Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-15 / 62. szám
BLLBNZBK 19 3 6 tűire I um 16. Perceken múlik sokszor a jövendő. Hát ha ez a perc Hoz önnek szciencsét, amikor e^y sorsjegyet vesz a BANCA ILIESCU A. CLUJ-nál. A JAPÁN DONI PING Semmi akadályt és gazdasági megfontolást nem ismer a Siáiüorus politika japánban A hadiipar fejjflesztfése más vonalon is elöreviui a termelési (III. közlemény.) * Égszínkék riport Égszínkék riport, avagy beszámoló arról, hogy Erdélyben mennyivel kékebb az eg. mint Pesten. Sem tudom, hogy más is észrevett e-e ezt már. Akikkel én beszéltem, azok nem vették észre, síit nagy a gyanúm, hogy tahin mosolyogtak is rajtam egy kiesit s lilákban szentimentálisnak tartottal. Pedig az ég Erdélyben csakugyan sokkal kékebb. Sem tudom, hogy bor kezdődik az égnék e- az erősebb kéksége. Lehet, hogy a Királyhágó felett tűnik fel először, aminthogy valószínűleg. mint természeti tünemény, összefüggésben van a hegyekkel. Szeret nem, ha ezt valaki megmagyarázná nekem. Eri csak szubjektív élményeimről számolhatok be s csak" olyan érvekkel hozakodhatom elő. mini egy csapol hófehér galamb. Pesten s Pest- körhyéken ugyanis, ha egy csapol hófehér galamb felrepül az égre. az ember a szárnyak csapkodására lesz figyelmes, a kép mozgásbeli bájára, kardán agy jelennek meg i zek a galambok, mint vakítóan fehér villanások az ég tündöklőén kék vásznán. Nem tudom eléggé kifejezni az örömömet, hogy visszakaptam az eget. Valamikor teljesen hozzátartozott az életemhez, mint a Hasadok festői díszletére rátüző, folyton változó fényhatások. Azután elkerültem Pestre y egţf napon azon vettem magam észre, hogy minden napjaim örömeiből teljesen hiányzik az cg. Hajnal, reggel, dél. alkony színek helyett egyszerű napszakokká zsugorodlak ösz- sze. Életem veszteséglistájára könyveltem el ‘ a tényt, azzal a szomorú megállapítással, hogy felnőtt leltem én is, az ég helyetI a főidet figyelő, kötelességtudó felnőtt. Csak az volt érdekes, hogy Pesteegyszerűen rá sem tudtam nézni az égre. Irtóztam tőle. Mások a tömegei nem bírják, a bérházak komorsága szőrit ja el őket, vagy az állandó zaj bolygat fel bennük egy szomorú, menekülésre késztető, lehangoló idegességet. En mindezt szeretem. De az ég, vérszegény halványságával. mindig eszembe.juttatta, hogy milyen messze, milyen állandó-messze kerültem el hazulról. Néha felötlött bennem, hogy Erdélyben kékebb az ég. .! Pesten élő erdélyiek azonban nem igazollak engem. Pedig most már tudom, hogy az a mclegfényü emlék, mely fel-feltűnik bennük a pesti élei adagokra szabóit életmód ja köze pel te, a diadalmasan fénylő erdélyi égbolttól olyan sugárzó. Ez az öröm nem ért azonnal, hogy megérkeztem. Pár napig lehangoltam tengődtem. Szigorú igyekeztem lenni. Ha az ember, futó megszakításokkal ide s tova hét éve van hazulról távol, eleinte úgy érzi magát, mint rgg mogorva ellc'nőr. .1 lelkében sok-sok kedves képei őriz s most meg kell bizonyosodnia, hogy az emlék, melyet életének első tizenkilenc évéről büszkén s boldogan alkotott, megfelel-e a valóságnak. Aztán az első pár nap minden derűre reácáfol. Esik az eső, sár van. a lányok, akikkel iskolába járt. javarészt nem mentek még férjhez. De kisüt a nap s mindjárt más benyomásokra teszünk fogékonyak. Az ég mosolyog, a Főtér mosolyog s az emberek is mind-mind mosolyogva köszönnek. Vájjon miért?-\ki hazajött s akivel olyan meainditő és bgldogitó szeretettel beszél mindenki, mintha a gyermeke, vagy az édes huna lenne, ráiőtt, hogy miért szerelik öl az emberek. Nénik és bácsik még most is a járni-tanuló, fehér pi- kéruhás Weress Kicsit tátjáié benne, aznz tulajdonképen a saját ifjúságukat s körülötte, mint napfényes háttéri, a Bánya-fürdőre, s a ligetre veröfényezö napfényt, az utolsó békeévek nyugodt. jómódú, szép veröfénvét . . Iskolatársai is saját magukat pillantják meg ö szemeben, a Neveidé s a Templomudvar mélázó, friss, tavaszi reggeleit, S oly jó ing iúrni-kelni, mini letűnt szebb évek élő emlékeztetője. . . . Néhai Gyarmatiig Zsigámé, a melegszívű ifjúsági Írónő irta egyszer, hogy a szivébe beié szakadt a kék erdélyi ég egy darabkája s n~ért az ö szivében nem lehet soha sötc-t. Kislány koromban nagyon tetszett nekem ez a kép s még nem 1 adtam akkor, hogy p- az én életemre is örökre igazzá válik egy- \ szer ... Sz. Weress Jolán. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa. 3. A fogyasztó piac szempontjából meg kell állapítanunk, hogy Japán elsősorban egy 64.5 milliónyi sajál lakosságra tainasz kodhatik, amely társadalmi osztályainak la go/.ottsága szerint ugyan erősebben divergál, mint példáid az Egyesült-Államok-beli, de egyébként erősen uniformizált és igy a tömegtermelésre s a szériás termelésre ki valóan alkalmas. Hozzá vehetjük még gyár matatnak 20 milliónyi és Mandschnkuo 30 milliónyi lakosságát és igy 123.5 milliónyi fogyaszt«'»jóval olyan, szili- j le verseny nélkül álló piacra alapozhatja i termelését, amely felett Anglian kivid egyetlen állam sem rendelkezik. Lakosainak száma évente kb. 1 millióval emelkedik, ami egy fejlődésben lévő ipar számára szintén igen erős aklivumszámba megy. Mivel Japán őstermelésének csak kh. 10 százalékát exportálja, a belföldi piac az, ] amire a japán termelés elsősorban támasz.- kodik és ami számára egy háborítatlan »s ! szinte teljesen zavartalan bázist biztosit, j Ennyiben Japán összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben van, mint példáid Németország, amely ipari termelésének olykor 30 százalékát és még többet is kénytelen volt belföldön elhelyezni, vagy Nagybritannia, amelynek impériumában Kanada. Délafrika. Ausztrália, sőt India is az iparosodás terére léptek, olyannyira, hogy az indiai nyersvas nem egyszer konkurálta le anyaországát magában Angliában is: az Egyesült-Államok az utolsó években össztermelésének ugyan csak 7 százalékát exportálta, de ennek nagyobb részét nyerstermékei képezték, amely exportja a már említett okoknál fogva a jelenlegi nyersanyagválság közepette sokkal súlyosabb hátrányt jelenteit számára, mint Japánnak az említett 10 százaléknyi export elhelyezése. Igénytelen a belső fogyasztó tömeg Japán belső piacának van azonban még egy jellegzetessége, amelyet e piac megítélésénél nem. hagyhatunk figyelmen kivid. Ha ezt a piacot fogyasztási áruk (Konsum- Güter) és termelési áruk (Produktions- Güter) szerint osztjuk csoportokra, úgy azt tapasztaljuk, hogy a japán nép. igénytelensége folytán csak a nagy tömegekben gyártott olcsó és silányabb minőségű árukat vásárolja, amire más export-államok nem is igen rendezkednek be, nem is szólva arról, hogy az ilyen olcsó cikkek a nagy fuvart alig bírnák el. Anglia például nem vásárolja az indiai gyapotot, mert az minőségileg nem felel meg vásárlói felfokozott igényeinek, inkább az egyiptomi és az Egyesült-Államokbeli gyapotot dolgozza fel, inig Japán éppen az indiai gyapotot részesíti, olcsóbb voltánál fogva, előnyben. így megértjük a korábban idézett mondást is, hogy Japán az árakat ,,a kínai kuli életszintjéig“ fogja leszorítani. (Másképen áll a helyzet Japánban is a termelési áruk (Produktions-Güter) terén. Japán, amely az indusztrializálási folyamatot a legnagyobb eréllyel űzi, olyan hatalmas és nagyarányú beruházásokat eszközöl, amelyek állandó és nagyarányú foglalkoztatást biztosítanak, a Japán beruházási áruk termelési módszereivel szemben itt mélyreható különbség mutatkozik: a japán gép-, szerszám-, hajó- és vasúti- ipar óriási fejlődésen ment és megy át még ina is, mondhatnék azt a tökély legmagasabb fokára emelte. A célszerűség iránti kitűnő érzékével Japán éles különbséget vont az ipar e két főága között és olcsó árut szállít a gyenge felvevő- képességű tömegfogyasztó és kiváló precíz és értékes munkát, az iparositást és a nemzetvédelmet szolgáló termelő ipar számára. Mindent eltanulni, ami eltanulható Érdekes a japán iparosítási törekvéseket más szempontból összehasonlítani a szovjet rendszerével. A szovjet a külföld kiváló szakembereit hozta országába, hogy abban meghonosítsák az amerikai, angol, illetve a német termelési rendszert. Az ötéves tervvel szemben mutatkozó eltérések és csalódások jórészt abból származtak, hogy az amerikai, angol, illetve német munkamódszereket a muzsik nem a perei piálhatta és azok csak ritkán feleltek meg az orosz szükségleteknek és az oroszok beállítottságának. Ezzel szemben a japán mérnökök és a tu- nulnivágyó ifjak tömegei elárasztották az európai egyetemeket, gyárakat, kongresz- szusokat stb. (a legutolsó berlini világener- giakongresszus résztvevőinek közel 30 százaléka japán volt1, hogy itt megtanulják, amit megtanulni lehetséges és azt otthon saját szükségleteikre alkalmazzák vagy átformálják. Az állam íparpártolása Alaga a japán állam is igen sokat tett iparának a fejlesztése érdekében. Óriási befektetések árán saját kezelésében megindított és tovább fejlesztett egy-egy nagy ipar- vállalatot, példának okáért az állami vasgyárat Yawata-ban. ki). 130 millió yen (akkor kb. 12 milliárd lej) befektetéssel, hogy az a feldolgozó ipart elláthassa féltermény- nyci. Több uj ipart az állam azért létesített saját kezelésében, hogy azokat, amikor a kezdeti nehézségeket legyőzték, átadhassák a magángazdaságnak. A fogyasztópiac szempontjából tekintve, van az államnak még ezen iparpártoló intézkedéseknél is nagyobb szerepe, illetve érdeme. amely a hadiipar szisztematikus kiépítésében és a hadiköltségvetés állandó növelésében jut kifejezésre. Az 1934/5. évi hadügyi költségvetés az előző évivel szemben több mint egy harmadával emelkedett s ezzel leginkább a termelési eszközöket készítő iparokat foglalkoztatta. I. W. Reichert szerint a hadifelszerelési ipart a következő módon dotálták az utolsó években (ez természetesen nern az egész hadügyi költségvetés végösszege, hanem csak a felszerelésre fordított részösszeg). 1931 . . . . 442 millió veD 1932 . • • • 397 1933 . . . . 659 1934 . ... 812 1935 . ... 940 előirányzat. H. W. v. Doemming (nyilván német vezérkari tiszt) „Was will Japan“ cimü könyvének nagy részét annak a törekvésének szenteli. hogy beigazolja Japán jogát ahhoz, hogy flottáját kedve szerint kiépíthesse. (Doemming ur hazabeszél!) És hogy azt Japán tényleg mennyire komolyan óhajtja is megtenni, annak legjobb bizonyítéka, hogy még 1929 december hó 31-én a három legnagyobb tengeri hatalom tonnatartalma a következő arányszámokat mutatta: Nagybritannia 1,332.566 Egyesült-Államok 1,180.470 Japán 768.502 (Ma Japán, amely a washingtoni flottaegyez- rnényt felmondotta, a teljes egyenjogúsághoz ragaszkodik. A tengerészeti költségvetés ma már a 600 millió yen felé jár. és nyilván itt sem fog megállni. Kardon szerzett kultúra Ez az a pont, ahol Japán Németország irigységét felkelti, ahol most a mester tanítványához ment iskolába és amelyben a háborús, hóditó, <le mindig védelmi politikának nevezett felkészülődés semmi akadályt és gazdasági megfontolást nem ismer és semmi árat nem sajnál, mert utóbb beigazolhatja, hogy iparát ezzel segítette át a krízisen és végeredményben hazájának is használ, ha számítása azon a ponton tényleg beválik. Nem csoda, ha a másik mü, amely ma Németországban Japánról megjelent: Gorazza: „Wunder des Schwertes“ sem egyéb, mint egy elóga Japánnak kardon szerzett kultúrájáról, becsületéről és gazdagságáról, Diamant Izsó. AZ IGAZSÁGÉRT, — Az a szemtelen alak azt mondta nekem, hogy gazember vagyok és szélhámosnak nevezett. Meg fogok vele verekedni. — Nagyon helyes. Nem ön lesz az első, aki elvérzik az igazságért. mnmnmmnnmmnHnnmmnmmrc UJKÖNYVEK 9 FäLLAÜiS február—mărci isi újdonságai CECILY mindent elintéz!.*. Irta: Ethel Hueston. Fordította: Vándor Iván. Modern fiatal leány üde, bájos alakja ra gadja meg mindjárt a regény legelső lapjain az olvasó figyelmét. Amióta édesanyja meg halt, Cicelyt (*gyik nagynénje vette magához s a leány csak tízévi távoliét után tér vissza ismét Hill Citybe, az arany, a cowboyok és indiánok romantikus hazájában, ahol beteg édesapja és vad csikóként nevelődött két ki- mostohahuga várja. Édesanyjukat ők is rnái korán elvesztették s a roskadozó házban az öreg cseléden kivül senki sincs, aki törődött volna velük. Édesapjuk aranykutatásai fölemésztették a t:suládi vagyon utolsó maradványait is s a bekövetkezett gazdasági válság hullámai már-már rnindannyiukat elmerülés sei fenyegetik. Cicelynek azonban mind erről sejtelme sem volt idáig. Élte a nagyvárosi fiatal leányok gondtalan életét s most egyszerre min den gond és felelősség őrá nehezedik. Lel- kiisrneretíurdalásokat is érez, amiért a hazulról kapott szűkszavú levelekből nem érezte ki édesapja aggodalmas idegállapotát és az elhagyott otthon körül zajló gondok hul- j lámáit. Most mindenki őbele kapaszkodik. . mind tőle várják sorsuk jobbrafordulását a farmon . . . „Cicely majd mindent elintéz!...“ — mondogatják és a fiatal leány keserűen érzi, hogy az előkelő intézetekben semmi olyan dologra nem tanították, aminek itt hasznát tudná venni. A szive azonban tele van mélységes szeretettel és természetes eszének gyors felfogó képességével, Cicely egyszeriben a helyzet magaslatára emelkedik. Az elhanyagolt otthont rendbe szedve, gazdasági vállalkozásokba kezd. nyaralókat erődít a gyönyörű vidékre és hihetetlen leleménnyel ragadja meg a pénzszerzésnek minden alkalmát. Segítségére vannak ebben húgai is, akiket sikerül megszeliditenie s akiknek eleven természete mulatságosnál mulatságosabb kalandokkal ízesíti a Hill Cityben meginduló pezsgő életet. A cowboy-élet megragadó, vad színei fokozzák a Cicely körül szövődő romantikus szerelem feszültségét s amikor egy váratlan fordulattal az édesapja is végleg kigyógyul rögeszméiből, most már teljessé válik Cicely diadalmas boldogsága a pusztulásból újraépített romokon. A regény címe igy fedi a tartalmát: Cicely valóban mindent elintézett... Ennek a megkapóan bájos, nyilteszü, modern fiatal leánynak regényét minden mai leánynak el kellene olvasnia. A kötet a Palladia Félpengős Regényeinek sorozatában jelent meg, Vándor Iván színes és eleven fordításában. HA AZT IS BE LEHETNE CSAPNI! — Doktor ur, mondja meg nekem, legyen szives, hogy hol van a lépem. — Körülbelül ott, ahol a zsebóráját tartja. — A zálogházban? Egyíized-egyötöd áron technika - m&hematiha körébe vágó szakkönyvek BAGOSSY: Elektromos gépek — — — 27 lei BALASSA: Cséplőg pék kezelése — — 50 lei BALOGH: Gázgépek — — — — — — 14 lei BEKE: D terminánsok — — — — — 40 1 i FASCHING Uj geodézia-----------------66 lei GÖNDÖR- Gyors.ut .su b nz nmotorok f6 lei HALÁSZ: Mi a villám sság? — — — 5 lei HINSONKAV1P: Mäsza! i mechanika — 27 lei H0„LERUNG: A mesterséges hűtés — 27 lei JAI SOViCZÁY: Gázmotorok-------------80 1 i — Gőzturbinák -------— —-------------33 lei — Jármű motorok — —-------- — 33 lei — Viz ur’i ák — — — — — — — — 33 lei JESCH: Váltakozó árunu m torok — 27 lei — V llanms g.pkezelők 1 öiyve I—1L 47 lei JORDÁN: Mat ematikai stat sJika — 47 lei JUNG: Fémteehnolőgia------— — — 40 lei KELLNER—PÖSCHL: Elektrotechnika I—III. —----------------------------------60 lei MIHÁLY Motorkerékpár —------------83 lei MIHALIK: Texlilanyagisme------— -—33 lei NASZÁLYÉ Stab 1 gőzgépek —--------40 lei NEMÉNVI: Vasbeton-------------------------53 lei PAINLE^ É: Avi; tika--------------- — — 33 lei POGÁNY: El ktromágnes tér------— 99 lei SÁVOLY: Gázmozdony — — — — — 33 lei fcÖMEGI: Tüzelőanyagok — — — — 27 lei Az akci) csak április 5-ig tart, később csak rendes bolti úron kaptő. Most vegyen az ELLERZÉK köo^voszí'dffában. Cluj, Piaţa Unirii. — A ra tárról kifogyott példányok utánrendelési pontja künvvenkint 3—5 leL
