Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-07 / 31. szám

2 ELL B'NZ'ßK 1933 február 7. löii: Martha Eügertti csodás hangú énekesnő k*gr. gyogóbb alkotása, a s tcion lnjr|)oni[i.'innbb filme : A Dccsi csalogány Mozit Aba* Világraszóló Calvín-emEékiinnepre készülnek a francia reformátusok MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Os/i vetések helyzete. Vaida buzdítá­sa, bizakodik a jobboldal, állam és tz orvosi kar. románok hazatclcpitésc Ame­rikából, uj szakadék, Vaida és pártja, \RGUS: \ Az őszi vetésekben szenvedett kár Bukovinában, Besv/aribiában, Moldovábau, Doo- rogeában 5—i >■ százalékos. Erdélyben, Olteniá* ban és Munteniában ezzel szemben a kár jelen* réktelen. Legnagyobb a veszteség .árpában. Az őszi vetés eredményét 22 ezer millió lejre lehet becsülni az esetben, ha 473 ley számítunk a buza mázsájáért. ROMANIA-NOUA: A nemzeti-paraszt párt központi végrehajtó bizottságának munkáját a párt jövő programjára vonatkozóan befejezte. Maniu az utolsó szó jogán kijelentette, hogy mindenben fenrartja január 8-áin Badacsonyban adott programját az állam által irányított gazda­sági politikára vonatkozóan. Vaida ugyanakkor a következőket mondta Mihalachc felé fordulva: —• Mint jó tanító, úgy tekintsd a> köztünk dúló harcokat. Soha se tévesszük szemünk elől, hogy a mi pártunk a jövő reménysége. Ütött a Miha­lachc órája. így mondtam és ismétlem: MihaLache perce következett el. A mi pártunk órája jött el elnökünkkel az élen. Vezess tehát munkám, melyben mindnyájan résztveszünk veled! PORUNCA VREMII: A szélső jobboldali lap Vaida kormányra jutását jósolja. Lehet, — írja a lap — hogy Tatarescu még egy hónapig marad. Az utolsó szalmaszál most már csak a Skoda-ügy letárgyalása. Az esetben, ha vád alá helyezi a többség a bűnösöket, még egy hónapig maradnak uraimon, ellenkező esetben távoznak. Bizonyos, hogy Vaida következik ekkor. Az eljövendő kor­mányban Goga is részt fog venni, ki egy mi­niszteri tárcát kap majd Vandától, POLITICA SOCIALA: Icanitescu parasztpárti vezér lapja nagy kirohanást intéz a kormány el­len a nemzeti-munkavédelemről szóló törvény végrehajtási utasítása miatt. Azt állítja, hogy egyéb sincs ebben, mint az, hogyan lehet idege­neket tartani a vállalatokban. Megtorlásokat és helyes paragrafusokat hiába kerestek a kormány intézkedésében s igy veszélyt jelent ez az ország­ra! Ioan.tescu uj törvényt sürget nagyobb meg­szorításokkal, bizonyára egy uj választási propa­gandára gondolva. DIMINEAŢA: Miért volt szüksége Vaidának arra, hogy indítványt tegyen a numerus-klauzus bevezetésére? Hiszen előre tudta az eredményt, mert indítványát a párt kulturbizottsága leszavaz­ta. Nem akarhatott tehát mást, mint gyöngíteni Maniu népszerűségét Erdélyben s ni akart mutat­ni arra, hogy többet ér az ő hazafisága. Mégis ellenkező célt ért el. A nemzeti-parasztpárt ugyanis hatalmas demokratikus szellemről tett tanúságot. A román politikai élet kimagasló fér- hai ugyanis mind Vaida- indítványa ellen nyilat­koztak. Azt hiszik, hogy politikai tőkét akart kovácsolni magának s sokan vannak, akik azz.al gyanúsítják Vaidát, hogy pártján kívül álló kor­mányt szeretne jobboldali elemekkel alkotni ma­gának. VIITORUL: Törv énytervezét készül, mely szerint az államnak joga lesz szerződést kötni oly magánorvosokkal, kik hajlandók lesznek letele­pedni falvakban. PATRIA: Aurel iBungardeanu lelkész ai évi távoliét után visszatért i szak-Amerikából. Je­lentése szerint íjo ezer román él az uj hazában, hol ezek 200 jótékonysági egyesületbe, 24 orto­dox s 16 görög katolikus egyházközségbe vannak beszervezve. Ezenfelül 5c román egyházközség van Kanadában. Mozgalom indul hazatelepitésük érdekében. TARA NOASTRA: Goga lapja megállapítja, hogy a nemzeti-parasztpárt többé nem egységes. A Vaida indítványa folytán támadt szakadék igen mély s az ő álláspontja élesen kü'önbözik Mihakche álláspontjától. Az ókirályságbeli pa­rasztpártiak és az erdélyi Vaida-csoport tagjai kö­zött nem lehet szó lelki összhangról. Ugyanez a helyzet Vaida és Maniu között, aki ismét Mad- gearu álláspontját tette magáévá. EPOCA: Filipescu lapja megállapítja, hogy a Vaida által támadott pártprogramot maga Miha­lachc elnök do'gozta kg kinek a pártvezetőség tiegtételt szolgáltatott, mikor Vaida ismert in­dítványát elvetette, annyival is inkább, mert a part egyes alosztályai a programot már előbb jó­váhagyták. Maniu nincs annyira elszigetelve, amint ezt Vaida hivei hitték. Nem ez az első eset, mi­kor Vaida meggyőződik arról, hogy „naiv“ az el­gondolása. Eljött az ideje annak, hogy rend lesz a nemzeti-parasztpártban. Vaida nem tehet többé azt, amit akar pártjában. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁT­SZIK, kottaszükségletét az Ellenzék za- nemüosziálya utján szerezze be! Olesa áraki Nagy raktárkészlet! Minden kül« íáidi kiadóval kózvetka o&ydkófteiékl PÁK1S, február hó. A francia kálvinisták abból az alkalomból, hogy ebben az évben van négyszázados évfordulója Calvin Insti­túciói megjelenésének, nagyszabású ünnep­séget és kiállítást rendeznek Párisban. A ki­állításra minden összehozható emléket és adatot összegyűjtenek, ami Calvinra vonat­kozik. Az évforduló alkalmából vallústörté- nelmi tanulmányi napokat rendeznek és .szá­molnak azzal, hogy ezekre az ünnepségekre az egész világ kálvinistái elküldik megbízot­taikat. A kiállításon egész sor eddig ismeret­len és eznttnl a nyilvánosság előtt először megjelenő ritkaságot fognak bemutatni, ösz- szegyüjtik Calvin minden megtalálható arc­képét, a rendelkezésre álló Calvin-kézirnto- kat és müveinek összes kiadásait. Ezenkívül szerepelni fognak a kiállításon Calvin elő­deinek és munkatársainak, valnmint Calvin híresebb ellenfeleinek képei, írásai és a ró­BUCURESTI, február. A román fejedel­mek már a mult században is szívesen fo­gadták az iparilag képzett, bizonyos ipar­ágakban európai hirü magyar mesterembe­reket. akik különösen Munténiába vándorol­tak ki. így rengeteg kocsigyártó, kovács, kevesebb szabó, cipész jött Magyarország­ból, illetve Erdélyből. Így még ma is meg­találjuk Bucureşti üzleti negyedének a kö­zepén a „strada eovaci“-ot, ja kovácsok utcá­ját, akik elsősorban puskamüvesek voltak. De ezeken az iparosokon kívül, akiknek nagy része ott is maradt, igen nagy’ azoknak a „vándor fecskéknek“ a száma, akik csak átmenetileg tartózkodtak Bucurestiben, az idénymunkásoké. Az építéseknél az ácsok, kőmivesmesterek, pallérok többnyire magya­rok voltak, de a legnagyobb számmal a szol­gák és szolgálók jöttek a három legközelebb fekvő székely megyéből. A székely szolgákat és szolgálókat szívesen fogadták a bojárok bucureştii udvaraiban. 'Rendesek, tiszták, ügyesek, becsületesek voltak és amellett a főzés mesterségéhez igen jól értettek. Ezek a többnyire egyszerű földműves sorból ki­került szolgák csak késő ősszel jöttek Bucu- restíbe és télen át maradtak helyükön. Ta­vasszal, a mezőgazdasági munka beálltával, itjra visszamentek gazdálkodni, hogy azután aratás és őszi szántás után visszatérjenek Bucurestibe, ahol régi gazdáik szívesen fo­gadták őket. Mert nekik is megfelelt az idő­beosztás: a nagy bojár csak a telet töltötte Bucurestiben, akkor volt szüksége jól kép­zett és az akkori viszonyok között drága cselédségre, mig nyáron vagy birtokán tar­tózkodott és elegendő cselédséggel rendelke­zett, vagy’ pedig utazott A vándorfecskék, mint nyelvmesterek (Ezeknek a vándorfecskéknek a száma igen nagy. Nemcsak a bojárok, de a jobb polgá­rok is szívesebben fogadtak magyar, illetve székely cselédet és igy fordul elő igen gyak­ran, hogy tősgyökeres román családokban, a közép­osztály körében, az asszonyok a „konyha­magyart“ egészen jól beszélik. De viszont a székely cselédek is megtanul­tak egy-egy román szót és például a szek­rényt ,,dulap“-nak hívják. A vándorfecskék intézménye megmaradt máig. Ma is rengeteg azoknak a székelyek­nek a száma, akik a szomszédos megyékből idénymunkára átjönnek a régi királyságba. Legtöbbjüknek földje van otthon és vagy csak az őszi-téli idényre jön Bucurestibe, vagy pedig meghatározott időre: 1—2—3 év­re, mialatt a házaspár annyit keres, hogy vagy még egy darab földet, vagy házat, va­lami mezőgazdasági gépet, esetleg régi adós­ságot kifizet, azután újra és véglegesen ha­zamegy. A mai rossz gabonaárak és alacsony mezőgazdasági napszámok miatt érdemes még a kisparasztnak is Bucurestiben szolgá­latot vállalni, mert egyrészt nincs gondja a házaspárnak élelemre, másrészt félre tehet I liik szóló emlékek. Teljes képei akarnak ad­ni ezenkívül n kiállításon mindazokról a na­gyobb irodalmi, művészeti, zenei, politika és 1 tudományos müvekről, melyek kálvinisták­nak köszönhetők. De nemcsak Párisban, ha­nem más városokban is ünnepségeket tar­tanak a Chlvin évfordulójával kapcsolatban. Angouleme-ben a protestantizmus történetét kutató társaság elnöke emléktáblát helyezett el azon a házon, ahol Calvin főmüvét az Institution chrétienne-1 megírta. Nyomban, ahol Calvin szülőháza még mindig áll, a Calvin-ünnepségek egész sorát fogják tarta­ni. Az Institutiokat különben Calvin nern Angoulem-eben, hanem Genfben fejezte be és itt is nyomtatták ki. A könyv megjelenésé­vel kapcsolatban nemcsak Franciaország­ban, hanem más országokban is évforduló ünnepségeket tartanak a kálvinisták. évente vagy 20—25.000 lejt, 7—8000 pengőt ami ma falun, ahol 10—20 lejt sem lehet találni, nagy szó. A szolgákon kívül rengetegen dolgoznak épületeken. Akik valamilyen mesterséget tudnak, ácsok, asztalosok, kőmivesek, pallé­rok, mind könnyen találnak ma munkát Bu­curestiben, ahol a rengeteg építkezéshez ügyes, hozzáértő kézre szükség van. Napszámost nem igen találni a magyarok között, erre a munkára cigányokat alkal­maznak Bucurestiben. Nagy az összetartás a vándorfeeskék közt Érdekes, mennyire összetartanak az egy vidékről valók. Ha valamelyik faluból egy család Bucurestibe kerül, azonnal hozzálát állást, ..helyet“ keresni a rokonságnak. Egy- egy család teljesen kivándorol évekre Bucu­restibe, és visszatérve módos gazda lesz a szegény parasztból. Ez az összetartás hozza magával, hogy nem minden vidékről, nem Erdély minden részéből jönnek Bu- eurestíbe szolgálni, hanem egyes vidékek­ről. de onnan aztán annál tömegesebben. Hólabdaszerűen szerzik egymásnak uz állá­sokat . . . Ezek a vándorfecskék nem románosodnak el, megmaradnak magyaroknak, de megta­nulnak románul, viszont ők is megtanítják a család nötagjait magyarul. De nemcsak a családok nőtagjai tanulnak meg magyuruL hanem a piac! árusok és a fiiszerkereskedők is. Ezzel kapcsolatban találnak elhelyezkedést a magyar mészárosok és fűszeresek, mert a legtöbb külvárosi üzletben kell magyarul tudó segéd, aki ezekkel a cselédekkel anya­nyelvükön tud beszélni. A bucureştii magyarság szempontjából e cselédek igen érdekes szerepet töltenek be: ők a magyar nyelv fenntartói a bucureştii középosztályban. De népmüvelődési szempontból is hasznos ez a vándorlás: a Bucurestiben, tehát maga­sabb kulturfoku városban szolgált cselédnek az igényei tisztaság, kultúra, ruházkodás te­kintetében magasabbak, mint a falujabeli átlagé. Nehezen szokik le ezekről a kultur- vivmányokról és ha csak teheti, otthon is megtartja a fővárosban elsajátított szoká­sokat. Megbecsülik magukat Vasárnap délután a Cismugiu-kert hangos a magyar szólói, de az utóbbi időben már a Kisseleff chausséera is bevonullak a cse­lédek. A külvárosokban megvan minden falunak, minden környék­nek a maga magyar kocsmája, abol tánc, mulatság, cigányzene uralkodik. A magyar cselédek nem okoznak a rendőrségnek gondot, nem duhajok és nem verekednek. Vendégeknek érzik magukat Bucurestiben, az idegen környezetben és vendéghez mél­tóan viselkednek. A magyar vándorfecskék jellegzetes rétege a bucureştii magyarságnak. Számuk sok ezerre tehető, az idénymunkásokkal együtt nem ritkán 10—15.000 székely is tartózko­dik átmenetileg Bucurestiben. Dr. Kovács Jenő. ötös iáblaiianács Ítélke­zik a revolvere* arany­vásárlás bűnügyében (Saját tudósítónktól.) Bartha János és Bartha Miklós rosia-montanai aranybánya­tulajdonosok devizacsalási ügyében, amely­ről néhány nappal ezelőtt részletesen beszá­moltunk, tegnapra tűzte ki a helybeli tábla az ítélet kihirdetését. Amint ismeretes, ta­valy előtt Bartháéknál két tordai rendőrségi detektív jelent meg, akik a Nemzeti Bank nevében aranyat akartak vásárolni. A vásár megkötése után az agentprovokatör szerepet játszó rendőrközegek jegyzőkönyvet vetlek fel az ügyről és a bányatulajdonosokat re­volverrel kényszeritették annak aláírására, majd Bartháék ellen devizacsalás vétsége miatt megindították az eljárást. Az alba- iuliai törvényszék a vádlottakat 8000 lej pénzbüntetéssel sújtotta. Felebbezés folytán került mult héten az érdekes ügy a helyi Ítélőtábla elé, amelynek az érdemi tárgyalás után tegnap kellett volna kihirdetnie az Íté­letet. A tanács tagjai között azonban véle­ményeltérés támadt és ezért úgy döntöttek, hogy az ügyet egy kibővített ötös tanács f~gja újra tárgyalni és az hoz majd Ítéletet egy hivatalból kitűzendő újabb időpontban. ELHÍZOTT EGYÉNEKNÉL a már régóta szí­vesen alkalmazott természetes „FERENC JÓZSEF* keserüvizkura a bélmüködést erőtelje­sen előmozdítja, az anyagcserét tetemesen élén­kíti, a zs-'rmennyiséget megfelelően lecsökkenti és a testet könnyeddé teszi. Az orvosi szakirodalom kimutatja, hogy a FERENC JÓZSEF viznek a máj és a végbe] felé irányuló vértolulásoknál, valamint aranyérnél és prostatabajóknál is vadó­ban áldásos hatása vn. Mozgószinhá^ak műsora: SZERDA: CAPITOL: A 33-AS KÉM. Izgalmas, nagy­szerű rendezésű kémdráma. Fősz. André Luguet. Jean Murat, Camille Bert. EDISON: I. HA VOLNA EGY MILLIÓM. Fősz. Garry Cooper, Charles Laughton, Charles Rtiggles, Georg Raft. II. NAP­SUGÁR AZ ÉGEN. Fősz. Eggerth Marta. Verebes Ernő, Hermann Thiemig, Fritz Kampers. MUNKÁS-MOZGÓ: A SZÍV MEÉÓDIÁJA. Fősz. Gustav Fröhlich, Hans Junker­mann, Maria Paudler. II. SZERETTE­LEK. Fősz. Warner Baxter, Elissa Lan- di, Mimi Jordan. Hétfőn 5 és fél és 9. RÁTH-VÉGH ISTVÁN: Magyar kuriózumok Ebben a könyvben együtt van minden, ami megdöbbentően érdekes, furcsa, megmagya­rázhatatlan, szórakoztató. Csodák és furcsa­ságok, még étlapok is váltakoznak az asz- szonybosszantó irodalom hírhedt termékei­vel, égi jelek és szócsintani példatár egyfor­mán elképesztik az olvasót. Ennek köszön­heti a könyv óriási sikerét. Sok illusztráció­val, hófehér papíron 178 lej az Ellenzék könyvosztályban, Cluj Piaţa Unirii. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket fiz őszí fiitetős biztos sikerrel Jár! Gyümölcsfák, rózsák, bokrok, szőllőolíváaycr: faj-és árjegyzékét kívánatra díjmentesen megküldi: -:. Umbroşi, Fischsr & Go. Aiud GYÂ^ZPUIIÂKAT pár óra alatt nagyon olcsón fest, az or­szágosan elismert CZINK-cég, CLUJ 1! Bucureştii magyarok II. A vándor fecskék

Next

/
Thumbnails
Contents