Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-09 / 33. szám

£ TzLÉBW ZfiK 19 3 5 f»hr air 9. Demokrácia és demagógia Nap-nap mellett mind világosabbá kezd válni mindenki előtt, hogy a gazdasági kér­dések uralják a politikaiakat. Mert hiába való dolog, az élet kéri. követeli a maga jussát. Aztán, ahogy nem lehet megállítani a viz folyását, vagy a napfelkeltét, épp úgy képtelenség elfojtani az élet követeléseit is. Késleltetni lehet ugyan azoknak győzedel­mes előretörését, de végleges győzelmüket nem lehet sem elkerülni, sem elhárítani. Ellenére ennek, pártpolitikus uraink mint­ha nem akarnák tudomásul venni ezt a tényt. Egv nemes ügyhöz méltó buzgósuggal es az öszvér csökönyösségével ragaszkodnak a mai bizonytalan, zűrzavaros, észtbontó, testei és lelket felőrlő helyzethez. És ennek, a párturalmi rendszer által teremtett hely­zetnek megvédésére nem átallják fegyverbe szólítani a tömegeket a demokrácia nevében. Pedig jóságos szent isten, milyen végtelenül távol állunk a valódi, az igazi demokráciá­tól. Hiszen a demokrácia nem tesz különbsé­get ugyanazon ország polgárai között, nyelvi vagy vallási alapon. A demokrácia uralnia alatt szabad a sajtó, szabad a gyülekezés és szabad bármely elvnek szóban és írásban való büntetlen hirdetése. Ahol demokrácia virul, ott ugyanazok a kötelezettségek és azonosak a jogok is. A demokrácia minden­ki részére köteles biztosítani a megélhetési lehetőségeket és feltételeket. A népuralom, ^ mert hiszen ez volna a tulajdonképeni de­mokrácia, nem tűrheti, mert máskép saját maga ellen cselekedne, hogy egyesek mér­hetetlen javakat halmozzanak föl és ugyan­akkor megszámlálhatatlan tömegek nélkü­lözzék a betevő falatot. .Nem hiába, hogy az Északamerikai Egye­sült-Államok közelitik meg leginkább az ideális demokrata államot, mert hiszen ott már nagyon is komolyan foglalkoznak az összes polgárok emberséges megélhetését biz­tositó helyzet megteremtésével. Roosevelt el­nök már programjába vette a vagyonhalmo- zások korlátozását és minden polgár megél­hetésének a biztosítását. Még tovább megy nála is ÓUpton Sinclair és most Huey Long szenátor, akit Louisiana állama választolt meg és ruházott fel diktatórikus hatalom­mal gazdasági és szociális téren. Az ő jel­szava „mindegyik ember király“. Ezt a hely­zetet nehéz vagyoni adóval és a vagyonnak egy millió dollár értékben való korlátozásá­val véli elérni. Nem hiszem, hogy akadna pártpolitiku­saink közül bár egy is, aki nyugodt szívvel merné állítani ország-világ előtt, hogy az ő párturalmuk rendelkezik bár csak eggyel is a felsorolt kellékek közül. És ha nem ren­delkezik, akkor mi másnak keresztelhetjük el a nálunk dívó párturalmat, mint demagó­gián alapuló klikkek diktatúrájának. Nem csoda aztán, ha folyton szaporodik a jelen­legi helyzettel elégedetlenkedők száma, mert nem mindenki tudja ölbe tett kézzel nézni, hogy a demokrácia hamis cégére alatt mi­ként fojtogatja mindjobban országunkat a gazdasági válság, a korrupció, a kisebbségi kérdés rendezetlensége és mindinkább való elmérgesítése. Kétségbeejtően szomorú, bogy ahelyett bogy a pártok összefognának és közös erő­vel keresnék és ha megtalálták, alkalmaz­nák is e létünket veszélyeztető bajok ellen a megfelelő gyógyszert tovább folytatják az egymásközti és egymáson belüli undorítóan csúnya marakodásukat a koncért és szemé­lyi ambícióktól vezéreltetve. Aztán, mint­hogy a szomorú valóság egyre jobban kezd felszínre vergődni, most már minden igye­kezetük arra irányul, hogy a nép figyelmét eltereljék a bajok tulajdonképeni okairól. E céljuk elérése érdekében olyan jelszavakat dobnak a közvéleménybe és olyan felfogá­sok térhódítását mozdítják elő, amelyek al­kalmasak ugyan arra, hogy az ország béké­jét feldúlják és a nyugodt munka folyását megakadályozzák, de arra már nem, hogy az ország konszolidációját előmozdítsák. Most, mikor az intellektuelek nem tud­nak elhelyezkedni, a munkások nem kap- nap munkát, az iparosok és kereskedők tengenek. a parasztok helyzete pedig min­den konverzió ellenére is folyton rosszab­bodik, minthogy képtelenek megállani he­lyüket a nagybani és gépüzemre berendez­kedett iparral és mezőgazdasággal szem­ben: egyenesen bűn, úgy az igazság, vala­mint a józan ész, a humanizmus és az or­szág tényleges érdekei ellen intellektuelek részéről ugv állítani be a dolgot, mintha mindezen bajok okai a kisebbségek meg az a bizonyos alkotmányos kérdés lennének. És százszorosán bűn ennek hirdetése olyanok részéről, akik a humánus elvek dia­dalra jutásának köszönhetik fényes pozíció­jukat. Semmi sem hat olyan lesújtóan egy objektív gondolkodóra, mint az igazi emberi elveknek cserbenhagyása és azokkal szem­befordulása olyan személyeknek, akik har­coltak ezen elvek zászlója alatt. A renegá­tok műidig szánalma*ak voltak,, bármily magus polcokon is tetszelegtek és akármi- j lyen anyagi jólétben is duskálódtak, mert I tettük kislelkiiségre vall. Mily becsületes és emberséges dolog vol­na, ha pártpolitikusaink sutbudobnák már egyszer a közvéleményt félrevezető és nép* hóditó demagógiájukat és őszintén feltár­nák a közvélemény előtt, hogy a mai gaz­dasági válságnak oka nem más, mint, hogy is mondotta csak Lloyd George? „Az egész DEVA. (Az Ellenzék tudósítójától.) A ki­sebbségi iskolák bezárása után, úgy látszik, most már sor kerül a kulturházakra is. A báciai maroknyi református magyarság az istenfélő és áldozatkész emberek adomá­nyaiból, 1931 év folyamán „Kálvin-házat“ épített egyházi és kulturcélokra. A csekély számú bibliakörlátogatóknak télen nem ér­demes minden második este befűteni a tem­plomot, de a műkedvelő ifjúságnak is szük­sége volt saját helyiségére, hol református szellemben kultúrát hirdethessen. Finta Já­nos lelkész vezetése mellett a „Kálvin-ház“ gyakran szolgálta e nemes célt. Most azon­ban, a vér-verejték árán épitett „Kultur- ház“ megnémult. Folyó hó 2-án délelőtt Finta János refor­mátus lelkész lakásán két fegyveres csend­őr kíséretében megjelenik a falu bírája és körjegyzője, felmutatják a prefektus 99. számú 1935 január 28-án kelt határozatát és tudatják, hogy annak értelmében a „Kál­vin-ház“ ajtaját lepecsételik. Finta lelkész próbálta jobb belátásra birni a hivatalos embereket, de azok ragaszkodtak a rendelet azonnali végrehajtásához. Ezek után lepe­csételték a „Kálvin-ház" ajtaját. A prefektusi rendelet arra hivatkozik, hogy a báciai csendőrszakasz, valamint a körjegyző bizalmas jelentései értelmében a „I£álvin-ház“-at csak azéri építették, hogy ott irredenta előadásokat, meg nem engedett esti gyűléseket és soviniszta szín­darabokat adhassanak elő háborítatlanul. Mert hiszen, ha csak egyszerű bibliamagya- rázatról, illetve felolvasásról volna szó, úgy azt a templomban is végezhetné a lelkész. Ez év január 10-én beküldött csendőrségi és mult év december 6-án felterjesztett kör­jegyzői jelentéseken kiviil megemlékezik a határozat egy ezelőtt két évvel tisztázott és befejezett vizsgálattal kapcsolatos ügyről. A csendőrség ugyanis 1932 február 9-én jelentést tett a dévai szárnyparancsnokság­nak, hogy 1932 február 6-án a báciai mű­kedvelők Finta János vezetése mellett a „Nótás Kata“ című színdarabot adták elő, melyben az egyik szereplő, a gyászoló Ma­gyarországot jelképezvén, gyászruhába és magyar nemzeti színekkel díszített korong* gazdasági rendszer, amely már u háború előtt sem működött kifogástalanul, a háború csapása alatt teljesen összeomlott“. Vagyis a termelési és a javak elosztási rendszeré­ben vun a hiba és ezt kell megváltoztassuk, ha azt akarjuk, hogy a válságot megállít­suk és a helyzetet jobbra fordítsuk. Minek folytatni tehát tovább is a szemfényvesztés semmit sem használó szomorú komédiáját? I val jelent meg a színpadon. A báciai refor- j mátus egyház vezetősége a prefektus hatá- I rozatát megfelebbezte a timisoarai revíziós : bizottsághoz, mely felebbezést a következők- ; kel indokolták meg: A hívek tényleg építettek egy „-Kálvin* i házai“ adakozásokból és természetbeni ado- I Hiányokból, amely kultur-ház, habár nem is alapítvány, de az egyház tulajdonát képezi és annak céljait szolgálja, külön jogi sze­mélyiség elnyerésére tehát nincsen szükség. Noha van temploma az egyházközségnek, szükségét látták, hogy ilyen „Kálvin-házat“ építsenek, mert a kerület rendeletére min­den héten egy vagy két estéli bibliaórát kell tartson a lelkész híveinek s az iskolá­ból kikerült ifjaknak szövetségi órát kell tartani, mig a református vallásu iskolás gyermekek között vasárnapi iskola keretén belül kell fejlesszék a Krisztus iránti szere- tetet és az ő tanait. Ezért nem lehet minden egyes alkalommal befüttetni a nagy és hideg templomot. Ami pedig a szinielőadásokat illeti, nagyon jól tudja nem csak az illető körjegyző, vagy csendőrőrmester, hogy egyetlen színdarabot sem lehet addig elő­adni, amig arra vonatkozó előadási enge­délyt nem sikerül a művészeti felügyelő úrtól nagyon körülményes utón megkapni. A „Nótás Kata“-ügy pedig még akkor ad acta lett téve az illetékes hatóságok által, mert elesett az a vád, hogy magyar nemzeti színnel díszített koronát viselt a fején az illető szereplő, hiszen mindenki nagyon jól látta volt, hogy azon a koronán kék, piros, fekete, fehér, sárga, rózsaszínű szineken ki- vül, pont éppen zöld szín, nem volt. A fel­jelentés is úgy keletkezett, hogy a báeiai református magyaroknak vala­melyik jóakarója az udvarra kidobott ko­ronából kitépte a rózsaszín, kék, fekete és sárga színeket és úgy vitte a csendőr- őrmesterhez a feljelentést megtenni. De már csak az is bizonyítja, hogy az ügy, annak kivizsgálásakor ad acta lett téve, hogy két év után jut eszébe valakinek ezt újból felhozni. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Manoilescu és Hitlcrék. Amit Vaici­nem indítványozhatott. Magyar irrt dentízmos Erdélyben. Politikai ha/ár Jorga ék a ruhaváitás. Az ifjú bratianii véleménye. Megnőtt a hajunk, mini Sámsonnak. Filipescu Tilea ellen. DREPTATEA: Manoilescu volt miniszter elő­adást tartott Német országban, Kiéiben. Nem ért­jük — írja a lap —, mire taníthatta Mano.lescu Hitlerékct. Bizonyára adatokat gyűjtött fasciz mosna és hitlwizaiusra vonatkozóan. Vagy azért volt ott, mert „Führer“ szeretne ienni? Azt a hirt közli, hogy megtalálta a szükséges megoldá­sokat. TEMPO: Vaidanak a numerus-kiaazusra vo­natkozó indítványán kivül még két élőt erjeszté­se lett volna, ha le nem szavazzák. Az egyik ar­ra vonatkozott, hogy idegen alattvalók ne üzhes. senek foglalkozást Romániában, a másik szerint megtiltotta volna városi ingatlanok vásárlását is az idegeneknek. CURENTUL: Pompiliu Serbescu ,,A magyar irredentizmus működése Romániában” címen hosszú cikket közöl. Nemrég adták cl a satu-ma­réi Unió-vagongyárat az Astrának — írja. Az eladók százmi Ili ókkal bizonyára Budapestre men.* tek. A bánsági márványbánya tulajdonosának Iá. nyát egy tényleges szolgálatban levő budapesti tábornok vette el. Az aradi Neumann báró ál­landó tartózkodási helye Budapest. Minden vá­rosban működik nálunk a pesti Hitelbank fiók­ja. Temesváron a Dura, Kandia, Spirt, Krayer cé­gek vezérigazgatóit az Angol—Magyar Bank ne­vezte ki Budapestről. Médiáson J—S olyan gyár van, melynek igazgatója budapesti... Többször jelentettük, mily nagy hasznot vágnak zsebre a timisoarai Szana-vállalatok. A cikk az állami se­gítség megvonását követeli azoktól a vállalatok­tól, melyekről bebizonyosodott, hogy Budapest­tel állnak összeköttetésben. VIITORUL: A kermány félhivatalosa vezető helyen bazárnak nevezi a nemzcti.parasztpártot. Akartok alkotmányjogi kérdést? — írja. — Itt van Mamu mozgalma. Szükség van a numerus. klauzusra választási érdekből? — Itt van Vaida. Kell-e konverzió? — Itt van Lupu dr. és Miha­lache, akik készek a nép fellazítására. Nem kell konverzió? — Itt van Mironescu csoportja. El- hagyjuk a nemzeti érdeket és a román munka­védelmét? i—1 Itt van Madgeam. Ha a szavazatok szaporításáról van szó, Mihalache és Madgearu íté­szek megrendíteni a stabilizációt. Munkás-politi­ka? Erre Ioanitescunak van gondja> mert « párt- vezetők mind helyet foglalnak a gyárak igazga­tóságaiban. A kisajátítás nem keli? — Itt van az erdélyi Vlad Aurel. Amint Mihalache mondja: „Készen állunk minden pillanatban.“ NEAMUL ROMANESC: Jorga az alkotmány­ról irt röviden, de velősen. Megkérdeztem egyik fiatal újságíró kollégámat — írja — mi a véle­ménye az alkotmányreformra vonatkozóan. Az a válasz jött, hogy sohasem éltünk még alkotmányos uralom alatt. Egyszer, igen. Tradicionális légkör­ben, mely szent volt előttünk:. Azt hittük akkor, hogy nincs ennek értéke, miután nem volt pa­ragrafusba foglalva. És a belga alkotmányt kap­tuk meg aztán ajándékba- román fordításban. Fel, vettük testünkre s a nyugati frakkból előbukkant anélkül, hogy ezt szem ügyre vettük volna, a meztelen test. S most abból a klubból, hol a fe­jüket összeverik a politikusok, más rend ruhát ígérnek, mely más alakra, más jellemre van ké­szítve. Azt mondják, hogy igy jobb lesz. A fal­vak azonban nem alkotmányból, hanem alkot­mányos érzékkel élnek s ezt bármily formába be lehet foglalni. Ezt az érzéket kell ápolni, nem pedig ruhák cserélgetni, mert ez aztán állandó meztelenséget fog előidézni. MIŞCAREA: Bratianu György lapja az uj kor­mányt támadja. Tatarescunak sikerült — írja a lap — s meghosszabbította uralmát. Eredmény? Nem látjuk. Egy állatniérfiu munkájának nem lehet más eredménye, mint országának tikere. ROMANŢA NOUA: Egy öreg paraszt írja Fa­garasból a szerkesztőségnek: „Tudják meg uraim, mi falusiak olyanok vagyunk, mint - Sámson: Megnőtt a hajunk, amiben erőnk van s nem . hagyjuk magunkat a filiszteusok által elpusztíta­ni, Fia elhatározzuk, a hazugságok épületét egye­sült erővel összedöntjük.“ EPOCA: Filipescu cikket ir lapja vezető he­lyén a Tilea-ügyről. Megértjük — irja — hogy különböző vélemények lehetnek a király alkot­mányos előjogaira vonatkozóan. Muniunak más a felfogása erről s más Iuniannak. A Tilea.ügy nem ilyen eredetű. Ö az úgynevezett meggyőző­dések politikai szállítója. Nem ismerek mást, ami jobban leziilleszti politikai téren az ifjúsá­got, mint egyesek könnyű pályafutásának példa- iát, ha nincs meg a kellő képesség, csak a kém­kedésre való kiváló hajlam. A tegnapi ülés után, ha van bőr valakinek az arcán, a pártból kilépett volna. Poeol Victor. MUSSOLINI UJ KORMÁNYA. Megírta az Ellenzék, hogy u Duce átszervezte kormányát s uj munkatársait nagyobbrészt a pártja balszárnyához tartozó vezető politikusokból válogatta össze. Az uj miniszterek (balról jobbra): Benni Antonio közlekedésügyi, Solmi Arrigo igazságügyi, Cesnre de Vechi gróf közoktatásügyi, Poolo Thaon de Berni gróf pénzügyi, Bossini Edmondo földmive- lésügyi, Razza Luigi közmunka. A többi tárcákat Mussolini tartja kezében. SELECT MOZGÓ r Mii! MRTItö LSüERTH A BÉCSI CSALOGÁNY kes'tő szerelmi regénye. A többi szerep kben: csodás hangú művésznő legremekebb filme: Therese Krones vi­lághírű bécsi éne­Tro Lira és Leo Sciilß^h Hcgfdcbbczteh a re?izlös bizottsághoz a baciaí Kálvin-ház bezárását Mivel indokolt n a megueiónöü a rendeletet? — Nótás Hala Keren óta es eggen mond vacsinált mesék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents