Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-26 / 47. szám

1*3S te br ai r 26. ELLEN zése & ■jmm m Elöntötte az árvíz Simleul Silvaniei-t As ulvâros vis alatt. — délután a város közműéig nyomult te az ár. — Tatá­tokon és es iklyâkkal közelítik mega házak led etem szorongó omberaket SKVÍILEU1LJSíLVAOTEI. (Az Ellenzék tudósítójának telefonjelentése.) .Az a hótttmeg, amely a Szilágyságot míndenüi! beborította, az utóbbi napok enyhe időjárása következ­tében olvadásnak indult. A lakosság már előre rettegett a gyors olvadás következményei­től és aggodalma indokolt voit, mert a Kraszna mentén teljes az árvizvcszedelem. Ide már tegnap reggel rémhírek érkeztek a Kraszna áradásáról. Egyes hírek szerint a Kraszna mindenütt kilépett medréből és a vízállás négy méterrel emelkedett. A hírek szerint több községet elöntött és mindenütt borzalmas károkat idézett elő. Â lakosság rettegéssel várta az előre bejelentett árvizet. Délben 12 órakor a veszedelem tényleg bekövetkezett. A folyammá duzzadt Krasz­na patak szennyes árja behatolt a város területére és az úgynevezett Újvárost elön­tötte. Pár perc alatt a szennyes ár körülbelül száz házat öleli körül s az elöntött házak lakói csak a legnagyobb nehézségek árán tudták életüket megmenteni és leg­szükségesebb ruhadarabjaikat magákkal vinni. Tizenkét órától kezdye az árvizvesze- delem egyre fokozódott. A kiöntött Kraszna kilométer szélességben hagyta el medrét és a jégto. laszok pusztu­lással fenyegették a hidakat. Minden hídnál csáklyás emberek igyekeznek a pilléreknél összetoríaszolódoít jégtáblákat elhárítani. Ez a munka azonban rendkívül nehezen halad előre és fair szerint az áradás már több hidat rombadöntött. Az árvíz következtében a vasúti közlekedés megbénult. Az Oradea felé induló sze­mélyvonat délntán öt óra helyett csak este nyolc órakor indult el s az árviz által ostromlott hidakon utasok nélkül kelt át, az utasok leszálltak a vonatról és gyalog mentek át a hidakon. Az autóbuszforgalom, amely csak két nappal ezelőtt indult meg, teljesen megszűnt. Egyetlen irányban sem indulnak autóbuszok. Délután az áradás elérte tetőpontját, át­törte a Szabó-féle téglagyár védőgátjait és benyomult a város közepébe. A megáradt pa­tak szennyes árja bútorokat, állati hullákat, ajtókat, fedeleket, Istállókat sodor magával. Az áradás éjjel 12 óráig egyre tartott, akkor a beállott fagyás következtében kissé csök­kent. A városban önkéntes csapatok alakultak az elöntött házakba bennrekedt lakosság kimentésére. Tulajokon és esáklyákkal közelítik meg a házak fedelein szorongó embere­ket és gyermekeket és az árvíztől védett magasabb területre szállítják őket. 9T lile szállt« ísködiiink itt a feliek i Jele - ­9 £* (Első oldali cikkünk folytatása.) „A zsidók mindenünket meg akarják vá­sárolni. Bizottságokba választanak be ben­nünket, igazgatósági bársonyszékeket ajánla­nak fel nekünk, csakhogy szemet hunyjunk gazságaik előtt. ■ A grafikonokra mutat: „Itt van négy vállalat alkalmazottainak vázlatos kimutatása. Az összes alkalmazot­tak száma 1401. A külföldi vezetők száma 19 százalék. A többi vezetők mind, kivétel nél­kül zsidók. Egyetlen román* sincs. Van azon­ban a cselédség! listán, ahol a szolgák és aÁ őrzők mind románok. 85 százalék ! . . , Szé­gyen és mégegyszer szégyen! .■ . .. . ; ,.‘,vrí Vagy vegyük például a Kern & Cömpaniet/ Ennek a hires cégnek, amely a csehszlovák kiái vaskartelinek a romániai képviselője, egyetlen hely sincs áz igazgatóságában -a ro­mánok részére. Egytől-egyig mind zsidók az igazgatók és a vezetők. Tehát, ma, a legfon­tosabb anyaggal, a vassal kizsákmányolják a szerencsétlen román parasztságot. Ugyancsak külföldi utleveles urak igazgat­ják a Timis—Torontál-i gyárakat. Ez a vi­dék a románság mikrokozmoszának tekint­hető, mert a fejlett ipartól a földművelésig Románia minden gazdasági ereje fellelhető benne. A grafikonra mutat Nadrág-Calán. Vaida, a „diplomata“ (Egy hang: Le Max Auschnitţal az övé...) Vaida diplomatikusan vállat von úgy lát­szik, minden „numerus valachicus“ ellenére sem mer ujjat huzni a nagyhatalmú ipar­mágnással s csendesen, alig hallhatóan felel: — Nem tudom . . . (Általános derültség). Ezek az urak mind külföldi útlevéllel tar- iózkodnak Romániáhan. Az egyik ecetgyár­ban szintén mind külföldi zsidók a vezetők, mintha mi nem tudnánk desztillálni . .. . îî I %mMm mtnticnbSi I románt De menjünk tovább. Ma Budapest után Rucuresti-i a legnagyobb magyar város. Az ebben a városban az újonnan épített házak összértéke 17 milliárd. Az egymillióig törté­nő épiikezéseknek 33 százaléka van csak ro­mán tulajdonban, a többi 67 százalék idege­neké. Az egymillión felüli építkezések 93 szá­zaléka tartozik az idegenekhez! (A' grafikon­ra mutat.) Hogyan is tudna szegény, szeren­csétlen román magának milliós házat épít­tetni, amikor mindenből kisemmizik? ... A román paraszt csak azt tudja, hogy itt van kétezer év ét?) és üt marad minden akadá­lyon keresztül, még akkor is, ha pokollá vál­tozik a világ. Felteszi a kérdést: Mi lesz, ha a „numerus valachicus“ párt- különbség nélkül felkerül minden párt zász­laja? Akkor valószínűleg nem kell Genfbe szaladni, ha egy túlbuzgó csendőrőrmester kicsit megrugdal egy székely embert ... el­intézzük ezt mi magunk is, itthon. Állítom, hogy javaslatom nem antikultu- rális, mint ahogy azt sokan szeretnék beál­lítani. A kisebbségeknek 77 felsőiskola áll rendelkezésére, hogy képzettséget nyerjenek Majd a jelenlevő újságíróhoz fordul: Nagyon kérem önöket, úgy adják visz- sza szavaimat, ahogy azokat mondottam. Nem .akarok méltatlan támadások pergőtü­zébe kerülni. (Elfordul és tovább folytatja beszédéi): ' '• Ha a zsidókat támadjuk, ne szájhősköd- jüjnk. Itt a tettek ideje. Tetteklceb kell izolál­ni a zsidóságot, nem szájjal . . . Én nem vagyok a kisebbségek ellen, csak a románság fiait akarom megvédelmezni az idegenektől ! (Hangos éljenzés). Újabb grafikont mutatok Önöknek. Timi- soarán több, mint kétszáz zsidó és kisebb­ségi ügyvéd- működik, míg a románok száma alig száz. Az állatorvosok, orvosok, gyógy­szerészek száma szintén alaposan meghalad­ja a románság arányszámát. (Számokat ol­vas fel, a közönség soraiból mind erősödve hallatszik fel ez a szó: Szégyen!) A mült hibáiért nem vádolok senkit. Az a mindenki bűne. De a jövő, az a mienk és abban mindenkinek meg kell tenni a köte­lességét. Egyesek azt hányták szememre, hogy a „numerus valachicus“1 alkotmányellenes. Ha az, vállalom! . .: De ez az állítás nem igaz. De tegyük fel, hogy ténylegesen alkotmány­ellenes volna . . . mit tennőnk? . . . Kitől függ az alkotmány megváltoztatása? . . . Tőlünk és sertki mástól . . . De ügyeljünk: „inter duos litigantes ter- tius gaudet . . amíg mi marakodunk, a zsidók közben kifosztják éléskamránkat. A Keleti Újság viccel, amikor azt irja, hogy nem a cluji ügyvédi kamara döntött a „nu­merus valachicus“ mellett, hanem csak egy kisebb tanácskozás. Mit szólnak ehhez a helybeli román ügyvédek? Vallom és hiszem, hogy a román ügyvéd képzettség dolgában mindig Telette áll a kisebbségieknek., í román állam kebelén belül. De viszont n román államnak feltétele, hogy intelligens román vezetői legyenek. Ha nem? ... —* nincs értelme a Nagyrománia szónak. Kényelmesen tanulnak a kisebbségiek? Tehetséges fiukat kell nevelni társadalmi különbség nélkül, mert Nagyroinániát csakis igy lehet megmenteni. Ma nem vagyunk egyenlők a kisebbségekkel, mert az a sze­rencsétlen román diák annyit nyomorog, amig elvégzi az egyetemet, hogy szellemi tartalékja teljesen kimerül, mire a diplomát kezébe kapja. A kisebbségek? Kényelmesen tanulhatnak és kényelmesen csapják be a románokat, ott, ahol éppen csak akarják. Segíteni kell a nőket, akik kifogyhatatlan erőforrásai a nemzeti erőnek. Tegyünk néhány alkotmányos megjegyzést. Kijelentem, hogy nem félek az alkotmánytól. Fenntartás nélkül megyek tovább a kijelölt utón. Most engedjék meg nekem, hogy itt válaszoljak néhány kérdésre, elsősorban, hogy elvem miért nem „romaniis“ és miért „valachicus'“? „Romanusok“ csak a százados sírboltok­ban vannak. Miért nem „nullus“? Nem ta­gadhatom a kisebbségek szerzett jogait. To- tus? Clausus? — nem lehet . . . Tudom, so­kat fognak még ezért az elnevezésért támad­ni, de én mégis csak a „valachicus“ mellett maradok. Én nem vagyok antidemokrata!... ők azok, akik ezt rám mondják , . . Szavazat és aránylagosság! — Ez a de­mokrácia! ... És ez kell, múlhatatlanul kell, hogy Nagyrománia ne legyen hazugság, hanem fénylő való, amelynek fiai az őket megillető jólétben élhessenek. Századok harcai után végre megszabadul­tunk a magyar mágnásoktól. Most a magát demokratának valló plutokrácia ült a nya­kunkra. Higyjék el kérem, még igen sokat fogunk velük harcolni, de ennek ellenére egyetlen öntudatos román sem fogja feladni a küzdelmet. Most csak az a kérdés: Lesz-e, vagy van-e elég erő a román népben, hogy fenntartás nélkül vallja a maga igazát? . . . Lesz-e elég energia, hogy megnyerje magá­nak az országot? Mindenki ereje arányában vegyen részt az újjáépítés munkájában! . . . Ethnikoi arányt követelünk az ipar, kereskedelem és az is­kolai oktatás terén! ... Ez a „numerus va­lachicus“, ami nem más, mint „numerus se- lectus proportionalis“ vagyis az aránylagos kiválasztás arányszáma. Csak azért Is „valach“ És marad a „valachicus'! Ezért a szóért szenvedtem én hat éves koromtól kezdve, ezért cibálták meg iskolatársaim a hajamat, ezért dolgoztam egész életemben, hogy leal- jasitő értelmét dicsővé emeljem. Valah va­gyok, valah, valahnak születtem . . . Egész életemben erre voltam büszke 1 . . . Valah állam kell nekünk a Dnyesztertől a Tiszáig és Maramurestől a Dunáig . . . (Percekig tartó, dörgő éljenzés.) Nincs többé román állampolgár, csak ethnikai valah! Nemzeti frontot hozzunk létre Maramurestől Dobrud­zsáig, a ,.numerus valachicus“ nemzeti front­ját. Éljen őfelsége! Desteapta-te Romane! Ébredjetek Románok! Ezután határozati javaslatot olvas fel és kijelenti, hogy a mozgalmat „Front Natio­nal“ név alatt elindítja. — Basarabia-tól Maramures-ig és a Ba- nat-ig ezzel megindult a szervező munka! — jelenti be s csak a vak nem látja, hogy a Stelian Popescu által megszervezett anti- revizionista „front“ mintájára uj országos méretű szervezkedés — uj „front“ — indult el Cluj-ról ezzel vasárnap, melyhez Vaida személye és beszéde egy kormányalakítás lehetőségét is hozzáadta. EMÉSZTÉSI NEHÉZSÉGEK, gyomorfájás, gyomorégés, csalánkiütés, rosszullét, fejfájás, >deg- izgaimuk, állmait lanság esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keaerüviz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtlenki a gyomrot és a beleket, a vérkringést helyes útra tereli és tó­ír issici a szellemet. Az egyetemi klinikák on vég­zett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholisták a FERENC JÓZSEF víz használata folytán étvá­gyukat majdnem teljesen visszanyerik. Kél ófát mulat, aki megnézi Eddie Cantor AMERIKA KIVÁLÓ KOMIKUSÁT: Botrány Rómában szenzációs vígjátékban, mely BEN-HUR NAGYSZERŰ PARÓDIÁJA/ — Bemutatja MAI KEZDETTEL a SELECT-MOZGÓ! 4 walesi lierceíj tegnap éjfélkor elutazott Budapestről Tavaszkor, vagy legkésőbb nyáron visszatér a magyar fővárosba, ahol kitünően érezte magát BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A walesi herceg tegnap este 11 óra 40 perckor elutazott Budapestről, ahol többszöri kijelen­tése szerint, kivételesen jól érezte magát. Mintegy félórával a herceg megérkezése előtt a pályaudvarra, egy fiatalember jelent ott meg hegedütokkal és kijelentette, hogy ő is a walesi herceggel utazik. Rövidesen kide­rült, hogy igaza van. A fiatalember Jancsik Ferenc operaházi zenekari tag volt, aki a walesi herceg számára a határig magyar nó­tákat játszott. Az elutazás teljes rendben ment, a herceg az útiterv szerint Bécsben egy félórát töltött, vonatja ezután Münchenbe megy, ahonnan .anélkül, hogy a városban hosszabb ideig tartózkodna, repülőgépen to­vábbutazik Párisba. A herceg az utolsó napot is kellemes szó­rakozással töltötte. Délben megnézte a vár­ban az őrségváltást és mintegy másfélórát töltött itten. Közben fényképezett, lefényké­pezte az őrséget és a szemben lévő erkélyen helyet foglaló Horthy kormányzót és család­ját. Ebben a pillanatban fényképező riporte­rek ugrottak elő, akiket a rendőrség azon­nal el akart távolítani. A herceg azonban in­tett, hogy hagyják őket dolgozni s az enge­déllyel a riporterek természetesen éltek is. Napközben az angol trónörökös újra autó­zott Budapesten minden érdekességet meg­nézett, megint kiment a Margit-szigetre, uzsonnázott a nagy szállodában, ahol a szál­loda igazgatója egy kulacsban 1879-es tokaji aszút nyújtott át neki. Bement a fedett uszo­dába is, kijelentette, hogy szívesen rnegfü- rödne, de már nincs ideje, mert vissza kell mennie szállodájába, ahol az angol követ vár reá. Itt azután az angol követtel cocktail- ozott. Röviddel később fogadta Andrássy Gé­za grófot, akivel nagyatyjának VII. Ed­ward királynak magyarországi látogatásairól beszélgetett. Kijelentette, hogy pompásan ér­zi magát Budapesten és az a terve, hogy ta­vasszal, vagy legkésőbb a nyáron megint el­látogat a magyar fővárosba. Amint budapesti lapok írják, a herceg kitünően megtanult csárdásozni is és szombaton éjjel 22 percig egyfolytában járta a csárdást. Veszünk automata esztergapadokat Részletes ajánlatok a köv. citnre küldendők: SPARKLET Bucuresti-Bdl. Eüsabeta 34. Egységes, erős oh asuidűoe segít* diadalra az Ellenzék célkitűzéseit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents