Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-16 / 63. szám
ELLENZÉK J93S in A re lug It. «mmm A költö és a sorsharag Előszói' pap volt. Kicsapták. Kiment ht\a ta Ínoknak. leépítették. Aztán behá/asodot ,-gv füszorkereskedésbe. Az üzlet t sodl»«* ment és'vele együtt a házasság is. Ekkor eszébe jutott apai jussa, parlagon heverő kis darab földccske és hazament a bdujaba parasztnak. ,. Ásott, kapált, vetett, hajnaltól keso estig. Igavonó barom, napszámos és gazda volt egyszemélyben és ősszel, amikor betakarította .x kis krumplicskát és a kevéske malet, ><>- dogan lélegzett fel. Most hát a télen szabad. Sem az Íróasztal robotja nem köti, sem üzleti gondok, sem a szántás-vetés fáradalmai. Pihenhet és irhát. Igen. irhát! Az ő alma, az ő elhivatottsága — költő lesz — végre beteljesülhet. De nemcsak verseket fog írni, mint eddig, hanem egy komoly színdarabot, amely dicsőséggel fogja nevét bearanyozni s mellékesen pénzt hoz a konyhára. így tervezgetett a krumpli és inálés ebédek, vacsorák közben, de jaj, a sorsliarag keresztül húzott mindent. A földecskét egy napon elárverezték az évek óta felgyűli adóba, kamrájából pedig valamelyik éhes lalusi eg> éjjel mind elhordta a krumplit és a máiét. Nem zúgolódott. Hisz Isten szolgája volt valamikor. És amikor az öreg sirásó társnak liivla maga mellé, örömmel kapott rajta, és éldegélt a halottakból. Közben irt, irt rendületlenül és hamarosan el is készült a színdarab. Most pedig gondosan elzárom, igy okoskodott és tógámhoz verek minden fillért. Ha Pestre nem is, de Clujra csak eljutok valahogy, személyesen akarom átadni az igazgatónak ... és gyűjtötte a pénzt. És most, mintha csak javára billent vön a mérleg, nyakra-főre haltak az emberek a faluban. Szép, rigmusos búcsúztatóinak nagy keletje, lett és a sirásás —• felibe igaz — szintén jövedelmezett. És nemsokára együtt volt a 360 lei, az útiköltség ára Ciliiig. De a hiúság ördöge belebujt hősünkbe. Egy pár cipőt is csináltatott. Az is meglett. Egy kalap is kéne. Az is meglett. Az utazás napját is kitűzte végre. És dobogó szivvel nyitotta ki a fiókot, hogy a hónapok óta gondosan elzárt darabot mégegv- szer átolvassa, mielőtt útnak eredne vele. Kétségbeesetten tántorodott hátra. A fiókban a szépen összekötözött kézirat- csomó helyett, immár porrá rágott papiig foszlányok hevertek. Alapos munkát végezlek az egerek. Szegény szerző hiába őrjöngött, üvöltözött, azzal már nem segített a dolgon. A darabot és vele a dicsőséget, az anyagi jólétet megették az egerek. Tehát bosszút kell rajtuk állni, a világ összes egerein. És a bosszúvágytól sarkalva megkonstruált egy igen elmés, eredeti egérfogót. Mind kiirtotta velük a dicsőség-gyilkos egereit. Bosz- szuvágytól lihegve éjjel-nappal egérfogókat készített és vitte faluról-falura, egyik vásárból a másikba őket. Olyan kelendősége volt. hogy kénytelen volt megnagyobbítani egér- lögó-készitő üzemét. Segédet vett maga mellé. Ma már három segédje van, szabadalma, bent lakik a városban és nem ir többé verseket. A szindarab írástól is irtózik, annyira, hogy még a színházba sem megy solia. Ellenben. van egy tucat uj cipője, jólszabott ruhái, minden nap bárom fogásos ebédje, kényelmes lakása. F.rln. MEGJELENT I ZILAHY LAJOS KÉT SZÍNMŰ TŰZMADÁR A TIZENKETTEDIK ÓRA Ára. 79 les* Kapható az Elienzéh könyv- osíláSycbais, Cl aj, Piaţa Unirii Mo. 9. ATHENAEUM. Halálos Ítélet öt perc alatt, világrekord Az elitéit megnyugodva hagyta el a tárgyalási termet HONIDON, március. A század legérdekesebb bűn perének tárgyalását most tartották meg Londonban. A vádlott egy Robert Rend nevű fiatal mérnök s a per lebonyolításának gyorsasága páratlanul áll a bűnügyek történetében. Bend kihallgatása mindössze három percig tartott. az esküdtek két perc alatt hozták meg verdiktjüket és Robert Bend öl perc leforgása alatt, anélkül, hogy egyetlen arc- izma is megrándult volna, tudomásul vette, hogy gyilkosság büntette miatt külél- áltuli halálra Ítélték. A fiatal mérnöknek pályája kezdetén nagy jövőt jósoltak. Nagy ambíciók fűtötték és tanulmányainak befejezésekor egy igen érdekes találmányával lepte meg a szakköröket. amelynek révén az. egyik nagy angol bánya vezető főmérnöke lett. Így látszott, hogy a fiatal mérnök mindenben a sors kegyeltje... Egy este az egyik külvárosi panoptikum mellett ment el és ez az útja pecsételte meg sorsát is. A panoptikum bejárata előtt a kikeltő dicsérti? a látnivalók sokaságát és változatosságát. A fiatal mérnök is megváltotta jegyét. Bent a panoptikumban a gyilkosok és rablók élethii ligu rái között látható soll az európai öltözködés fejlődésének története is. A modellek a régmúlt idők ruháit viselték. Az egyik viasz- baba előtt, amely a viktoriánus idők divatja szerint volt felöltöztetve, a fiatal mérnök érdeklődéssel állt meg. A haha mágneses erővel kötötte le a mérnök tekintetét és ugv látszik hosszú időn keresztül nézte az élettelen viaszfigurát, mert egy- csengő leány- hang szólította meg: ..Kérem — mondta a leány — hagyja el a termet, záróra van!“ A mérnök nagy meglepetéssel nézett a leányra, aki a kiállított baba hasonmása volt. ..Az apám készítette a viaszfigurát szólt a leány — én ültem neki modellt“. E találkozás utáni ötödik héten Robert Bend mérnök oltárhoz vezette Ruth Matteusf, a panoptikum tulajdonosának feltűnően szép leányát. A házasság azonban kezdettől fogva boldogtalan volt. A szép íRutli ugyanis iiiorfinLsta volt és mindent elkövetett, hogy férjét is a méreg élvezetére esáhilsa. Rend küzdött ellene és ez az idegölő küzdelem lelj esen elvonta munkájától. Állását elvesztette és nagy nyomorba került. Végre az. egyik nagy áruházban álláshoz jutott és hogy feleségének szenvedélyét kielégíthesse, mindent elkövetett, hogy ezt az. alantas foglalkozását is jól teljesíthesse. Az. áruházban azonban nem voltak vele megelégedve és rövidesen elbocsátották A nyomor teljes erővel jelentkezett és a tehetséges fiutal mérnök kénytelen voll kubikusmiinkákat végezni. Amikor a nehéz, és fárasztó munkából hazaiért. feleségét egy férfi társaságában találta, félreérthetetlen körülmények között. Bend, aki halálosan szerette feleségét, ezt a ballépését is megliocsátóttá. De Ruth tovább is csalta férjét és erre a mérnök elhatározta, hogy végez a hűtlen asszonynyal. Tettét akkor követte el, amikor az asszony aludt: borotvával átvágta imádott feleségének a nyakát. \ gyilkosság után azonnal jelentkezett a rendőrségen és kérte, hogy tartóztassák le. Az elmeorvosok teljesen beszámilhatónak tartották. Bend egyetlen kívánsága az volt, hogy minél előbb végezzék ki. A tárgyaláson megindító szavakkal kérte az esküdteket, hogy ítéljék halálra, mert nem birja tovább ezt a rettenetes és lealázó életet. Az esküdtek két perces tanácskozás után ezt a szokatlan kérést teljesítették is. Az ötperces tárgyalás alatt, amely az angol és a világ igazságszolgáltatási krónikájában egyedül áll, meghozták az ítéletet és a fiatal mérnök megnyugodva hagyta el a tárgyalási termet. c) A fogyaNztópiac a japán ipar számára uz elképzelhető legkedvezőbbnek mondható. A helyzetet pedig még lényegesen kedvi zőbbre javítja a japán állam .szisztematikus épitő és iparfejlesztő munkája Korea és újabban Mandsebukuo gyarmatosítása és a hadiipar még egyre fokozódó beruházásai. d) A közlekedési eszközök és a geográfiai helyzet szintén igen kedveznek az ipar lej lödésének, a nagyvárosokba tömörülő la kosság és a népesség állandó szaporulata pedig leegyszerűsítik a munkáskérdést. E mellett az éghajlati viszonyokról megállapítható, hogy azok az iparosodást egyáltalában nem gátolják. e) A munkások nagy intelligenciája és meghízható munka telj esi (menye felbecsül he teilen előnyt jelentenek Japán számára, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy ez a japán munkás a világ legolcsóbb munkása. Erről, a bérekkel kapcsolatban, még lesz szó. Diamant Izsó. Bűnhődnek a cigányok, akik aranyccütnáiásmesé* iéveí széshámosko'lítik CI.L’J. (Az Ellenzék tudósítójától.-) Az utóbbi napokban a helybeli tábla gyakran foglalkozik huinispénzt és aranyat gyártó cigányok bűnügyeivel. Borcan Mihail és Criuita Eaur Orustic-i cigányok, miután becsületes utón nem tudtak keresethez jutni, ismerőseiknek ajánlatot tettek, hogy ha rendelkezésükre kisebb összegeket liocsátanak, úgy aranyat hajlandók előállítani. A hiszékeny falusi gazdák, miután Borcanék egy alkalommal kisebb mennyiségű, mint saját készítésű aranyat mutattak, kisebb összeget előlegeztek az aranyelőállitáshoz. Borcanék azonban a le- előlegezetf arany szállításával késtek, a gazdák türelmetlenkedni kezdtek. Borcanék újabb előleget kértek, úgy hogy a leelőlegezett pénzek összege a 85.000 lejt megközelítette. A gazdák kifogyva türelmükből, fenyegetően léptek fel az aranycsinálókkal szemben. Borcanék újabb haladékot kértek. A terminus lejártával a gazdák bűnvádi feljelentést adtak be Borcanék ellen. Elsőfokon az Alba-Iulia-i törvényszék Borcan Mihailt öt évi és Faur Crucitat három évi börtönre Ítélte. Az elitéltek büntetésük leszállításáért a helybeli táblához felebbeztek. Az Ítélőtábla Borcan büntetését három évre, a Faur Crucitáét pedig másfélévi börtönre szállította le. Az elitéltek az Ítélet ellen a sem- mitőszékhez folyamodtak. A semmitőszék utasította a helybeli táblát az ügy ismételt letárgyalására. A tegnap megtartott tárgyaláson dr. Munteann védő kérte a büntetés mérséklését. A tábla Borcan büntetését két és félévi, Faur Grucitáét másfélévi börtön- büntetésre szállította le. Úgy az elitéltek, mint az ügyész az Ítéletben megnyugodtak. Az ítélet jogerős. J ‘ PÁN D0MPWG Értetlenül áll a nyugat a japán munlfás munkakedve és az értelmiségi elem tanulékonysága előtt (IV. közieméiig.) A telephelytényezők közül meg kell még említenünk: 4. a közlekedési lehetőségeket: Japán vasúti hálózata a vasipar fejlődésével nemcsak lépést tartott, hanem úgyszólván emennek diktálta a tempót. Mivel a vasútépítésre vonatkozó pontos adatok nem állanak rendelkezésünkre, megemlítjük, hogy a japán nyersacéltermelés 1921-ben 832.430 tonnára és 1933-ban 3,047.000 tonnára rúgott. De még ennél is nagyobb szerepet játszik Japán gazdasági életében a hajózás, mert szinte minden nagyobb japán város vizi utón közelíthető meg. Ma-holnap pedig (és ez nem puszta frázis) mind a Japán tenger, mind a Sárga tenger ,,beltengere“ lesz a japán birodalomnak, ama nacionalista elvek alapján, amelyek Doemming könyvéből felénk hangzanak, amikor a „kínaiak provokáló arroganciájáról és a pacifizmus és liberalizmus baccillizmusairól“ beszél, mint amelyek csak lerülethóditásokkal reparál- batók ki. 5. A nagy városokban tömörülő lakosság kétszeresen is fontos az ipari fejlődés számára. Tömöríti a fogyasztókat, akik mint városi lakosok különben is nagyobb igényűek a falusi lakosságnál; amellett a város középületeivel, közintézményeivel stb. közismerten nagyfogyasztó számba megy és mágneses erővel vonzza magához az ipart; az iparnak az ipar is nagy fogyasztója és igy a nagyváros forgalma sokszor az iparnak akkumulációját is jelenti és viszont. De a nagyvárosok egy további fontos szerepe sem éppen megvetendő az iparosítás szempontjából. A japán lakosság évi kb. 1 milliós szaporulatával továbbra is egyre duzzasztja a városokat és szolgáltatja azt a munkás tartaléksereget, amely az ipari fejlődés előfeltétele, mini azt Anglia példája az iparosodás első stádiumában is mutatta. Az 1933 október 1-i adatok alanián Japán 33 városának volt 100.000-nél több lakosa s ezek közül hat városának 500.000-nél több a lakossága. (Tokio 5.480.000. Osaka 2 millió 600.000, Kioto 1,200.000, Nagova 1 millió, Köbé 830.000 és Yokohama 680.000. A telephelyiénvezők közé tartozna a inunkáskérdés is (amelyre a dumpingről szólva vissza fogunk térni). Annyit azonban már most is megjegyezhetünk, hogy a japán in- tellektuelek appercipiáló képessége és r nagy munkástömegek munkakedve és tanulékonysága a kulturállamok pszichológusainak, gazdasági szakembereinek és szociológusainak egyformán nagy rejtély és szinte megmagyarázhatatlan problémája marad. Ezt sem a kiaknázatlan nagy népi energiákkal nem lehet magyarázni (abban bővelkedik Oroszország és Törökország is), sem a régi kultúrával (amelyet sem Kínától, sem Egyiptomtól, vagy Görögországtól nem lehet megtudni), sem az éghajlati viszonyokkal (amely ha Tokiót vesszük alapul, szintén nem privilégiuma Japánnak), sem a fajjal, sem a felekezeltel, sem a sokat emlegetett „családi tradícióval“, hanem mindezeknek egy szerencsés keverékével, amelyben bizonyára még más adottságok is benfoglal- tatnak. Csak éppen a Corazza és Doemming által hangoztatott eszméknek nem lehetett sok közük e rátermettség kifejlődésében. összefoglalva a telephelytényezőkről megállapítottakat, aszerint, hogy a japán iparosodásnak kedveztek-e vagy sem, a következőket szögezhetjük le: a) A nyersanyag hiány nem kedvez a japán ipari fejlődésnek, de nem gátolja kü- lönüsképen. Németország is mindenkor nagy importra szorult és Anglia sem volt kedvezőbb helyzetben, de mindkét állam vasban és szénben való gazdagsága óriási előnyöket hozott nekik; viszont az Egyesült-Államok válságba került és valamennyi ipari ország között szinte a legnehezebben képes abból kilábolni mindamellett, vagy talán éppen azért, hogy nyersanyag tekintetében páratlanul kedvező helyzetben van. Nyilvánvaló, hogy válság idejében a nyersanyaghiány nem hátrányos az ipar fejlődésére. b) Az energiaforrások nem a legkedvezőbbek a japán ipar számára, de nem tekinthetők gátlóknak; annyiban talán kedvezőknek is mondhatók, hogy egyenesen a villanyoserők alapos kihasználásához, a legI ideálisabb energiaforrás nagy elterjedettséi géhez vezettek. Bolti ár egytizedéérl Bolti ár egyötödéért Gazdasági szakkönyvek 1 hónapon keresztül f Régi 0 2 Ír BALLENEGGER: Tala jm Ívelés — 66 14 BERNÁTSKY: Gyümölcskertészet — 132 33 — Növénykórtan — — — — — 112 20 — Mezőgazdaság alapelvei — — — 66 14 — Veteményes kert —1 — — — 132 27 — Baromfitenyésztés — — — — 138 33 BITTERA: Kender és len — — — 99 14 — Kukorica termesztése — — — 66 24 >— Műtrágyák — — — — — 132 24 — Szerves trágyák — — •— — — 60 14 — Répatermesztés — — — — io? 24 ÖUCHTA: Gyümölcsfélék konzerválása — — — — — — — 132 20 DORNER: Burgonyatermesztés — — 132 20 — Kereskedelemi trágyák — — — 264 5° — Rét- és legelőmüvelés — — — 330 66. — Sertéstenyésztés — — — — — 396 99 ÉLTETŐ: Sajt- és vajgyártás — — 132 27 EREKY: Zö'dtakarmánvmalom---66 10 FEHÉR: Takarmánynövények — — 66 10 GRATZ: Kisgazda fejsőtehene — GUOTH: Pata és csülök ápolása — 11S 27 — 158 33 GYÁRFÁS: Szántóföld kezelése — 66 14 HAUSER: Vetés és növényápolás Háztartási könyvtár: Kenyérsütés — 99 17 — 33 7 — Éléskamra — — — — — — 33 7 ILLÉS: Cirok, köles, mák termesztése 60 14 — Nyúl és kecske-tenyésztés — — 13z 27 ILOSVAI: A kutya----------------------— 165 50 MOCSI: Lótenyésztés — — —• — 85 I? OSZTROVSZKY: Szőlő és must ►—1 165 2? PAPP: Gabonafélék — — — — 46 7 PETTENKOFFER: A bor készitése és kezelése — — — — — 211 99 PRAVK: Kisbirtok helyes berendezése 105 20 SZEMERE: Háztartási konzervkészités 105 20 WESTSIK: Okszerű növénytermelés 198 33 Ami raktárról kifogy és utánrendeljük a kiadótól, ott fenti árakhoz könyvenkint 3—5 lej külföldi portó számítandó. Most vegyen az „Elienzéh" könvvosztályábui, Cluj, Plata Unirii. — Vidékre a rendelések be érkeztének sorrendjében azonnal expediálunk Kérje a teljes könyvjegyzékünket.
