Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-02 / 51. szám
4 i: L L I V 7 í. A I 9 .1 5 ni ú r c i ti s 2. \ zsoltár CI UJ. (A* Ellenzék tudósítójától.) unitárius egyház u mull heten újból kiadta egyházi éiiekeskönvvét, mivel az évekkel ezelőtt kiadott énekeskönyv teljesen elfogott. \z egyház a kinyomtatás tekintetében meg egyezett az egyik helybeli nyomdával, amely a hat évvel ezelőtt kiadott énekesküny vben foglalt összes egyházi énekeket kiszedte és a könyv levonatát elküldte a cenzúra hivatalhoz. Az egyház a legnagyobb megrökönyödéssel vette tudomásul, hogy a cenzúra több zsoltár és újabb egyházi ének kinyomtatásai nem engedélyezte, arra való hivatkozással, hogy az énekek államellenes izgatást tartalmaznak. A kicenzurázott énekek között van a EX. zsoltár is, amelyet Szcnczi Molnár Albert fordított mintegy 300 évvel ezelőtt a Iránéin kiadásból. Ez pedig a bibliából Dávid zsoltárai alapján készültek oly módon, hogy Dávid király rimtelen zsoltárait rímekbe szedte Marót francia költő. Szent Dávid zsoltára, amelyből a kicenzurázott ének készült 300 esztendővel ezelőtt, ma is benne van minden közkézen forgó bibliakiadásban és igv hangzik : 6c. Ima a háborús időben. Az éneklő mesternek a susanheduthni, Dávidnak tanító mik tinaja; а. Mikor harcok a mezopotámiai sxerusokHaí és a ezóbai szárasokkal, és visszafordulc Joáb és megverte az Edomirákat a Sóvölgyben, 12 ezerét. 3. Isten elvetettél minket, elszélcsztcttél minket, megharagudtál, hozz vissza minket! 4. Megrendítetted az országot, ketté szakasz- tortái, építsd meg romlásait, mert megindult. 5. A te népeddel nehéz dolgokat láttattál; bódató borral itattál. б. Adtál a téged fedőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. SzeLah! 7. Hogy megszabaduljanak a te kedvel teid: Segíts, jobboddal és hallgass meg minket. S. Az Ö szent helyén mondotta az Isten: örvendezek, kiosztom Síkénak és kimérem .; Szuk- kot-völgyét: 9. Enyém Gilead és enyém Manasse, Efraim, az én fejemnek oltalma: Juda az én törvény- rendelőm. 10. Moáb az én mosdó-medenezém, Edomra verem az én saramat; te Filisztea nékem örülj! i r. Kicsoda vezet engem az erős városba, ki. csoda kisért el Edomig engem? 12. Nem te-e, óh Isten, aki megvetettél minket s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeink• kel? 13. Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló. 14. Istennel győzedeimet nyerünk, s ő tápod, ja el ellenségeinket. V bibliai szövegből nyilván látható, hogy az inkriminált ének, amelyet az unitáriusok már évszázadok óta énekelnek, semmiképen vem tartalmazhat államellenes izgatást. Az összes egyházi énekeskönyvekben vannak c'tiekek, amelyeket árvíz, szárazság, tiiz és egyéb csapások alkalmával szoktak a hívek énekelni. így került be ez a zsoltár is az éuekeskönyvbe, amelyet a háborús időkben szoktak énekelni évszázadok óta. Ha ma nincs is háború, évek múlva bekövetkezhetik. hogy ez a zsoltár is aktuálissá váljék. A 300 evvel ezelőtt elhunyt Szenczi Molnár Albert bizonyára megfordulna a sírjában, ha megtudná, hogy a cenzúra-hivatal őt azzal vádolja, hogy a román állam ellen akart izgatni a LX. zsoltár által anno Bethlen Gábor nagyfejedelem idejében. Solti ár harmadáért-n^<íyedéért csak rövid ideig, alábbi szah- höayvek kerülnek kiárusításra: TECHNIKA. SZAKIRODALO Ardos Frigyes népszerű technológiai é? kézi- ipari S7akkönyvei: Az ékróvás 62 helyett 22 iéj, Batik munkálatok és bőrdomboritás 80 helyett 22 lej, Fab8^'getés9k 62 helveţi 22 1 j, Fafaragások és fémdomboritá3 90 helyett 22 lej, Ké'űgyasségi segédmunkálatok 62 helyett 22 lej, Jalsoviczky Gáza : A tüzgépek, vagyis a folyékony és gáznemti melegtartó anyagokkal hajtott összes belsőégésű motorok szerkezete és kezelése, két 1124 oldal 540 helyett ISO lej, Morva Rezső közismert műszaki kézikönyvei:. Cséplőgépek, 136 oldal, 80 helyett 18 lej. A vas és fé • ek, 173 oldal, 80 hely tt 18 lej, Villamosság a gyakorlatban; I. Villamos csengők szerelése, 62 helyett 14 lej, III. Dinamók szerkezete, 80 helyett 18 le*, Barlai B.da: Tű zeléstan, 380 oldal, 180 helyeit 24 lej, Csia Ignác: Bányaméréstan, 220 oldal, 108 helvett 40 lej, Réz Géza Bányamüveléstan, 385 oldal, 108 helyett 24 lej. A kiárusítás csak február hónapban tart az „Ellenzék“ hönyvoszíályáhan, Cluj, Piaţa Unirii. — Kérje az alkalmi vásár ingyenes jegyzékét. lopás és kommunizmus koholt vâdfâvol fclcnlctte fel vcrseuíjfársáf cau helybeli hádogosmesfer A bíróság elégtételt szolgáltatott a meghurcolt iparosnál«. Ili inteti a rágalmazót CLUJ. (Az Ellenzék tudósi lójától.) Bűnügyi tárgyalás a törvényszék JV. szekciójánál. A lényeg röviden voltaképen csak ennyi: Dániel Gyula helybéli bádogosmeslert a bi lóság hamis vád miatt egy hónapi fogházra és ötezer lej pénzbüntetésre ítélte. Az ügy előzménye azonban már több ennél: érdekes, bonyolult és mindenek fölött szomorúan jellemző a megélhetésért folytatott kíméletlen, ádáz küzdelemre. Az eset ott kezdődik, hogy' Dániel Gyula veszedelmes konkurenciát látott egy Szántai József nevű másik bádogosmester személyében, olyan veAedelineset, hogy csak egy' módon képzelte el az ellene való védekezést: ha sürgősen és lehetőleg menthetetlenül tönkreteszi. Hamarosan kieszelte a tervet is és nyomban hozzálátott annak végrehajtásához. Mintegy másfél évvel ezelőtt, 1933-ban feljelentette iparostársát a rendőrségen, hogy az 200 ezer lej értékű bádogcsatornát lopott a vasúttól. A feljelentésre Szántai Józsefet letartóztatták, majd a rendőrség bűnügyi osztályán lefolytatott vizsgálat után szabadlábra helyezték, mivel pontos alibit igazolt. Bebizonyította, ugyanis, hogy a lopás idején nem is volt az országban, hanem külföldön tartóz- • kodott. Egyszóval minden további eljárást megszüntettek ellene, de az a néhány napos vizsgálat is elég volt arra, hogy a feljelentő Dániel az egész iparosság körében elterjesz- sze bádogostársáról a koholt lopás hírét és rágalmakkal illesse. Miután ez a feljelentése nem hozta meg a kívánt eredményt, újabb feljelentést adott be .Szántai József ellen. Ez már súlyosabb és sokkal veszedelmesebb volt. mini a lopás vádja. Feljelentette ugyanis a sziguiuncáu, hogy' titkos kommunista propagandát üz és szoros kapcsolatot tart fenn baloldali szervezetekkel. A feljelentésre a rendőrség politikai osztálya Szántai ellen lefolytatta a vizsgálatot, majd az. ügy a törvényszék elé került, amely bizonyítékok hiányában felmentette a meghurcolt bádogost. A felmentő ítélet, mivel az. ügyészség nem felebbezett, jogerőssé vált. A súlyos vádak alól teljesen rehabilitált bádogosmester dr. Mayer Sabin ügyvéd utján előbb rágalmazási pert indítóit ellene, majd hamis vádaskodás miatt bűnvádi utón vonta felelősségre feljelentőjét. A járásbíróság a rágalmazás tényét beigazoltnak látta és ezért hatezer lej pénzbüntetésre ítélte Dániel Gyulát, inig a törvényszék a tegnap megtartott tárgyaláson hamis vád miatt egy hónapi ingház és ötezer lej pénzbüntetéssel sújtotta a denitn- eiáns bádogost. A bíróság marasztaló Ítélete után Szántai József polgári utón kártérítési keresetet indii feljelentője ellen, úgy hogy előreláthatólag ennek a bonyolult ügynek a befejezése még messze van. csomagolt árut cserélik ki s erre a célra már előre elkészített csomagjaikat a pult alatt vagy a csomagoló papírnál helyezik el De a fentieken kivid is se szeri, se szám;, azoknak a trükköknek, amelyeket a vásári árusok egy része vevői megkárosítására ki eszelt és állandóan gyakorol. Ha észreve szik, hogy a lassú mozgású falusi keszkenőjében többféle nagyobb pénzegység van akkor az átnyújtott nagyobb pénzdarabot vagy bankópénzt villámgyorsan kisebbre cserélik ki és azzal adják vissza, hogy a vevő tévedésből kisebb pénzt adott át. A jámbor és jóhiszemű falusi pedig „megeszi a kefél ahogy ők mondják, mert egy-kettőre zavarba jön és nincs tisztában, hogy csalóval áll szemben. Így cserélik ki a 1(H) lejest régi kétkoronássai, vagy 20 dinárossal, amelyeknek mérete kevés különbséggel ugyanaz, mint a százlejesé. Megszólítják a fairisit, hogy nlncs-e szüksége aprópénzre. Ha kötélnek áll. ugyanúgy jár, mint a nagy pénzzel fizető vevő: lelopnak a pénzéből, csak az a különbség, hogy ezt a műveletet „locsolásnak“ hívják. A becsapott vevő legtöbbször későre veszi észre, hogy pórul járt. S aki hamarább rájön, az sem jár sokkal jobban, mert vagy kibeszéli magát a csaló a jámbor és gyáva falusi előtt, vagy ha rendőrt hiv, azelőtt sem tud semmit bizonyítani. Még sok mindenről beszélt a vásárok magát megnevezni nem akaró alapos ismerője, aki célravezetőnek egyedül azt tartaná, hogv a nép érdekének védelmében múlhatatlanul szükséges volna a falu népének alapos kioktatása. Plakátok utján, de még inkább a falusi körjegyzőségek, szolgabiróságok és bíróságok utján ki kellene oktatni a fnhi népét az egyes trükkökre és az őt fenyegető álnokságra. A tettenért vásári árust pedig egyszer és mindenkorra megfosztani vásárlátogatási jogától, mert amíg ez meg nem történik, addig minden hiábavaló e vásári hiénák megfékezésére. botrány Rómában Szenzációs vígjáték, „BEN HUR“ rendkívül jól sikerült paródia'a. Főszerepben: EDDIE CANTOR jobb komikusa. Vásári árus leleplezi a falusi vevők becsapásának fortélyait Mind jobban elharapódzik a jámbor falusi nép vásári megkárosítása ■ CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A jobb napokat látott kereskedő, aki ezeket a sorokat nekünk tollba mondta, leszegényedve, kopott ruhában állt meg előttünk. Vásári kereskedő volt s az volna ma is, de — és ezt mélységes undorral mondja — a tisztességes vásári kereskedelem ma már odajutott, hogy nem tud versenyezni a tisztességtelennel. — Valósággal az utonállással vetekedik •— mondja — egyes vásári árusok durva lelkellensége, amivel a jámbor és tudatlan falusi nép hiszékenységével visszaélnek. Nem általánosítok és nem vonom kétségbe azt, hogy akadnak még tiszteletre méltó kivételek is, de a szomorú tény az, hogy a vásári kereskedők körében már régóta ismert „trükkök“ mind inkább terjednek és sajnos semmi sincs, ami a tisztességtelen kereskedelem mind jobban terjedő rákfenéjét ártalmatlanná tegye. A „hilon“ és a „locsolás“ — Ezerféle módon történik a gyanútlan falusi nép megkárosítása — mondta informátorunk — de vegyük csak a leggyakrabban használt trükköket. Első helyen áll a vásári vevő pénzzel való megkárosítása. Ez úgy történik, hogy az árut kiválasztó vevő, amikor hosszas alku és válogatás után a fizetésig jutott el és nagyobb pénzegységet: ötszázast vagy ezer lejes bankjegyet nyújt át a magát kereskedőnek nevező csalónak, az tudatosan egykét huszlejessel kevesebbet ad vissza a vásárlónak. Az persze körülményesen megszámolja a pénzt, rájön a hiányra és azonnal reklamál. A kereskedő visszaveszi a pénzt, újból átszámolja és a vevő nagy örömére elismeri a hiányt, összesepri a pénzt, marokra fogja és a falusi elé öntve, vagy a keszkenőjébe borítva még egyszer megkérdi, hogy mennyi is hiányzott. Amig azonban ez a diskurzus folyik, a vásári csaló, akinek ez már bevált trükkje, úgy adja vissza a felmarkolt pénzt, hogy az alján elegyengetett 1—2 százast tenyerében összeszoritja és visszalopja. A gyanútlan vevő erre nem is gondol. Megismétli, hogy mennyi volt a hiány és eszébe sem jut a pénzt még egyszer megszámlálni, Örül, hogy túl van a nehéz számtani műveleten. Ezt a pillanatot használja fel a csaló arra, hogy — mintha a reklamált pénzért nyúlna —- a zsebébe, vagy a táskájába önti a visszalopott pénzt és ugyanakkor onnan pénzt markolva fel, a reklamált összeget kifizeti a lóvátett atyafinak, aki még hálás, hogy megkapta a különbözetek Tolvajnyelven „hilon“-nak hívják ezt a trükköt, amit széltében-hosszában gyakorol a vásári árusok söpredéke, amely nem veti meg a 2—4 lejes illegitim „hasznot“ sem és „módszerét“ válogatás nélkül gyakorolja, amint csak a legkisebb pénznem „felváltására“ kerül sor. Mikor az árus „péket“ ad Az ismertetett módszer csak egy a sok közül. A lelkiismeretlen álkereskedőnek ezen kívül van egyéb trükkje is a vevő megkárosítására. Ilyen trükk az, amikor a méteres áruból „péket ad“ az árus. Ez nem egyéb, mint, hogy a méterrel lemért áruból lelopnak egy pár métert, a vevő „élessége“ szerint. így hívják a vevő figyelmességét. A „pékadás“ technikája a következő: A méteres mértéket a vevő kezébe adja az árus, ilyenformán is növelve bizalmát, az árut meg saját maga méri hozzá a mértékhez. A lassú észmozgásu falusi vevőnek ilyenkor minden figyelme a méteresre szorul. önkéntelenül azt figyeli, arra vigyáz! A rutinos csaló, aki a vásznat vagy szövetet tartja kézben, a lemért méterek után nem ejti le a „puld“-ra a megmért árut, hanem ujjai közé fogja és az alatt az idő alatt, amig a felgöngyölt árut legöngyöliti, lerázza, addig szemfényvesztő ügyességgel 1—1 métert visszaejt a lemért áruból, vagy, amint ők mondják, „péket ad“. Ha a vevő kevesebbet vesz négy méternél, akkor uj trükkel mindössze „rucsnit“ ad az árus, azaz minden méterből 15—20 centit lop el. Az áru kicserélése a „kiblackolás“ A leggyakoribb csalások közé tartozik az áru kicserélése. Vászon árunál a megalkudott minőséget már lemérés előtt kicserélik silányabb minőségűvel, vagy keskenyebbel. A darabos árut áruló vásárosok a már beItt a íata«z. űe a féli nyomor tovább fart Néhány szó a társadalom szivéhez A megenyhült tél sok szerencsétlen ember nyomorában nem hozott enyhülést A sors elhagyatottjai nem hozott enyhülést. A sors számban keresik fel szerkesztőségünket, hogy rettenetes szenvedéseiket vigyük a jószivü olvasók elé. Mindegyiküknek ez az utolsó mentsvára, hogy éhező gyermekeinek kenyeret adjanak, lakásuk bérét kifizessék, vagy hozzátartozóikat gyógykezeltetésben részesítsék. Mindenütt próbálkoztak már, hogy nyomorúságos életükben egy kis enyhülést, szerezzenek, de hiába. Az elaggot férfiak és nők, beteges fiatalok sehol sem kapnak munkát. Győző Ferenc, 17 éves fiatalember hosszú idő óta súlyos tüdőbajban szenved. Orvosai levegőváltozást ajánlottak, különben a rettenetes kór a fiatal életet elpusztítja. Kéri a jószivü emberekért. segítsenek rajta, hogy' Miercurea Ciucuîui-ban lakó rokonaihoz eljuthasson, akik számára a leggondosabb ápolást tudják biztositani. Pénzadományokat kér, hogy vasúti jegyet megválthassa. Adományokat az Ellenzék szerkesztősége továbbit. Kogalniceanu-utca 7. szám alatt lakó elaggok beteges házaspár, akik közül a 82 éves férfi szélütött és a 76 éves nő is betegeskedik, bárminemű támogatást kér. A férfi semminemű keresettel sem rendelkezik, úgy, hogy sokszor napokon keresztül nem tudnak egy darab kenyérhez jutni. Bálint György, féllábu hadirokkant, akinek kérésével egyizben már olvasóink elé járultunk, újból kéri a könyörületes adakozókat, hogy a hónapok óta esedékes házbérét kifizethesse, különben a hideg márciusi éjszakákat a szabadban kell töltenie. Adám Istvánná, Muncitorilor-utca 23. sz. alatt lakó teljesen szegénysorsu asszony kéri a tehetős embereket, hogy tegyék lehetővé három éves kislányának meggy'ógyulását, aki tévedésből marólúgot ivott. Minden kereset nélkül áll és ilyen körülmények között egy bánit sem tud áldozni gyermekének meggyó- gyitására. Tordai Jánosné, Kömöcsi-telepen lakó asz- szony három gyermekével együtt a legnagyobb nyomorban szenved. Betegsége miatt nem tud dolgozni és igy népes családja már hónapok óta fütetlen szobában éhezik. A szerencsétlen emberek számára az Ellenzék szerkesztősége adományokat készségesen továbbit. PÁRISI DW régi számai dara bontanul 3 leiért I 1930-as évből.) Kaphatók az Ellenzék könyv- osztályában. Vid éki e k 5 példányig 9 leit, 5-10 példányig 15 leit ktildjen k be PORTÓRA!!
