban uj fogházakat? Eladó lány: Istenkém, ha a férfiakat is úgy büntetik jnajd, mint a nőket, akkor nem érdemes férjhez menni, hogy egész életünk­ben egyedül legyünk, mert férjünk állandóan a börtönben ül. Irtózatos! Kikopás menyecske: Eddig virágcsokrokat kaptam, prémet és ékszert s ezentúl foghá­zat? Ilyen súlyos lovagiatlnnságot nem is tudok elhinni. Tisztességes asszony: Mi lesz velünk, ha a férjünket lecsukják. Ki fog rólunk az idő alatt gondoskodni? Talán az állam? Vagy kénytelenek leszünk mi is házasságtörésre vetemedni? Anyós: Hallom, hogy valahol még ma is é! egy emberevő néptörzs, amely nagy ünne­pélyességek között kizárólag csak a hűtlen férjeket falja fel. Itt is azt kellene behozni divatba a börtönbüntetés helj’ett. A vő: Akkor a vendéglőkben, privát kony­hákon, mindenütt csak férjeket trancsiroz- nának és szervíroznának. Sütve és főzve, tej­feles szósszal, avagy ropogósra pirítva. A feleség: Akkor már mégis jobb a fog­házbüntetés. És magában arra gondol, hogy bár ülne máris a férje, hogy zavartalanul szórakozhasson. u Kozmetikusok:, varrónők, fodrászok: Csak ezt ne! Tönkre megyünk akkor. Hisz egyet­len asszony sem a férje kedvéért akar ele­gáns és szép lenni. Egy ingadozó asszony: Eddig haboztam. De most kár minden percért. Gyorsan utána kell pótoljak mindent, amig veszélytelenül lehet. A hisztérika: Végre valami újat, izgalma­sat, érdekeset jelenthet a flört a megszavazás után. Jóbarátnő: Nem akarok piety kálkodni! de barátnőm, B.-né . . . Hogy képzelik azt a pazarlást az ország pénzén, hisz csak az ő bűntársainak egy külön fegyházat kellene épiteni . . . Egy kiváncsi: Szeretném tudni, hogy a kedves törvényjavasló urak ismerik-e ezt a közmondást: ,,aki másnak vermet ás, stb.“ és nem félnek? Móricka: Aj vé, nekik legyen mondva! A diszkrét lakások házigazdái, a zsaroló álhirlapirók és áldetektivek nem szólnak semmit, csak boldogan dörzsölik össze a te­nyerüket. Ha senkinek nem is, de nekik hasznukra lesz az uj törvényszakasz. Most mindennek felmegy az ára, de legjobb árfo­lyama mégis csak a diszkréciónak lesz. mert . . . Mert az ember, ha drágul a tea, nem iszik teát, drágul a cukor, nem eszik annyi édes­séget ... de a szerelemről nem mond le akkor sem, ha szigorú uj törvények a fegy­házbüntetéssel akarják is elriasztani. Legfel­jebb annyi történik, hogy a hősszerelmesek nem azt fogják kérdezni egymástól, hogy örökké és a sírig tart-e a szerelmük, hanem ilyenforma ígéreteket tesznek: Szeretni fog­lak a börtön kapujáig! Erin. Mozgószinházak műsorai CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: MAGAS ISKOLA. A legújabb szenzáció. Carlo Cavelli titka. Fősze­replők: Rudolf Forster, partnerei An­gela Salloker és Hans Moser. EDISON: 3, 6, 9 órakor: I. SANGELAI BOM­BÁZÁS ALATT. Gerda Maurus-al. II. KÉT APÁNAK EGY LÁNYA. Pat és Patachon-al. Helyárak 7 és 10+3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. ASZ SZONYSORS. Főszerepben: Mädy Cris- tians és Franz Lederer. II. CSÓKOLTA LAK TÉGED. Szünetben fellép Arissá," akrobata-csoport. Előadások kezdeti fél 6 és 9 órakor. Helyárak 10 és 12 lej

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents