Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-02 / 51. szám

6 teLtenzäic már clun 2. ELKÉSZÜLT a COl ÓRÁIK) HATALMAS C\T)A. londonivá ţcli'ntiU: Ncwy.'iki jelentő ' vi-im teljesen befejeződött a Colorádó-tolvonál emelt na«) vülj;y/.űo KJi cpitóe. _ A hatalmas a uz / a> z tumedénecne k, amely 180 kilometct aosz- v/u és csak három é\ le tormása alatt tv1?; >11CK" telni. a-/, a célja, hogy vizűéi lássa el a del kali­forniai városokat és itat;) területiket lermAinv- nyé tegye«. A duzzasztómedence ezenkívül V1‘* lamos áramot szolgáltat és veget vet az áradá­soknak. Az építkezés összköltségei >RS tnillto dollárra rúgtak. A NAPSUGÁR NYITJA FEL. A HŐSÜK EMLÉKKÖNYVÉT. Melbourneban — mint lon­doni lapok jelentik — emlekepületet enteltik 9 háborúban elesett ausztráliaiakt.isvtcietérc. Az épü­let kupolája alatt kis ébenfa asztalkán fekszik a világháború ausztráliai elesettjeinek endekk Íny­re. A könyvben egyhelyütt szelén cellácska vart berögzitve, amely viszont egy kis elektromotorral és a könyv felnyitására szolgáló autóm a ta k esz-ü - lékkel van összekapcsolva. A könyv. illetőleg a szelén cellácska úgy. van elhelyezve, hogy a ku­polaterem egyetlen keskeny ablakait keresztül csak az év minden november 14-én, a fegyver- szünet megkötése napján érhesse a napsugár, ami­kor is a könyv kinyílik és láthatók lesznek a hősök nevet. A fegyverszünet kötés nek évfor­dulóján ünnepi gyülekezet előle újra lezárjak az emlékkönyvet, amely csukva marad a következő év november 14-ig. A MONT CENIS ALATT TIZENKILENC KILOMÉTERES ALAGÚT FÚRÁSÁT JAVA­SOLJÁK A FRANCIA KAMARÁNAK. Páriá­ból jelentik: A kamara három savói vidéki tagja nagyjelentőségű javaslatot nyújtott be a kama­rának. A képviselők azt javasolják, hogy Cha- moni és Aosta között a tenger szinc fölött ezer méter magasságban, a Mont Cenis alatt fúrjanak alagutat. Az alagút tizenkilenc kilométer hosszú volna és megépítése mintegy' négyszázmillió frankba kerülne. A terv felvető: ajánlják, hogy ezt az összeget osszák meg Franciaország és Olasz­ország között. Az indítványozók kifejtik, hogy az alagutépités tömérdek munkanélkülinek adna munkaleihetőségt, azonkívül megteremtené Páris és Róma között a legrövidebb országúti össze­köttetést, egyszersmind nagy előnyére volna az Észak, és Déleurópa közötti idegenforgalomnak. .AMERIKÁBAN TÖBB AZ AUTÓ, MINT A RÁDIÓ! A nagy fejlettségű amerikai rádióipar prospektusokkal szórja tele az egész világot. Szinte hetenkint jelenik meg hir egy újabb ame­rikai adó üzembehelyezéséről. Azt hinné ez em­ber, hogy Amerikában a rádió örvend a legna­gyobb elterjedettségnek. A legutóbbi statéztika azonban ezzel ellentétben számszerűleg kimu­tatja, hogy Amerika lakossága nem a rídiót, hanem az autót vette leginkább pártfogísába. A statisztika szerint az összlakosság több mint 48 százalékának van autója, míg rádiója ellen­ben csak 35 százalékának. ÖTLETES UJ VILLÁMHÁRÍTÓ. Egy angol feltaláló szellemesen használta fel a radioaktiv anyagok ionizáló hatását villámhárító készítésére. Ez a villámhárító egy csúcsban végződő férnrud- ból áll, melyen három meghajlított kar van. Az egész villám hárító radioaktiv sólek al van be­vonya. A rádióaktiv anyagok hatására a környe­ző levegő vezető válik és így megakadályozza azt, hogy a felhőzet és a föld között nagy fe- szültségkülönbség léphessen fel. Ha pedig nincs feszültségkülönbség, akkor nem fenyeget a vil­lámcsapás veszélye sem. Ennek a villámhárítónak a hatásköre körülbelül 30c méter átmérőjű. MŰSZAKI VILÁG Az infravörös sugarak sokoldalú alkalmazási lehetősége a gyakorlatban í Az elek Iromágneses sugaruk széles skálajából, alig egy évtizede, kezdik gyakorlatilag is 1 elhasználni azokat a rezgéseket, melyek az infravörös — vagy vörösen inneni sugarak elneve­zési viselik. Az emberi szem tudvalevő­leg fsak bizonyos rezgésszáma elektro­mágneses sugarakra reagál s ezeknek a rezgéseknek hatása adja a különböző szinti lénynek a benyomáséi. A látha­tó színskálának a vörös szélén túl azon­ban vannak még az emberi szem számá­ra láthatatlan infravörös sugarak, me­lyeknek fiziológiai hatása hőérzetet kell > ezeket éppen hőhatásuk miatt hösu- garaknak is nevezték. Ezek a sugarak nem hatnak a közönséges fényképező lemezre s csak a lemezeknek bizonyos vegyszerekkel való kezelése adta meg a lehetőséget az infravörös rezgések le­fényképezésére. Az infravörös sugarak iránt is érzékennyé lett lemezek és az infravörös sugarakra érzékeny fotocel­lák azután sok olyan felfedezésnek szol­gállak alapul, melyek gyakorlati alkal­mazást is nyertek. Eltekintve az infravörös sugarak tu­dományos jelentőségétől, mint például a molekula- és kristály-fizikai kutatá­sok. élettani kutatások, színképelemzés, csillagászati kutatások, a Föld hőmér­sékletének szabályozása, stb., a gyakor­lati élei több ága használja fel a suga­rakat. Közismert dolog, hogy a sárga és vörös sugarak a ködön és füstön könnyebben hatolnak át, amit például az autók reflektorainál is felhasználnak. Bizonyos rezgésszámu infravörös suga­rak áthatolóképessége még a vörös su­garakénál is nagyobb s éppen ez adta meg a ködön, füstön keresztül való fényképezés lehetőségét. A fényképezés infravörös sugarakra érzékeny leme­zekkel és infravörös-szűrőkkel- történik. Az ilyen felvételek igen alkalhiasak táv- fényképezéseknél. mikor is az — akár többszáz kilométeres távolságban fekvő tájak képe. mely az emberi szemben vagy a közönséges lemezen vagy elmo­sódva, vagy egyáltalán nem jelenik meg, az érzékennyé tett lemezen igen szépen és élesen rögzilhetö. Az infravörös fény­képezés igen nagy jelentőségű repülő­gépről való távfényképezésnél, szolgáljon :iz akár térképezési, akár hadászati cé­lokat, a mesterségesen füstbeburkolt hadmozdulatok felismerésénél. Az ilyen eljárások felhasználhatók például szín­házi jeleneleknek természetes esti lény­nél való lefényképezésére, esti jelenetek rögzítésére, ami nem kis értéket képvisel akár a tudományos kutatás, akár a ío- loriporler, rendőrség, kereskedő, művész, vagy mérnök számára. Ismeretesek azok a fényképek vagy mozifilmek, me­lyeknél hatásos éjjeli felvételek vannak: fekete ég, világos fák és épületek; ezek szintén infravörösre érzékeny lemezek vagy filmek segítségével jöttek létre, tel­jes napfényben való felvételek által. Ugyancsak ily módon lehet például esti fényben való operációkat felvenni vagy akár Röntgen-mozgólenyképet is előál­lítani. A kriminológus szintén felhasz­nálja az infravörös sugarak különböző mértékű elnyelését akár vérnyomoknak vörös szöveten való kimutatására, akár pedig arra. hogy zárt levelek tartalmát a levél felbontása nélkül lefényképez­ze, vagy kiradírozott helyeket .felismer­jen, * esetleg eltüntetett pecséteket vagy Írásokat újból láthatóvá tegyen. Az infravörös sugarak jelentős szere­pel játszanak a hajózásban és a lég- hajózásban is. Egyrészt jelzések — tit­kos jelek is — küldhetők a jármüvekre, ködön is keresztül, másrészt irányítani is lehet ezeket, ami a biztos közlekedés szempontjából nélkülözhetetlen. A moz­gó vagy álló tárgyak ily módon való felismerése ma még bizonyos nehézsé­gekbe ütközik, ugyanis a környezet be­folyása nehezen küszöbölhető ki. Ezzel az infravörös sugarak jelentősé­ge még koránt sincs kimentve s ezek a példák csupán e sugarak sokoldalú tu­dományos és technikai alkalmazásának lehetőségeit jellemzik. Az infravörös su­garak további tanulmányozása és a mód­szerek tökéletesítése valószínűleg még sok más gyakorlati jelentőségű kérdést fog megoldani. L—r. ALTALANOS TAVOLBAI.ATASI SZOLGA LAT NYÍLIK MEG ANGLIÁBAN. Sir Kings Icy Wood, főjxmamester as akóházban bejelen­tette, hogy tekintettel « távolbaláiáí fejlettségére, általános távolbalátó szolgálatot fog incgimJitan , amelynek vezetésével az angol rá dió társa'.ágc (British Broadcasting Corporation) fogja megbíz­ni. A távolbalátási szolgálat n rádiószolgálat ./cr. vés k .gészitő része lesz. és a közönség részéről váltott rádiószolgálati engedélyek a távolbalátó szolgálatra is kiterjednek külön illeték fizetése nélkül. Az év második felében távolbalátásj le­adóállomást építenek Londonban — folytatta a miniszter, — később pedig a szerzett tapasztala­tok alapján további állomások fognak épülni ország más részeiben. A szolgálat költségeit 1936 december 31-ig —, az angol rádiótársaság jelenlegi kizárólagossági jogának lejártáig — 180.000 font­ra becsülik. MEGCÁFOLT TÉVHIT. A rádiókészülékek földelését igyes amatőrök semmiképpen sem akar­ták a vízvezetékhez kötni. Azzal érveltek, hogy a nagyrezgésszámu rádióáramok elrontják, illető­leg mérgezővé teszik az ivóvizet. Mióta Mayer német fizikus kísérleteket végzett -ebben az irány, ban, már valószínűleg áttértek a vizvezeték-föld használatára, mert Mayor a nyilvánosság előtt beszámolt, hogy még a leggondosabb vizságlattal sem sikerült kimutatni a föld vezetéknek használt vízvezetékben olyan elváltozásokat, melyek az egészségre a legkisebb hatással is lehetnének. Egyes esetekben — különleges összetételű víz­nél —i került ugyan valami ólom az ivóvízbe, de literenkint csak egy-két tizezredgram, ilyen mennyiségben azonban az ólomnak semmiféle ká­ros hatása sem volt. MÉRIK A NAP SUGÁRENERGIÁJÁT. A potsdami időjárási megfigyclőállomás helyiségei­ben Suer.'ng tanár elnöklete alatt tartotta ü'éseit a nemzetközi bizottság, amelyet a Napról a Földre sugározott energiamennyiség mérésének vizsgálatára kiküldtek. Résztvett a bizottságban többek között Angstrom Anders svéd tanár, Lundból, aki fia az északi fény tudományos elméletét mega'apitó híres természettudósnak, to­vábbá Wollochin tanár, a Párizs mellett fekvő Trappes megfigyelőállomásának vezetőie. RÁDIÓTELEFONON BESZÉLGETTEK i 30.000 KILOMÉTER TÁVOLSÁGRA. Sidney' I (Uj-Déli.Waies) postahivatala közvetlen távbe- 1 szélőhivást bonyolított le egy kaliforniai előfize- ! tővel 30.400 kilométer távolságra. A beszélgetési rádiótelefonon közvetítették. Mindkét helyen oly jól lehetett hallani, mintha helyi hivás lett vol­na. Ez volt a legnagyobb távolságból való be­szélgetés a távbeszélő történetében, HARSÁNYI ZSOLT: ICCE HOMO Munkácsy Mihály életének hatalmas regé­nye. A 3 kötet 930 oldalon jelent meg, fázva 297, egész • vászonkötésben 495 lej az Ellen­zék könyvosztályában Cluj, Plata UniriL Vλ dékre azonnal szállítjuk. Kérje a kőnyvszen- zációk jegyzékét. GYULAI PÁL .31 TÖRTÉNETI REGÉNY HÍ IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 71 -IK KÖZLEMÉNY II. Erdély legnagyobb, dynastiájának — kihez Ger­gely Eleonórát utasította — palotáját a fejdelem ud­varánál fényesebbnek mondhatnék, ha e szót fény magas értelemben vesszük: mert mig ő fensége nagy becsű bútorok, szövetek, és más drága művekkel tér­belié szobáit, a fogarasi grófnál hosszú során a ter­meknek egész a cabinetig minden tömve volt látoga- lók, kérelmesek, párthívek, divat uracsok, nemes ap- ródok, s önkéntesek, őrök, cselédség, és proletáriusok sokaságával, úgy annyira, hogy az idegen első tekin­tetre meggyőződhetek, miként az erdélyi nyilvános életnek szive e helyt dobog, vérrendszere ide öszpon- tosul, s hogy e lak a hatalom fegyverháza, mig a fej - delmi palota legfeljebb kincs- és ritkaságtár. Sennoné szerencsés időben jött esdekelni férjéért, mert az előtermek aránylag néptelenek voltak, mi­vel a hivatalos foglalkozások reggeli órái még alig töl­lek el, s e mellett köztudomású volt, hogy a gróf -— a mustrák rendes ideje bekövetkezvén — hadi szem­lél fog tartani a fehérmegyei nemesség zászlóalján. E viszonyokkal ismeretesek tehát máskorra halasz­tották tisztelgésöket, s nem segíthették a fiatal apró- dókat merész kandisággal zavarba hozni egy ném- bert, ki a nagyvilágból régóta elvonulván, minden '•'zcmtelen tekintet élét inkább érezte arczán. De hagyjuk az aggódó nőt magára, s lepjük meg 1 háztulajdonosi dolgozó-kabinetében egy órával a szépp vendég érkezése előtt. '■H Báthori Boldizsárnak külföldi komornyikja majd mindent meg tőn már, hogy a deli grófja mai meg­jelenése a többi lovagokat árnyékba helyezze, és a hölgyvilágot elragadja. Mennyire kelle e buzgó férfiúnak szomorkodni, midőn a fürge kis titkár belépőit, iratokat szakított fel, hírekről beszélt, utasításokat kért, tanakodott, s végre odavitte a dolgot, hogy a hibátlan öltözetű gróf karszékbe veié magát, ásítások közt ujjaival dicsőn rendezett hajfürtéin dúlt, majd meg ottomanra lieve- redék, s gyakran behunyt szemei vagy a mély figye­lemmel, vagy egy álmacskával látszottak kaczérkod- ni. Mennyire sebzé e bősz jelenet a lelkiismeretes ko­mornyik szivét, azt nyájas olvasóim, voltakép mi becs­vágyó emberek tudjuk fölfogni, kik már rég meg­győződtünk, hogy a füstbe oszlott remények, midőn hiúságunkkal nőttek össze, igen egyaránt hatnak ke helyünkre, habár czéljok ezer bomlott agy, vagy pe­dig csak néhány fürt rendbehozása volt. Xe bámuljunk tehát a hires csüggedésen, mely emberünk arczán mutatkozott, s melynek mása az öl­töztetés krónikájában ritkán kerüli elő, midőn a gróf ezt monda: barátom, távozhatol! Es e szerint a fényes hadi szemle, s legnagyobb zavar a tábornok köntösén! Megfoghatatlan: gondola a komornyik, s mi is elámulnánk, ha nem olvastuk volna több egykori Írókból, hogy épen ily szeszélykék tevék érdekessé Boldizsár grófot, mint hajdan Alcibiadest. — Santissima madre! szóla titkárjához, türelmét vesztve a gróf, te megakarsz ölni halomra gyűlt pa­pírjaiddal. Oh! e len lafogyasztó kor! ősöm, Athaulf, a góth király, ha szerét teheté, fölgyujtott minden levéltárt. Tán sejditette a jámbor úr, hogy a hetük fogják lomhává tenni egyik unokájának vérét. Agyam elkábult, van e még sok olvasni valód? — A hivatalos ügyekben, nagysád kiadta már rendeletéit. Ma.jláthék követelései Fogaras földhöz jogtudósainknak véleményezésére átirandók. — Teg­nap Prépostvári úrtól Magyarországból levél jött. —- Olvastad? —- Végigtekintém. Tartalma igen érdekes. Közöld hát rövid kivonatát. — Vádak, nagysád modora ellen, s csak egészben mulatságosak. — Hadd ki belőlök legalább a latin idézéseket. Úgy nem sok marad, mi értelemmel bírjon. — Szent béketürés! Fogadnék, hogy öcsém Is ba sonló leczkét kapott. A jótakaró ur, mind kettőnk megtérítését reméli... alapmondások által. Olvasd. A titkár Préposlvári intéseihez fog. Boldizsár gróf eleinte figyel, de midőn látni kezdi, hogy a tekinté­lyes férfi irata a pedant előadásból kibontakozván, mély, és megható, ,,fél ész elég reá, rnormogá, s figyel­mem másik részét egy régi viszonj* vonaglásaira for­díthatom“. — Ezzel aranyos szegélyű levélkét szakí­tott föl, mely asztalán hevert, s összekuszált betűi ál­lal nő kezet gyanítana. • ..Szegény Gesztiné! még ko­rán reggel küldé, s feledtem“. TITKÁR {olvas): nem kell végsőre vinni a szen­vedélyeket. A szerencse álnok, a gőgöt bukás követi, BÁTHORI (magában szinte olvas): Férjem gya­nakodik. Rettegek minden tekintetétől. Ha fölfedezné szenvedélyemet; vagy ha te azt kijátszanád! — Bizo nyos volna egyik esetben halálom .. . S mit érne má­sikban az élet! TITKÁR (olvas): Változtassa meg ön viszonyait Zsigmond fejdelemhez. Hódoljon az ő személyében azon tekintélynek, mely által vezeti a gondviselés a népek sorsát. A fölkentek körül villámaival őrködik az ég. BÁTHORI (olvas): Maradj állandó. Bűnben is létezhetik neme a nagyszerűségnek, mig a könnyelmű változékonyságot megvetéssel kiséri a világ (ásít s ki­ejti a levelet kezéből)... -Éli! Gesztiné tulságig érzel­mes . . . három nap óta. TITKÁR (olvas): Távoztassa el honától azt a szerencsétlenséget, hogy vagy légióvágíasabb gyerme­kének sorsát minden perezben rettegje; vagy pedig szüntelenül aggódni kénytelenittessék a rend, fegye­lem, s közszellem végsiilyedésén. — A lovagiasságra vonatkozó dorgálás, szóla Bol­dizsár gróf ülőhelyéről fölemelkedve, eszembe juttatja Sennot. Átadtad-e Márkházvnak rendeletemet szaba­don bocsátása iránt? — Rég nagyságos ur. — S ő még is bilincsben hever? — Igen, mert nagysád tiltja a népdemonstrátiók- ba vegyülésemet. — Figyelmeztesd szómmal Márkházyt köteles­ségére, mondá sötét arczczal a gróf. Ha Gyulait, ki mostanig cselszövénvektől távol tartotta magát, nem kímélném, már rég szobát cserélt volna a palotaőr a bástyarabbal. {anlin&ioj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents