Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-23 / 45. szám

6

BECBNZiîK

1935 február 23.

\

llt>£>.»n alkalmazandók a rcpülőhélycgcT ■ A \ , ('ü!oK'lvci;rk alkalma: i,\ii ellenőr v l” 1,11 V,.; kda.li .1/. mlclvclrck'kel, hogy a !,it\.inyossA- •ok: t ki.uUKt jegyeken, v..indákon >. tniinlcn lyugün kötvkv.ö l repülőbélyegek alkalmazása,

>:\koppéit, 1k*)*v a hebeg egyik ivs/e xii-'.mna t Jjon «:.• ellenőrző szelvényen, v.vgv másolaton.

\ er aek, d1 ■ guisiik & ktie keck*k.

,kik ilhrrszereket árusítanak, a pénv.ióri s'/elvé- avoo v ntén köte c-svk rcpülőlx'Jycgei atkalrnaz- •o Az ellenőrzés szempont jóiból ezek a a pénz- , i..rí N,.e;vények színben különböznek a rendes i vei vény éktől. Az ellenőrzés ezen szelvényeik I alapján történik.

\ Kereskedők Tanácsának felhívása. A helyi

isere.vkedo Tanács a következőkre hívja tel uv.

. rdekelt kereskedőié figyelmét: A penzügyminiszternek a pénzügyigazgatóságokhoz- intézett vörrendclcteben felhívja azok figyelmét, hogy patenta tixába való osztályozás végett az fgye- : s tdi'törvénvben .megnevezett megyei oszta- | vi'/ó bizottság elé csak azon adóvaliomások ke- i -.■ülhetnek, amelyekben a patenta fixa alapján való magadóz i. tást az érdekek kereskedő vagy I ipa IMS kifejezetten kérte. Ebből asc következJietik, hogv akik ezt ott nem kérték, a speciális bízott* ,ág elé kenujuk, amely csak a minimális adóalapot állapíthatja meg, mint alsó határt, ez pc- t dig ma iso.ooc ezer lej. — Fenti rendelkezés vo- J natkozák azokra is, akik addig a patenta alapján J \oltak megadóztatva. Tekintettel tehát arra, hogy j az adóval lemé sok — miután a vallomások be- j adásának, határideje február 28-ig megh ossz ably, itatott. — ezek ez. időpontig kicserélhetik uj- de a tárgyalás g ezek kiegészithetők, minden kereskedő, aki a vallomásában a patenta fixa alkalmazását nem kérte, z illetékes percepciánál vállomását ezzel a kéréssel sürgősen cgésziise ki, vagy ha ez bármi!) okból nehézségbe ütköznék, adjon be uj vallomást, megjegyezvén, hogy ezzel előbbi (iktatószám megjelölendő) vallomását - ií szavon ja, vagy pedig egy kérvényben, h-vat- k zással a vallomás számára és beadási dátumára, jelentse be, hogy a patenta fixa alapján kívánja megadóztatását.. — Jelen figyelmeztetést minden kartárs jól felfogott érdekében, az rsttleges kellemetlen meglepetések elkerülése végett, ajánljuk figyelmükbe.

Lemondott, de lemondását visszavonta a satu- maréi ipartestület elnöke. A satumara ipartestü- I let elöljárósága tegnap viharos ülést tartott. Az j ülésen a kőmives mesterek azt a vádat emelték 1 fa-torján István i par uA title ti elnök ellen, hogy [ maga és néhány hozzá közelálló építőmester i érdekében a kőmivesmesterek szerzett jogai elkn j tör 'és a hatóságok előtt igyekszik a kőmives- - -terek egzisztenciáját tönkrotenni. Tatorrán a •i mi vés szakcsoport vádjaira kijelentette, hogy / ő elvi állásfoglalása nem összeférhetetlen az r artest ület elnöki tisztségével. Ezt a kérdést nem ü két demagógiával kezelni’ és nem lehet az c.vnevezett fedező-mesterek erkölcstelen magatartását védeni. Több felszólalás után Kocsis | László felszólította az elnököt, hogy mielőtt a bizalmatlansági indítvány fölött szavazással dönteni nek. vonja le a következményeket és mondón !e. Tatorján erre bejelentette lemondását. Az ülésen jelenlévő Dragos Antal szenátor fi- -'eimeztetésére azonban visszavon ta lemondá- . Dragos szenátor iparhatósági biztos a köi- nős megértés szükségességét hangoztatta cs igy 'határozták, hogy az elnök és a kőmivesmesterek .űzött fennálló ellentéteket az ipar testületen ki- üi döntik el.

IPAR ES KERESKEDELEM

Százhuszonnégy román és háromszáz- tizenhat kisebbségi iparos váltott ipar- gedélyt az elmúlt évben

(.Ír h'ltenzék tudósítójától.) A lielyi elsőfokú iparhatóság az iparügyi minis/tor utasítására számösszeliasonlitó kimutatási készilell a múlt évben kiállói I iparengedélyek tulajdonosainak nemzetiségi megoszlásáról.

Az iparhatóság megállapítása szerint a múlt évben összesen

WiO iparigazol vány t adtak ki.

Az. uj iparosok, illetve kereskedők közül 124 román és 316 kisebbségi. Két évvel ezelőtt, 1933-ban is hasonló volt a helyzet. Akkor 301 uj iparengedélyt adtak ki. 84 iparengedélyt román, 217 iparengedélyt a kisebbségi iparosok váltottak ki. Ez az arány volt meg azok

közölt az iparosok között is, akik különböző okok, de lökép az. adóprés nyomása következtében iparuk gyakorlásáról lemondottak. A tavaly

.707 iparengedélyt adtak vissza: Üti

rámán és 2(if> kisebbségi iparos tette le kezéből a szerszámot.

Ami pedig az iparos tanulók nemzetiségi megoszlását illeti, a mull évben 78 ta- nonc-szerződést iktatott be az. iparhatóság. A tanulók közül 32 volt román és lő magyar, zsidó és más nemzetiségű.

Az. iparhatóság megállapítása szerint a román iparosok és kereskedők száma a mull évben, az előző évhez viszonyítva, 40 százalékos emelkedést mutat.

Az ólommal dolgozó

vállalatait egészségűéül

ell estór zése

Az uj egészségügyi törvény az ólommal dolgozó vállalatokat arra kötelezte, hogy ez év február 15-ig különleges egészségügyi berendezkedéseket készítsenek. A törvény végrehajtás-; utasításának vonatkozó szakasza többek között a következő kötelező intézkedéseket írja elő:

öt munkásonként minden munkás számára külön mosdőkészüiékct kell létesítem, még pedig hideg és meleg vízzel, öt munkásonként a munkások rendelkezésére tusfürdőnek kell állnia. A padlózatnak cementnek kell lennie, amelyen lefolyókat kell létesíteni. A falat két méter magasságban olyan anyaggal kell bevonni, mely vízzel lemosható. A munkateremnek legalább három méter magasnak kell lenni, minden munkásra 15 köbméter levegőnek kell jutni. A bejárat mellett

külön átöltöző szobát kell építeni, ahol minden munkás számára zárható szekrény legyen az öltözeti tárgyak szántára. A munkateremben tilos a dohányzás és az alkohol fogyasztása. Minden munkás köteles reggelenként a munkaadó számlájára fél liter tejet elfogyasztani. E rendelkezések alól csak azokat mentik fel, akik orvosi bizonyítvánnyá! igazolják, hogy nem tudnak tejet inni. Minden munkás számára a nyaknál, kéznél és lábnál szorosan záródó, egy darabból összeállított munkaruhát kell készítem, amelyhez külön cipő és sapka járul. Havonta köteles az orvo« vizsgálat és a vérvizsgálat, azonkívül a száz munkásnál többel dolgozó üzemeknek külön orvost kell tartaniok.

Minthogy ezeknek a rendelkezéseknek életbeléptetése óriási költségei okoz a vállalatoknak, másrészt az idő is rövid, az iparügyi miniszter minden város területére bizottságot nevezett ki. hogy az üzemek helyszíni vizsgálata alapján tegyenek javaslatot a rendelkezés életbeléptetésének időpontjára vonatkozólag.

A JANUÁRI ADÓK CSAK MÁRCIUSBAN ESEDÉKESEK. Az adóhivatalok Erdélyszerte árveréseket tűznek ki azon adófizetők ellen, akik a folyó költségvetési év utolsó negyedére eső adóikkal hátrálékban maradtak. Ezen árverési kitűzések nem szabályosak, minthogy az adótörvény szerint a negyedévi adó az illető negyedév első hónapjának 15-én válik esedékessé. Ameny- nyiben az adózó ezen terminust elmulasztja, az adóhivatal „somatiunet“ bocsát ki, mely 15 napon belül megfelebbezhető. Az adóbehajtási törvény íz. §-a szerint a behajtási adóhivatalok a somatiune kikézbesítése után 45 napra tűzhetnek ki árverést, de csak az esetben, ha az illető negyedévi 3dóra a foglalás külön eszközöltetett. így tehát a január 15-én esedékessé vált adókra csak március második felére lehet árverést kitűzni.

NÉGY MILLIÓ HELYETT 110 EZER LEJ

pénzbírságot kell csak fizetni az

ARADI PÉKEKNEK. Két évre! ezelőtt forgalmi-adó kihágás miatt megbüntették az aradi pé- I keket. A pénzügyi közegek nem kevesebb, mint 4 millió lej birságoc vetettek ki. Minthogy címek a magas bírságnak megfizetése tönkre tette volna az összes pékeket, kérést adtak be a pénzügyminiszterhez, melyben a birság mérséklését kérték. Most aztán a miniszter a péltek kérvénye alapján a bírságot fejenként 3000 lejre, negyven pékmesternél tehát négy millió lejről 120 ezeT lejre szállította le. A bírságot mérséklő pénzügyminiszteri leiratnak az ckz indokolása, hogy méltánylást érdemlő esetről van szó s a pénzügyminiszternek ilyen esetekben joga van a bírság ősz- szegét leszállítani.

A külföldi szakmunkások ellenőrzési. A .nunkaügyi minisztérium dhatÁrcMM, hogy !•;'

föld» iparvállalatoknál alkalmazott i[«ri / munkásokat szigorúbb ellenőrzés alá v.'/i. 1 célból felhívást intézett a vállalatokhoz, 1 >ó,i jék: van-e még szükségük külföldi szakmunka -.okra és hány ilyen munkást a lka! máznál.. A kormány még nem állapította meg, hogy « szál- munkások tartózkodiáíá engedélyének m-_ ;ho"/ ír/abbiiását milyen feltételekhez köti.

HÁROM HÓNAP ALATT KELL A SZEMÉLYZETI KIMUTATÁSI BEADNI. A romániai gyárosok szövetsége, 3 UGIR körtávirat • ban értesítette tagjait, hogy a törvény értelmiben az alkalmazottakról szóló kimutatást a rendelet megjelenésétől számitott három hónapon belük tehát ez év április végéig is benyújthatják.

A HELYI MUNKAÜGYI FELÜGYELŐSÉG MULT ÉVI MŰKÖDÉSE — SZAMOKBAN. A

helyi munkaügyi felügyelőség a mult év foiy min 721 ipari kihágási jegyzőkönyvet vett fel és terjesztette a munkaügyi biróság elé. A felügyelőség tisztviselői a mult évben 802 .parreiepe* látogatott meg. Ezekben az üzemekben 26 tizennégy éven aluli munkást találtak s ezért az ipartelepek tulajdonosai ellen kihágási eljárást indítottak. A felügyelőség területén levő gyárakban és ipartelepeken 21.095 munkás dolgozik és ezek közül 6307 nő.

Megadóztatják a kontáriparosokat. A pénzügy- minisztertől leirat érkezett az ipirtcstületekhez, melyeket arra irtásit, hogy szakmára való tekintet nélkül állítsanak ki pontos kimutatást az ismert kontárokról és juttassák el ezeket a kimutatásokat a legközelebbi pénzügyigazgatósághoz. A pénzügyminiszter szándéka nyilvánvaló. Megakarja adóztatni a közterhek viselése alul a múltban mindig szerencsésen kibúvó kontáripa- rosokat.

A SATMARI ÉPÍTŐIPAROSOK SÉRELMEI.

A ssutmari építőiparosok szindikátusa a napokban viharos ülést tartottak szakmai sérelmeik orvoslása tárgyában. A gyűlésen elhatározták, hogy' küldöttséget menesztenek a város vezetőségéhez, ahol emlékiratban fogják sérelmeik orvoslását kérni. Állást foglaltak az ellen a városi rendszer ellen is, mellyel a mérnöki hivatal a sat- mari iparosok mellőzésével végezteti a közmunkákat. Követelték végül, hogy a város építészeti b zottságába az építőiparosok képviselőit is vegyék fel.

Hány százalék adót fizetnek a különböző kategóriák? Egy kis összehasonlítás céljából közöljük itten, hogy- az egyes foglalkozás; ágak a különféle járulékokkal együtt hány százalék adót fizetnek. Eszerint a földbirtokosok 15.50 százalék adót, ha a föld bérbe van adva, úgy 20.50 százalék adót, ha pedig a tulajdonos több, mint 6 hónapág lakik külföldön, úgy 24 százalék adót fizetnek. A háztulajdonosok 19 százalék adót fizetnek. Ha a tulajdonos külföldön lakik, 29 százalékot. — Az iparosok adója 13-50 százalék, a bankoké 17.SO százalék. :— A patenta-fixa alá eső jövedelem ösz- szegszcrüleg meghatározott fix-adó alá esik. Az alkalmazottak 750 lej havi fizetés után nem fizetnek adót, ezen felül havi 4000 lejig a százalék, — ezenfelül 8 százalék adót fizetnek. Ügyvédek, orvosok és más intellektuellrk adója 10 százalék, az ügynökök és alkalma jövedelemmel rendelkezők adója 12 százalék. Mindezeken felül minden adókategória progressziv- supracocát is fizet.

GYULAI PÁL

■m TÖRTÉNETI REGÉNY ÜH

IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND

7L-1K KÖZLEMÉNY- Igen szép, barátom! — szól Genga mosolyog- ' és súlytalan, hideg hanggal. — ön nem rest, sőt mondhatnám élénk, gyors az ártatlanságát tolmácsló i s/mécskék kifürkészésében. S miért ne? Ez legcsendesebb lélekismerettel is szinte megtörténhetik. Örömest hiszem, hogy eljárása hótiszta. De, engedje meg őszinteségemet, némely körülményekben több gyanú siló erő rejlik, mint védő a legszónokibb okokban. Ennélfogva tán nem sértem meg sem keresztyéni szelid- '-égét, sem az elveit erényes életről, ha állítom, miként önnek a diákkal egy vagy más utón leszámolni valója van. Nem érzi ön ezt?

— Mit? nem érzem-e? kiáltja Pierro fölpattanva karszékéből — érezhetnék-e napfényt, esőt, hideget, szomjat, erezhetnék azon gyönyörökből s kínokból, melyek ápolják vagy sanyargatják testüket, — érez- 1 etné-e Pierro, mikor félkupa forró olajt töltenének meztelen hátára, hogy az fáj; és nem lenne-e otromba szemtelenség, ha vitatni merném, hogy néha alszom, máskor ébren vagyok, s hogy lélekzem, élek s még nem haltam meg. . . szóval, signor! lehetnek-e egy darab békasónál vagy palakőnél több, ha még azt sem érzeném: hogy a diákkal leszámolni valóm van, s hogy addig sem éjjelem, sem nappalom, mig gálád tettét vissza nem torlom. Igen. Genga úr! nekem rajta fényes bosszút kell állani.

A rendező, a nélkül, hogy szólott volna, a termében összehányt ruhadarabok és fegyverek közt ke reagál,

— Találtam, végre a sok bőrkörmölők mellett két

derék kardot, melyet még az is. kit a spanyol király ütött lovaggá, felköthet.

Pierro ámulattal néz Gengára. meg nem foghat ván sem tettét, sem szavait.

A rendező hozzá lép.

Mikorra kívánja ön. hogy a diákot az ön nevében párbajra hívjam? Minthogy a valóságos ok. Sofronia iránti gyöngédségből elhallgatandó, czélirá nyos fog lenni, ha csak ma este, vagy holnap reggel teszem. Addig ön kaphat ürügyet, vagy ha ilyesmit rögtön összeférczelni nem lehetne, tehát kényszerítse őt a föllépésre. Minden esetben ajánlom e kardokat használatra. Jobb aczélt csak Damaszkban készíthetnek s nagyobb mesterség csekély sebet vágni velük, mint mélyet.

Genga átnyújtó az egyik kardot.

Pierro megsuhogtatván, mosolyogva szól: Alig lehet az ön tagadást fanyarabb alakban gyakorolni, mint midőn mi, kik hőn gyűlölünk, ily fegyvert lelvén a boszura, azt mégis magunktól elutasítjuk. De .. . ekkor vállat vonított, újra a légbe szabdalt, aztán ápoló gyöngédséggel törölgeté az aczélról a port, s néhányszor illetvén jól kiköszörült élét, a kardot egy közel asztalra tévé.

— Talán — szól Genga — ön nem eléggé veszélyesnek tartja a párviadalt karddal s úgy mint most divatban van? Igaz, mióta a francziák, nemévé az időtöltésnek változtatták, mely érdekesebb ingerbe hozza az idegrendszert, noha annyira sem koczkáz latja éltünket, mint egy merész vadászat bölény vagy vadkan ellen —- a párbaj lőpor nélkül inkább csak a kedély parányi epéskedéseit enyhítheti, mint a sivár boszuvágy égő szomját. De lehetnek feltételek, melyeknél fogva ily küzdés visszaölti ős természetét, midőn istenítélet volt, s mindig egy gyilkolás által mosott le a jellemről egy büngyanut. Azonban ha ön ok- vetetlen pisztolyokat választ, Sennonak innen két óra távolságra több van; tüstént lóra ülök, s délre ön már fegyverrel van ellátva, a nélkül, hogy keresgéléssel zajt ütnénk.-— Igen nagy szívesség, signor! — válaszoló Pierro — s én önnek hő részvétét ezerszer köszönöm; noha ajánlatát elfogadni, azon boszu természete, mely vérmérsékemmei legegyezőbb, tilalmazza.

— Ah! értem önt — szól Genga, közelebb simulva Pierrohoz, és a romlott lények szemtelen modorát utánozva, kik vérlázitó inerények felől, oly- kedves csevegéssel beszélnek, mintha a pokol krónikája tulaj- donké.p csak abban különböznék a menyországétól, hogy elmésebb adomák- és felötlőbb furcsaságokkal van megtömve.

— Alig hihetem, signor' hogy egészen értene — mond a bajazzó, fürkésző tekintetet vetve Gengára.

— Pah, művész ur! mintha oly bajos volna azon lehetségeken átfutni, melyek közül ön választhat. Hisz csak nem akar ökölharezot a diákkal, Nagy Imre ino dórában?*

— Tehetné ezt egy gentiluomo? — válaszoló Pierro.

— S tehát mi volna hátra? — kérdé Genga — úgv-e, ön a mérget Erdélyben sokra nem becsülheti, minthogy a legjobb nemek, melyek erélylyeí hatnak és titkon, nálunk meg nem szerezhetők, s többnyire csak Olaszország szép ege alatt divatoznak? . . . Ah! dévaj barátom, ön még tagadni akarná, hogy egy tőrre gondolt, midőn a boszut einlité? Ah! az művészi szúrás volna, mely az ön kezéből jőne, s általa oly könnyen csattanna az élet, mint egy csók nesze. Ily boszu nemes, keresztyéni, mert gazdálkodik a fájdalmakban, és nem foglalatoskodtatja a martalékot egész óranegyedig a halál eszméjével, mint a párbaj.

Gengának e gúnyos szavak alatt már oszlott bé- ketürése és vonalai viharzani kezdettek.

Pierro nyugodtan, döbbenés vagy ujságvágy nélkül tekintett a rendező arczára, mintha rég kiolvasta volna azon szándékot, mely ennek lelkében forr és küzd.

* Egy híres küzdő ás öklöző Báthori Zsigmond korában.

(Folytatjuk^}