Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-28 / 49. szám
4 E LLBN2É A í O J 5 io b r a ú r 1 H. Zürich — a polgári jólét vára ZÜRICH, február hó. Késő este volt, amikor ide megérkeztem. Az állomáson betettem bőröndömet a ruhatárba, a hordárt pedig megkértem, ajánljon egy jó kis szállodát, amely ne legyen messze és ne legyen diaga. Jött velem be a városba. Egyetlen emberi nem láttam kívülünk az utcákon. Komoly, mély csend mindenütt, nyugalmas éjszaka es a nyugalmas éjszakában valószínűleg nyugalmas elvek. Nagy útvonalon mentünk egy darabig, innen mellékutcába fordultunk, ahol egy-két lépés után, rögtön meg is álltunk. A hordár becsengetett egy csinos, háromemeletes házba. Nézek fel a kapu fele, látom: ..Hotel Beatenhof1*. Néhány pillánál múlva fent kinyílik egy ablak és vékony női bang kérdi: — Gast? — Ja — szól fel a Hordár. Chaine an einbettiges. Erre nemsokára kinyílt a kapu és én bementem. A hordárom még jóéjszakát kívánt, azután nagy, nehéz léptekkel indult visz- sza az állomáshoz. A svájci leány után. falépcsön, felkanyarodtam a harmadik emeletre, ahol kinyitotta előttem egy kedves, kis utcai szoba ajtaját. — Minden van itten, viz, törülköző kendő. Hány órakor kívánja, hogy felkeltsem? — mondja svájci németséggel. — Nyolckor — mondottam, hogy ne legyen nagyon korán. .Tó éjszakát. A svájci leány szépen.^polgáriasán otthagyott és bement a szobájába, ami szintén ott volt a harmadik emeleten. Kinyitottam az ablakot, hüs, tiszta levegő áradt be és a távolban csillogni láttam a tó vizét. Köröskörül mindenütt, ameddig a hold és a csillagok világa mellett elláthattam, ha- lalmas hegyek komorlottak. Kivid feketeség, sötétség, éjszaka, bent a szobában fehér gyolcsok, hófehér ágyhuzat, habpárnák és ó, milyen régen nem feküdtem mögöttük, feliéire meszelt falak! Mielőtt lefeküdtem volna, megmosdottam derékig az éles hideg vizben, amely a régi stílusú diófamosdón állt egy ómivü kannában. Tiszta, friss érzésem volt, pontosan ki fogom aludni a nyolc órát, nem úgy. mint Parisban, ahol a mindenféle olaj, csiga, szesz és parfömgőzök miatt alig tudtam behunyni a szememet. Kinyujtózkodtam, ropogó cson- lokkal, az izmaimat is jól kifeszitettem, úgy éreztem magam ebben az üde, tiszta ágyban, mint egy erős, egészséges ember. Svájc, Svájc, motyogtam elalvóban, te kellesz az én rossz idegeimnek. Reggel azután neki a városnak! A délelőttöt azzal töltöttem el, hogy végigsétáltam vagy húszszor a Bahnhofstrassen. Ez az utca az állomásnál kezdődik és lemegy egészen a tóig. Közben átszeli a Paradeplatzot, ahol a zürichi kék villamosok találkoznak és azután indulnak a különböző környékekre. A házak polgári jólét várai, olyan masszív mind, :ikárcsak az egzisztenciák, amelyeknek lakást nyújtanak, akárcsak a kemény, kávébarna- szinü svájci pénz, amelyből eddig egyetlen rongyosat sem láttam, olyan erős. Nincs nagy forgalom, alig megy több ember az utcán, mint egy nagyobb magyar vidéki városban. Itt volna az a hires tőzsde, amely az egész világot kormányozza?! Bizony meg sem látszik. Valóban, ezeknek az embereknek, a bennszülött zürichieknefc kevés közük van azokhoz a dolgokhoz, amik abban a nagy gazdasági palotában történnek. Délben elmentem Zürich régi negyedébe, amelyik egy hegyoldalon kapaszkodik felfelé. Csupa keskeny utcácska, amelyeken minden ház úgy áll, mint egy skatulya, amit éppen odatettek. Az egész negyed olyan, mint egy színpadi díszlet. Minden háznak zöld zsa- 1 ugat ere van és azonkívül is annyi faburkolat van az épületeken, mintha mindegyik valami vadászház volna. És csupa zöld színre van festve minden. Ezeknek az aljában vannak azután a jó kis kocsmák, amelyekben INFHJINZS ill ellen használjon Szt. László ierlöi lenito szappant megóvja mindennemű járványos és fERTÖZ# BETEGSÉGEMTŐL’ azonban nem a pálinka a legtöbb ital, hanem a gyümölcsbor és a leves. Egy ilyen kiskocsmában ebédeltem kot tranker!, de annyi és olyan jó marhahúst kaptam, olyan tál levest, annyi kompótot ráadásul és any- nyi almát még ezenfelül csak úgy, ami hozzájár, hogy ebben a pillanatban az volt a legfőbb vágyain, bár maradhatnék mindig itt, élhetnék mindig busón és levesen és kompólon és almán, soha nagyvárost ne lássak, solia kávéházban ne üljek, soha füstöt ne nyeljek, soha kabaréba ne menjek, csak itt szívjam mindig ezt a jó levegőt, a zürichi tó körül, a zürichi begyek alatt, egészséggel. Mert az azután van itt. Nem is láttam már esztendők óta olyan jóltartott embereket, olyan ilerüskedélyii, pufókarcu, pirosszinü férfiakat és nőket, mint itten, ebben az alpesi városban. Közép- és Keleteurópában jó busz esztendeje nem találkoztunk mi már ilyen arcokkal, elhiheti nekem mindenki, micsoda felépülés volt már csak a látásuk is. A nők itt. igaz, nem szépek, mert majdnem mindegyik turistaruhában jár, durvaszövésü szvet- tert hord, lószőrharisnyát visel és — ez meg igazán nem valami kecses mozdulat — biciklizik. Látogatást lettem a Neue Züricher Zeitungnál. A tó partján, a Belvedere-negyedbcn van a palotája. Odamenet két érdekes falragasz vonta magára figyelmemet. .Az egyik egy rosszul megvilágított villamoskocsit ábrázolt, amelyen két fáradt munkásnö igyekszik haza. Fejüket leejtik a mellükre, el vannak gyötörve a napi munkától, bóbiskolnak. Fzeu a plakáton a következő szöveg olvasható: „Ez lenne a következménye a kilenc- órai munkaidőnek. Utasítsátok vissza a miniszter javaslatát!“. Persze, jutott eszembe, itt is he akarják vezetni a kilencórai munkaidőt. Franciaországban inár régen megvan. Ahogy én a svájciakat ismerem, annyira szeretik a kényelmet,, hogy egészen biztosan visszautasítják. Ez a plakát is, különben, hatásosan agitál ellene. Még jobban dolgozik azonban ellene magának a kormánynak falragasza, amely éppen visszafelé sült el. Ezen a plakáton robosztus vasmunkás látható,, akinek keze bilincsbe van verve és aki, ez vehető ki a kar mozdulatából, szét akarja törni a bilincseket. Előtte, ülőn, a kalapácsa fekszik. Feje fölött pedig falióra, amelyen a mutató a hatoson megállt. Ez a jelenlegi munkaidő. l)e a vasmunkás a plakáton azt mondja: Hagyjatok tovább dolgozni! A munka fokozza a jólétet és a jólét növeli az állam gazdagságát. Munkások, fogadjátok el a kilenc órai mukaidőt. A Neue Züricher Zeitungnál azután infor- máltattam magam a politikáról. Ott már tudták, bog}1 a kilencórai javaslatot elvetik. Egyébként azonban mindabból, amit nekem ott mondtak, az tűnik ki, hogy Svájc erősen őrködik polgári berendezkedettségének ép- ségbenmaradásán, vigyáz arra, bőgj’ legalább itt. az alpesi hegyek között maradjon meg érintetlenül az a társadalmi rendszer, amely a hegyeken túl olyan heves ostromnak van kitéve. (h.~-y.) Bontón tiltakozás a bulgáriai kisebbségi politika ellen BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.} A bulgáriai román kisebbség helyzetével kapcsolatban tiltakozó gyűlést tartanak a határszéli Bazargic-ban román részről, melyhez a muzulmánok is csatlakoztak. A rendező bizottság a következő felhívást bocsátotta ki a gyűlés egybehivásának céljára vonatkozóan: Románok! Testvéreink a Duna jobbpartján sohasem ismert üldözéseknek vannak kitéve. A román iskolákat mind bezárták. A román nyelv használata a családtagok közt olyan bűn, melyért fogházbüntetés jár s bántalmazzák őket. S ami még fájdalmasabb, maguk a felsőbb hatóságok is támogatják a vad eljárást a román elem elnemzetlenitésére. Románok! Utolsó erőnkkel akarunk tiltakozni Bulgáriában élő testvéreink példátlanul álló üldözése ellen. Mindnyájan legyetek tehát ott a gyűlésen, hogy déli szomszédunk embertelen eljárására feleljünk. Meg vagyunk győződve, hogy tiltakozásunkhoz azok a bulgárok is csatlakozni fognak, akik Dobro- geaban laknak és a legszélesebb körű jogokban részesülnek országunkban. Kicsinyek és nagyok mind legyenek jelen, hogy egy kis reménységet küldjünk üldözött román testvéreinknek s hallgassuk meg egyesületeink képviselőinek szavát is ugyanakkor. Juliba meg akart halni Egy tiszta tragédia, mely váratlanul jól végződött Déváról jelenti tudósítónk: Majdnem tragikusan végződött Szabó Julika, 21 esztendős kis szolgáló szerelmi regénye. A szerelmes kis cseléd keresztbe feküdt n vasúti sinen. A vonatvezetö azonban még idejében megállította a vonatot és felszedte az elkeseredett Julikát a sínről. A rendőrségen azután hangos sirás közben elmondta Szabó Julianna öngyilkossági kísérletének történetét. Tizenkét esztendős kora óta szolgál Erdély különböző városaiban. Most 21 éves, de már 0 év óta maga keresi meg kenyerét. Egy évvel ezelőtt ismerkedett meg egy Vili nevű katonával. A szerelemből hamarosan viszony keletkezett és Julika sok könnyet hullatott, amikor Vilit Sibiuba vitték ezredéhez. Julika azt irta Vilinek, hogy Dévára jött szolgálni és Vili is igyekezzék, hogy Sibiuból Dévára helyeztesse át magát. Viii válasza először késett, azután szomorú hirt tartalmazott: áthelyezése nem sikerült. A harmadik levél azonban arról tudatta Julikát, hogy hal heti szabadságot kapott és ezt az időt Déván fogja eltölteni. Vili megérkezett. Pénze nem volt, még dohányra sem telt neki. Julika az első napokban szívesen kölcsönzött a legénynek megtakarított pénzéből, de a komoly, kis dolgozó nő végülis nem tűrhette ezt az állapotot. Erélyesen kezébe vette az ügyet. Kiment a szódagyárba és ott állást szerzett Vilinek szabadsága hátralevő idejére. Boldogan újságolta a katonának a jó hirt, ez azonban nem igen kapott az állás után. Kijelentette, hogy’ ő iparos létére nem fogja a szódagvár lovait végighajtani a városon. Szó szót követett, végül a legény haragosan azt mondta a lánynak: — Vagy eltartasz hat hétig, kosztot és kvártélyt adsz. vagy hazamegyek az anyámhoz. Az majd jobban ellát, mint te. Julika méltatlankodott: — Ha nem akarsz dolgozni, menj él. Én 12 éves korom óta eleget dolgozom magamért, nem fogok még egy olyan latort is eltartani, amilyen te vagy’. Vili fejébe nyomta sapkáját és elment. Julika söpörte a szobákat és a könnye hullott a szépen felkefélt padlóra. Elment a Vili! Bizonyosan a déli vonattal utazik haza az anyjához! Gyorsan levetette fejkendőjét, fél órai kimenőt kért asszonyától és az állomás felé szaladt. Néhány méternyire az állomásépülettől, a ny’ilt pályán a sinre feküdt és várta a vonatot, amely már nagy pöfögve elindult Teius felé. Amikor már egészen közel volt, Julika elvesztette eszméletét. Nem tudta, hogy a vonat megáll, az utasok leszállnak és előre sietnek és hogy egy katona kétségbeesetten jajgat mellette: — Jaj Istenem, mit akartál elkövetni, Ju- likám! Csak a rendőrségen tért magához. Innen egy’ rendőr kíséretében tért vissza gazdája házához, ahol lefektették a teljesen kimerült lányt. Egyet azonban kereken kijelentett Julika: hogy Vilit nem akarja többé látni az életben. ILLIK TUDNI Modern magyar kislexikon Ebben a kötetben winden benne vant ami a nagy lexikonokban még nincsen benne, vagy az iskolakönyvekből kima* radt. Minden létező lexikon Ideális kiegészítő kötete, mert több ezer modern fogaimat tartalmaz 32 oldalra terjedő képmelléklettel. Kitünően Összeállított sport-lexikon melléklet külön értéke a kötetnek. Egészvászonkötésben, hófehér papíron 211 lej az Ellenzék könyv* osztályban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket. ESEMÉNYEK A KÜLPOLITIKÁBAN Sir John Simon angol külügyminiszter berlini útját hivatalosan is bejelentették az angol ulsóházban és az osztrák kaneellár és külügyminiszter Páris után Londonban tár gyalnak Ausztria elhelyezkedéséről a francia angol—olasz megállapodások által tervbevett európai rendezés kereteiben. ÍEz a két legfontosabb külpolitikai esemény. Az angol kormány, melynek a Hitlerrel való közvetlen tárgyalásokról egyedül tapasztalattal rendelkező Mussolini a megbeszélések tár gyánnk előzetes pontos megállapítását ajánlotta, eziránybarr is kielégítő választ kapott Berlinből. Tárgyalni fogják tehát nemcsak a londoni megegyezésnek a német válaszban érintett kérdéseit, hanem mindazokat a lobbi kérdéseket is, melyek az angolok, franciák és olaszok közötti megállapodások tárgyát képezték. Az osztrák kormányíéríiak párisi és londoni látogatása, némelyek szerint, az osztrák külpolitika eltolódását jelenti a tisztán római orientációtól Páris és London felé. ÍEz ellen a magyarázat ellen osztrák körökben erélyesen tiltakoznak. Berger-YValdenegg külügyminiszter különben is azokból a Heimwehr-körökböl való, akik szilárdan ragaszkodnak a szoros olasz barátsághoz. Osztrák felfogás szerint azonban ennek a politikának megerősítését jelenti, ha Ausztria kapcsolatokat teremt az Olaszországgal együttműködő Franciaországhoz és Angliához is. Amint Bécsben hivatalos helyen kijelentették, Schuscnigg kancellár és Berger- Waldenegg újabb tárgyalásai következtében „az Olaszország, Ausztria és Magyarország által képzett hármas blokk a Róma, (Páris és London által képezett piramissal egészi- tődik ki“. A rendesen kitünően értesült Neue Züricher Zeitung ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy bár a walesi herceg bécsi és budapesti tartózkodását nem lehet politikai látogatásnak tekinteni, ez a látogatás mégsem történhetett meg az angol kormány jóváhagyás: nélkül és kétségtelenül annyit jelent, hogy Nagybritania újra fokozott érdeklődéssel fordul a dunai kérdések felé. A Habsburg-res- tauráció kérdéséről, mely különösen a kisan- tant köröket izgatja, Parisban és Londonban aligha történt döntő elhatározás az osztrák miniszterekkel folytatott megbeszéléseken. Az angol és francia külügyminiszterek minden valószínűség szerint megelégednek ebben az irányban Schuschnigg kancellár és Berger Waldenegg külügyminiszter szóbeli kijelentésével, hogy Ausztriára nézve ez a kérdés nem időszerű. Szerződésszerű kötelezettségvállalás elől azonban az osztrák kormány valószínűleg azzal a megokolással tér ki, hogy a legitimisták támogatják a bécsi kormányt és az Anschluss megakadályozásának legerősebb tényezői közé tartoznak. Nem volna tehát helyes, hu a Németországhoz való csatlakozás elenfeleinek táborát egy Ausztriára kényszeritett kötelezettségvállalással súlyosan meggyengítették. Spalajkovics párisi jugoszláv követnek és Politisnek a kisantant és Balkánszövetség részéről történt felvilágosítás kérdése ugyan arra mutat, hogy ezt az érvelést nem minden érdejkelt tartja megnyugtatónak. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék* Az Ellenzék állás és munkaköiTeüiő rovata A helybeli munkafelügyelőség a következő megüresedett állásokra hirdet pályázatot: i asztalos (karosszéria) alkalmazást nyerhet Pi- testiben, i női fodrász Pitestiben, r kötélverő Botosamban, i gyógy cukorkakészitő Aradon, : német nevelőnő Cnaiován, i fodrász Iasiban, 3 fodrásznő Iasiban, 3 német nevelő nő Iasiban, 1 kovács Clujon, 1 kerekes Clujon, 1 vendéglőszakács Clujon, i cukrász Clujon, 1 seprükötő Clujon, r szappankészitő alkalmazást nyerhet Aiu- don, 10 vasesztergályos Satu-Marén, 10 géplakatos Bakauban, 1 csapos Clujon, 30 munkás Unió-gyár Satu-Marén. ALKALMAZÁST KERES: Szerényigényii urileány, aki minden házimunkához ért, gyermekszerető, elmenne úri házhoz, ahol családtagnak tekintenék. Cim a szerkesztőségben. Intelligens 29 éves urinő elmenne magános úri nőhöz, vagy úrhoz házvezetőnőnek. Válaszbélyeges leveleket „Otthon" jeligére a szerkesztőség továbbit. HARSÁNY! ZSOLT: £C€£ H Munkácsy Mihály életének hatalmas regénye. A 3 kötet 930 oldalon jelent meg, fűzve 297, egész vászookötésben 495 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Plata UniriL Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvszen- záíáók jegyzékét
