Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-06 / 30. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. ÁRA 3 LEJ kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. I. G. Duca No. 8. könyvosztály: Piaca Unirii 9. Szerkesztősé®. F i ó k k i a dó hivatal és „ szám. — Teiefonszám: 109. — Levéiam: Cluj, postahók »0. M A G VA R POLITIKA l NA PILA P ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210- félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több LVi, ÉVFOLYAM, 30, SZÁM. SZERDA 1 93 5 FEBRUÁR 6. Fíandm rádióbeszéde a londoni mete^ye sésrSI „Holnap mcghezdOdhetneh a lírliilsil M A légügyi megegyezés minden Sémádénak elveszi a kedvét e veszedelmes tareeszkőz igénybe — Hitler fogadta a berlini angol és fra nagyköveteket LONDON. (Az Ellenzék távirata.) London j politikai köreiben komolyan reménykednek abban, hogy az angol—francia megegyezés után most már sikerülni fog visszavinni Németországot a Népszövetségbe. A legújabb i berlini hirek szerint német vezető körökben nem utasítják vissza a megegyezés alapján (Németországnak tett indítványt. Söl Sir John jSimon külügyminiszter az alsóházban teg- jnap azt a mély hatást keltő bejelentést íet- jte, hogy értesülése szerint 1 Németország elfogadja a londoni megállapodás vele közölt szövegét további tárgyalások alapján!. ■A feszült figyelemmel hallgatott bejelentés .után valósággal tapsvihar és helyeslés követ- >te Sír John Simon szavait. Róma és Brüsszel ■beleegyezése már tegnap megérkezett az an- (gol fővárosba. iEz különben az első pillanatból fogva nem is volt kétes. Angol részről főlég a légi egyezség okoz megelégedést és j-Sir John Simon külügyminiszter tegnapi rádióbeszéde is főleg a megegyezésnek ezt a pontját emelte ki az angol közönség előtt. Kifejtette, hogy a mai viszonyok között legnagyobb veszedelmet a váratlan légi támadás okozhatja, ha azonban minden lehető támadó előre tudja, hogy több erős állam szövetkezett légi haderejével kerülhet szembe, legalább is nem valószínű többé, hogy ilyen támadást kockáztasson. Ezért nemcsak a szerződő felek előnyéről van szó, hanem arról is, hogy a megegyezésben a legbaíhaiósabb eszközi teremtették meg az európai béke megőrzésére. Ebből a szempontból már Franciaország és Anglia megegyezése is jelentős lépés. Ha .azonban Olaszország. Németország és Belgium is hozzájárulnak az egyezséghez, a háború lehetőségét hosszú időre ki lehet küszöbölni Európából. Az angol és francia nagykövet Hitlernél Az angol sajtó rendkívüli megelégedéssel kiséri a francia—angol egyezményt. A lapok berlini jelentései szerint az egyezségben résztvevő két nagyhatalom berlini nagykövete, André Francois-Poncel francia nagykövet és Sir Eric Phipps angol nagykövet állandó összeköttetésben vannak Neurath báró német birodalmi külügyminiszterrel és tárgyalásaikról naponta többször telefon utján küldenek jelentést kormányaiknak. Egyik lapjelentés szerint Phipps és Fran- cois-Poncet nagykövetek tegnap Hitler előtt is megjelentek, erről a kihallgatásról azonban nem adtak ki hivatalos jelentést A Times jelentése szerint különben Sir John Simon angol külügyminiszter pénteken Pá- risba utazik, hogy az angol—francia kereskedelmi kamara vacsoráján résztvegyen. Az angol külügyminiszter ezen a vacsorán beszédet fog mondani, melyben előreláthatólag nagyjelentőségű diplomáciai kijelentések hangzanak majd el. ţlamlin buesuuyilaíkozafa PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Laval külügyminiszter tegnap délben, Flandin miniszterelnök tegnap este hazaérkeztek Párisba. Flandin londoni elutazása előtt kijelentette az újságíróknak, hogy a legnagyobb mértékben meg van elégedve a francia—angol megegyezéssel, melyet nem szabad végső eredménynek tekinteni, mert további diplomáciai munka kiinduló pontját fogja képezni. A fölmerült kérdések végleges elintézésére különben rövidesen újabb eszmecsere lesz az angol és francia államférfiak között Páris- ban. Flandin különben tegnap este röviddel megérkezése után a párisi rádión át tájékoztatta a francia népet a londoni tanácskozásokról. Beszámolója kezdetén megemlítette, hogy az utolsó években Németország köztudomás szerint jelentékenyen emelte haderejét. iEzt a lényt — mondta Flandin — csak meg akarja állapítani és távol tartja magát minden polémiától ebben a pillanatban. mikor arról van szó, bog}7 Európa ösz- szes népeinek együttműködését érjék el. A cél az, hogy a Népszövetség keretében megszervezett általános egyezmény kerüljön az összes többi regionális egyezmények fölé. Ez a francia politika hagyományos célja, melyről azt reméli, hogy a jövőben Európának és, az egész világnak is célja lesz. Az angol népet épp úgy sikerült meggyőzni ennek szükségességéről, mint Franciaország népét. felhívás Nemei — Németország visszatérésének a Népszövetségbe — folytatta Flandin — a biztonságra vonatkozó általános megegyezés létrehozásával és a fegyverkezések korlátozásával egy időben kell megtörténnie. Ezzel kapcsolatban az is meglehet, hogy a francia álláspont, mely a Népszövetség rendelkezésére álló nemzetközi erő megteremtéséi mindig szükségesnek tartotta, végül is győzedelmeskedni fog. /Franciaország hü marad a többi hatalmakkal együtt 1932 decemberében tett nyilatkozatához, mely mindensk ország jogegyenlőségére és biztonságára vonatkozik. Holnap tehát, amint mi is szívből kívánjuk folytatta Flandin — megkezdődhetnek a tárgyalások annak az általános megegyezésnek a létrehozására, mely a fegyverkezések korlátozására vonatkozik s amelynek megvalósításán annyi éven keresztül eredménytelenül folyt a munka. Remélem, hogy Németország, amely az utóbbi időben újra han- gozíatla békeszándékát, megragadja az alkalmat, hogy szintén résztvegyen a közös munkában. Mert ennek a nagy nemzetnek feltétlenül részt kell vennie az olyan régóta óhajtott európai béke megteremtésében. Elrettentő megegyezés Ezután a légügyi megegyezés kérdésére tért át Flandin. Kijelentette, hogy a két hatalom együttműködése a légiháboru lehetőségeivel szemben igen fontos lépés a béke utján. A megegyezésben mindkét állam határozott kötelezettséget vállal az ilyen háborús lehetőségekkel szemben és együttműködésük alkalmas arra, hogy elvegye bárkinek is a kedvét a jövő háborújában ennek a gyors és rettenetes eszközének használatától. Anglia és Franciaország különben felszólították Németországot, Olaszországot és Belgiumot is, hogy csatlakozzanak a megegyezéshez. [Remélik, hogy felszólításuk sikerrel ícg járni, a franciák és angolok közötti légi megegyezés azonban ettől függetlenül is már megkötöttnek tekinthető. Olaszország is reméli Németország csatlakozását RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Olasz politikai körök és az olasz sajtó egyhangúlag üd- vözlik a londoni megegyezési, melyet volta- képen angol—francia—olasz megegyezésnek tartanak. Olasz fölfogás szerint ugyanis az Anglia és Franciaország között létrejött megegyezés csak azáltal vált lehetővé, hogy megelőzőleg Franciaország és Olaszország között megegyezés jött létre Rómában. Olasz részről azt hiszik, hogy Németország a neki fölajánlott lehetőséget, hogy belekapcsolódjék az európai együttmüködésne szintén nem fogja visszautasitani. Ezzel kapcsolatban a Giornala dTtalia azt jelenti, hogy a január 7-iki római egyezményre vonatkozólag Németország római nagykövete a következő öt kérdést tette föl az olasz kormánynak: 1. Mi az oka, hogy nem vonták be az Ausztria függetlenségét garantáló államok közé Svájcot is, mely szintén határos állam Ausztriával? 2. Csak Franciaországnak és Olaszországnak lesz-e joga arra, hogy Ausztria függetlenségének veszélyeztetése esetén közbelépjen? 3. A megegyezésben résztvevő államok köthetnek-e más államokkal hasonló szerződéseket? 4. Milyen időpontig Lart a francia—olasz konzultatív megegyezés? 5. Bejegyzik-e ezt a megegyezést a Népszövetségnél és elismerik-e a Népszövetség bíráskodási jogát a fölmerült vitákban? A (Tornaié dTtalia szerint úgy Olaszország, mint Franciaország kielégítő válaszokat adhatnak í> kérdésekre és ig> ez remélhetőleg nem fogja megakadályozni Németországot, hogy a római paktumtervhez hozzá járuljon. KétezermiUiólei a hadsereg felszerelésére Munkában az aj pénzügyminiszter. — A király kihallgatáson fogadta a hadügyminisztert BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Antonescu hozzákezdett az uj állami költségvetés összeállításához. Egyelőre csupán az alapvető elveket tárgyalja meg államtitkáraival. A „Dimineaţa“’ jelentése szerint az uj költségvetésbe kélezermillió lejt vesznek fel a hadsereg felszerelésére. Külön távirat számol be arról, hogy Károly király kihallgatáson fogadta a hadügyminisztert, ki jelentést tett a hadügyi tárca költségvetéséről, amire nézve utasításokat kapott az uralkodótól. A költségvetéssel kapcsolatban egyébként Dinu Bratianu is hosszas megbeszélést folytatott Antonescu pénzügyminiszterrel. Kibékült a kormány Uj megrendeléseket kap a pilseni gyár a jts^o- száviii szállítások árának szem élőit tartásával BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Skoda-iigyben uj szenzációs fordulat, történt, melyről maga Dinu Bratianu nyilatkozott az „Universul“-nak. A hadsereg felszerelése nem késhet tovább s így sürgősen meg kellett állapodni a Skodával. Dinu Bratianu pártelnök az eddigi híresztelésekkel szemben mindenekelőtl bejelentette, hogy nincs közte és Tata- rescu miniszterelnök között semmiféle nézeteltérés a Skoda-gyárral szemben követendő eljárásra vonatkozóan s leszögezte, hogy uj megrendelést tettek Pilsenben, a következő elvek szemelőtt tartásával: Nem lehet mást rendelni a Skoda-cég- nél, csak olyan hadifelszerelést, amit ez legkésőbb 15 hónapon belül szállíthat. Ilyen értelemben ágyút és 105 mm.-nél nagyobb kaliberű tábori tarackokat vesznek át, mig a többi szükséges anyagot a belföldi hadiüzemek szállítják. Az árra nézve a jugoszláviai kormány árfelemelést léptetett életbe. A román kormány nem tette ezt az álláspontot ezidőszerint még magáévá s leszögezte, hogy a régebbi szerződés alapján gyártott hadianyagra nézve szó sem lehet áremelésről. Mindazt, amit nem tud a Skoda-gyár 15 hónapon belül leszállita ni, a belföldi üzemek fogják elkészíteni a hadsereg számára. Ebből csak haszna lesz a kincstárnak. A belföldi gyárak ajánlata ugyanis negyven százalékkal olcsóbb, mint a csehszlovákiai ágyugvár ajánlata. Dinu Bratianu azt is kijelentette az árakra nézve, hogy ezeket a Skoda-cég és Jugoszlávia között 1928-ban kötött szerződésben megjelölt értékben fogja a román állam fizetni a csehkorona akku ri értéke szerint s igy minden más idegen valutát a fizetésből kizártak.
