Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-22 / 68. szám
ÁRA 3 LEJ fAXA POSTA1A PLAtfTA IN NUMERAR No. UJ.tffţ/ttl* Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Sti*. I. G. Duca No. S. Fi ókkiadóhivatal és könyvosztáiy: Piaţa Unirii 9. síim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portó különbözettél tă'abî LVI. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM* PÉNTEK 1935 MÁRCIUS 22. Keserű életünk egyre keseredik. Most az anyagi édesség kristályos és fehér szolgáltatójának, a cukornak megdrágításával 5 lejt fog ráfizetni az eddigire a kisfogyasztó, holott sokáig arról volt szó, csak 2 lej, — igaz, ez is sok a kispénzű embernek — terheli majd a vásárlót s csak 2 lej fogja „sújtani“ a gyárat. Most mégis 5 lejt sóznak zúzott nyakunkba, mert kizárólag mi, a fogyasztók és nem is törvény, hanem csak rendelet alapján kezdjük a fizetést. A cükordrágitó javaslat ugyanis még a parlament asztalán fekszik. Szakemberek Írják, a pénzügy eleve kínos zavarokat okoz s az érdekeltek a mult hét végén emelt panaszaira sem tisztázódik a helyzet. Az egyik baj, hogy mielőtt a cükor-drágitó javaslatból törvény lenne, a pénzügyigazgatóságok már szedik az árdrágitó különbözeiét. A cukorgyárak a mostani válságos szegénység napjaiban nem mer ték kihasználni a maximális árak felső határát; féltek tőle, hogy miként a tavalyi szesz-áremelés 2.5 százalékos fogyasztási apályt idézett elő, ugyanez ismétlődik meg majd a cukórkeresletnél is. A pénzügyminiszter látta, hogy a cukor ára nem szállott a megengedett legmagasabb szintre, sietett az államkincstár részére lefoglalni a különbözeted s minthogy ezt már hetekkel előbb közhírré tette, a gyárak nagy mennyiségben adtak él cukrot s’a kiskereskedő, aki kénytelen volt 28 lejes árat alapul venni, a spekülatörvény harapófogójába került. A fiskálitási érdek így fojtja meg a társadalmi érdeket. Ez angyalcsinálás! Szakértők hivatkoznak a zavarral szemben a legutolsó áremelés szilárd voltára: a drágító törvényjavaslatot minden hir- ieiés nélkül egy szombati nap nyújtották be, aznap el is fogadták s hétfőre már mindenki az uj ár szerint igazodott. Most azonban már hetedik napja fekszik a javaslat a parlament előtt és március 8-án letiltották a cukor kiadását a gyárakban. Ez a drágítás fájdalmát még a zavar kínjával öregbiti. Csak a répatermelők tudják, mi várja őket: termékük ára a jövő évre változatlanul marad. A gyárak minden áthárítás ellen tiltakoznak s a teher a vevőre szakad. Sok ember leállítja majd a cukrot, így a keserű lében forgó keserű világ elkeseredett pontján az áremelés keserűvé teszi a cukrot, melyet nem tudunk majd megvásárolni. Ebben a hangulatban különöskép megrendít az Oradean szereplő volt miniszterelnök léha tantétele az alkotmányról, holott legmagasabb fokú hazafi szerepét játszá és kérkedik különleges aulikussággal, amelynek forrása senki által senkitől el nem vitatott, ki- rályhüség. Az Oradea-i csalogány elmondta, mikor Bratianu lonelék idején a mostani alkotmányt Nagyrománia nemzetgyűlésén tárgyalták, ő jelentette ki az összes ellenzéki pártok nevében, szinte az eskü erejével, hogy ezt az alkotmányt semmisnek fogják tartani és ellene fognak küzdeni. Azóta pártja kétszer is uralomra került, ő többször volt miniszter és két Ízben miniszterelnök, minden alkalommal esküt kellett tenni erre az alkotmányra. Aggályai voltak, de barátai megnyugtatták s e barátokból lett mostani ellenfelek szerint, ha tényleg létezik egy alkotmány, még nem következik, hogy ez jogilag rendben van, mindamellett politikai célból görcsösen lehet védeni belőle azt, ami kedvező. Fölteszi a kérdést, mikor követett Meg ebben a hónapban összeül a Népszövetség renűkivttli tanácsa Németország magatartása miatt Németország a katonai kérdésben „semmiféle alkudozásra nmm hallandó“.— Eden főpecsétőr repülőfutár Paris és don között. — Háromhatalmi értekezlet Strezaban. — Német óvás. — A francia A német honvédelmi törvény által keltett nemzetközi kavarodásban tegnap egész sor Jelentős esemény történt. Berlinben átadták a francia tiltakozó jegyzéket. Flandin miniszterelnök a párisi szenátusban ugyanekkor bejelentette, hogy Franciaország a kérdést a Népszövetség elé viszi. Ugyancsak tegnap jött létre megegyezés Anglia, Franciaország és Olaszország között arra nézve, hogy két konferenciát tartanak, egyiket Sir John Simon berlini útja előtt Parisban, másikat a berlini és moszkvai angol látogatás után az olasz- országi Strezában, hogy Mussolini is jelen lehessen a tanácskozáson. A párisi konferenciát, amint Londonból hivatalosan jelentik, Anglia inditványárá határozták el. Elesik tehát az a vaíó- szinütlenül hangzó hir, hogy Angliát a francia kormány kény szeritette bele éhbe az értekezletbe. Az angol kormányt nem lehet olyan könnyen kényszeríteni, amint Sir John Simon berlini útjához való ragaszkodása is mutatja. Genf már készen áll rá, hogy a nép- szövetségi tanács ülését a francia kérdésnek megfelelöleg összehívja. Ez az ülés március 28-án, vagy április i-én lesz. A francia tiltakozó jegyzéket tegnap délután nyújtotta át Berlinben Francois-Poncei francia nagykövet. A jegyzék tartalmát még nem tették közzé, de annyi kiszivárgott belőle, hogy Franciaország nem veszi tudomásul az uj német hadsereg felállításáról szóló bejelentést és tudatja, hogy a kérdést a Népszövetség elé viszi. Ma reggelre várják az olasz jegyzék átnyujtását is. Paris és Berlin között még mindig rendkívül feszült a helyzet. Erre a feszültségre jellemző Flandin miniszter- elnök tegnapi beszédének az a kitétele, hogy Németország a világháborúban nem tette le a fegyvert, hatiem kény- szeritették erre és ha most háborúra kerülne a sor, ugyanez lenne a sorsa. Amire viszont a berlini külügyminisztérium hivatalos lapja a szombati húrom- hatalmi értekezletre célozva kijelenti, hogy a német birodalmi kormány nem akarja megbontani az Anglia, Francia- ország és Olaszország közötti barátságot, de figyelmeztet arra, hogy ennek a barátságnak nem kell okvetlenül egy I másik állam elleni összeesküvéssé fej- j lödnie. el esküszegést? Bennünket magyar kisebbségeket, akiket az alkotmány és az eskü szentségében neveltek föl és ezt a neveltségünket a mostani uj helyzetben továbbra is rendületlenül képviseljük, bennünket aggaszt ily erkölcstelen és léha tanítás. Ez nem építés, hanem romLO.MDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol alsóház tegnapi ülésén megint interpellációt intéztek Sir John Simon külügyminiszterhez berlini útja ügyében. Sir John ' kijelentette, hogy ez az ut csak tájékozódó jellegű lesz. Arra a kérdésre, hogy Eden főpecsétőr Moszkvában tárgyalni fog-e Szov- jet-Oroszország angliai adósságairól is, ^ir John Simon tagadólag válaszolt. Eden főpecsétőr moszkvai tárgyalásai tehát tisztán csak a február 3-iki francia—angol megegyezés tárgyaival fognak kapcsolatban állam. A Reuter-ügynökség nyomán a londoni sajtó mint bevégzett tényt jelenti, hogy Franciaország, Anglia és Olaszország két értekezletet határozott el. Az első értekezletre, mely szombaton lesz Parisban, Eden főpecsétőr repülőgépen utazik a francia fővárosba és ugyancsak repülőgépen tér visz- sza onflafi Londonba, ahol vasárnap csatlakozik a Berlinbe induló Sir John Simon külügyminiszterhez. Még nem lehet tudni, hogy Eden Berlinből egyenesen tovább utazik-e Moszkvába, vagy előbb visszatér Londonba. A berlini és londoni ut után következik a három hatalom második konferenciája, melyet valószínűleg a jövő hét végén, vagy az azt követő héten tartanak meg az északolaszországi Strezában. Ezen az értekezleten Mussolini is résztvesz. Angliát Sir John Simon és Eden főpecsétőr fogják képviselni, Franciaország képviseletében Laval külügyminiszter utazik Olaszországba. A Reuter-ügynökség jelentése szerint az angol kezdeményezés, hogy még a berlini látogatás előtt háromliatalmi tanácskozást tartsanak Párisban, lecsillapította a francia és olasz aggodalmakat. Ugyancsak a Reuter- ügynökség úgy tudja, hogy a kisantant kor mányai erős nyomást gyakoroltak a francia kormányra, hogy a német fegyverkezés kérdésében szigorú álláspontot foglaljon el. Flandin beielenth bogy ország a Népszövetséghez fordul PÁRIS, (Az Ellenzék távirata.) Flandin a szenátus ülésén tartott beszédében indokolta meg, hogg miért tartotta szükségesnek kormánya a katonai szolgálati idő felemelését. Rámutatott arra, hogy ezt a háborús születéscsökkenések miatt támadt kisebb újonc- létszám következtében vezették be s csak átmeneti intézkedésnek szánták. Ha a békesu- gürák árasztanák el valamikor Európa egét, a francia kormány hajlandó lesz idő előtt is leépíteni a rendelkezést. A miniszter elnök ezután a német fegyverkezéssel és az általános védkötelezettség bevezetésének proldamálásával foglalkozott. A németek ugg állítják be a dolgot— mondotta Flandin —, hogy lépésük visszavágás az angol Fehér Könyvre és a francia katonai szolgálati idő felemelésére irányuló intézkedésre. Ezzel szemben a valóság az, hogg a német fegyverkezés már régóta folyik s csak a nyilvánosságra hozatalt választották most meg tudatosan és célzatosan. A francia kormány panaszirattal fordult ebben az ügyben a Népszövetséghez, melynek alapokmányát sérti a német fegyverkezés és a védcrökötele- zettség bevezetése. Mi lenne a nemzetközi jogból, ha egyoldalúkig kivonhatja magát valamely nemzet a vállalt kötelezettségek alól. Flandin a továbbiak során azt vitatta, hogg Németországot terheli a világháborús felelősség és nem igaz az sem, hogg önként tette volna le a fegyvert. Letette a fegyvert, mert a szövetséges társult hatalmak győztek és győznének ezúttal is, ha uj háborúm kerülne sor. (Éljenzés.) Valótlan az az állítás is, hogg Franciaország nem szerelt le. A hadiállományt 50 Százalékra mérsékelték a békeállományra való áttérés során, a katonai szolgálati időt három évről égy évre szállították le s igg tartották érvényben évtizeden át. A haditengerészet egységeinek össztohnntartalmát leszállították 768 ezer tonnáról 550 ezer tonnára. Franciaország elég erős ugyan, hogy magát rhegvédclmezze, mégis a Népszövetséghez fordul elvi alapon és azért, mert van Európában sok gyenge kis nemzet s a hasonló lépések ezek létérdekeit veszélyez tetnék. A világ békéié forog kockán Flandin beszéde után Millerand volt köz- 1 társasági elnök, De-Jouvenel volt római nagykövet, Lemery és Boncour volt minis/- j terek szólaltak fel. Millerand bíráló szavain 1 kívül mindannyian helyeselték a kormány bolás. Ez nem tekintélykeresés, hanem a tiszteletreméltó fölrobbantása. Lehet-e csodálkozni, — persze a kis példa az ellentét kedvéért van —, ha most a cukorral való keserités körül fenti játékot folytatják. Nem tisztelik sem az életet, sem a közélet alkotmányát. politikáját. Flandin miniszterelnök viszontválasza hangoztatta, hogy Franciaország gyűlöli a háborút és mindent meg fog tenni a béke fenntartására. Amiról azonban most szó van, nem francia—német ügy. mert a világ békéje forog kockám Nem igaz az sem, — mondta Flandin *~ hogy Németország teljesítette a békeszerződésben vállalt kötelezettségeit, mert a hivatalosan megsemmisített hadianyag mögött titokban uj hadifelszerelést készített, a leszerelés háta mögött fegyverkezett (Folytatása a 10, oldalon.)
