Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-17 / 64. szám

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ ELLENZIK A cukor. Maniuék Vajdáról. Orvost Akadémia. A választási jel. Numeru- szok, Diploma-gyár. PREZENTUL: A háború előtt is taksát vetet­tük ki a cukorra. A háború után aztán kis»n- b.sson mind jobban emelkedett a taksa, i cjro ( lejre, aztán 4 lejről 7 lejre, majd 7 Lejről 10 tt ,n'x 14 lejre- ugrik most fel 1935-ben. A vf‘°s szükségletének ellátása után a cukoripar el kel­lett volna lássa a falusi tömegeket s most mégis vrnzügyi szerv lett belőle. ROMANIA NOUA: Ne értsenek felre. Ezer ok volna arra, hogy haragudjunk Vajdára. Evek óta pazarolja azt az erkölcsi tőkét, amit egy egész életen át gyűjtött magának s visszaélve helyzetével, támadásokba kezdett, fd.lzavarta a lelkeket, ellen­ségeskedést szilva s zűrzavart szülve ugyanakkor. Plég, ha arra mutatunk rá, hogy egy hozzá kö­zel álló újságban az ügyészség és csendőrség köz­belépését kérték Manii» ellen. Odajutottunk, hogy miaga Vaida is Maniu magyar érzéséről és árulá­sáról beszélt egy gyűlésen. S mi még sem örü- ink annak a nagy veszteségnek, (unit. Vaida ere­jével és leikével lehet felmérni. ARGUS: A kormány törvényjavaslatot nyúj­tott be a szenátusba eg}' Orvos-Akadémia felál- Mására vonatkozóan. Az ország nincs felfegy­verkezve. Az utak szcgycnleces állapotban van­nak. A kivitel csökken. A kikötők, melyek más­kor munkával voltak tele, most — a vizi for­galom megnyíltakor — kihaltak. Az állami költ- égvetés deficitje folyton nő és csillagászati sza­mokat ér el. S mindennek dacára ma nincs egyéb gond, mint Orvosi Tudományos Akadémia léte­zése. EPOCA: Vaida azt hitte, hogy a pártvezecő- égnek nem lesz bátorsága ahhoz, hogy kizárja, vagy ha már erre sor kerül, ez oly nagy visszaha­tást fog szülni, mely majd kellően ellensúlyozza a veszteséget. A számítás téves volt. A párt első­sorban — nem golyózta ki. Vaida továbbra is a pártiban maradhat békésen, de az erdélyi tagozat vezetését elvették tőle, ami igen természetes volt abban a pillanatban, midőn közte és a pártveze­tőség között alapvető kérdésben véleménykülönb­ség keletkezett. Most már az emberi hálátlansá­gon is elmélkedhet, mert bizonyára nem felejti el, hogy hiába nevezi magát „sef“-nek. a párttagok tudják, hogy törvény szerint Mihalachenál van a — választási jeL LUPTA: — Tartsd a szádat! — mondta Lupu dr. — Mi sohasem voltunk ,.valach“-ok. Ellen­esetben én azt a megjelölést használom, hogy a ..numerus mol’ldovamcus<i hive vagyok. Nagyon bonyolult kérdéssé vilik az, ha tartományonként vizsgáljuk. Nemrég Cazacliu gúnyosan e „nume­rus • basarabicus“'-ról beszélt. Cernauti-ból viszont a „numerus bucovinicus“-c jelentik. Mit szólnánk ahhoz, ha egy szép nap Potarca a „numerus ölteni- eas“-ról szólna? Vagy Lapcdatu a „numerus ck>b- rogemcus"-t hozná javaslatba? Nem feledkezve meg természetesen a „numerus cadrilatericus“-ról 'em ugyamikkor. így aztán minden megyének volna valami „numerus“-«, ami végül a városokra is kiterjedne: „numerus Buzauicus“, „numerus i ocsanicus“, „numerus Bacauicus" és & többi bor­zalmas barbarizmus. UNIVERSUL: Megállapítottuk, hogy a háború után évről-évre nőtt a középiskolákból kikerült diákok száma, ak:k aztán elözönlötték az egye­temeket és különösen a jogi karra tolultak. — ‘.mennyiben a középiskola valóban az általános művelődés egyik eszköze s a lélek szakszerű fej- esztésére és a fegyelem meghonosítására szolgál, íz esetben nem lehet diploma-gyár is azok résszé- e. akik az egyetemek ellen rohamot intéznek. Szak-üzlet fagyunk Bútorszövetek Butorkretonok Matrác-huzatok Linóleum Modem íüggönyrudak (karnis) és hasonló cikkekben. !; BoskovicsTestvérek kárpitos kellékek üzlete CLUJ, STR. REG, MARIA 15. Pénzintézeteknek, 'vállalatuknak, ügyvédeknek né [ki öiSieíeileu &2B uj 'Fáit ót örvény magyarázata a törvény teljes magyar szövegével. Irta dr. Kormoss Emil ügyvéd. A 160 oldalas könyv ára 120 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portómentesen szállítjuk. SELECT MOZGÓ Ma rcndhivüli premier : HARLOW ______________________ legújabb szenzációs filme: Mül! VüGYOK ELADÓ mán. A többi szerepekben : Fronchot Tone Lionel Barrymore, Lrwis Stone. ,VÜ80r0"kivüla újabb liargos híradó. Á lié< yilágpolMikája A görög forradalomtól Sir John Simon berlini látogatásáig A Punch című angol vicclap nemrég kar- rikaturát közölt, melyen Hitler és Göring láthatók, amint Európa térképére hajolva készülnek az angol külügyminiszternek és helyettesének berlini látogatására. Es Göring a szöveg szerint odaszól Hitlernek: „Azért ne mondd nekik, hogy Németország határa a Temze mellett van!“ A vicc Baldwin hires kijelentésére vonatkozik, hogy Anglia légi határait nem a parti sziklák mentén, hanem a Rajna mellett kell látni. A távolba előre­tolt elméleti halárok fölötti vita azonban mindenesetre jellemző arra a légkörre, amelyben a nemzetközi tárgyalások ma le­folynak. Mert a Punch karrikaturája nem is annyira vicces dolog, amennyire első pil­lanatban látszik. Baldwin kijelentése hóna­pok előtt egész komolyan hangzott el s az angol kormány egyetlen felelős államférfin sem vonta azóta vissza. És viszonzásképen most a Göring szócsövének tekintett esseni National Zeitung kívánja azt, hogy a néme­tek viszont a Calais-i szorost jelöljék meg légi határuknak. Mindez végeredményben nem akadályozza meg az angol külügymi­niszternek és az angol kiilügyek második vezetőjének, Eden főpecsétőrnek tervbevett berlini látogatását, melyet a jövő hét végére most már végérvényesen kitűztek úgy angol, mint német részről. Venlzelisták é9 nntivcnizelisfák A hét külpolitikai eseményei a németek­kel való megegyezés örökös vitáján kívül a görög forradalom összeomlása körül forog­tak. Maga a forradalom nem szokatlan dolog Görögországban, ha ezúttal arányaival és különösen Venizelosz nyilt állásfoglalásával túl is haladta 0 megszokott kereteket. Athén­ben „mozgalöm‘: cimen ismerik az ilyen ese­ményeket és nem nézik különös izgalommal. A venizelizmus és az antivenizelizmus kö­zötti harc két évtized óta áll a görög esemé­nyek központjában. Jelenleg az antivenize- listák uralkodnak Görögországon s a forra­dalom leverése is az ő uralmukat erősiti. Ez azonban távolról sem jelent annyit, hogy a nyugalom most már biztosan visszatért az egymást követő forradalmak krónikus be­tegségében szenvedő országba. Az elmene- j kült Venizeloszt is már többször elkerget­ték hazájából és ugyanannyiszor érkezett győztesen vissza a jelentős részben általa megteremtett uj Görögországba. Az athéni kormány győzelme nem vágta el végleg a krétai forradalmár előtt azt a lehetőséget, mert a görög belső politikai harc, ha más térre tevődött is át, végeredményben megint uj lehetőségeket teremthet a venizelizinus számára. A görög forradalmak különlegessége A most lefolyt görög forradalom abban különbözik az utolsó évtizedek többi euró­pai forradalmaitól, hogy szociális és gazda­sági kérdések alig játszottak benne szerepet. Tisztán hatalomra törö politikus és katona­tiszti csoportok küzdelméről volt itten szó, arról, hogy uj forradalom árán kergessék el a hatalomról azokat, akik egy régebbi forradalom révén jutottak oda. És a veni- zelisták is épp olyan könnyűséggel tudták az ország jelentős részét forradalmi lendü­letbe hozni, amilyen könnyűséggel hozták azt évek előtt lendületbe őellenük a most uralmon lévő antivenizelisták. Mi sem bizo­nyítja inkább, hogy a forradalomra kész ellenzéknek épp olyan elterjedt gyökerei vannak az országban, mint annak a politikai csoportnak, mely a hatalmat kezében tart­ja. A forradalmat, mely, mint most kide­rült, távolról sem volt olyan véresen rette­netes, amilyennek déli nagyhangusággal hir­dették az egymással szemben álló felek, a Caldarisz-kormány az összes antivenizelista erők összefogásával leverte. Most követke­zik a további küzdelem, mely a közös győ­zelem nyomán a távolról sem egységes anti- venizelista erők között lángolt fel. Metaxasz A Caldarisz-kormány ugyanis monarchista es köztársasági erők egyesüléséből alakult, amelyeknek egyedüli összetartó kapcsa az antivenizelizmus volt. Maga Caldarisz mi­niszterelnök a királyság visszaállítására mu­tatott eddigi politikájában hajlandóságot. A köztársasági irányt Kondilisz tábornok, had­ügyminiszter képviseli a kormányban, aki most a macedóniai forradalom leverésének dicsőségével tért vissza Athénbe. Viszont a forradalmi zavarok első pillanatában belé­pett az antivenizelista kormányba Metaxasz tábornok, a szélső rójál isták vezére és a parlamentáris kormányzás legélesebb ellen­fele is. Metaxasz ma körülbelül a német nemzeti szocializmus elveit képviseli Görög­országban, azzal a különbséggel, hogy a le­gitim királyság azonnali visszaállításához is ragaszkodik. Ezenkívül — és ennek már fontos külpolitikai vonatkozásai is vannak — mint hosszú ideig volt német vezérkari tiszt, külpolitikában is a határozott német­barátság hive. Helyzete tehát abban a kor­mányban, mely* a balkáni szövetség és a szoros kisantant-barátság politikáját képvi­selte eddig, elég különös. Ennek a kényes helyzetnek külső jeleképen a kormány ed­digi külügyminisztere, a forradalom kitöré­sekor éppen Parisban időző Maximosz, táv­iratilag adta be lemondását Metaxasz mi­niszterségének hirülvétele után azonnal. He­lyét még nem töltötték be, de arról van szó, hogy a monarchislák legtekintélyesebb ve­zére, Theotokisz foglalja el. Ugyancsak ezt £/. irányt követi az uj tengerészeti minisz­ter, Duzmanisz tengernagy is, aki katonai kiképzését szintén Németországban nyerte. Legitimizmus és külpolitika így bizonyos tekintetben érthető dolog, hogy a francia külpolitikát képviselő Temps észrevehetően nem túlságos rokonszenvvel kisérte a Balkán-szövetséghez ragaszkodó athéni kormány küzdelmét ennek a külpoli­tikának bevallott ellenfelével, Venizelosz- szal, aki az utóbbi időben viszont az olasz orientáció hive volt. Most az a helyzet, hogy Kondilisz hadügyminiszter több miniszter- társával és Zaimisz köztársasági elnökkel viszi a küzdelmet a kormányban erős tért foglaló legitimizmussal szemben, mely a ki­rályság azonnali visszaállítását követeli. \ harcot végeredményben a katonaság maga­tartása fogja eldönteni s a katonaság köré­ben Kondilisz nagyon népszerű. Itt azonban a köztársasági erőket a venizelisták letar­tóztatásával és külföldre üzésével nagyon meggyengítették. A lehetőségek felbecsülése tehát elég bizonytalan az elmaradhatatlan- nak látszó jövő összetűzések megítélésében. Vissza a nagyvonalra A görög forradalom nem nagy jelentőségű kitérést jelentett Európa külpolitikai esemé­nyeinek nagyvonalában, mely problémáival változatlanul Paris és Berlin között feszül, ezúttal londoni és moszkvai elágazódások- kai. A londoni kormány szokott angol hi­degvérrel teszi túl magát a Fehér Könyv miatt Sir John Simon látogatása elé gördí­tett német akadályokon és minisztereit Ber­linbe küldi tárgyalni. Sőt, tulteszi magát azon is, hogy Berlinből már a tárgyalásokat megelőzőleg mint befejezett tényt jelentik a német légi haderő többé nem titkolt megszer­193B tn ár elun 17. vezését. A berlini tárgyalás mos! mlndenik nagyhatalomra elsőrangúan fontos kérdés, mert ettől függ a két nyugati nagyhatalom­nak, sőt valószínűleg Olaszországnak és Oroszországnak jövő külpolitikai orient;« ciója is. A Fehér Könyv megjelenése nyo­mán London és Berlin közölt lefolyt vita mindenesetre nem járul hozzá ahhoz, hogy kedvező légkört teremtsen a tárgyalások számára, a szóbanforgó kérdések azonban sokkal súlyosabbak, hogysem akár egyik akár másik félnek érzékenysége nagyban befolyásolhatná a döntést. Arról van szó hogy Németország helehelyezkedhetik-e az európai válság megoldására készített angol- lrancia londoni tervbe, aminek ellenszolgál- tatásaképen francia és angol részről is el­ismernék, hogy a békeszerződésnek a német fegyverkezésre vonatkozó korlátozásai é« vénytelenné váltak. A németek a hozzájuk juttatott londoni tervre határozott választ eddig nern adtak, csak tárgyalási készségü­ket nyilvánították ki. És ennek a tárgyalási készségnek beváltására hívták meg Sir John Simon angol külügyminisztert, hogy láto­gasson Berlinbe. Meddig teljed az angol kötelezett­ségvállalás? Diplomáciai körökben a londoni francia- angol megállapodás által kidolgozott tervei sok tekintetben hasonlónak tartják az 1925 októberében létrejött locarnói megállapodás­hoz. Még egyáltalán nem tisztázott dolog azonban, hogy a mostani terv megvalósítá­sában Anglia ugyanolyan mértékben venne részt, ahogy azt Locarnoban tette. A locar­nói megállapodás ugyanis kölcsönös bizton­sági szerződés volt, melyben mindenik részt­vevő egyaránt támogatási kötelezettséget vál­lalt a másikkal szemben arra az esetre, ha a szerződés által biztosított jogaiban meg­támadnák. Anglia szerződésszerüleg nemcsak Franciaország javára vállalt kötelezettséget Locarnoban, hogy megvédi a mai francia— német határt, hanem Németország javára is ugyanúgy kötelezettséget vállalt ennek a ha­tárnak francia támadással szembeni megvé­désére. Most azonban több mint kérdéses, hogy ilyen kölcsönös kötelezettségvállalásra hajlandó-e a londoni terv kiterjedt paktum­rendszerében. Nagyon valószínű, hogy a rendszer támogatását csak a Franciaország­gal szemben vállalt kötöttségeivel tervezi. Lényegében ez sokat nem változtatna a dol­gon, mert a két hatalom egymáshoz való viszonyának döntő szerepe adódik minden körülmények között Európa sorsának inté­zésében. Egy általánosan vállalt angol köte­lezettség egészen más légkört teremtene azok számára is, akik a Londonban tervezett kötöttségeket különböző okokból nem a leg­szívesebben vállalják. Sir John Simon ber­lini tárgyalásai és Eden lordnak ezt követő moszkvai tárgyalásai mindenesetre irányt fognak szabni Európa külpolitikájának to­vábbi fejlődésében. —s l^ozgószintiázaK műsorai SZOMBAT-VASÁRNAP: CAPITOL: Amerika grandiózus filmalkotá­sa! „ELEGANCIA 1935“. A káprázat, pompa, csillogás szuperlativusza! Gyö­nyörű asszonyok, toalettek és felséges zene. Fősz. William Powell, Bette Davis. EDISON: 3, 5, 7, 9 órakor: I. DIKTATOR. Kacagó orkán. Harold Lloyddal. II. JOURNAL. Helyárak 7 és 10+3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A TILTOTT DAL. Fő­szerepben: Don Jose Moica, Conchita Montenegro és Mona Maris. II. ÜZLET AZ ÜZLET. Vigjáték. URSULA PARROTT: A SZERELEM ELMÚLIK vá-'zonkötésben 66 lei. Az Athenaeum uj 2 P. regénye. — Parrott korábbi könyvei: 1) EX FELESÉG — 2) SZABAD A CSÓK LEPAGE Clui. I utánvéttel. 1 UJ AUTÓBUSZ-MENETREND CWJ - HUEDIN - CILCEA - ORADEA *5x04!. INDUL CLUJBÓL: (Posta mögötti állomás) Reggel----------- 600 órakor Délben —------------ 1300 órakor Délután — —- — 1700 (500) órakor INDUL ORADEARÓL: (Piaţa Unirii) Reggel-------- — 600 órakor Déli — — — — 1200 órakor Délután ------- — 1530 (330) órakor Gyorsjáratú, abszo’ut üzembiztos, fűtött autóbuszok!! Pr"*¥i^ Soc*e'ati d® Autobuse,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents