Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-09 / 33. szám

T*zzrw?rK 193b február 9. rna<^:irffjMwmmMK'Wi n.iiw; tammmmmmm sw. loss. HIRDETÉS Kö/hirré telelik, hogy a munkaügyi mi- uisrtérium munka iRn/gntóságánnk helyisé* gében vizsgát tartanak a képzelt román munkások számára, ösztöndíjasként külföld­re való kiküldése ügyében, hogy azokat a román ipar azon ágaiban specializál ják, ame­lyek számára az országban nincsenek szak­munkások. A vizsgára sikló jelentkezés feltételei és azok a szakmák, amelyekre az első csopor­tot kiküldik, fel vannak tüntetve lapunk más részében leközölt szabályzatban és ki­mutatásban. A vizsgára való beiratkozáshoz szükséges kéréseket február 16., szombat déli 12 óráig kell beadni a munkaügyi minisztérium mun­kaügyi igazgatóságához, Calea Grivltei 64. SZABÁLYZAT a román képzett munkásoknak külföldre való kiküldésére vonatkozólag, hogy magu­kat specializálják az ipar azon ágaiban, ame­lyek számára nincsenek nemzeti munkaerők. 1. cikk. A munka, egészségügyi és társa­dalombiztosítási minisztérium, hogy az ipar egyes ágai számára szakmunkásokat képez­zen ki. évente bizonyos számú ösztöndíjast küld külföldre. Az ösztöndíjra pályázóknak a jelen szabályzatban feltüntetett feltételek­nek kell eleget tenniük. 2. cikk. Azok a szakmák, amelyekre ösz­töndíjakat osztanak ki, azok. amelyeket a munkaügyi minisztérium állapit meg, elő­tanulmányok és az ország különböző részei­ben működő kamarák, munkaadók és alkal­mazottak, valamint nagyobi) vállalatok érte­kezleteinek az alapján. 3. cikk. Az ösztöndíjas munkásoknak a külföld nagyobb vállalatainál való elhelye­zése a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. 4. cikk. A specializáláshoz szükséges idő szakmánként változik és azt meghatározzák a külföldi helyek közzétételével egvidőben. 5. cikk. Az ösztöndíjas munkásoknak a kiválasztása a munkaügyi minisztériumban tartandó versenyvizsgán történik. A versenyvizsgának az időpontja, a szak­ma, amelyikre vonatkozólag tartják és a speciális feltételek a munkaügyi miniszté­rium hirdetéseiben lesznek feltüntetve. G. cikk, A vizsgára jelentkezőknek az aláb­bi feltételeket kell betölteniük: a) hogy román állampolgároknak kell lenniök, b) hogy a katonai szolgálatnak eleget tet­tek légyen, c) hogy legfeljebb 30 évesek legyenek, d) hogy mester, vagy raunkakönyvük le­gyen, e) hogy abban a szolimában, amelyre ki­küldik, legalább öt évi gyakorlatuk legyen, akár mint mester, akár mint munkás. Hogy ezeknek a feltételeknek eleget tet­tek, igazolniok kell annak a vállalatnak az igazolványaival, melynél dolgoznak. A fentieket bizonyító iratok mellett a je­lentkezőknek egészségi bizonyítványt is kell beterjeszteniük. 7. cikk, A versenyvizsga, amelyet a mi­nisztérium által kinevezett bizottság előtt fognak megtartani, a következőkből fog ál- lani: A) írásbeli vizsga: 1. Román nyelv: egyszerű dolgozat. 2. Számtan és mértan: a szakmával kap­csolatos feladatok. S. Ipari rajz: természet utáni vázlat, ha a szakmában szükséges. B) Szóbeli vizsga: 1. Általános technikai ismeretek arra a szakmára vonatkozólag, amelyikre pályázik. 2. Általános gazdasági és földrajzi ismere­tek Romániára vonatkozólag. A vizsga eredményét a minisztérium is Jóváhagyja. 8. Hkk. Azoknak a falfllUknek, akik a vizsgát sikeresen letették, bírniuk kell annak az államnak a nyelvét, ahova kiküldik. Akik űzt nem bírják, bizonyos idői adnak n nyelv elsajátítására. 9. cikk. Azoknak a jelölteknek, akik ösz­töndíjat kapnak, megfizetik az útiköltséget és egyéb kiadásokat, amelyek változnak aszerint, hogy hova küldik ki az illetőt. Az összeg kifizetése egv hónappal hamarabb történik. A külföldön való tartózkodásuk alatt a meghatározott összeget havonként fogják ki­küldeni. 10. cikk. Az elutazás előtt az ösztöndíja­soknak kötelezvényt kell aláírni, hogy min­den szorgalmukat latba vetik annak a szak­mának technikai ismereteinek az elsajátítása érdekében, amelyre kiküldték, hogy nem fognak nz illető ország politikai és társadal­mi mozgalmaiba hHenvatkozni, sem szóval, sem tettekkel és hogy miután a szakmájuk­ban magukat kiképezték, az országba vissza­térnek és itt a külföldön tnnnlt szakmájuk­ban fognak dolgozni. Ezeknek a kötelezettségeknek a megszegé­se esetén a minisztériumnak jogában áll, hogv a költségek megtérítését követelje. Hasonlóképcn azokat a jelölteket, akik jelenleg romániai vállalatnál dolgoznak és amelyek ajánlják, külföldön is hasonló ter­mészetű vállalatnál fogják elhelyezni. Visz- szntérésükkor azonban egy évig annál a vállalatnál kell dolgozniok, amelyiknél most vannak, természetesen csak abban az eset­ben, ha a vállalat ezt kéri. 11. cikk. Az ösztöndíjasok visszatérésük után kötelesek annak a vállalatnak a mun­kásait kiképezni, ahova alkalmazni fogják. 12. cikk. A külföldi tartózkodásuk tarta­ma alatt az ösztöndíjasok kötelesek a mun­kaügyi minisztériumnak kéthetenként minő­sítési bizonyítványt küldeni, melyet az a vál­lalat fog kiállítani, amelynél elhetyezve lesz­nek. Hasonlóképen havonként kötelesek a mi­nisztériumnak részletes beszámolót küldeni tevékenységükről. Ha az ösztöndíjas a külföldön meg akarja változtatni azt a vállalatot, ahova küldték, csak a minisztérium beleegyezésével teheti, de akkor is csak azonos szakmáju vállalat­hoz mehet át. .MSTOR munkaügyi miniszter s. k. KlYiVTMÁS azokról az ipari szakmákról, amelyek elsa­játítására kiküldik külföldre az első ösztön­díjas csoportot. A kimutatásban fel van tün­tetve az a nyelv is, amelyet a jelentkezők­nek bírniuk kell. Szakma: A szükséges idegen nyelvek. I. Üvegipar: a) laboratóriumi i üveg áruk t és 1 vilá:itő rekl.í mo- j kát gyártó üveg- J ipar . ... . J b) világitó te~te- 1 kett és finom I préselt tárgyakat ( gyártó üv.gip.r.J II. Textil ipar: a) előnyomás y b) festés . . I c) fonó ipar . !> d) szövőszék I mechanika. . ) III. Fénvpar, elektrotechnika: I a) mérleg készi- > tés ...... I b) precíz'ós, mecbani usésvil- 1 lamos mérjkés.ü j lékek..................j német, vagy cseh nyelv* francia, né­met, vagy cseh francia, né met, vagy cseh német francia és német TTJKÖNYV^K "W ■ I iWP".M '|im in ü PüLLSÜiS decBinlier—puópi irdonságsi A lohfH’di nnpnyn^szony Irta: John Goodwin. Fordította: Zigány Árpríd. Megfojtalak — kiáltotta Brian, eszét, vesztve a felháborodástól, mikor megtudta, hogy nagybátyja nemcsak az örökségből akarja kisemmizni, hanem ráadásul még sze­relmesét, a gyönyörű Soniáf is gálád módon magának akarja megszerezni. Ott hagyott hát mindent és Soniát átkarolva indultak el nyomban, ki az éjszakába. Másnap reggel történt, hogy Bannister Coote összeroncsolt holttestét megtalálták > régi hányánál, n vasúti síneken. Szemtanuk vannak rá és mintha minden jel azt bizonyí­taná, hogy Brian volt, aki éjszakának idején szembetalálkozva itt a nagybátyjával, lelök­te őt n vasúti töltésről. Sőt, a nyugtalansá­gában utána siető Sonia is látta messziről vő­legényének elmosódó alakját, amint odakap nagybátyja melléhez. Utána halk zuhanás, majd n síneken át robogó gyorsvonat . . . Mire Sonía odaér, magát Briant is félig esz­méletlen állapotban találja a tett szinhelvé- nek közelében. Brian maga sem emlékszik már bizonyossággal, hogy és mini történt a véletlen baleset. Előre megfontolt gyilkos­ságért emelnek vádat ellene. A vád egyes pontjai, külső és belső indokai megingatha- tatlanoknak látszanak, minden pontosan egy­bevág . . . Csupán Sonia hisz rendületlenül vőlegény» irtatlansiglban #« az •rődelkó nők biztos ösztönével érit, hogy olyan őr dögi mórion kiagyalt gonoszMtről van szó amelyet egészen különös végzetszerüséggcl rejtegetnek n véletlenek. Es még valaki van Sonia mellett: Jude, a szomszéd kocámért»* egyszerű, de okos és bátorszivti leénya, aki Ösztönösen érzi, hogy, a meggyőzően ható látszatok ellenére, mégis csak tévedés lehel valahol a dolgok mélyén. Ez a kél pompás, fiatal teremtés vállalko­zik rá, hogy kibogozzák a rejtelmes ügyel. Fantasztikus kalandokba bocsátkoznak, hogy, az eleinte csak agyrémnek tetsző nyomot fel­kutatva, megragadják a gonosz kezet, mely ! a sötét háttérből annyi ártatlan ember sor« sára ránehezedett. Az önfeláldozó szerelemnek és az önzetlen barátságnak megragadó, hősi példái sodor­ják lelkünket elejétől végig ebben n meg­döbbentő fordulatokkal és egészen uj izü iz­galmakkal teli detcktlvregényben. John Go­od winnuk ez a minden várakozást felülmúló legújabb könyve Zigány Árpád markáns for­dításában a Palladis Pengős Regényeinek so­rában jelent meg. HARSÁNY) ZSOLT: ecce homo Munkácsy Mihály életének hatalmas regé­nye. A 3 kötet 930 oldalon jelent meg, fűzve 297, egész vászonkötésben 495 lej az Ellen­zék könyvosztályában Quj, Plata Unirii. Vi­dékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvszen­zációk jegyzékét. Egy szódra 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. Allistkeresőknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 2j szá­zalék felárat számítunk fel. Dij előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalban, helyi s vidéki bizományosainknál, bármely hird; tési irodában. Csak válaszbélyeges kérdezósködéskre válaszolunk. Cimec tartalmazó hirdetésekre * vá­laszt közvetlenül a megadott címre kell irányítani EJÁZASSÁG. — Tár- * * saságbeli legdisz­krétebb hízass.gküz- ve'.ités „MIREA" iro­dánál Cluj, Calea Re­gele Ferdinand 116. E ladó 10 vagon szé :a Urmenisiu hatá on. Cim a könyv- osztályban. Gv 1167 ERESEK jók'.rban levő luxusautó ca- r ssériit megvételre, Crysler alvázra. Cim a könvvosztálv a. ____ Gy 1172 O LCSÓN ELADÓ szé es. fiókos, ui seziou, férfi rövid szőr mebunia. Mot’dor 40. Ko 69 O Q darab valódi £*""0 keleti szőnye­get megvételre kere­sek azonnali 1 ész- péazért Str. Saguna ia F 97 K OMOLY üzletszer­ződet, fix és juta­lékkal, keres „Franco- Romănă* R. T. Bizto­sitó Társaság Cluj, Str. Memorandului No. 4. Gy. 1170 jVIINDENES szakács- *** n < falura keres­tetik, jel ntkezés va­sárnap három-négy között Cl a jón. Cim a könvvosztályban. ‘__________Ko 65 felváltunk papírpénzt fém­pénzre St ada I. G. Duca 8. szám. „Ellenzék“ főpénztára. R ománul tudó is­pán, a gazdaság minden ágál an jár­tas. Gyakorlattal bir tejgazdaságban, sz Hő­kezelésben, valam nt disznó tenyésztésben, azonnalra állást ke­res. Levelekét „Sze- rénvigényü“ j ligére a könyvosztályba. K 30 fizetéssel és magas jutalék­kal rikkancsokat keresünk. Jelent­kezni lehet igazol­vánnyal délelőtt: Str. L G. Duca 8. Férfi; vegyes női és gyermek, kórusok nagy tö­mege áll rendel­kezésére az „EU lenzéh“ zenemű» osztályában. SZÉPEN BÚTOROZOTT SZOBA, esetleg konyhával, azonnal kiadó. Str. Bisericii ort. rom. 12. szám. G. 717. KÉT szépen bútorozott szobából álló, külön- bejáratú lakás, magános urnák, vagy irodának* orvosi rendelőnek, azonnal kiadó. Str. Universi­tăţii Nr. 4. K. }t. GYULAI PÁL ill TÖRTÉNETI REGÉNY Híg IHTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 6G-LK KÖZLEMÉNY — Jósika! Félénk-e Geszti, hogy minden bitang hírre ok nélkül hideglázat kapjon? — Korántsem fenséges ur, azonban . . . A fejdelem kedvetlenül int kezével, s Jósika el­hallgat. — Ártai: szól viszont Zsigmond. mit tart ön a sej­telmekről. — A nagy Caesar, fönséges uram! .. . Elég, uraim, vissza Fehérvárra! E jelenetben van valami nevetséges; de a fejede­lem sötét, jéghideg arcza, indulatosan forgó szemei és feldúlt kedélye iszonyatossá változtatták. —• Fönséges ur, a vinczi biró és hadnagy közel- get, szól Jósika kikelve képéből. — Ez oktondik egész órát rabolnának el szónok­lataikkal, Adja nekik tudtul valamelyik, hogy mielőbb ki fogom bocsátani rendeleteimet, s most nincs időm romlott várak felett tartani szemlét. — Ah, egy óra gyakran halhatatlan eredményeket szülhet, perczei megtörhetnek kerekeikkel egy trónt, s többször mor­zsoltak már országokat szét. Induljunk. A kiséret vágtatni kezd. — Fejdelmi páleza és vándorbot! Hah, minő vá­lasztás! — szól Zsigmond. Vérig döfé sarkantyúját lovába és szélgyorsan halad. A Miklós-tér előtti jeleneteket már ismerik olva­sóim . íte A gyanú alaptalan volt. Geszti, kinek tulajdonítja minden krónika író e bir koholását, igen kitűnő egyéniség arra, hogy rá­galmazónak s ne félrevezetettnek tartsuk. Zsigmond rossz csillaga úgy hozá, hogy Bátliori Boldizsár a palolaostromra kijelelt idő alatt még ott­hon se legyen. A városberek számos vendégei — mint emlékez­hetünk — láták őt titkárjától kisérve, Tövis felé lova­golni, s hogy később tért vissza a Vinczről hazasza­ladt dandárnál, az is kétségtelenné lön. A fejdelem páni félelme sokáig titok nem marad­hatott. Előbb a paloták suttogták azt, később a nép gú­nyolta. Egy kegyetlenség, egy erőszakos szabály félany- nyit sem csökkentheteit volna tekintélyén, mbit e bot­rány. öt megverte Boldizsár árnya. Pártja kezdé szégyelleni azt a zászlót, mely alatt küzd; mert legnagyobb politikai bűnünk a nevetsé­gesség. Szörnyért sokan áldozzák föl életüket, a rossz, ügy elég védőre talál; míg a kigunyoit lobogó legked­vesebb vértanukat áilit elő azon igazságokért is, me­lyek különben szentek. Ehhez járult még, hogy Báthori Boldizsár, ki ed­dig mindig olcsárolta, most sajnálá őt. Akár mephistoi gyöngédség, akár egy nemes ke­délyből ömlő részvét volt ez, többet ártott a fejdelem­nek, mint az a gunyor, mely kifogyhatatlanul ágazott el a társas körökben, és az uralkodó-székhez uőtt ke­gyeleteknek gyökereit sodorta. Ily körülmények közt gyűlt össze Erdély senatu- sa junius 1-ső napján, s hozta azt a titkos végzést, melynek Zsigmond ő fenségével szoros eskü melletti közlése Gyulai Pálra, mint legfiatalabb tanácsosra, bízatott. & (Folytatjuk.}

Next

/
Thumbnails
Contents