Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-21 / 67. szám

’ELLENZÉK 1935 márcl»ft 2f. Egyházi hírek AZ UJJ ASZERVEZKEDÖ BUCUREŞTII RE­FORMÁTUS IPAROS KÖR március io-én u tocta második propaganda Ryüfcét . tus templomban. .Ez alkalommal a mo/.gc csatlakozótcak közül 70-en jelentek mq; ookezleten. Olyan «ám ez, amdyenncl haso*ú célú bucureştii magyar összejövetel az utolsó < év akit nem dicsekedhetett. Kimondotta segélyző alakulat megszervezeset Elhatáro/ St, hogy az alakulat betegsegélyezést es ha ül Semr szóló biztosítást végző osztálya, nnelobb működésbe inditandók és hogy a kulturális teve. kenység. «okszerű önképp szórakozás, stb. céljaira megfeleld helyise ek . relcossenek ki, ahol a kaszinó s kori helyisetek is elhelyezést találjanak. A Koos Ferenc kor cs a református nőszövetség is r£sztvcsznek a <• sédekben. A bizottság megbízatást nyert a szer­vezkedési propaganda kiszélesítésére. A követ­kező értekezletek tárgysorozata számára íenntar­tott a mozgalom rendjén s a Bucureştii. Rvror- mátus FérfLszövétség keretei között a terme 0-, értékesítő- és hitelszövetkezetek megszervezése n ezek kapcsán a munkásvédelem, munkaközvetí­tés, valamint az Otthon Misszió, intézményes be­indítása és Tanonc-Otthon felállítása. TIZENEGYMILLIÓ BIBLIA. A 130 éves múltra visszatekintő Brit és Külföldi Bibliatársu- !at 1933-ban 10,933.203 bibliát adott el, Soj nyelven. Ugyanabbar. az évben 11 uj fordítás T készült, melyből 9 Afrikára, egy Európára és _gy Óceániára esik. Elkészültek a biblia afrikai for­dítása is, melyet Délafrika hivatalos nyelvén ír­tak. A társulat bevétele 374-79* * 1 f°nt> mintegy 110 millió lej volt. TURDAI HÍREK: Az óturdai református lérfisiz övét ség a mult vasárnap este, az óturdai református templomban vallásos estélyt rende­zett. Borbáth Dániel református diakonissza ^lej- kész tartott előadást. — A turdai Erzsébet jóté­kony nőegylct vasárnap délután tartotta meg fo­lyó évi rendes közgyűlését a „Nevelde“ épületé­ben. A közgyűlésen Bethlen Mária grófné elnö­költ. A közgyűlés a lejárt mandátum elnökségét, tisztikart és választmányt újból egyhangúlag meg­választotta az uj ciklusra. i—\ Az ujturdai reíor- mátus nőszövetség mult vasárnap este az ujtur­dai református kultur-teremben műsoros teaszere- teevendégséget rendezett, melyet szépszámú kö­zönség élvezett végig. Bethlen Mária grófné a különböző népek művészetét ismertette. A műsor után tea szerététvendégség következett. AZ ISKOLÁK INSPEKTORATUSÁTÓL ren­delet érkezett, mely szerint a baptista tanulóknak kötelességévé teszi a görög-keleti vailásórák láto­gatását. — Ugyancsak miniszteri rendelet alapján az inspektora tus megtiltotta a mărtisoare-nek nevezett kis tavaszi emléktárgyaknak, szentké- pacskéknek az iskolákban történő árusítását. MÁRCIUS 17-ÉN, vasáirna.p, közgyűlést tar­tott a turdai unitárius egyházközség. — Évi köz­gyűlést tartott az oradeai Református Kör. Ugyanott az olaszii református Nő- és Férfiszövet­ség szeretetvendégséggel egybekötött műsoros ün­nepélyt rendezett; az újvárosi nőszövetség Cso­konai-estélyt, az újvárosi református elmi iskola Tompa Mihály emlékének szentelt mesedélutánt. — Veneţia reformátusai ifjúsági kulturestélyt, 3 réti kultúrteremben pedig a Sztáray Mihály ének­kar kulturális ünnepélyt tartott. ggmhaz és iskola Brunner Emil előadása az oxfordi mozgalomról „Az egyház hivatási az, hogy tűz legyen“ Brunner Emil, a kiváló egyháztudós, aki több napon át tartózkodott Erdély­ben, utolsó előadásában, melyet a refor­mátus főiskolás iljuság számára tartott, az oxfordi csoport-mozgalmat ismertette. Az előadó beszéde bevezetésében is­mertette azokat a körülményeket, ame­lyek elősegítették az oxfordizmus terje­dését. — Az. igazi egyház hivatása az, hogy tűz legyen, mely a világot lángba borít­ja, — mondotta az előadó. A mai egyház tagjai erőtelenek. Nem képesek tüzet gyújtani. Az egyház nem tud a világ ba­jain segíteni. Nincs ereje, hogy az élet számtalan nehézsége következtében kéí- ségbeesett és nyomorúságba jutott embe­reken segítsen. Az egyház belső bajai voltak azok a körülmények, melyek hozzájárultak az oxfordi csoport-moz­galom kialakulásához. Megalapítója Frank Buchmann, svájci származású amerikai lelkész volt. Egy alkalommal meghívták az oxfordi egye­temre, ahol a teológiai ifjúsággal kisebb csoportokban közvetlen módon beszélge­tett a Krisztussal való személyes kap­csolatairól. Lelkének őszinte feltárása csodálatos hatást ért el az ifjúság között. Ezek az ifjak néhány év múlva szétszó­ródtak és mindenütt a Frank Buchmann által kezdeményezett módon tettek bi­zonyságot Istenről. A csoport-mozga­lom rövid idő alatt erős gyökereket vert Dél-Afrikában, úgy a fehérek, mint a feketék között, Svájcban és Norvégiá­ban, ahonnan aztán a világ minden ré­szébe elterjedt a mozgalom. Az oxfordi csoport-mozgalom főjellem­vonása az egyetemes papság. Nincsenek hivatalos lelkipásztorok. Isten Igéjét lai­kusok hirdetik. Az emberek ugyanis ál­talában félnek a hivatásos papoktól és nem bíznak bennük annyira, mint a laikusokban, hogy ha azok beszélnek Isten Igéjéről. A lelki gondozás terén is sokkal nagyobb hatást értek el a laiku­sok, mint a papok, akikre egyenként több száz hivő van bízva. A mozgalmat benső közösség jellemzi. Tagjai a külső álarcot levetve, lelkűk őszinte feltárásá­val beszélnek az Istennel való személyes találkozásaikról. Nem prédikálnak. Azt mondják el egymásnak, amit mindnyá­jan átéltek. Ez a mód igen alkalmas, hogy a szóinfláció mai korszakában megfogja a mozgalom számára azokat, akikre semmi hatást sem tudtak gya­korolni a templomokban elhangzott pré­dikációk. Alapelvei kizárják, hogy fe­lekezetié fejlődhessék. Tagja lehet bár­mely felekezetű lélek. Az egyházak leg­hűségesebb tagjai azok, akik ebben a mozgalomban részt vesznek. Brunner Emil előadása végén rámuta­tott azokra a hatásokra, amelyeket a mozgalom rája és családjára tett. Kö­zöttük a szereteted addig nem ismert mélységben fejlesztette ki. FĂŢH HARISNYA, KESZTYŰ BUDAPEST IV- Ferenciek iere 2. szám Vilii sós estélyek A CrasnoTcöri református lelké.v/ck u Rutin-i Kvülck ezerben vallásos estét tartottak. Bibliát olvasott Kacsó Sándor, Jlorouat-i lelkész, előírnál mondott Fazekas Zoltán Cutdul-Unj'.-i, cjcyhv/.i beszédeket: C. Kovács István Varsóit.i és Kádár Imre Crasna-i; áldást: Ignácz László Percceiu-i lelkész mondott. A gyülekezet énekkara Kalló Gyula lelkész vezetésével két szép éneket adott elő és aaţţy Itatással szavaltak: Czéczi Józ.sef és Kovács István. ifjúsági vezetőképző konferencia Az erdélyi I. K. E. szövetség március 27-én, 28-án és 29-én Sfántu-Ghcorghc-n, a ref. kollé­giumban ifjúsági vezetőképző konferenciát ren­dez, külön csoportban a nem laikusok és laiku­sok számára. Jelentkezések Imreh Dezső ref. lelkész, Sft.-Gheorghc — címére küldendők. A háromnapos konfrcncia minden nap d. e. Hio órakor bibliaórával kezdődik, melyet i-ig meg­beszélés követ. Délután 4— 1A6—7-ig megbeszé­lés, este 7-től ima-óra lesz. REF. DALOSVERSENY A SZILÁGYSÁG­BAN. Zaláu-ról jelentik: Kádár Géza reformá­tus esperes március 24-re Zalău-ra versenyre hívta össze az egyház énekkarait. A versenyen való részvételét ezideig bejelentette a Borla-i, Saraud-i, Samsod-i, Deja-i, Hodod-i, Crasna-i, Doba- Marc-i, Doba-Mică-i, Leleiu-i, Sim!eul-Silvaniei-i és a Zălău.i vegyes, illetve iskolai énekkarok. Vasárnap délelőtt az istentiszteleten közösen éne­kelnek a férfi és női karok. Istentisztelet után a kultur-terembn a biráló bizottság előtt előad­ják a kötött éneket, Stein Károly Zsoltár mű­tétijét. Délután 4 órai kezdettel eléneklik a szabadon választott énekeket. A jutalmakat az este fél kilenc órai kezdettel tartandó dalos ün­nepélyen fogják kiosztani, amikor a kitüntetett énekkarok eléneklik szabadon választott ének. számaikat. FELNŐTTEK ISKOLÁJA. Az Ó-Turda-i I Ref. Férfiszövetség tagjai számára Nagy Mózes, ref. esperes előadást tartott a református egyház fegyelmi törvényeiről. — A Székely anyaváros­ban a Polgári önképző Egyletben f. hó 24-én Józsa János, rám. kath. főgimnáziumi tanár elő­adást tart. Ugyanaznap tart előadást Jakó Albert tanár is a csillagokról. JUGOSZLÁVIAI REFORMÁTUSOK SZER­VEZKEDÉSE. A jugoszláviai magyar református egyházban Országos Református Jóléti és Gazda­sági Társulat néven önsegélyző egyesület alakult az ottani református hívek elhalálozása esetére. Az egyesületnek máris 15,987 tagja van. HÉT ÉVE MISSZIÓSNŐ A TÁVOLKELETI SZIGETEKEN. A Magyar Református külmisz- sziói szövetség gyűjtést indított, hogy Molnár Mária, a hőslclkü magyar asszony, a csendes­óceáni szigetek feketebőrü pogányaiinak hittérítője, pihenő szabadságra hazájába visszatérhessen. Mol­nár Mária hét év ót végzi nehéz munkáját. Az a terve, hogy itthon körutat tesz a protestáns gyülekezetekben és ismerteti munkáját és a kul­in Lsszió ügyét. GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY I IRTA: BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 85-IK KÖZLEMÉNY l>e miért? Mert szentül igérének jót, s cselekvének álno- l;ul rosszat. A bűnben rejlik a bündij. S képzelheti-e fönséged, hogy ha a feszületre eskíivék egy-fekete vétket az alvilág leikeinek számára, és makacsan vég­re is hajtja, ekkor nem kettős átok fogja-e nyomni; egyik, mert a gyónószéknek nem nyújtott rést a sá­tánnak tett alkutól való föloldásái'a; másik, mert az ígér! bűnt elkövető? Oltalmazza meg a gondviselés föl­dünket attól az aljasodástól, hogy még egyházunk hű gyermekei is higyék, miként létezhetik titkos eskü, mely az Isten szolgáinak helybenhagyása nélkül bűn­ként ne jegyeztessék föl az egek magasságában! Ez az eretnekség tana volna. Szavaim nem hullottak kősziklára. 0 felsége keresztyén emberhez illő vallomást tett. Boizadva haliám a remitő allami titkot, mely si­kerülve vagy zátonyra jutva, vérjeleneteket hozott vol­na napi rendre, s a lázadás lobogóit minden erdélyi ■ arra kitűzvén, csak a két küzdő párt egyikének kiir­tása után igért békét, oh! nem, nyugalom helvett vé°- aléltságot. * Most is szédelg fejem, ha elgondolom, mily közel valánk polgári háború miatt török közbevegyüléshez. Hiheti e nagyméltóságod, hogy e gyenge uralkodó, ki mankó nélkül — értem kegyenczeit — a legközsze riibb ügyek terén is alig vagy mer mozogni, oly si- var politikai lépésre vaia kész magát elhatározni, mely M. Lajos erélyével a hatalom összpontosítására vezet­hette volna ugyan, de különben mást alig szülhetne, mint az igazgatás gyeplőjének a konJár kezekből való kiragadását, és a fejetlenség divatba hozatalát? Azonban a tény elbeszélésének helyét nem akarom hosszas okoskodásokkal betölteni, s visszatérek a ve­szélyes palotamerényre, miről tudósítani kegyelmessé- -ledet köztervünk sorsa igényli. Ő b.riKSŞ'î egész bizodalmommal tárta föl szivét s erte/fri;-: június első napján egybehívott tanác.s- í.ozmányrol, mely az ő tudtán kiviil tartatott. E gyűlésben — mint mondá — Gyulai Pál úr lángszavakkal festette le Báthori Boldizsár rendetlen­ségeit, nagyravágyását és uralkodási szomját. Czáfol- hatatlanokkal bizonyította be, hogy ha csak néhány napig késedelmeskedik a kormánygyülés, a lázadást korlátolni lehetetlen lesz és a fejedelem élete fog ve­szélybe sodortatni. Midőn az állam legtekintélyesebb férfiai egészen meggyőződének szavai igazságáról, in­dítványba hozta, hogy a fogarasi gróf első törvényte­len föllépésekor ölessék meg, mint Bebek legyilkoltatott Izabella királyné parancsából; mert a forradalom szé­lére sodort Erdély csak jus ligatum és vérbiróság ál­tal hozathatik rendbe. — A tanácsosok áthatva üdvös nézeteitől, e szabályt elfogadák; de határozataik titok­ban tartása a mysticus erejű keresztre esküdtek meg. — Mihelyt a gyűlés berekesztetett Gyulai Pál közaka­ratból — igy végzi vallomását a fejedelem — hozzám küldetett, s miután meggyőzött, hogy nagy fontossá­gú tény jött nálok szőnyegre, melynek nyilvánításából fejemre és a hazára végveszély háramlana, rá vön, mi­kép én is a feszületre fogadjak örök és feltétlen el­titkolást. Ily előzmény után értésemre adta a kor­mánytanács határozatát.* — És fönséged, nem lelt-e semmit abban, mi visz- szatetszést okozott volna keblében? kérdém bosszan- kodással és ámulattal. Atyaságod akkori vagy mostani hangulatomat tudakolja-e? — Mindkettőt, válaszolám. — Akkor, szóla a fejdelem gyermeki bizalom­mal nyugtatva kezét vállamon, de arczán oly bősz ve- gyületével a bűn- és őszinteségnek, hogy egy angyal elhullatott hüvelyébe burkolt rossz szellemet véltem oldatom mellett, akkor, szent atyám, lelkem mélyében hibáztattam Gyulait, mert uralkodójával feltétlenül s * Olvasóim emlékezhetnek, hogy a titkos gyűlés folyama el­lenkezik Alfonso e közleményével; mert épen Gyulai volt, ki leg­inkább kárho7.tatá Rendinek a fejedelemmel is csak félig közlött indítványát. Azonban a tény ily elferdítését nem lehet a szent atyára róni. Mert midőn Báthori Zsigmond, a kegyenczczel tartott párbeszédkor, neki tulajdonitá a tanács mcgállapocását, s ez híven esküjéhez, bár mint küzdött szive, olyant nem nyilvánítha­tott, mi a fejdelem makacs hitét megczáfolja — már el vala. vetve a félreértés magva. — Zsigmond rögzött hite mellett maradott, ez alapra epité vallomásait, s mondott a gyűlés folyamáról oly ál­talánosságokat, melyek természetesen másként nem is történhettek volna, ha a tények úgy állottak vala, mint azokról Zsigmond ér- tesitteték, s ha az indítvány valósággal Gyulai Páltól származott volna. nem eskü mellett lett volna kötelessége közleni az alattvalók nézeteit; s mert a kormányzási bölcseség- gel ellenkezőnek hivém, egy lázasztónak haladékok ál­tal időt engedni még több árulásra. Erélyes terv s fontos végrehajtás őrzik a közrendet. — Szent ég! kiáltám, ez volt fönséged akkori hangulata? — Igen, szóla csaknem kedélyesen, — S a mostani? — Egészen más. Meg akartam köszönni érzéseinek szerencsés vál­tozását, midőn feleletemet nem várva, folytatá: Szent atya! a szív, eszünk tiltakozásai ellenére, idegen erők­től függő ár- s apályoknak van kitéve. Mint a ten­ger, ez is kincseket vet néha a part fövényére s a gyermekek és kábák gazdagnak tartják mélyét, jó­tékonynak hullámait. S pedig e csalárd elem csak azért szórja ki egy könnyű ékszert vagy gyöngyfű­zés medréből, hogy diadalát, melylyel az ész kincs­bordó gályáit elsülyesztette, a világnak értésül adja. — S miből áll, kérdém fájdalommal, fönséged- nél a szív győzedelme, mit most ismét kárhoztatni látszik. — Ah, szent atyám! szóla, nehány órával Gyu­lai távozása után érzeni kezdém a kormánytanács önzését. Ők helyesnek tárták Boldizsárt megölni: de nem valónak férfiasak saját kezökkel és felelőssé­gökre tenni. Rám akarják a közvélemény által a ro­kongyilkos bélyeget süttetni. ők tisztára moshatják kezüket mindig. Szövetségeseimnek sem mondhatom a keresztre tett esküm miatt soha e ravasz embereket. A világ csak engem von kérdőre! — Ily hűtlenség szemlélete gyötreni kezdé keblemet. .. Báthori Bol­dizsár, István bátyámnak vonalaival arczán, a vér­padról, vagy egy orv-kéz gyilkától fuldokló keblé­vel, minő tekintetet vethetne rám! Töprenkedtem. Ál­momban, az üdvöziill lengyel király tegnap és ma éjjel szünetlenül velem járt. Majd a templom csar­nokában, majd a vitézi játékokon találkozánk, hogy némán megszorítsuk egymás kezét. Ő ifjabb vala, mint e vásznon, (ekkor a fenséges személy nagy­bátyja képére mutatott, mely a hálóterem falán füg­gött s ottománunkról, a nyitott ajtón át látható volt) szent atyám! ő e képnél legalább húsz évvel fiatalabb- nak rémlett, s ez okból vérlázitőlag hasonlított Bol dizsárhoz. (Folytatjuk,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents