Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-12 / 59. szám

ELLENZÉK 193 5 m ár o 1 un 13. \ nemi iieitttAbin döntései II. SZEKCIÓ. Parva« Piroska — Vasücseu Mari-» >>‘57/*9H. ,sv. Tulajdonjog. Ítélet megsemmisítve. — McsK"' Grtsor — Chiorcanu loan 1566/1934. sz. 120,00° lej. Elutasítva. - Dr. Ajlcr Béla - Pénzügy igaz­gatóság, Deva 1573 «• végrJiajtás Hauro/at- hozatulra visszakü lelve. — Grow M ' ray Mártoxiné 1581/1934- sz. 32.700 Icf. E ia.o>otN május 4-éré. - Dr. Gh. Christ ci — De, város >239/1934- 55000 '?)• Érdemben elutasítva. Banca Romaneasca, Aiud —* Popa Vasilc //*> st. 108.000 lej. Szünetel. — Mezei Gaborno — Mezei Mihálv. örökösödés. Felebbezésnek helyt adtok. - Balau Soip.i — Első Erdélyi Biztosito 216.000 lej. Elhalasztva máijus 16-ra. — Igazság­ai gy min isztéri uxn — Bont Ida község 1560/1934. sz. ş2.000 lej. Helyt adva. — Lampa Alexandru Pop T- 1610/1934. sz. Konverzió. Visszautasítva. _ Vasváry l'áíné — Vasváry Pál 10/1935. sz. Válóper. Á férj hibájából válás kimoncva. - -\lexi Illés — Banca Generala a 1 ării Romaneşti 471/1930. sz. 59.497 lej. Elhalasztva május 16-ra. — Ckij város — Nagy János 115 5/1934. sz. tu­lajdonjog. A felebbezés visszavonva. — Banca ac Scont — Spitzer Mór S/1935- sz. 1,732.900 le,. l'IhaLexztva április i4~érc. — Mic laus Ion köz- munkaügy» miniszter 641/1934* sz. LI00-000 ki- V íclebbezésnok helyt adva. — Lewy Ernest — Domokos Lajos 43/1935- sz. A kezelési jog visz- sza vonása. RÖVID HÍREK A VESZTEGETÉS. Tudósítónk jelenti: Az ókirályságbeli büntető törvénykönyv szerint ma is csupán a megvesztegetett köztisztviselőt bün­tetik s a vesztegető fél menekül a felelősségre vonás alól. Ez a helyzet most megváltozik s az uj büntető törvénykönyv 252. paragrafusába fel­vették a vesztegetés ercáíyi jogi fogalmát. A vesz­tegetésért kiszabott büntetés 6 hónaptól 2 évig terjed, melyhez 2—10 ezer lej pénzbírság is járul majd mindest esetben. A MUNKABÉR IRÁNTI PERES ELJÁRÁS MEGGYORSÍTÁSA. Tudósítónk jelenti: A Bu- curesti-i munkakamara hivatalos helyiségében megbeszélésre gyűltek össze azok a bírák. kik munkabér iránti perekben ítélkeznek. Ilié Calciu kamarai elnök rámutatott arra, hogy több panaszt kopott az utóbbi időben, melyekben a peres el­járás hosszacaLmasságát tették szóvá a felek. Van olyan eset is, hogy kis munkabér miatt indított perekben 2 hónapos határidőket tűztek ki a bí­róságok. Trakm Mircoscu vezető-járásbiró hozzá ja­nik ahhoz, hogy rövid terminust adjanak a kis pe­rekben, mert a felperesre nézve ezek legtöbb esetben létfenntartási kérdést képeznek. C. Chóm- peceanu, állami ügyvéd azt indítványozta, hogy nyomassanak kér eseti-mintát s igy vegyék ekjét azoknak a pergátló kifogásoknak, melyek rend­szerint elhúzzák a petéket. the Calciu elnök ilyen értelemben fog előterjesztést tenni a mun­kaügyi miniszternél-;. Ki KÉPVISELI A KINCSTÁRT? Tudósítónk jelenti: Egy polgári perben, melyet magánszemély indított a íölcmivelésügyi minisztérium ellen, a felperes ügyvédje orra az álláspontra helyezke­dett, hogy a kincstárt csak a pénzügyminiszter képviselheti. A fölómivelésügyi miniszter jogi képviselője ezzel szemben rámutatott orra, hogy Romániában minden egyes minisztérium külön osztályt szervezett érdekeinek védelmére s az á! lanti ügyvédi szervezet képviseli a bíróságok előtt ezeket az érdekeket. Ennek dacára, a Cer­năuţi-! törvényszék és tábla helyt adott a régi gyakorlatnak megfelelő felperesi kifogásnak s beidézte a perbe a pénzügyminisztert. További felebbezés folytán a semmitőszék most hirdetett ítéletet az ügyben. A két akóbiróság ítéletét megsemmisítette s kimondta, hogy az állami ügy- vérőkre vonatkozó törvény egységesített-jelleg­gel bir és rendelkezései igy ország egész te­rületén alkalmazásra kerülnek. joGszoLGAltatás A birOí testület emlékiratban hérí az előléptetéseit és illctntányeh rendezését BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósi tó­ját ól.) X bírói lesi ulet emlékirat formá­júban a következő kívánságokat közölte az igazságügyminiszterrel és a parla­ment tagjaival: 1. Vegyék tekintetbe, hogy a bíróság közel két milliárd jövedelmet hajt az államnak s ezzel arányban szabják meg illetményeiket. 2. A bírói testület annak ellenére, hogy az államhatalom egyik alkotó eleme, mégsem volt tisztviselői jogok szempont­jából a tisztek, papok és tanítók színvo­nalára emelve. 3. Ezért az előléptetések szüneteltek s ha volt is előléptetés, ez fizetéstöbblet utalását nem eredményezte. Az idő innlik — írja az emlékirat — megöregszünk s igy a terhek is növeked­nek. Szükséges tehát, hogy fizetésünk legalább minimális életszükségleteinket fedezze. Vannak olyan bírák, kik 9—10 év óta nem voltak előléptetve s igy nem lehet elhallgatni azt az igazságtalansá­got. melyben részük volt a többi állami tisztviselők helyzetéhez viszonyítva, lli- 3izen a katonatisztek, rendőrtisztek, taní­tók, agronomok, mérnökök és a többi tisztviselők mind előléptetésben részesül­lek időközben. Jelenleg közel 22 millió lej volna szükséges az előléptetésekhez. Ez nem oly nagy összeg, amit ne lehetne elhelyezni az uj állami költségvetésben. Amennyiben ezt az összeget ma még­sem lehetne elötermteni, azt kérik a bí­rák. hogy legalább azok lépjenek elő, akik az erre szükséges időt régebben betöltötték. Csupán 'A millió lejre vol­na szükség ebben az utóbbi esetben, ami­be/ 8 millió lej kell még. hogy azok is megkapják járandóságukat, akik már előléplek. Összesen tehát 11 millióra volna szükség az igazságszolgáltatás évi 862 milliós költségvetésében oly célból, hogy a bírák jogos kívánságainak leg­alább részben eleget tegyenek. Top Valér dr. a szenátusban Ígéreted tett arra. hogy a bírák kívánságát a költségvetés megszavazása után teljesíte­ni fogja. Az ilfovi ügyvédi kamara elutasító határozata a numerus vaiachicus ügyében BUCUREŞTI. (A: Ellenzék tudósító­jától.) Az. Ilfov-i ügyvédi kamara vá­lasztmánya: George Petrovici dékán, Const. Solomonescu és Dimitrie Groz- dea prodékánok, továbbá Grigore Trari- culasi, Ion Perieteanu, Vintila Dongo- rez, Const Titel Petrescu, I. N. Vladescu, Elia Negruzzi, Dim. Th. Pascu, Torna Dobrescu, Cesar Simionescu, Const. Re- nea, Const. Vasilescu-Duca, Nicolac Voi- nescu és Nicolae Trestianu választmá­nyi tagok részvételével ülést tartott és a numerusz-klauzusz. híveinek beadvá­nyára következő határozatot hozta: — Az 1935. március 4-én 666. sz. a. iktatott együttes kérelemre vonatkozóan — mely a kamara rendkívüli közgyű­lésének összehívását kérte, hogy ez állást foglaljon a dékán magatartásával szemben és a nemzeti mozgalomra néz­ve a helyzet tisztázása végett nyilatkoz­zon. tekintettel arra, hogy a kérvényezők a i dékán és a választmány magatartását akarják cenzúrázni, hogy őket leszavaz­va, a következmények levonására kény­szerítsék, tekintettel arra, hogy az ügyvédi tör­vény 166. §-a értelmében össze kell hív­ni a rendkívüli közgyűlést, ha ezt a ka­mara tagjainak egynyolcad része kérel­mezi, — amennyiben olyasmiről van szó, ami tényleg annak hatáskörébe tar­tozik s igy jogi és törvényes szempont­ból ily irányban érvényesen lehet ha­tározni, miután a 164. § a közgyűlés hatáskö­rét mgszab fa s ezen belül nem szerepel az a tárgy, melyre a kérvény vonatko­zik, tekintettel arra, hogy a 152. § szerint a dékánt és a választmányi tagokat 3 évre választják és a megbízás csak ha­láleset, összeférhetetlenség és a Kisza­bott idő leteltével szűnik meg, midőn uj váalsztást kell kiirni — a kérvény célja: — lemondatás és feloszlatás, kizártnak tekintetvén, a törvény kereteit túlhaladja s igy azt cl kellett utasítani annyival is inkább, mert a vélemény különbségek olyan kérdésekre vonatkoznak, melyek áthágják az érvényben levő törvények határait. Erkölcsi válság 600 házasságot kötöttek az. aíiyaköny ve/ tő elő« és 120 házartóígot bontottak fel a L róságná! Bucurestibcn egyetlen hónap folyn mán. A házasságok negyedrész/: tehát idboi távra kerül. Abban a hónapban 631 bűnöz, zártak a Vacarcsti-i börtönbe, akik közül icc volt visszaeső. Ki tudná felsorolni a titokba); végzett töméntelen magzatéi hajtást, n o’-. közerkölcs eJlcni bűncselekményt? K tartja nyilván azoknak a banditáknak számát, akik­nek semmi sem szent s ak.k sem Isoont, sem törvényt nem tisztelnek. Az. erkölcsi kötelékek megkzulása a tár sadalom betegségére mutat. Mit lehet ez t: Ion tenni? — kérdik a kishitüek kétségbecsve s nem veszik észre, hogy eddig igen keveset, vagy éppen semmit Siem tettek a válság le­küzdésére. Vannak lármás próbálkozások, de ezek semmi kézzelfogható ercoményi nem tudnak felmutatni szerencsétlenségre. Küzdelmet folytatnak a pornografia ellen de nem tesznek semmit a hasznos müvelőcé termékeinek fejlesztésére. A fiataloknak elő­adásokat tartanak, de a szavakon kívül hiá­nyoznak a követendő jellemképek. Ezeket az igazságokat nemcsak hangoztatni, de igen sűrűn ismételni is kell. Természetesen, ez még nem elég. Rendszabályok szükségesek arra van szükség, hogy mindenki fogjon ösz- sze az erkölcsi válság megszüntetésére. (DIMINEAŢA) T árgualásoK a Helyi itétaáülán IL SZEKCIÓ. Március 12-én. 1587/1934. sz. Mihaila Grigor — Russ loan 1614/1934. sz. Tiss Mária — Pénzügyigazgatóság, Deva. — 1617/1934. sz. Reichard I.—> dr. Erdő«. — 1886/1934. sz. Casa Generala de Economie — Buncex. — 1627/1934. sz. Ilyés Árpád — Todor Ion. — 1471/1934. sz. Institutul de Credit Cor- vinean. 1414/1934. sz. Cioguu — Soc. .An. Top­ii ca. — 1616/1934. sz. Liviu Mátéi. Március 14-én. 1353/1934. sz. Kozák I. — Pál Autói. — 44/1931. sz. Mirch Xenia — Garubeth. — 133/ 1935. sz. Godel Sal. — Casa Economi Târgu-Mu- res. — 1287/1934. sz. — Oprits M. — Sudonî Sara. — 41/1934 -sz. Mocan Simon — Simion David. — 58/1935. sz. Derma ta müvek — Schnei­der A. Március 15-én. 1217/1934. sz. Wusitrek S. — Igazságügy minisztérium- — 2/1935. sz. Vermichescu —Fölc- mivelésügyi Min. — 1318/1934. sz. Markovics Ilona — Belügyminisztérium. — 1273/1934. sz. Petru Ion — Közoktatásügyi Min. — 5/193 5- sz. Comél Radu —; Behigy Min. — 27/1935. sz. Constanrinescu — Hadügyminisztérium. — 14/ 1935. sz. Szejkovics — Közoktatásügyi Minisz- téritim. — 69/1935. sz. Kelemen J. — Reg. Aut. CFR. — 78/1935- sz. Filip Anna— Közoktatás­ügyi Min.iszterium. — 79/193 5. sz. Gross Ida — Közoktatásügyi Minisztérium. — 80/1935. sz. Benedek A. — Közoktatásügyi Minisztérium. — ii0/1935. sz. — Forró Mária — Közoktatásügyi Minisztérium. . hmiwiiiw ...................tmt GYULAI PÁL IS TÖRTÉNETI REGÉNY Üt IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 79 -IK KÖZLEMÉNY Erdély fejedelmének jellemére állandólag hátai gyengeségei miatt nehezebb, mint a legszilárdabb fér­fiakéra. Inkább magamra vállalnám, hogy a görög patri- archát, megtérítvén eretnekségéből, rábeszéljem egy szoros szegénységet fogadó rendbe lépni, és utczáin- kon alamizsnát koldulni a diák szertartásu hit kegyes alapítványainak gazdagítására: mintsem valaha kiesz­közölni reméljem, hogy Zsigmond ő fensége idegen támaszok nélkül ne ingadozzék, ha hónapokig, sőt évekig kell egy nagy szándék felé haladni, küzdés, fá­radság, áldozatok és félreértés közt. Miután tehát a törökpárt Erdélyben nevezetes többséggel bir, az apostoli király védelme alá csak akkor vonulhatunk, ha a fejdelem oldala mellett oly ember áll, ki népszerűségével nemcsak le birja csilla­pítani országunk ellenszenvét a prágai udvar iráni; de még — a mi sokkal nehezebb feladat — Zsigmond ö fenségének korántsem kegyeneze, hanem gyámja lúd lenni, s akkora befolyással van ellátva, hogy mi­után a mozgalom raegindittatnék, lengeteg uralkodón­kat kényszeríteni, s magával sodorni alkalmas a nagy czél ösvényén. E meggyőződés önként vezette Báthori Boldizsár fogarasi grófra figyelmemet és szükségesnek tartám. mielőtt a napi események miatt — melyek méltó ag­godalmainkat ébreszthetik föl — ellenségünknek te kintenők őt, jól megvizsgálni; nem válhatnék-e más körülmények s általunk kieszközölhető feltételek alatt barátunkká? Minthogy az ü segítségével ügyünk nyertes fog ienui, de elienben, ha szövetségünkbe nem vonatik, csak testén keresztül vihetnék Erdélyt a magyar ki rály trónjának zsámolyához: — e kél ok feljogosít, nagyméltóságodnak tartalék nélkül elmondanom Bol­dizsár gróf iránti nézeteimet. 0 a pultávai egyetemben tanult és a mi szerze­tünk, a kiapadhatlan buzgalmú jézusrendtől nyerte miveltségének alapját. Igaz. hogy később az eretnek­ség bünfészkeit Svécziát, Németalföldet és Angliát be­utazta; mi kétségkívül rossz hatással volt kedélyére, s noha szivét a vallás ragyogó egéről a tévedések kö dös homályába nem vezette, de csepegtetett csakugyan érzései közé türelmet a secták iránt, mi a hitetlenség­nek már egy neme. Igaz, hogy hazaérkezése óta. gyakori levelezés­ben áll oly tudósok- és államférfiakkal, kik a világi ismeretek utáni kapzsiságunkban feledik szellemi ma­iasz tokát nyerni s üdvösségük örök kincseit gyarapí­tani. De másrészről ne feledjük, bogy a ki gyönge évei hajnalában az ismeretek első zsengéit a mi rendünk­től kapta, minden nemzetek történelme szerint soha sem vált még az anyaszentegyház egészen hálátlan gyér mekévé. Aztán melyikünk nem hallá hirét ama dicső na­poknak. melyekben a két fiatal Báthori — András és Boldizsár — Európa nevezetes helyeit bejárván, végre a szent -városba érkeztek? Róma népét meg­lepték magyar vendégei gyönyörű külsője, fényes kí­sérete, nyájas modora, szerénysége, buzgósága és bő adakozásai. A püspökök és bibornokok nem győzték eléggé magasztalni a világhírű lengyel király szeretett rokonainak széles ismereteit, finom ízlését, és a vallás mély igazságaival gazdag kedélyét. Pápa ő szentsége pedig magas körébe vonva a két Báfhorit s csaknem barátságával tisztelve meg, egy ünnepélyes alkalom­mal őket princeps juventutis czímmel ékesíté föl: mi bizonyára a királyoktól nyerhető minden keresztek- és rendjeleknél nagyobb kitüntetésnek tekinthető. Báthori Boldizsár meleg képzelödésü. Róma tem­plomai szent szobrai és rajzaival, — Róma nagyszerű szertartásaival és szívrázó karénekével, — Róma dicső történelmével s a vértanuk ereklyéivel, — Róma az .Angyalvárral, a Vatikánnal s benne a keresztyénség atyjával, bizonyára a fenebbi körülmények közt oly benyomást tön rá, melynek okvetlenül -Keresztül kelle élete minden óráin szűrődni, s mely, ha az évek leple alatt színéből és erélyéből vesztett volna is, egy mű­vészi kéz segédével könnyen visszanyerheti fényét és lelkesítő tulajdonait. Továbbá jusson eszünkbe, hogy Boldizsár gróf­nak testvére a wármiai püspök, kinek buzgósága rend­re kiűzhetné ennek kebléből a közönyt, mely a fattyú dicsőséggel ragyogó idegen tudósok és államférfiakkal való viszony által abba szivároghatott, s mint félek — ha korán nem gondoskodnánk illő óvszerekről — mér­ges nedvével végre a pultavai egyetemben rakott ala­pokat is meggyengithetné. Nagyméltóságu gróf! ez okokat összefoglalva, két­ségtelenné \élik, hogy Báthori Boldizsár, kedélyét és körülményeinket tekintve, nem oly egyén, kivel szö­vetkeznünk szabad vagy tanácsos ne volna. Sőt, ha meggondoljuk, hogy Erdélyben a secták nagy terjedelmű jogai, s az ez által táplált türelem miatt leghatalmasabb országnagyaink vagy az eret­nekség, vagy a kigyógvithatlan közöny veszélyes nya­valyájában sinylenek. szivünkből keli örvendeni, ha olyanra találunk, kit legalább félig magunkénak vall­hatunk s ki remélleni hagyja még szorosabb csatlako­zását az anyaszentegyház érdekeihez, (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents