Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-24 / 46. szám

fítLBNZfiK 1933 tmbraár 14. A hél viKácipolilikáia A német válaszjegyzéktől az olasz-abesszin viszályig \ hét külpolitikai eseményei az olasz abessziniai viszály és a londoni értekezlet­ről Berlinbe juttatott indítványra adott né­met válaszjegyzék körül forogtak. A német válasz fölragadja az eddig Németországgal szembes/.egezett francia biztonsági kívánsá­got, melyet Németország javára is megvaló- sitandónak mond. Emellett bizonyos fenn­tartásokkal elvi beleegyezését adja a légügyi egyezménybe. Teljes hallgatással mellőzi azonban a londoni indítvány többi pontjait s az ezekre adott válasz helyett közvetlen tárgyalások megindítását indítványozza Ang­lia és Németország közölt. Francia és angol körökben bizonyos ingadozást idézett elő a berlini válasz, melyről egyelőre nem tudják, hogy hátsó gondolatokat takaró diplomáciai ügyesség miatt nem esik szó benne a lon­doni javaslat fontos pontjairól, vagy pedig abban kell keresni a hiány okát, hogy Ber­linben nem alakult ki egységes felfogás s a hivatalos vezetőség mellett más hatalmi kö­rök is érvényesítik befolyásukat. A gyana- kodás az esetleges hátsó gondolatokkal szem­ben természetesen élesebb Parisban, mint Londonban, A franciák szintén erősen kí­vánják a tárgyalások megindulását, de úgy tesznek, mintha nem volnának feltétlenül rá­szorulva. Az angolok viszont nyíltan meg­tesznek mindent hogy a tárgyalások a né­metekkel mielőbb meginduljanak. London­ban mindig sokra tartották a közvetlen meg­beszélések által adott lehetőségeket. A gya­nakodó Páris viszont mindig garanciákat igyekszik szerezni előre, hogy a veszteséget szenvedő fél a megbeszéléseken nem ő lesz. A váratlan orosz jegyzék Közben a francia—angol egyezséggel meg­indított jegyzékváltásba egy váratlan jegy­zékkel beleszólott Oroszország is. Szovjet- Oroszország vezetői, a Párisból ismételt megnyugtató kijelentések ellenére, nyilván veszélyeztetve látják a keleti paktumterv sorsát és szükségét érzik annak, hogy az európai erőjátékban való jelenlétükről eb­ben a pillanatban szintén jelt adjanak. Moszkva szerint Európa békéjét nem lehet ügy biztosítani, hogy a londoni értekezlet­ről kiindult békecsináló tervekből kihagy­ják Európa keletének rendezését. A békét Európában — mondja a moszkvai jegyzék —- csak a kölcsönösségen alapuló és egész Európát magukban foglaló regionális egyez­mények biztosíthatják. Ezt a megoldási mó­dot az oroszok szerint Európa lakosságának 70 százaléka kívánja, a tervezett általános megegyezésből tehát semmiképen sem sza­bad kihagyni a majdnem egy év óta húzódó keleti egyezmény-terv megvalósítását. Személyes megbeszélés Oroszország közbeszólása a londoni egyez- kapcsolatos vitába természetesen még nehezebbé teszi az amugy is nehezen készü­lődő tárgyalásokat a németek és a francia— angol csoport között. Londonban érzik, hogy gyors tettre van szükség, ezért Sir John Si­mon, sőt egyes hírek szerint MacDonald is Berlinbe készül, hogy a tárgyalásokat mi­előbb megkezdjék. A franciáknak — a lon­doni lapok legalább ezt állítják — semmi kifogásuk ez ellen a kirándulás ellen. Vi­szont szívesen vennék, ha az angol külügy­miniszter tovább folytatná útját más kriti­kus pontok felé is. Szeretnék, ha az angolok kiterjesztenék közvetítő tevékenységüket a másik két elégületlen hatalmi központra, Varsóra és Moszkvára is. Sir John Simon e tervek szerint berlini látogatása után to­vább folytatná útját Lengyelországba és Oroszországba, hogy a londoni tervekre vo­natkozólag keresse a megegyezést mindkét nép vezető köreivel. Természetesen Varsót és Moszkvát más-más szempontból kell meg­nyugtatni. De az angol diplomácia legnehe­zebb pillanatokban is mindig bízott közve­títő erejében, melyet a pillanatnyi adottsá­gok szerint tudott legtöbbször sikerrel alkal­mazni. A moszkvai látogatást főleg francia részről vennék szívesen, mert Páris meglehe­tősen nehéz helyzetbe jutott a németekkel megindítandó tárgyalás szükségességei és az eddigi megállapodásokat hangozJató orosz követelések között. Viták Abessziuia körül Közben az Olaszország és Abesszínia kö­zötti viszály szinte napról-napra élesedik. Olasz, csapatok már útban vannak Abesszí­niának Szomáli felé eső határa felé s a ró­mai kormány nem igen mutat hajlandósá­got arra, hogy a vitát nemzetközi kiegyez­tek') intézmények megítélése alá bocsássa. M i már számítani kell azzal, hogy a világ­hatalmi erővonalaknak ezen a fontos talál­kozási pontján uz ellentétek fegyveres elin­tézésére kerül a sor. Olaszország, ha vállalja a kockázatot, minden valószínűség szerint jól fel lehet szerelve arra, hogy érdekeit Abesszínia felé eső határain is érvényesítse. Ez nem könnyű dolog, mert az abess/.in csá­szárság valóságos afrikai Svájc, melyet kü­lönösen az olasz gyarmatok felé eső nagy kiterjedésű határain magas hegyláncok véd­nek külső támadások ellen. Az olaszok egy­előre valószinüleg nem is gondolnak arra, hogy mélyebben hatoljanak Abesszíniába, meg fognak elégedni a nagy kiterjedésű vi­tás Ualual oázis elfoglalásával. Ez a terület már hosszú évek óta vita tárgya Olaszor­szág és Abessziuia között. Biztos határvonal Szomáli és Ualual között nincsen s a hatá­ron vándorló félvad nomád törzsek — Abesszínia polgárosult lakossága inkább az angol gyarmatok felé lakik — valószinüleg a biztosan megállapított határvonalat sem túlságosan respektálnák. Olaszország Ualual nagy részét már hosszú évek óta megszállva tartja. Véres határösszeütközésekre, bár az olasz megszállás jogosságát Addis-Abeba-ban sohasem ismerték el, mégsem került sor egé­szen az utóbbi időkig. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az összeütközéseknek olyan okaik vannak, melyek nem tisztán helyi jellegűek. Mi van a véres határösszeütközések mögött? Az afrikai helyzet ismerői meg is jelölik ezt az okot az olaszok és franciák között létrejött megegyezésben, mely többé-kevésbé titkos pontjaiban Abesszíniára is vonatkozik s amelyre az északkeletafrikai hatalmi játék másik nagy érdekeltje, Anglia is áldását adta. Addis-Abeba-ban ma úgy érzik, hogy egységes olasz—francia—angol fronttal álla­nak szemben és hogy Anglia és Francia- ország megfelelő ellenszolgáltatásokért Olasz­országnak engedte át az elsőséget Abesszínia kihasználásában. Ennek az együttműködés­nek súlyát az Addis-Abeba-i kormány pár hónap előtt már jól érezte Genfben, amikor határsértésért adott be panaszt a Népszövet­séghez Olaszország ellen. A panasz nem is került tárgyalásra, ami főleg Laval francia külügyminiszter és Eden angol főpecsétőr közbelépésének volt az eredménye. Bezárult az egy etlen kapu Abesszínia mindenesetre egy súlyos követ­kezményt kénytelen elviselni a római meg­egyezés nyomán. Selassieh császár birodal­mának nincsen tengerpartja s a határait tel­BUCUREŞTI. (Az Ellenzék' tudósitójától.) Két heti munka után az uj állami költség- vetést összeállitották. Úgy látszik, hogy en­nek végösszge a 21 milliárd lejt nem fogja meghaladni. A bevételi tételeknél ugyanis az 1934—35. költségvetési év tényleges bevéte­leire voltak tekintettel, mely 14 milliárd 800 millió lejt ért el 1935 február hó 1-ig bezá­rólag. így ehhez februárban és márciusban még mintegy 2 milliárd 400 millió lejt szá­mítva, a folyó költségvetési év teljes bevé­tele 17 milliárd 200 millió lejt fog kitenni. A kiadások természetesen ezt az összeget jóval meghaladják, ezért uj bevételi forrá­sokat kerestek fedezésükre, nehogy uj defi­cit támadjon a jövőben. Az uj szükséglet A költségvetési bizottság számításai sze­rint a költségek ismert 10 százalékos álta­lános leszállításán túl (2 milliárd lej) még 3 és félmilliárd lejt meghaladó be­vételről kell gondoskodni, hogy a kiadá­sok és bevételek közötti egyensúlyt biz­tosítsák. Ez abból áll elő, hogy 2 milliárdos had­felszerelés van tervbe véve és 750 millió köz­tartozást kell fizetni. Egy ily bevételi többlethez nem lehet ter­mészetesen könnyen hozzájutni. Még csak tervek vannak erre vonatkozóan, melyek né­hány napon belül nyernek végleges formát, amikor a kormány ezeket jóváhagyja. Uj bevételi források Jelentettük már, hogy a pénzügyminiszter a „cifra de afaceriic adót 10 százalékkal fel akarja emelni. Ezenkívül a vámtarifát is mó­dosítják s azt hiszik, hogy az igy eszközölt jes körzetükben a római megegyezés után egységfrontba tömörült Olaszország, Fran­ciaország és Anglia gyarmatai veszik körül* Egyedüli vasútvonala Addis-Abeba-ból az Adeni-öböl partjára, a francia Dzsibuti ki­kötőbe vezet. Ez a kikötő most a római megegyezés alapján teljesen elzárul az Abesz- sziniába irányuló fegyver és lős/erszállit- mányok elöl. A belföldi fegyvergyáruk pe­dig nem elégségesek abhoz, hogy a mai szükségletek szerint hadianyaggal lássanak el egy nagyobb hadsereget. Az Addis-Abeba-i kormány tehát, ha az összeütközést kockáz­tatja, saját hadianyaglermelésén kívül csak a csempészésben bizhatik, melynek megaka­dályozására olasz, francia és angol részről előreláthatólag mindent megtennének. A ne­héz afrikai hegyi tereppel és az abesszi- niaiak katonai erényeivel szemben Olaszor­szág a római egyezményben nagy előnyt biz­tosított tehát magának az Abesszíniával való fegyveres összeütközés esetére. „Béke önökkel.. .! * ,,Béke önökkel!“ — igy kezdődött az a beadvány, melyet Selassieh császár 1926-ban nyújtott be a Népszövetséghez az Abesszíniá­ra vonatkozó olasz—angol megegyezés ellen. „Mi szívesen hallanánk a Népszövetség tag­jaitól — folytatta a szokatlan hangon tartott beadvány —, hogy igazságosnak tartják-e, ha ellenünk olyan kényszerítő eszközöket alkalmaznak, amelyeket ők maguk bizonyá­ra senkitől el nem viselnének“. A beadvány többi részében elpanaszolta Selassieh csá­szár, hogy angolok és olaszok olyan dolgok fölött osztozkodtak megállapodásukban, ame­lyek fölött az intézkedés egyedül Abesszí­niát illeti. A panasznak hatása is volt, mert Franciaország az abesszinek pártjára állott. Anglia és Olaszország lemondtak terveikről és barátságos megegyezésekkel igyekeztek elérni ugyanazt az Addis-Abeba-i kormány­tól. Közben változott a helyzet Abesszinia gyanús módon fegyverkezik, nehézségeket gördít az olasz kereskedelem és ipar érvé­nyesülése elé és úgy akarja felhasználni az angol gyarmatokra rendkívül fontos Cana-tó vizét, hogy a tóból eredő Kék-Nilus öntöző területei Szudánban és Dél-Egyiptomban tel­jesen viz nélkül maradnának. És közben gazdaságilag és állítólag katonailag is Japán is elhelyezkedett Abesszíniában. Mindez szinte természetessé teszi, hogy a három szomszédos fehér hatalom egységes frontot alkot a nyugtalanító fekete keresztény állam ellen, mely a számba nem jövő Libérián kivid Afrika egyetlen független országa. A francia—olasz megegyezés bezárta a gyűrűt Abesszinia körül, mely most ideges erőfeszí­téseket tesz, hogy a minden oldalról ráfe­szülő szorítástól megszabaduljon. A gyűrűt végleg összefogó zár őrzői az olaszok. Most az a kérdés, hogy fegyveres szankciókra is sor kerül ennek az elzárásnak érdekében, vagy a ránehezedő nyomás alatt belenyug­szik az Addis-Abeba-i kormány is az euró­pai nagyhatalmi játék által teremtett hely- I zetbe. —s vámemeléssel 600 millió lej bevételt lehet el­érni. A cukor uj adója 3 lej lesz kilogra- monként. Ez 400 millió bevételi többletet jelent. A kávé-adó — 25 lej kilogramonként — 50 milliót fog hozni. A petróleum-taksa emelésének mértéke még nincs meghatároz­va. Az bizonyos, hogy az uj pénzügyminisz­ter a gyártást és eladást hathatósabban fog­ja ellenőriztetni. Ebből 300 milliót remélnek. A tervbe vett taksák és adók azonban leg­jobb esetben sem tesznek ki egymilliárd 300 milliónál többet, igy7 további forrásokat kel­lett keresni a költségvetés fedezetére. Kenyér és liszt . . . A kenyér-bélyeg bevezetése előtt arra gon­doltak, hogy április 1-vel 15 bani taksát szed­nek a liszt után kilogramonként. Ezzel 400 millió lej kiadást fedeznének. Ezt a tervet azonban a kormány elejtette s a kenyér- bélyeg bevezetése mellett foglalt állást, me­lyet a többi főbb fogyasztási cikkre kiveten­dő taksák követnek rövidesen. A cement-taksákból 100 millió lejt remél­nek s a sókivitelből eredő bevételt 100 mil­lióval akarják emelni ugyanakkor. Az uj épületek adója a bizottság számítása szerint 500 millió lejt jelent s háromszázmillió len­ne az összeg, amit a szeszegyedárusitás meg­szorításával még előteremteni lehetne. Az adómentes „legkisebb“ jövedelem ősz- szegét 29 ezer lejről 10 ezer lejre szállítják le. Ezzel 60 millió lej uj bevételt érnek el. A tervbe vett bevételi összegek helyességét most ellenőrzik hivatalos helyen. Amennyi­ben nem lesz elég a végösszeg a 3 milliárd 700 millió lej fedezésére, további forrásokat keresnek majd a bevételek kiegészítésére. g I KATHARINE HEPBVRN Huszonegymilliárd lej lesz az uj költség­vetés végösszege Jól fogózkodjunk meg, nehogy az uj terhek áradata elvigyen.. . MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Infláció, defláció, stabilizáció. Köztp- curópa, Olasz oktatás. Egy csaló. Még ezer lida. Adósok-szövetsége. Normális élet. Villamosítás. Iitratc Miceacu. Alap­szabályok. Numcrus-totus. CURENTUL: Az infláció, defláció éí «fcihlizá- ció fogalmaival kapcsolatban úgy tudjuk, bogy az infláció következménye: az áremelkedés, a de­fláció következményei: az áresés. A stabilizáció fenntartása tehát az árak állandóságát jelentené. Nem jelenthet mást, mint azt, hogy ez áruk ér­tékének megfelelően m egál lapod jónak. F.nélkiil nem lehet teljes stabilizációról beszélni. Így ju­tunk el ahhoz a mégha iá rostáshoz, mely szerint a t armei és költségei és az értékesitési lehetőségek határozzák mag az árakat és igy ezek a körülmé­nyek határozzák meg, vájjon stabilizációról, inflá­cióról kell-e beszélni. Ha tehát a gazdasági hely­zet szabályozz* a pénzügyeket, van-e értelme egy­általán az inflációs, vagy deflációs politikának? LUPTA: A középeurópai probléma ismét napi­rendre kerül. Németországnak az angol—francia meghívásra adott válasza megmutatta, hogy a né­met diplomaták nem veszik számba a keleti és középeurópai megegyezésre tett indítványokat és arra törekednek, hogy éket verjenek a francia és angol összefogás közé, ami gondot okozhat. Nyu­gaton már veszélye» hírek vannak forgalomban Németország középeurópai terveivel kapcsolatban. NEAMUL ROMANESC: A nyelvleckékkel kapcsolatban külön tanfolyamokat nyitnak Bu- curestiben az olasz irodalom, zrne és képzőmű­vészet történetének ismertetésére. Ezeket az elő­adásokat olasz tanárok fogják tartani, kiket meg­hívták Bucurestibe március 12-éveI. TARA NOASTRA: A gakri-i törvényszék Natalia Andreescu diáklányt csalás miatt 2000 lej pénzbírságra ítélte, mert nyugdíjas anyjának köny­vecskéjével utazott a vonaton, ahol elfogták. A csaló Natalia Andreescu neve megjelent a lapok­ban, hogy őrizkedjenek, mint valami leprás beteg­től tőle. Vannak emberek, akik milliókkal fosz­tották ki az országot, akiket megfogtak s még sem érintik őket. „Tolvajok vagytok!“ — lehet-e ezx kiáltani feléjük? Nem. Mert jön a rágalmazá­sa per, mely as iparlovagok álarcát tartja. EPOCA: A szovjet által küldendő ezer ládán kívül még kétezer láda marad az oroszok birto­kában. Ezek legtöbbje olyan értéktárgyakkal van tele, amit szegény emberek helyeztek annak ide­jén a bucuresti-i zálogházakba. DIMINEAŢA: Jó volna, ha az „adósok szö­vetségének" gyűlésén felmerült indítványokat megismerné a miniszter. Tudjuk, hogy a kon­verziós-törvény által a falusi adósoknak nyújtot­ták a legtöbb kedvezményt s a városi háztulajdo­nosok is hasonló intézkedéseket kémek ingatla­naik megmentésére. Ez csak az árverésre vonat­kozó rendelkezések kiegészítésével történhetne. VIITORUL: Optimizmus nélkül mondhatjuk. hogy7 az ország a kormány munkája következté­ben, normális pénzügyi és gazdasági élet felé ha­lad, úgy belső, mi®t nemzetközi téren. UNIVERSUL: Németország, Franciaország és a többi államok megháromszorozták villamos be­rendezéseiket. Mi 500 millió küovratcac terme­lünk a német 30 milliárdos és az amerikai 85 milliárdos eredmény mellett. 172 városunk kö­zül C 5 városban ma sincs villanytelep. Enélkül pedig nem lehet az ország kincseinek értékesíté­séről beszélni. DREPTATEA: Az. asiriai arcú ember antisze­mita lett. Elhasznált jogi tudásával a román állam alkotmányos jogairól tárgyal. Istrate Mícescu utolsó pere ez. Visszaszeretné nyerni azt az ártat­lanságot, amit hét ágyban vesztett el. ÎNDREPTAREA: A Banca Naţionala alapsza­bályait a nemzei-parasztpírt alkotni meg a kül­földi szakértők tanácsára 1929-ben. Ezeknek az alapszabályoknak módosítása bebizonyította, hogy hat éven át az ország gazdasági és pénzügyi hely­zete miért szenvedett. ROMANIA NOUA: A románságnak domi­nálnia kell ott, ahol a mi sorsunkról döntenek, ahonnan politikai, gazdasági és kulturális éle­tünket hányatják. — Ezt „numerus rontsa­nak hivják. Tehát mi is a numerus-valachicus hí­vei vagyunk. De ezt felülről lefelé kell alkalmazni. Mozgószinházak műsora : SZOMBAT-VASÁRNAP: CAPITOL: Nagy premier. Nagy Kató, a leg­újabb vigoperett filmje. A NAGYVILÁGI Nö. Partnerei: Wolf-AIbach Retty, Ida Wüst, Gretl Theimer. EDISON: I. DALOL A SZIVEM. Fősz. Jean Kiepura és Eggert Mártha. II. JOUR­NAL. III. MICKY MAUS. 3, 5, 7 és 9 órakor. Helyárak: 7 és lO-j-3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: I. F. P. 1. NEM VÁLA­SZOL. Fősz. Hans Albers és Paul Hart­mann. II. EXPRESS HÁZASSÁG. Fősz. Dolly Haas, Verebes Ernő, Paul Riih- maun. Vasárnap 3, 6 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents