Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-20 / 66. szám

ELLENZÉK '/ 9 3 5 március 20. Ötszáz *aő«i* romön KuKorltu indul Haduai orszöi'öa MiEZ.«Gazoasa<i ­S2ÖVIIHIZÉS BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) ^ Prezentul jelend, hogy 5©o vagon romjn ki. ^ rácát szállítanak rövidesen MagyaromáRK Lp hite szerint senc&hizWfera loftjáWt a mennyiséget fordítani. A küldeményt úja ^1 s vugan kukorica fogja követni'. Csupán Három országán lett Kisebb a buzavetás Európában BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hi­vatalos kimutatás szerint csupán három ot szag­ban lett kevesebb a buzavecés Európában, bu*. »I ______/ v Rnhriria (— o.ţ%) es országban (. 1.770;, » \/ -7;" vádiban (+ s.j%), Csehszlovákjában (+ 5-4 Romániában (+ IS4%) és Angliában (+ 4-Oso). Bár nincs még végleges jelentes, meg lehet ;iMa- pltami, hogy az őszivetés a 32 miihó hektárt is eléri a7 2933 év. 31.5 millió hektárnál szemben. Nagy emelkedést közölnek az orosz szovjet ha­tóságok is. Amerikából érkező jelentések szerint pedig x millió hektá:rral több aiz idei vetés az előbbi esztendő adataihoz viszonyítva. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁSOK UTAZÁ­SI KEDVEZMÉNYE. A CFR. vezérigazgatósága a mezőgazdasági munkásoknak 7í százalékos uta­zási kedvezményt biztosított. A munkálok ötös, vagy nagyobb csoportokban személj'- avagy sür­gős esetben gyorsvonatokon külön kocsiban, III. osztályon utazhatnak. A kedvezményes utazást a vasút vezérigazgatóságától kell a munkaadónak, kérnie és az illető mezőgazdasági kamara által ki­állított bizonyítványt kell a kéréshez mellékelnie. A TURDA MEGYEI KISÁLLATTENYÉSZ- TÖK „Aria“ egyesülete március 9, 10 és u-cn jól sikerült kiállatkiállitást rendezett. A majorság kiáHitás keretében a vármegye fejlett szárnyas- tenyésztése érte el a legnagyobb sikert. Turda megye elsőrangú fajmajorsíg felett rendelkezik és a kiállításon a megjelent látogatók elragadtatással és elismeréssel nyilatkoztak úgy, hogy a várme­gye baromfitenyésztői kivitelre is számíthatnak. A kiállított majorságok között szerepeltek: Ply­mouth, Rhode-izland, fehér Leghorn, fehér Or­pington, sárga Orpington, Langzaner fajok; to­vábbá: pekingi kacsa, japáni liba, erdélyi pulyka, erdélyi javított libafajok; hermelin, angora és castorei-njTiIak. továbbá galambok, kanárik szá­mos változatban. A kiállított szárnyasokból meg­állapítható, hogy a Plymouth (kendermagos) faj feltűnő fejlődést mutat és a jelen idők kedvenc majorság-fajának tekinthető. Ez azonban koránt­sem jelenti azt, hogy a többi majorságfajok, szak­szerű takarmányozás és kellő kiválogatás mellett, ezen favorit-faj mögött maradnának. Gyümölcs kivitetünk örvendetesen emelkedik A március havi almakivitelünk állandó emel- j kedést mutat. A kiviteli mennyiség általában eb­ben a hónapban éri cl a maximumot és a követ­kező hónapban már esést fog mutatni. Az árak szintén állandó emelkedést mutatnak. A bcszará- biai alma vagonja 80—100 ezer lej között válta­kozik. Múltévá, 1934-es termésünk kiviteli értéke 212,74.4.. loo lejt tesz ki. Gyümöl cski vi te Ki nk aa utóbbi három évben: 1932 •933 •934 Alma és körre (romra) 2539 77U 9524 Dió k •> 4220 2705 7662 SzÖllŐ n 990 98 2068 Szilva » 363 — 53 Aszalt szilva „ — — 455 Mis gyümölcs „ 78 — 103 Összesen 8192 • °555 19866 Baromfitenyésztésünk nagyot lendüli az utolsó években Románia baromfitenyésztése és tojás­kivitele állandó emelkedést mutat. Az 1930-as esztendők kormányai a baromfi­tenyésztés fellendítésére törekedtek. S a mezőgazdasággal szorosan összefüggő baromfitenyésztés mutathat fel, sajnos, egyedül pozitiv eredményt. A küllőidről behozott különböző fajbaromfiak te-, nyészképessége elsőrangú. Egy-két ba­romfi nemzedék kitenyésztése az éghaj­lathoz való alkalmazkodás után teljes si­kerrel járt. Az északamerikai és angliai fajbaromfiak közül a nálunk már köz­kedveltségnek örvendő Plymouth faj­baromfi. úgy husmennyiségre, mint to­jáshozamra elsőrangúan bevált. Táp­lálék felvétele minimális, csupán a vita- mindus eledelre szorítkozik. Az ország különböző részeiben, de leginkább Er­délyben, az utóbbi években a baromfi- tenyésztés mint biztos hozamú gazdasá­gi ág, gazdáink körében nagy tért hódított Baromfi kivitelünk mennyisége nagy­részt az ókirályságból kerül ki. Erdély tojáskivitele azonban a regátival állandó versenytárs. Románia 1932-ben 61 va­gon, 1934-ben már 174 vagon tojást szál­lított külföldre. A szomszédos államok baromfi- és tojáskivitelével közel két éve vettük fel a versenyt. Piacszerzés tekintetében kiszállított mennyiségünk elsőrangú anyaga garantálta a teljes si­kert. Németországból állandó és hosszú időtartamú megrendeléseket kaptunk. Erdély mezőgazdái a jelenlegi viszonyok között az alacsony összegű befektetést igényelő baromfitenyésztés kiépítésére kell törekedjenek. A székelyföldi ba­romfitenyésztés leinditása és sikeres mű­ködése biztosítéka kell hogy legyen a szövetkezeti alapra helyezett jövő ba­romfitenyésztésünknek. Alladthítélünk 1933. február havában (Zárjelben az 1934. februári kivitelünk.) 1934. évi guümvlcs kivitelünk tarlományonkénll meg­oszlása A ROMÁN KUKORICA ÁRA CSEHSZLO­VÁKIÁBAN. Tudósítónk jelenti: A cseh kor­mány március 31-Lg a következő árakat irta elő a kukoricára vonatkozóan: — száraz, régi ára, nagyszemü 128 ck, Besszarábiai kisszemü áru 130 ck,- cincantin 143 lej 100 kilogrammonként. Ed­dig a Beeszarábiai kukoricának ára nem volt külö_ megjelölve. Az árak Komáromban, vagy Po­zsonyban, vágj' a határon kirakva értendők. Az árunak március 31-ig kell beérkezni csehszlovák területre. Hizlalt ökör: Ausztria 723 drb. (580 drb.); Olaszország 1854 drb. (688 drb); Németország 333 drb. (no drb.); Palesztina 1218 drb. (187 drb.); Görögország 4804 drb. (74 drb.); Egyip­tom 239 drb. (•—); Malta 99 drb. (246 drb.); Szíria j8 drb. (—). Sertés: Ausztria 3296 drb. (3810 drb.); Cseh­ország 1832 drb. (194 drb.); Görögország 40 drb. (—). Juh: Görögország 7177 drb. (250 drb.); Szíria jSi drb. (—); Jugoszlávia 1—> (65 drb.). Toonna Az országos kivitel százaléka Besszarábia 10757 54-— Erdélj­6048 30.44 Moldova 2264.6 11.40 Bukovina 528.4 2.6) Qbania 210 1.06 Muntenia 45.8 0.24 Dobrudzsa ii.5 0.06 összesen: 19866 100 Tavaszi íeendöh a hoiiijlea Kertben A konyliakcrtészctbcn a tavaszi munkálat', a téli fagyok megszűntével kezdődnek. Által bon Erdély nagy részében március hónap máso dik felében kezdődnek meg a kevésbé érzékei v etemén y ma gok elvetése. Talajmcgválaszti', tekintetében a konyhákért igényeli a legjobb minőségű és összetételű föl­det. Általában a legalkalmasabb a középkötött ségü, edevényes fekete föld. A konyhakert tala jár rendszerint ősszel a gyom és veteménykórók tói megtisztítjuk, betrágyázzuk és utána felszánt juk, vagy felássuk. Tavasszal első teendőnk a kert mély bcboroniláísa vagy legercblyélése. Utá­na konyhakertünket szakaszokra osszuk, mert a különböző zöldségfélék különböző helyet igé­nyelnek (nap>os vagy árnyékos rész. trágyásabb vagy soványabb talajt). Friss trágyázást igényel­nek általában a zöldségfélék. Kifejlett és pihent földerő szükséges a hagyma, burgonya, répa, di nye, ugorka és répa termesztéséhez. A hüvelye­sek általában soványabb földben is jól teremnek. A konyhakertészetben, hacsak lehetséges, állan­dó forgót csinálunk. (Egymásután ugyanegy hely­re ugyanazt a veteményt ne vessük.) A fontabb említett szakaszokat 1K méter széles ágyásokra osszuk, szélem kapával kámélyi- tett ösvényt huzunk. A kiültetendő palántok részére széltől védett helyet keresünk és április elején megkezdjük a kiültetéset. Célszerű a baromfitrágyázás, melyet a palánták gyökereinél alkalmazunk és ez nagyban elősegíti a palánta fejlődését. Fagy esetén a pa­lántákat lécekre helyezett ponyvával vagy új­ságpapír sisakokkal fedjük le. A palánták tövét kis kapával felkapáljuk, tányért készítünk a reg­geli órákban és este naplemente után tiszta víz­zel vágj’- esetleg trágyalével, kevés vízzel megön­tözzük. Olcsó utazási lehetőség és nagy vizumkedvez- raény Budapestre. A budapesti Mezőgazdasági Kiállítás alkalmából a MÁV és CFR vonalain az alábbi kedvezmények lépnek életbe: A kiállítási igazolvány alapján féláru (50%-os) menetjeggyel lehet utazni az összes magyar vasutak vonalain, bármely határállomástól Budapestre 1935 már­cius 15-én o órától március 26-án délelőtt 9 óráig, Budapestről vissza, illetve tovább bármely határállomásra március hó 21-én 16 órától áp­rilis i-én 24 óráig. A CFR vonalain 1935 már­cius 23-tól április i-ig történő visszautazás al­kalmával 50 százalék a kedvezmény. A kedvez­mény a CFR-nél, a visszautazásnál csak ugyan­arra a vónalra és távolságra érvényes, mint ame­lyen az utas Budapest felé utazott. A Budapest felé váltott egész román jegy megőrzendő és visszautazásnál a fél jegy mellett felmutatandó. Az útlevél és kiállítási igazolvány felmutatása mellett 195s március 15—26-ig vizűm nélkül lehet Magyarországra utazni. Magyar vízumot utólag a kiállítás területén 2.50 pengőért lehet váltani. — Az utazási és vizumkedvezményTe jogo&itó igazolvány 200 lejért az Ellenzék könjrv osztályában, Cluj, Piaţa Únirii váltható ki. Vi­dékre 220 lej előzetes beküicése mellett posta- fordultával küldjük. GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY ÍRTA : BÁRÓ KEMÉNY 2SIGM0ND 84-IK KÖZLEMÉNY O a szerelem élveit még az oltártól megszentelt viszonyokban is többnyire kerülte. Minden ünnepna­pon bőjtölt. Sanyargató testét. Idő előtt őszült meg ha­ja, összeroskadott, szemeit az enyhítő álom kerülte, sőt arról is alig kezeskedném, hogy ciliciumot nem hordott derekán. Toldjuk még töredelmes szivének e küzdéseihez, a szerencsés körülményeket, melyek nem téveszthetik el hatásukat az Isten trónja előtt. — II. Fülöp catholicus czímmel diszlő felkentek sorából való volt, s e magas hivatásnak nagyszerűn felelt meg. Tet­tel állott a keresztyénség élén. Aztán hol létezik biro­dalom, melynek zárdáiban annyi szent életű atyák tartózkodnának, mint a pyréni félszigeten? Ez érette imádkozok felesleges erényei sokat nyomnak az örök kegyelem mérlegében. — A föld kerekségén nincs most uralkodó, ki Fülöpéhez hasonló hünhánattal s más előnyökkel annyira bírná vétkei tulajdonitását mérsékelni. S még is, fönséges uram! én, különben legcsekélyebb tagja az anyaszentegyháznak, végtelen távolságban hazámtól s itt a keresztyénség ultima 1 huleján, a Gyulafehérvári jézusrend zárdájának csendes falai közt, gyakran összefogom éjjeli órákon kezeimet, és imádkozom a nagy uralkodó leikéért, bi­zonyosan nem tudván: vajon nincs-e szükség a kegye­lem serpenyőjének gazdagítása végett igénytelen fohá­szaimra is. Remélem, nagyméltóságú gróf! hogy midőn nyi­latkozatomban a pysikai nélkülözésekre ezélzok. me- iyek egy igazi bűnbánatból ki nem maradhatnak, nem tévesztem el a hatást ő fensége elkényesztetett szerve­zetére. Óhajtásom sikerült. A magas személy testén dig észrevehető borzadályok nyargaltak át, s én tövi­ses pályámnak legmennyeibb Örömét élveztem látván hogy a lelki betegnek nem valék eszélvtelen orvosa. — Ki minket ócsárol, próbálja meg az okoskodás és hi­deg életbölcseség fegyvereivel legyőzni a rossz szándé­kot egy szenvedélyes kedélyben, mely körülményeinél fogva felelősségtől sem retteg. Bizony mondom: minél kevesebb templom épül annál több menhelye készül a bűnnek. A hit fékén kívül nincs más oly asbest-kötél, mely tüzmentes volna, s melyet ne égethetne hamuvá az indulat heve. — Szent férfiul szóla a fejedelem fátyolozott és rezgékeny hangjával a keblében támadó rémületnek, — szüléink rosszul intézek növelésünket. Atyám a bib­liát évenként kétszer olvasta át és szent dalok éneklé­se közt mult ki, s még is merőben haszontalan világi ismeretekkel tömette meg agyamat. Én, mint egy ügyész, végig tudnám folytatni pőréimét, és a legkisebb formaságokat sem vetném el, azonban — ah! mily nyomorult miveltséggel birunk! — semmi hitem nincs magamhoz, hogy az egyházi törvények és üd­vösség kellékeit tárgyazó elvek szövevényei közt úgy mozoghassak, miszerint szenvedélyem kielégítése ne sértse meg valamelyikét azon rendeleteknek, mélyek lépcsőjén lehet csak az öröklét koronájához jutni. Ekkor aggálylyal szorongató kezeimet és szemei­ben könny rezgeti. — Fenséges uram! szólék, épen e hiányok kipót­lására vagyunk mi lélekóvók a hatalmasok és gyarlók mellé .Istentől egyaránt rendelve, mert mind az erő, mind a gyöngeség tanácsaink nélkül a bűn hínárjába vezet. A fenséges személy kérdőn függesztő rám tekinte­tét s némi vonakodás után monda: Atyaságod igen jár­tas hittanár; de .. . ne nehezteljen szavaimra . . meg­van-e győződve, hogy az egyház nézeteit oly csalhatat­lanul tudja magyarázni, mint akárki más e széles vi­lágon, s mint tudta a maga korában például szent Ta­más az aquinói püspök? — Fenséges uram, válaszolám, a nélkül, hogy a canonizált férfiakkal vetélkedni merész volnék, bátran állitahtom, hogy a szent törvények értelmét fonákul fel­fogni vagy rosszul tolmácsolni oly tudatlanság lenne, melytől az Isten kegyelme és buzgó fáradozásaim meg­őriztek. — Köszönöm szent férfiul nyilatkozatát, mert szi­vemet végtelen tehertől oldja föl. Ekkor a fenséges személy kedélye végküzdésre látszék viszavonulni. Egy néma fohász emelkedett keblemből, hogy e harc a jobb ösztönök diadalmára folyjon le. — Atyaságod, szóla nehány másodpercz után ő fensége, mit tart az eskü szentségéről? — A hittétel pecsételte titkot szentszékünk fölol­dása nélkül nagy bűn nyilvánítani valakinek, a gyón- tatón kívül, válaszolám ünnepélyes hangon. — Igen, de ön az én gyontatóm. — Még eddig fenséged e rendkívüli bizodalomnial tisztelt meg. Veszélyes csend állott be, melynek létkínzó má- sodperczei uj küzdésekkel ömlőitek a jelen szűk med­réből a mult végetlen tengerébe. A fenséges személy arezszíne csüggedés s remény közt fölváltva éledett és sáppadt el. Végre mély sóhaj tört ki kebléből s remegve mondá: — Ah! az eskük is különböznek. Némelyikre nézve az Isten ujja zárja be ajkainkat, és az ádáz sors bősz képletei fenyegetve őrzik az adott szó szentségét. Oh! atyaságod, talán nem is ismeri ama rémitő keresztet, mely mondák szerint, Libussa királyné ékköveiből készült! Erczében meg­torlás lakik. Minden paránya túriakkal tölti be a léget, a hittapodók üldözésére. Megfagy vérünk, elalszik a szív, a lélek erélye haldoklik, midőn eszünkbe jut, hogy ezer év óta senki sem szegte meg e keresztre tett eskü­jét, a nélkül, hogy nyomorulttá, a nélkül, hogy végin- ség gyermekévé, vagy halál martalékává ne váljék. Szent atyám! rettegjen érettem; mert e feszületre fo­gadéin föl egy szivemet kínzó állami titok megőrzését. — Ab a szerencsétlen emberek, sóhajtám érzéke­nyen, kik a sors vérrel irt könyvéből tanulság helyett mindig téveszméket olvasnak! — Ők a tapasztalás magas pontjáról, a termékeny völgyeken pusztító ese­mények árjára letekintenek, mintegy gyönge ágyú ván­dor a vad hullámokra, hogy elszédülvén, örvények közé bukjanak! — Mit fönséged a kereszt bűverejéről monda, egyéb-e, mint egy világos tényből vont álkö- vetkeztetés? Átok szállott az esküszegőkre,, igaz, folytattuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents