Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-28 / 73. szám

4 ELLENZÉK 1930 in á r ti I u m Iá. A kétféle város Ritkán adódik ug\ a hcly/el, hogy tu ,1U I ci nek ki kelljen . ökkennic megszokott elel módjából. Megszoktuk, hogy leéljük életün­ket abban a ló t barom, esetleg négy útónban, anielven naponta át kell haladnunk napi dol­gaink intézése végett es boldogok vagyunk, j ha este megszabadultunk a mai naptól es , főleg a már unalomig megszokott utcáktól. Ha kötelességünk nem hiv ki. behúzódunk o bankba, zárt ajtók es ablakok mögött kellemesebb az élet. ott könyveket lehet ol­vasni. amelyek elkalandoztatnak minket olyan tájakra és vidékekre, ahová különben j soha sem juthatnánk el. bejárt az az idő, amikor szórakozás voll a csendes utcákon sétálni, hátralett kezekkel és gyönyörködve a világban. Ma nagyobbára úgy vagyunk, hogy gvönvörüséget csak kóstolhatjuk meg. ha | néha sikerül minél távolabb kerülni attól a világtól, amelyben éppen élünk. Az utcák porosak, az utcák zajosak, amióta gépkocsik száguldanak rajtuk fül­siketítőén tülkölve, vagy nesztelenül surran­va. elkergették a gyönyörködve sétáló em­bert. Mert a világban csak úgy lehel gyö­nyörködni, lia nem érezzük állandóan a ha­tunk mögött a veszedelmet. Mar pedig aki egyszer kilép az utcára a mai közlekedési viszonyok között, folyton ki van téve annak, hogy bármely pillanatban egy 60 kilométe­res sebességgel haladó gépkocsi kerekei alá kerül, l-'s éppen, ha inéig hozzá azért indult el, hogy szép lassan sétálva elmélkedjék a világról, amely körülötte zajlik! A mai város, a mai utca nem tűri az ilyen embereket. Az utcának a siető ember kell, aki nem elmél­kedik. hanem rohan, az előtte lévők sarka­ra lép s ha kell, versenyt tart a gépkocsik­kal — és főleg nem gondolkozik. Hiszen olyan fölösleges is ma a gondolkozás. Az ut­cának igaza van a maga ítéletében, az asz­talt nagyon gyakorlati és „modern1 husza­dikszázadbeli. Az élet úgyis esztelenül rohan, jól tudja, csak nevetséges és a világrenddel összeütköző, ha valaki az eszét akarja itt használni. Ha van gépkocsija, beleülhet a legbutább is. minden szellemi szükséglet nél- ‘ ül eléri azt a célt. amely felé gyalogosan a legkitűnőbb gondolkozást! ember is hiába törtet. Ma az értékeket nem ésszel mérik, ha­nem a puszta fizikai teljesítménnyel. A leg­több fizikai teljesítményt pedig már jobban elvégzik a gépek, mint az ember. Nincs szük­ség gondolkodó koponyára, az agy' egy pa­rányát áthelyezték a kerekekbe akkor, ami­kor a gép gondolata megszületett a feltaláló fejében s ez a parányi ész átalakulva, mint­egy eltitkolva eredeti mivoltát, ugy-e milyen csodás teljesítményekre képes? Megtanulhat­juk tőle az emberi észt sokkal többre érté­kelni, mint eddig. Olyan, mint a hűtlen fiú, aki apja ellen fordul és többnek, okosabb­nak véli magát nálánál, akitől mindent ta­nult. De akinek ilyen gondolatai vannak, az me­neküljön az utcáról, mintha ellenséges város­ba került volna. Térjen haza az ő városába, a könyvei közé, zárja be ablakait, hogy ne szivároghasson be hozzá a por és a zaj. Házi papucsban és sipkában üljön le asztala mel­lé. jól füstölő szivarra gyújtson és elmélked­jék amiről éppen tetszik, hagyja szabadon játszani a gondolatait és a lelkét. Engedje át az uralmat a tomboló utcának és nézze ab­lakán keresztül a tülekedést, mosolyogva, mint aki ugyanis biztos, hogy a kétféle város küzdelmében övé lesz a győzelem. — Ha közben éhen nem hal. b. yy. az eszszera eísezas :-s egészség alapja. Az mvosi recept nemcsak a patikára szól, hanem a konyhára is. 3IÉTÉ8 KOSZTOT csakis szakszerű vezetés alatt álló konyha tud készíteni. Hillön menölí oruosi előírás szerint: Vesebajosoknak, cukorbajosoknak, savtultengésnél és hiánynál, epebajosoknak, Ä rheumásoknak, stb. Hízó- és fogyókúrák. Olcsó árak. Figyelmes kiszolgálás. Francia Diétás Étterem CLUJ, CALEA VICTORIEI No. 39. I! HA ELVETETTE MAUTHNER MAGVÁT ELVETETTE MINDEN GONDJÁT! ; j 1 j! A közkedvelt MAUTHNER árjegyzők megjelent. !; ! 11 Kérésére ingyen és bérmentve küldi meg a több mint 60 éve fennálló világcég, j ; [ MAUTHNER ÖDÖN, | I ROMÁN MAGTERMELÖ és MAGKERESKE- I | DELMI RT. ARAD, BUL. REG. FÉRD. 42. 407 !; | A mcnsiiiegzdii foglaló végreftaiíók eilen fellíízifofl® Hlyéig a nsainMcsi csoflaraUDI Nc«uven napi elzárásra ifólle a bíróság KASSA (márciusi. A munkácsi csodarab bit. a sokat szereplő Spira Lázárt, aki a mull évben fejedelmi gazdagságú lakoma ki sérctében adta férjhez a leányát, a legfel­sői)!) csehszlovák bíróság 40 napi elzárásra vagy az ennek megfelelő pénzbírság meg­fizetésére ítélte. Az ítéletet hatóság elleni izgatás címén hozták meg, melyet a csoda- rabbi éppen az emlékezetes esküvő alkalmá­val követett el. Spira Lázár ugyanis, vak buzgó hívei szerint, képes arra. hogy csodá kát tegyen, ebben különbözik többi ember­társaitól. nem különbözik azonban abban, hogy a/, adói ö sem szereti megfizetni. \ múlt évben összes adóhátralékai elérték az f>25,000 csehkorona óriási összeget. Néhány adóvégrehajtónak éppen a fényes esküvő alkalmából jutott eszébe, bogy a rabbi laká­sán a nászajándékok között foglalást ren­dezzen. A végrehajtók fellépése természete­sen óriási izgalmat keltett az esküvői ven­dégek körében. Spira rabbi megjelent az emeletes lakás erkélyén és beszédet intézett híveihez, hogy hívják segítségül a végrehaj­tók ellen a város lakosságát. Kz meg is'tör­téni és óriási tömegben loholtak a rabbi hívei a papilakás felé. Közben az ungvári pénzügyigazgatóság is utasítást adott a Vég­rehajtóknak, hogy szüntessék be a végre­hajtást. Mikor azonban ezek a házból ki­mentek. a tömeg nekiesett és alaposan el­verte őket. Spira csodarabbi ezért a munkácsi bíró­ság elé került lázitás bűne óimén. Az. első­fokú bíróság enyhe ítéletet hozott. Huszon­négy órai elzárásra, vagy az ennek meg­felelő 60 cseh korona pénzbüntetésre Ítélte. \z iigy felebbezés folytán a kassai tábla elé került, ahol Spira rabbi büntetését 40 napra emelték föl. amit azonban a meg­telek) pénzösszeg lefizetésével megválthat. Spira az ítélet ellen a briinni legfelsőbb bí­rósághoz felebbezett, ez azonban helyben­hagyta a kassai tábla ítéletét. ‘avaszl rni ■non festése, tisztítása olcsó árban megk zdödött aiNKftii, í Az indiai maharadzsáik légi hadseregei építe­nek az angol-inJiíK birodalomnak L/ONiDON. Az Ellenzék távirata.) üoin bay-ből érkező jelentés szerint a 26 leggaz (lagabb indiai fejedelem, koztuk a tieid« i abudi Nizam, akit a világ egyik leggazda gabb emberének tartanak, kijelentették hogy hajlandók a szükséges pénzösszeget előteremteni olyan indiai légi haderő kiépi lésére, amelyet angol tisztek vezetnek. Az indiai alkirály elfogadta a maharadzsák ajánlatát és kijelölte azokat a pontokat, amelyek az uj légi haderő állomásául fog nak szolgálni. A szükséges repülőgépeket már megrendelték Angliában s a gyárak rö videsen szállítani fogják az elsőnek felállí­tandó légirajhoz szükséges bombavető és vadász repülőgépeket. Az Indiában lévő an gol légii loltn, mely nyolc repülőrajból áll. ezzel fölszabadul kötelezettségei alól s amint a londoni lapok jelentik, szükség esetén íölhnsználhalóvá válik Európában is. BEKÜLPÖIT IHREM A Cluj-i Anya- és Csecsemő védő Szövetség f. hó 30-án, szombat este pontban 8 órai kezdettel jótckonycélu műsoros estélyt rendez a Piarista gimnázium dísztermében. Szinre kerül: ..Az egyetlen leány“ cmü ogyfclvonásos vígjáték, J. Poór Lili művésznő szakavatott rendezésében a következő szereplőkkri: Bari Cigi, Bródy Margit Imbcry Gaby. Király LiL, Várady Munci, id. Hadházy Sándor, br. Bánfty Dénes, Bartunek József, Farkas Albert, Fehér Imre és Schultz Mik­lós. A program következő 6záma: Bécsi valcer, melyet Bari Gigi, Bocsánczy Gaby, Füzessy Pipi. Hankó Éva, Imbery Melinda, Lám Ily, Pálffy Erzsébet és Várady Munczi táncolnak. Weressné Boros Dódi kupiék előadásával fogja gyönyör, ködtetni a közönséget, ifj. Vkol Kálmán, zon­gora kísérete mellett, Ihász Klára pedig erdélyi költők müveiből szaval. Szentkirályi Sári „Sim­fonia“ s. solo tánca zárja be a változatos műsort. — Jegyek a Minerva könyvesboltban előre is válthatók. lefagy Írországon jeleni meg az első román könyv és folyóirat Másfélszáz román kiadványa van a magyar egyetemi nyomdának* Az erdélyi fejedelmek a román kultúráért .■CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rá aka­rok mutatni arra — a numerus valacliicus erkölcsi jogtalanságával szemben —, hogy Magyarországnak milyen szerepe volt a ro­mán irodalom és kultúra fejlődésében. Az első román könyvet, a kis kátét, Sibiu város tanácsa nyomtatta ki. Később Brasov- ban és Sebesul-Sesesc-en is működtek román nyomdák. 1558-ig összesen 64 román nyelvű könyv látott napvilágot,— ez, ötöt kivéve — mind Erdélyben jelent meg, mivel Havasalföldön az egyetlen nyomda 1548-ban megszűnt és uj nyomda csak 1635-ben keletkezett. Ezzel szemben Erdélyben a legszebb mun­kák jelentek meg: eleinte a fejedelmek tud­tával. később támogatásával. Bethlen Gábor 1617 táján maga volt az, aki román nyelvre fordittatla a Bibliát, hogy román alattvalói saját anyanyelvükön imád­kozhassanak. De támogatta a román kultúrát János Zsigmond és Báthory Zsigmond is, akik alatt számos román nyomtatvány került forgalomba. I. Rákóczi György nyomdát állíttatott fel Alba-Julian, amelyben három egyházi köny­vet nyomat ki román nyelven. Apafi Mihály 1683-ban saját költségén ad ki egy román nyelvű egyházi könyvet és egyidejűleg, a régi görög nyelvű ritushoz ra­gaszkodó román püspökökkel szemben elren­deli a román nyelv használatát a templo­mokban. Áron Péter érsek 1750-ben iskolát és nyomdái állít fel Blaj-on. melynek termékei a szomszédos két román államban (Moldová- ban és Munténiában) is elterjedtek. Blaj ez­zel a román irodalom gócpontja lett — mig az igazi Romániában, a mai regátban, tehát az anyaországban a fanarióták uralma alatt nyögött a lakosság, görög—szlavón nyelven folyt az élet és istentisztelet és — nyoma sem volt ci román szellemnek. II. József császár idejében Sibiuban is sok román könyv jelent meg —, mig a románság harmadik művelődési központja Budán ke­letkezett, hol állami intézmény: az egyetemi nyomda vállalta a világosság és tudás ter­jesztését azáltal, hogy egyházi és iskolai könyvekkel látta cl a román népet, annak saját anyanyelvén — még pedig sokáig tel­jesen ingyen, később mérsékelt, mondhatni önköltségi áron. 1805-ben nagy. tizenkét kötetes román egyházi szertartáskönyv került ki ebből a bu­dai magyar egyetemi nyomdából — olyan mü, amelynél terjedelmesebb és jobb men napig sincs még a regáli románságnak sem. A magyar állam egymásután nyomott ro­mán tankönyveket, ima- és egyházi könyve­ket, sőt. hogy mennyire szivén viselte a ná­la lakó román nép szélesebb rétegeinek ér­dekét, mutatja az, hogy 1807-ben kiadja ro­mánul a helyes gazdálkodás kézikönyvét, öt év múlva, 1812-ben pedig egy 22 ives kö­tetben megjelenteti Maior Péter tollából a ro­mánok történetét, mely egyben az egész ro­mánságnak első történeti kézikönyve. . Másfélszázra megy azoknak a román könyveknek a száma, amelyeket a magyar egyetemi nyomda kiadott és sok-sokezer pél­dányban, a magyar állam gondoskodásából, elterjesztett. Még csak azt teszem ehhez hozzá, hogy Budapesten indult meg az első román folyó­irat és hogy Sibiuban jelent meg az első és egyetlen román enciklopédia. Mindezek az adatok a legmegbízhatóbb forrásból származnak és azokat a Bucures- ti-i Román Tudományos Akadémia kiadásá­ban megjelent nagy román Bibliográfia is mindenben megerősíti és számordartja. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja as Ellenzék» nfiPIRERD 7 Naptár: 1935 március 28., csütörtök. Katolikus: János. — Protestáns: Gedeon. — Ortodox: Stef. f. d. m. — Izraelita: 23 Veadar 5695. Nyitvalevő könyvtárak és múzeumok: Etnográfiai muzeum: délelőtt 9—i-ig, délután 2—4-ig. EME Régiség és Képtár: délelőtt xi— i-ig. Az EKE múzeuma és az ereklye múzeuma zárva. Az egyetem népkönyvtára: d. u. 3—9-ig. Ma éjszaka a következő gyógyszertárak tel­jesítenek szolgálatot: Fortuna, Piaţa Unirii, Hygea, Vitéz Mihály- tér. Victoria, Ferdinand király-ut, Sotropa, Cuza Voda-tér. Ötös tanács dönt a rendőrségi kézbesítő gyilkosai fölött. Flick Luca rendőrségi kéz­besítő gyilkosainak bünperében a helyi íté­lőtábla tegnap délelőtt kellett volna ítéletet hirdessen. Az Ellenzék annak idején részle­tesen megírta, hogy Bungardean Máriának, az áldozat feleségének felbiztatására, szere­tője, Avram Vasile meggyilkolta Flick Lucát. A törvényszék ezért Bungardean Máriát 12 évi és Avram Vasilét 10 évi börtönre ítélte. A mai Ítélethozatalnál azonban a tanács tag­jai között véleménykülönbözet támadt, a tanács egy része Bungardean Máriára néz­ve nem találta beigazoltnak a vádat. Avram Vasilére vonatkozóan a tanács nem tudott dönteni, hogy szándékos emberölés, vagy előre megfontolt szándékkal elkövetett gyil­kosság történt. így az ügy ötös tanács elé fog kerülni, ahol véglegesen Ítélkezni fog­nak a gyilkosok fölött. A tAVALY /HEWFlÉlur ELSŐ HOT ÉTBŐL EOOiC 30000 v e u D Á w y rögtön £L Kötve 99 lei ATHENAEUM Kapható az Ellenzék könvvosítályában, Cluf.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents