Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-12 / 59. szám
ELLENZÉK 193 5 m ár o 1 un 13. \ nemi iieitttAbin döntései II. SZEKCIÓ. Parva« Piroska — Vasücseu Mari-» >>‘57/*9H. ,sv. Tulajdonjog. Ítélet megsemmisítve. — McsK"' Grtsor — Chiorcanu loan 1566/1934. sz. 120,00° lej. Elutasítva. - Dr. Ajlcr Béla - Pénzügy igazgatóság, Deva 1573 «• végrJiajtás Hauro/at- hozatulra visszakü lelve. — Grow M ' ray Mártoxiné 1581/1934- sz. 32.700 Icf. E ia.o>otN május 4-éré. - Dr. Gh. Christ ci — De, város >239/1934- 55000 '?)• Érdemben elutasítva. Banca Romaneasca, Aiud —* Popa Vasilc //*> st. 108.000 lej. Szünetel. — Mezei Gaborno — Mezei Mihálv. örökösödés. Felebbezésnek helyt adtok. - Balau Soip.i — Első Erdélyi Biztosito 216.000 lej. Elhalasztva máijus 16-ra. — Igazságai gy min isztéri uxn — Bont Ida község 1560/1934. sz. ş2.000 lej. Helyt adva. — Lampa Alexandru Pop T- 1610/1934. sz. Konverzió. Visszautasítva. _ Vasváry l'áíné — Vasváry Pál 10/1935. sz. Válóper. Á férj hibájából válás kimoncva. - -\lexi Illés — Banca Generala a 1 ării Romaneşti 471/1930. sz. 59.497 lej. Elhalasztva május 16-ra. — Ckij város — Nagy János 115 5/1934. sz. tulajdonjog. A felebbezés visszavonva. — Banca ac Scont — Spitzer Mór S/1935- sz. 1,732.900 le,. l'IhaLexztva április i4~érc. — Mic laus Ion köz- munkaügy» miniszter 641/1934* sz. LI00-000 ki- V íclebbezésnok helyt adva. — Lewy Ernest — Domokos Lajos 43/1935- sz. A kezelési jog visz- sza vonása. RÖVID HÍREK A VESZTEGETÉS. Tudósítónk jelenti: Az ókirályságbeli büntető törvénykönyv szerint ma is csupán a megvesztegetett köztisztviselőt büntetik s a vesztegető fél menekül a felelősségre vonás alól. Ez a helyzet most megváltozik s az uj büntető törvénykönyv 252. paragrafusába felvették a vesztegetés ercáíyi jogi fogalmát. A vesztegetésért kiszabott büntetés 6 hónaptól 2 évig terjed, melyhez 2—10 ezer lej pénzbírság is járul majd mindest esetben. A MUNKABÉR IRÁNTI PERES ELJÁRÁS MEGGYORSÍTÁSA. Tudósítónk jelenti: A Bu- curesti-i munkakamara hivatalos helyiségében megbeszélésre gyűltek össze azok a bírák. kik munkabér iránti perekben ítélkeznek. Ilié Calciu kamarai elnök rámutatott arra, hogy több panaszt kopott az utóbbi időben, melyekben a peres eljárás hosszacaLmasságát tették szóvá a felek. Van olyan eset is, hogy kis munkabér miatt indított perekben 2 hónapos határidőket tűztek ki a bíróságok. Trakm Mircoscu vezető-járásbiró hozzá janik ahhoz, hogy rövid terminust adjanak a kis perekben, mert a felperesre nézve ezek legtöbb esetben létfenntartási kérdést képeznek. C. Chóm- peceanu, állami ügyvéd azt indítványozta, hogy nyomassanak kér eseti-mintát s igy vegyék ekjét azoknak a pergátló kifogásoknak, melyek rendszerint elhúzzák a petéket. the Calciu elnök ilyen értelemben fog előterjesztést tenni a munkaügyi miniszternél-;. Ki KÉPVISELI A KINCSTÁRT? Tudósítónk jelenti: Egy polgári perben, melyet magánszemély indított a íölcmivelésügyi minisztérium ellen, a felperes ügyvédje orra az álláspontra helyezkedett, hogy a kincstárt csak a pénzügyminiszter képviselheti. A fölómivelésügyi miniszter jogi képviselője ezzel szemben rámutatott orra, hogy Romániában minden egyes minisztérium külön osztályt szervezett érdekeinek védelmére s az á! lanti ügyvédi szervezet képviseli a bíróságok előtt ezeket az érdekeket. Ennek dacára, a Cernăuţi-! törvényszék és tábla helyt adott a régi gyakorlatnak megfelelő felperesi kifogásnak s beidézte a perbe a pénzügyminisztert. További felebbezés folytán a semmitőszék most hirdetett ítéletet az ügyben. A két akóbiróság ítéletét megsemmisítette s kimondta, hogy az állami ügy- vérőkre vonatkozó törvény egységesített-jelleggel bir és rendelkezései igy ország egész területén alkalmazásra kerülnek. joGszoLGAltatás A birOí testület emlékiratban hérí az előléptetéseit és illctntányeh rendezését BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósi tóját ól.) X bírói lesi ulet emlékirat formájúban a következő kívánságokat közölte az igazságügyminiszterrel és a parlament tagjaival: 1. Vegyék tekintetbe, hogy a bíróság közel két milliárd jövedelmet hajt az államnak s ezzel arányban szabják meg illetményeiket. 2. A bírói testület annak ellenére, hogy az államhatalom egyik alkotó eleme, mégsem volt tisztviselői jogok szempontjából a tisztek, papok és tanítók színvonalára emelve. 3. Ezért az előléptetések szüneteltek s ha volt is előléptetés, ez fizetéstöbblet utalását nem eredményezte. Az idő innlik — írja az emlékirat — megöregszünk s igy a terhek is növekednek. Szükséges tehát, hogy fizetésünk legalább minimális életszükségleteinket fedezze. Vannak olyan bírák, kik 9—10 év óta nem voltak előléptetve s igy nem lehet elhallgatni azt az igazságtalanságot. melyben részük volt a többi állami tisztviselők helyzetéhez viszonyítva, lli- 3izen a katonatisztek, rendőrtisztek, tanítók, agronomok, mérnökök és a többi tisztviselők mind előléptetésben részesüllek időközben. Jelenleg közel 22 millió lej volna szükséges az előléptetésekhez. Ez nem oly nagy összeg, amit ne lehetne elhelyezni az uj állami költségvetésben. Amennyiben ezt az összeget ma mégsem lehetne elötermteni, azt kérik a bírák. hogy legalább azok lépjenek elő, akik az erre szükséges időt régebben betöltötték. Csupán 'A millió lejre volna szükség ebben az utóbbi esetben, amibe/ 8 millió lej kell még. hogy azok is megkapják járandóságukat, akik már előléplek. Összesen tehát 11 millióra volna szükség az igazságszolgáltatás évi 862 milliós költségvetésében oly célból, hogy a bírák jogos kívánságainak legalább részben eleget tegyenek. Top Valér dr. a szenátusban Ígéreted tett arra. hogy a bírák kívánságát a költségvetés megszavazása után teljesíteni fogja. Az ilfovi ügyvédi kamara elutasító határozata a numerus vaiachicus ügyében BUCUREŞTI. (A: Ellenzék tudósítójától.) Az. Ilfov-i ügyvédi kamara választmánya: George Petrovici dékán, Const. Solomonescu és Dimitrie Groz- dea prodékánok, továbbá Grigore Trari- culasi, Ion Perieteanu, Vintila Dongo- rez, Const Titel Petrescu, I. N. Vladescu, Elia Negruzzi, Dim. Th. Pascu, Torna Dobrescu, Cesar Simionescu, Const. Re- nea, Const. Vasilescu-Duca, Nicolac Voi- nescu és Nicolae Trestianu választmányi tagok részvételével ülést tartott és a numerusz-klauzusz. híveinek beadványára következő határozatot hozta: — Az 1935. március 4-én 666. sz. a. iktatott együttes kérelemre vonatkozóan — mely a kamara rendkívüli közgyűlésének összehívását kérte, hogy ez állást foglaljon a dékán magatartásával szemben és a nemzeti mozgalomra nézve a helyzet tisztázása végett nyilatkozzon. tekintettel arra, hogy a kérvényezők a i dékán és a választmány magatartását akarják cenzúrázni, hogy őket leszavazva, a következmények levonására kényszerítsék, tekintettel arra, hogy az ügyvédi törvény 166. §-a értelmében össze kell hívni a rendkívüli közgyűlést, ha ezt a kamara tagjainak egynyolcad része kérelmezi, — amennyiben olyasmiről van szó, ami tényleg annak hatáskörébe tartozik s igy jogi és törvényes szempontból ily irányban érvényesen lehet határozni, miután a 164. § a közgyűlés hatáskörét mgszab fa s ezen belül nem szerepel az a tárgy, melyre a kérvény vonatkozik, tekintettel arra, hogy a 152. § szerint a dékánt és a választmányi tagokat 3 évre választják és a megbízás csak haláleset, összeférhetetlenség és a Kiszabott idő leteltével szűnik meg, midőn uj váalsztást kell kiirni — a kérvény célja: — lemondatás és feloszlatás, kizártnak tekintetvén, a törvény kereteit túlhaladja s igy azt cl kellett utasítani annyival is inkább, mert a vélemény különbségek olyan kérdésekre vonatkoznak, melyek áthágják az érvényben levő törvények határait. Erkölcsi válság 600 házasságot kötöttek az. aíiyaköny ve/ tő elő« és 120 házartóígot bontottak fel a L róságná! Bucurestibcn egyetlen hónap folyn mán. A házasságok negyedrész/: tehát idboi távra kerül. Abban a hónapban 631 bűnöz, zártak a Vacarcsti-i börtönbe, akik közül icc volt visszaeső. Ki tudná felsorolni a titokba); végzett töméntelen magzatéi hajtást, n o’-. közerkölcs eJlcni bűncselekményt? K tartja nyilván azoknak a banditáknak számát, akiknek semmi sem szent s ak.k sem Isoont, sem törvényt nem tisztelnek. Az. erkölcsi kötelékek megkzulása a tár sadalom betegségére mutat. Mit lehet ez t: Ion tenni? — kérdik a kishitüek kétségbecsve s nem veszik észre, hogy eddig igen keveset, vagy éppen semmit Siem tettek a válság leküzdésére. Vannak lármás próbálkozások, de ezek semmi kézzelfogható ercoményi nem tudnak felmutatni szerencsétlenségre. Küzdelmet folytatnak a pornografia ellen de nem tesznek semmit a hasznos müvelőcé termékeinek fejlesztésére. A fiataloknak előadásokat tartanak, de a szavakon kívül hiányoznak a követendő jellemképek. Ezeket az igazságokat nemcsak hangoztatni, de igen sűrűn ismételni is kell. Természetesen, ez még nem elég. Rendszabályok szükségesek arra van szükség, hogy mindenki fogjon ösz- sze az erkölcsi válság megszüntetésére. (DIMINEAŢA) T árgualásoK a Helyi itétaáülán IL SZEKCIÓ. Március 12-én. 1587/1934. sz. Mihaila Grigor — Russ loan 1614/1934. sz. Tiss Mária — Pénzügyigazgatóság, Deva. — 1617/1934. sz. Reichard I.—> dr. Erdő«. — 1886/1934. sz. Casa Generala de Economie — Buncex. — 1627/1934. sz. Ilyés Árpád — Todor Ion. — 1471/1934. sz. Institutul de Credit Cor- vinean. 1414/1934. sz. Cioguu — Soc. .An. Topii ca. — 1616/1934. sz. Liviu Mátéi. Március 14-én. 1353/1934. sz. Kozák I. — Pál Autói. — 44/1931. sz. Mirch Xenia — Garubeth. — 133/ 1935. sz. Godel Sal. — Casa Economi Târgu-Mu- res. — 1287/1934. sz. — Oprits M. — Sudonî Sara. — 41/1934 -sz. Mocan Simon — Simion David. — 58/1935. sz. Derma ta müvek — Schneider A. Március 15-én. 1217/1934. sz. Wusitrek S. — Igazságügy minisztérium- — 2/1935. sz. Vermichescu —Fölc- mivelésügyi Min. — 1318/1934. sz. Markovics Ilona — Belügyminisztérium. — 1273/1934. sz. Petru Ion — Közoktatásügyi Min. — 5/193 5- sz. Comél Radu —; Behigy Min. — 27/1935. sz. Constanrinescu — Hadügyminisztérium. — 14/ 1935. sz. Szejkovics — Közoktatásügyi Minisz- téritim. — 69/1935. sz. Kelemen J. — Reg. Aut. CFR. — 78/1935- sz. Filip Anna— Közoktatásügyi Min.iszterium. — 79/193 5. sz. Gross Ida — Közoktatásügyi Minisztérium. — 80/1935. sz. Benedek A. — Közoktatásügyi Minisztérium. — ii0/1935. sz. — Forró Mária — Közoktatásügyi Minisztérium. . hmiwiiiw ...................tmt GYULAI PÁL IS TÖRTÉNETI REGÉNY Üt IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 79 -IK KÖZLEMÉNY Erdély fejedelmének jellemére állandólag hátai gyengeségei miatt nehezebb, mint a legszilárdabb férfiakéra. Inkább magamra vállalnám, hogy a görög patri- archát, megtérítvén eretnekségéből, rábeszéljem egy szoros szegénységet fogadó rendbe lépni, és utczáin- kon alamizsnát koldulni a diák szertartásu hit kegyes alapítványainak gazdagítására: mintsem valaha kieszközölni reméljem, hogy Zsigmond ő fensége idegen támaszok nélkül ne ingadozzék, ha hónapokig, sőt évekig kell egy nagy szándék felé haladni, küzdés, fáradság, áldozatok és félreértés közt. Miután tehát a törökpárt Erdélyben nevezetes többséggel bir, az apostoli király védelme alá csak akkor vonulhatunk, ha a fejdelem oldala mellett oly ember áll, ki népszerűségével nemcsak le birja csillapítani országunk ellenszenvét a prágai udvar iráni; de még — a mi sokkal nehezebb feladat — Zsigmond ö fenségének korántsem kegyeneze, hanem gyámja lúd lenni, s akkora befolyással van ellátva, hogy miután a mozgalom raegindittatnék, lengeteg uralkodónkat kényszeríteni, s magával sodorni alkalmas a nagy czél ösvényén. E meggyőződés önként vezette Báthori Boldizsár fogarasi grófra figyelmemet és szükségesnek tartám. mielőtt a napi események miatt — melyek méltó aggodalmainkat ébreszthetik föl — ellenségünknek te kintenők őt, jól megvizsgálni; nem válhatnék-e más körülmények s általunk kieszközölhető feltételek alatt barátunkká? Minthogy az ü segítségével ügyünk nyertes fog ienui, de elienben, ha szövetségünkbe nem vonatik, csak testén keresztül vihetnék Erdélyt a magyar ki rály trónjának zsámolyához: — e kél ok feljogosít, nagyméltóságodnak tartalék nélkül elmondanom Boldizsár gróf iránti nézeteimet. 0 a pultávai egyetemben tanult és a mi szerzetünk, a kiapadhatlan buzgalmú jézusrendtől nyerte miveltségének alapját. Igaz. hogy később az eretnekség bünfészkeit Svécziát, Németalföldet és Angliát beutazta; mi kétségkívül rossz hatással volt kedélyére, s noha szivét a vallás ragyogó egéről a tévedések kö dös homályába nem vezette, de csepegtetett csakugyan érzései közé türelmet a secták iránt, mi a hitetlenségnek már egy neme. Igaz, hogy hazaérkezése óta. gyakori levelezésben áll oly tudósok- és államférfiakkal, kik a világi ismeretek utáni kapzsiságunkban feledik szellemi maiasz tokát nyerni s üdvösségük örök kincseit gyarapítani. De másrészről ne feledjük, bogy a ki gyönge évei hajnalában az ismeretek első zsengéit a mi rendünktől kapta, minden nemzetek történelme szerint soha sem vált még az anyaszentegyház egészen hálátlan gyér mekévé. Aztán melyikünk nem hallá hirét ama dicső napoknak. melyekben a két fiatal Báthori — András és Boldizsár — Európa nevezetes helyeit bejárván, végre a szent -városba érkeztek? Róma népét meglepték magyar vendégei gyönyörű külsője, fényes kísérete, nyájas modora, szerénysége, buzgósága és bő adakozásai. A püspökök és bibornokok nem győzték eléggé magasztalni a világhírű lengyel király szeretett rokonainak széles ismereteit, finom ízlését, és a vallás mély igazságaival gazdag kedélyét. Pápa ő szentsége pedig magas körébe vonva a két Báfhorit s csaknem barátságával tisztelve meg, egy ünnepélyes alkalommal őket princeps juventutis czímmel ékesíté föl: mi bizonyára a királyoktól nyerhető minden keresztek- és rendjeleknél nagyobb kitüntetésnek tekinthető. Báthori Boldizsár meleg képzelödésü. Róma templomai szent szobrai és rajzaival, — Róma nagyszerű szertartásaival és szívrázó karénekével, — Róma dicső történelmével s a vértanuk ereklyéivel, — Róma az .Angyalvárral, a Vatikánnal s benne a keresztyénség atyjával, bizonyára a fenebbi körülmények közt oly benyomást tön rá, melynek okvetlenül -Keresztül kelle élete minden óráin szűrődni, s mely, ha az évek leple alatt színéből és erélyéből vesztett volna is, egy művészi kéz segédével könnyen visszanyerheti fényét és lelkesítő tulajdonait. Továbbá jusson eszünkbe, hogy Boldizsár grófnak testvére a wármiai püspök, kinek buzgósága rendre kiűzhetné ennek kebléből a közönyt, mely a fattyú dicsőséggel ragyogó idegen tudósok és államférfiakkal való viszony által abba szivároghatott, s mint félek — ha korán nem gondoskodnánk illő óvszerekről — mérges nedvével végre a pultavai egyetemben rakott alapokat is meggyengithetné. Nagyméltóságu gróf! ez okokat összefoglalva, kétségtelenné \élik, hogy Báthori Boldizsár, kedélyét és körülményeinket tekintve, nem oly egyén, kivel szövetkeznünk szabad vagy tanácsos ne volna. Sőt, ha meggondoljuk, hogy Erdélyben a secták nagy terjedelmű jogai, s az ez által táplált türelem miatt leghatalmasabb országnagyaink vagy az eretnekség, vagy a kigyógvithatlan közöny veszélyes nyavalyájában sinylenek. szivünkből keli örvendeni, ha olyanra találunk, kit legalább félig magunkénak vallhatunk s ki remélleni hagyja még szorosabb csatlakozását az anyaszentegyház érdekeihez, (Folytatjuk.)
