Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-21 / 67. szám

BLLBNZÉK I9J5 tu é r c I u a 21. Jön: Jeanette Macdonald es Maur ce Chevalier halhatatlan rendezte: operettjében I UBITSCH □ KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Mese a zöld disznóról Gyermekkoromban természetesen engem is Utaltak ezzel a: együgyü csalimesénél Amikor a dajkám lefektetett, ágyam melle ült s ezt kérdezte:- Meséljek a zöld disznóról ? Én. minthogy akkoriban még semmi sú­lyosabb erkölcsi aggályom nem lehetett a öld disznó, vagy bármilyen egyéb disznó ellen, lelkesen szóltam: — Mesélj. De a dajka, aki ismerte ennek a csacsi játéknak ingerkedö csattanóját. szavamba vá­gott : Nem azt mondtam, hogy ,,mesélj . na- nem: ..meséljek a zöld disznóról?" Aztán elhallgatott. Újra unszoltam a tétovázó mesemondót s az újra csak ezt felelte. Semmi kérésre-kö- nyörgésre nem puhult meg. Nem is mesélt nekem a zöld disznóról soha semmit. Közben azonban zaklatott képzeletem már látta a zöld disznót. Zöld mező közepén ál­lott. smaragdból faragott lábán, smaragdból faragott testtel, smaragdból faragott rengő hájjal, fején valamivel halványabb smaragd koronával s a mesék oarázsfényétől agy tün­dökölt. mintha belülről millió és millió apró villanylámpa világította volna át. Szeme ru­binból volt. .4r a sár, melyet orrával turkált a gyémánthoz hasonlított. Halkan röfögött, csupa bölcs és csiklandós tanulságot, oly édeset-pajkosat, mint egy vidám Mozart scherzo. Meg voltam győződve, hogy ez a legszebb mese, melyet földi halandó hallgat s a többi, melyet közölnek velem, fakó, unalmas, egy hajítófát sem ér. Talán innen van, hogy ha­marosan ráuntam a mesékre. Nem is hittem később senkinek. Sem az embereknek, sem a disznóknak. Sajnos, sohase sikerült megtudnom, mt történt a továbbiakban a zöld disznóval, mert a mesének vége lett. minckelőtte volta­képp elkezdődött volna. Amikor fölcsepered­tem, mindenütt érdeklődtem felőle, de senki- se volt képes választ adni. Kutattam külföldi ismerettárakban is. Azok sem emlegették. Le­veleket írogattam ide-oda. francia, amerikai barátjaimnak, akik a folklore-val foglalkoz­nak. a népmesékkel és népmondákkal, ők is ezt felelték: „A címzett ismeretlen“. Ha számba veszem különböző, kisebb és nagyobb csalódásaimat, melyek életem során értek, ez is ott szerepel, mint nem jelenték­telen tehertétel, a lajstrom legelején. Még ma is gyakran gondolok a rendkívüli sertésre, melynek nem ülhettem meg disznótorát. Va­lahányszor kártyát látok, vagy sertéskarajt rszem. eszembe jut a zöld disznó, mely le­lem hajnalán azt az udvariatlanságot követte ' ■ velem, hogy fölkeltette zsenge kíváncsisá­gomat, anélkül, hogy csak némileg is csilla­pította volna. Ebbe ma se tudok belenyugodni. Nem ér­dekel immár, hogy a politikában vannak-e jelszavak és az sem, hogy valaki milyen nemzetközi dijat, vagy hány évi fegyházat kap irodalmi érdemeiért. Sok minden nem érdekel már. De a zöld disznó elintézetlen ugye annyi év múltán még mindig élénken érdekel. Meg kellene írni egyszer igazi, hiteles tör- e net ét ? Ezzel valóban eihberi kötelességet teljesítenének. Ötletnek se volna rossz, üz­letnek pedig — úgy vélem — ragyogó. Gon­dolják meg, hogy legalább tizennégy millió naher el a föld hátán, akit vetem együtt cin- ■uk idején rutul becsaptak vele. Ezek vala­mennyien megvásárolnák a könyvet s láza- '‘<n olvasnak a zöld disznóról szóló mesét. Csakhogy van-e olyan tehetség, aki ennyi i olcsigázott várakozást ki tudna elégíteni? nt hiszem, ilyen nagy író nincs is a vilá­gon. Áladé lakás A Calea Moţilor 4. sz. alatti ház első emelete egészben vagy részben f. évi május 1-re, eset­leg április 1-re kiadó. A lakás áll nyolc szoba, konyha, für­dőszoba, 2 előszoba és a szük­séges mellékhelyiségekből. Hosszabb bérlet esetén a bérlő kívánságára kisebb átalakításo­kat a háztulajdonos elvégeztet. A íahási illető lelvilágositá- sokat Calea Moţilor 15. sz. aíaií admt?*. Reformálták a hadbíróság szervezetét Katonai törvényszékeket állítanak fel BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A katonai büntető törvénykönyv és perrend- larlás módosításéira törvényjavaslatot nyúj­tottak In* a szenátusban. \ fölárgyalást meg­előző eljárást változatlanul fenntartják, ez­zel kapcsolatban és ezt követően azonban fontos újításokat iktatnak be a tervezetbe. Eszerint katonai ..törvényszékeket“ állítanák ft*l az eddigi hadbíróságok helyett és minden hadtestnek ilyen törvényszéke lesz, melyen több szekció fog működni. A katonai tör- vényszéknek egy hadbiró-ezredes lesz az el­nöke s a bíróság mellett hivatásos katonai ügyész fogja a vádhatóságot képviselni. A törvényszék csak bűnügyeket tog tárgyalni és a magánjogi igények érvényesítését pol- gári ntra utasítják. A tervezet szerint vádta­nácsol állítanak fel az ország különböző he­lyein. Kimek a parancsnok-táborunk, egy táblabiró, vagy törvényszéki elnök, az igaz- ságügyminiszter delegáltja és egy vizsgáló- bíró lesznek tagjai. Legfelső, fokon a katonái semmitöszék fog Ítélkezni, melynek katonai személy lesz az. elnöke, tagjai között azon­ban bárom polgári semmitőszéki biró is he­lyet foglal. A legfelsőbb bíróság ötös tanács­ban fog határozni, tigy. hogy nz elnökön kí­vül két katonai tagja lesz. A másik két be­ivel polgári bírák fogják betölteni. ■im Tavas?! ruhán festése, tisztítása olcsó árban megk zdődött A JfiPÁN DOMPING A dömping-tényezőli ilyen halmozását egyetlen európai állam sem merte meghocliáztatni (Vili. közlemény.) A japán gazdasági élet háború utáni gyors fejlődésében 1930/31-ben igen erős törés ál­lott be. 1929-töl 1931-ig az export 2119 millió yenről 1146 millió yenre esett vissza. Az 1919-ben átlagos 70 százalékot kitevő nyereségrészesedés 1931-ben 4.4 százalékra csökkent (Doemming), mindamellett, hogy a yen értéke időközben leromlott. A részvény­emisszió 1928- ban 1.236,000.000 yen 1929- ben 1.080.000.000 yen 1930- ban 434,000.000 yen, tehát szintén aggasztó arányokat öltött. Ekkor Japán erélyes lépésre határozta el magát és 1931 év végén leszállította az arany takaróját a yen ere­deti értékének kb. 30 százalékára. Ennek következménye Jeti, hogy ipari termelése 1933-ban az 1928-as nívóhoz ké­pest 30—40 százalékkal és az acéltermelés­ben például csupán egy év alatt (1931 — 1932-ig) 48 százalékkal emelkedett. Most kezd érvényesülni az előző évek erős racio­nalizáló politikája és mig az iparcikkek indexe emelkedést mutat, a Fr. Z. szerint az 1931-es mélypont fölé 40—50 százalék­kal emelkedik, a berek alig mutatnak némi emelkedést : Bérletörés: a Valutadumping magyarázata Ettől az időponttól datálódik a japán hadiiparnak óriási méretű invesztíciós pro­gramja. 1932-ben Mandschukuo is már nagy­mérvű igényekkel lép fel, vasútépítés, szén és ércbányászat, kohók stb. létesítése terén, a japán hajóipar hatalmas prémiumokkal is dotált rendelésekhez jut, az állam évről- évre jobban eladósodik (két év alatt 35 szá­zalékkal emelkedik az államadósságok ma­gassága) és mig az állam emelkedő rende­lésállományát „deficitből“ fedezi (vagyis csak kölcsönökből képes ezeket fizetni) elő­áll az a helyzet, hogy a nagybankok sem finanszírozzák már az iparvállalatokat, hanem az állami kötvénykibocsátások átvé­telével és elhelyezésével az állam pénzügyi műveleteit. És miközben az ipar állandóan újabb és újabb ösztönzést és a hóditó im­perializmus által még állandóan erősbödő impulzusokat nyer s a vállalatok keresetei egyik évről a má­sikra megduplázódnak, a niunkáslétszám nem emelkedik és a lakosságnak évi egy­milliós szaporulata a béreket az 1931 év előtti névleges színvonalon tartja. A reálbéreknek ez a letörése adja a Valuta­dumping magyarázatát. Halmozás Az elmondottak után bebizonyítottalak ve­hetjük, hogy Japán ipari termelésének nem csak az adottságok (telephelytényezők) ked- ' eznek és nem csupán abban a szerencsés helyzetben van, hogy a jelenlegi krízisből tolyó leromlását a nyersanyag áraknak tel­jes mértékben a maga javára kiaknázhatja, hanem egyúttal a dumpingnek olyan sokféle fajtáját űzi, amelyek közül a inunkabérdumping a !c«- sulyosabl»; de az állam nyújtotta előnyök, prémiumok és hajózási kedvezmények, N alarmul a Valutadumping és a rosszabb minőségű áruknak forszirozása stb. egy­től egyig mind típusai azoknak u mód­szereknek, amelyeket az európai államok ugyan nem egyszer űztek és űznek még ma is, de amelyek az esetek ilyen halmo­zásában még soha és seholsem fordultak elő. Volt ugyan rá eset, hogy Németország va- lutadumpinget űzött és egyúttal főképen a vaspiacon egy jól megszervezett belföldi termelés magasabb áraiból alimentálta az exportot, de ugyanakkor a termelő ipar nem részesült prémiumokban és a munkabérei általában csak átmenetileg csökkentek az európai ipari államok reálbérminimuma alá. Csehszlovákia is tervszerűen felépített erős belső kartell-organizáción alapuló dumpin- get űzött és űz nyilvánvalóan még ma is, de valutája leértéktelenitése relative csekély volt, sőt egy időben kifejezetten .a valuta felértékelését vitte keresztül. Lengyelország hasonlóan űzött és üz még ma is a cseh­szlovák ipari organizációhoz hasonló alapo­kon nyugvó dnmpinget átmenetileg prémiu­mokat is fizetett, valutája bizonyos mértékű, bár nem önkéntes elértéktelenedésen is át­esett és bérei is talán alacsonyabbak voltak, mint a nemes valutája országoké, de ezek­nek együttes kihatása a csehszlovák dum­ping mértékét sem érte el. Anglia általában nem űzött dumpinget, de valutájának leér­tékelése révén tényleg szerzett némi előnyt a nemzetközi piacokon, de legfőképen saját iparának megerősödése körül, amely azon­ban meg sem közelitette a japánok által alkal­mazott mértéket, amellett azonban munkabéreik a japán bé­reknek a többszörösét teszik ma is, mig az összes többi Japán által alkalmazott dum­ping jellegű intézkedéseket és módszereket Anglia úgyszólván nem is ismeri. Francia- ország, Belgium és az Egyesült-Államok ál­talában nem űztek dumpinget. Diamant Izsó. Késön kezdik a színházi előadásokat Vasárnap este az „Itt a szerelem“ cimü operettet néztük meg feleségemmel u Ma­gyar Színházban. Nemrégiben háziorvosom azt a rendelkezést adta számomra, hogy es­téimet igyekezzen kellemes, könnyű szórako­zással eltölteni, korán feküdjem ágyba é-s legkevesebb nyolc órát aludjam. Kilenc órára hirdették az. operett kezdetét. Feleségemmel még kilenc óra előtt elfoglaltuk helyünket és türelmesen várakoztunk. Fél 10 órakor fel­csendült a nyitány a zongorán és fél 10 után kezdetét vette az előadás. A késést a játszá­si engedélyétől megfosztott zenekar rovásá­ra irtuk, amely bizonyosan zavart idézett elő a színfalak mögött. Féltizenegy elmúlt, ami­kor vége lett az első felvonásnak és szünet következett. Ekkor kivonultunk feleségem­mel a dohányzóba, majd fel és alá sétáltunk a folyosón, azután visszaültünk helyünkre. A vasfüggöny még nem ment fel és én ag­godon néztem az órámra. Reggel nyolc óra­kor fel kell kelnem, mint majdnem minden­kinek, aki vasárnap este helyet foglal a né­zőtéren. Van ugyan, aki valamivel koráb­ban, van, aki néhány perccel későbben bú­jik ki az ágyból. Számítani kezdtem: nemsokára 11 óra. A második felvonás rendszerint a leghosszabb felvonás. Ejfél felé lesz vége. Ismét 15—20 perces szünet. A harmadik felvonás valami­vel rövidebb, tehát egy órára vége lesz az előadásnak. Hazamegyünk, lefekszünk, lesz két óra. Ha azonnal elalszom, hat órát alud­tam és ezzel mig egyrészt eleget tettem házi­orvosom rendelkezésének, másrészt súlyosan vétettem ellene. Mert ahhoz szó sem fér, hogy kellemesen és jól szórakoztam, éppen csak a második felvonást néztem végig kissé nyugtalan hangulatban. Állandóan az órát néztem és számoltam a perceket. A második felvonás után felkerekedtünk és hazamen­tünk — igy tett még jó néhány ember, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy még van hivatala, üzlete, vagy állása. Nem tudom, mért vagyunk mi előkelőb­bek, mint Európa bármely nagyvárosa, ame­lyek mindegyikében legkésőbb este nyolc órakor megkezdik az előadásokat. Budapes­ten háromnegyed 11-kor minden színházi előadás végetér. A színház is bizonyosan árt magának a késői kezdéssel, mert az éjsza­kázás elriaszt a színház látogatásától. Négy órát töltöttünk el vasárnap este a Magyar Színházban az ..Itt a szerelem“ előadásán“. Annyi ideig volt „Itt a szerelem“, hogy köz­vetlenül utána jöhetett volna a „Szerelem el­múlik“ is. Egy színházlátogató. Faílaádti: Volf egyszer egy gyerekünk A világhírű német iró uj könyve — alig néhány héttel az eredeti megjelenése után — már megjelent magyar nyelven is. A „Mi lesz veled emberke“ Írójának legkiforrottabb mü­ve ez az uj regény. A magyar kiadás méltó­an az iró nagyságához, gyönyörű kiadásban, ízléses diszkötésben 158 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Uni­rii. Vidékre azonnal küldjük. Kérje a könyv­szenzációk jegyzékét. 0\<& 99 lei A TAVALV MÉG-JEtENl ELSŐ KÖTETBŐL EDDIG 30000 PEL D Á M roG von üí. ATHEMABUM Ka&h&fé a? £*ie*tzék CluL-

Next

/
Thumbnails
Contents