Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-22 / 44. szám
rrrTW'zwK í r<T3$ február zz ■MIH'I— A KÖLTŐ ÉS A SO^SHARAG Másféíévre itéltékTanos László haíármeníi birtokost olyan versért, mely négy évvel ezelőtt akadálytalanul megjelent nyomtatásban ■{Az (Ellenzék tudósítójától.) Tegnap délelőtt Tanos László 50 éves Micola-i földbirtokos állott a VI. hadtest hadbírósága előtt azzal vádolva, hogy veszélyeztette a román állam biztonságát. A vád szerint Tanos irredenta tartalmú verseket árt. Ezen kívül egy Budapesten megjelenő és Romániából kitiltott napilapot, a Függetlenség egy példányát találták lakásán. A vádirat felolvasása és tolmács utján történt lefordítása után az elnök felteszi a kérdést: — Megértette, mivel van vádolva? Bűnösnek érzi magát? — Semmi bűnt nem követtem el. Elnök: Olvasta-e ön a Függetlenség cimü lapban megjelent revízió mellett izgató cikket a Micola-iaknak? Vádlott: Nem. Elnök: A verseket sem olvasta? Vádlott: A versek nem a Függetlenségben jelentek meg, hanem a Szatmári Ujság-ban. 'Elnök: Elismeri, hogy a költemények felforgató tartalmúak? - , Vádlott: Nem. Ezután az elnök intézkedik, hogy az inkriminált verseket a hadbíróság tagjai számára olvassa fel a jegyző román fordításban. Ennek megtörténte után a következő kérdéssel fordult ismét a vádlotthoz: — ön tudja, hogy a Függetlenség ki van tiltva Romániából. Hogy jutott hozzá? Vádlott: Egy rikkancstól vettem Saturn aren. Elnök: Tudja-e, hogy a revizió kettőn fordul meg? Nemcsak a magyarokon, hanem rajtunk is. Vádlott: Revizió? Én ebbe nem avatkoztam. Elnök: Hát akkor miért olvasta azt a cikket a Micola-iaknak? Vádlott: Nem olvastam. Elnök: És miért dugta el a gramofonba, ha úgy tudta, hogy a Függetlenség Romániában forgalomba hozható. Vádlott: Az nem áll, hogy a lap el lett volna dugva. A zongora tetején találták meg a házkutatás alkalmával. Tanukká! is tudom igazolni. Az egyetlen tanú Ezután az egyetlen tanúnak. Stan Teodor csendőrőrmesternek kihallgatására kerül sor, akinek a feljelentése juttatta Tanos Lászlót a hadbíróság elé. Elnök: Ismeri a vádlottat? Tanú: Igen. Micola-ban lakik. Van valami száz hold földje. Micola-ban sok gazdag magyar ur lakik, akik az osztrák-magyar hadsereg tisztjei voltak. Ügy értesültem, hogy Tanosnál van egy zsák magyar újság. A Satumare-i ügyészségtől engedélyt kértem házkutatásra és a községi biró társaságában mentünk Tanoshoz. A gramofon alá dugva találtunk nála egy Függetlenség cimü lapot és sok kézzel irt költeményt. Amikor megkérdeztem Tanostól, hogyan jutott a magyarországi laphoz, nem tudta megnevezni azt a rikkancsot, akitől vásárolta. Az egyik versét különben nekem, magamnak olvasta Fel a vádlott. Elnök: Melyiket? Tanú: Azt, amelyik ugv végződik, hogy: dutye drákn sziguranca. Nem tudom bizonyítani Elnök: (Még kiknek olvasott a vádlott? Tanú: Nem tudom bizonyítani, de úgy mondták nekem, hogy egy volt osztrákmagyar hadseregben szolgáló őrmesternek és ezredesnek olvasta fel a Függetlenség revízió mellett izgató cikkét. (Elnök: Elhozta azt az ezredest ide? Tanú: Az úgy sem mondja meg elnök ur, mert az is magyar. Elnök: Az nem a maga dolga. Még kinek olvasott a vádlott, mondja meg névszerint. Tanú: Előttem is. Egy verset. * Elnök: iDe azt ,a magyarországi lapot? Tanú: Azt nem olvasta. Elnök: Nem gondolja a vádlott, hogy túlságos arcátlanság volt éppen az állami rend őre előtt olvasni fel irredenta verseit? Mi a szóbanforgó vers cime? Tanú: Azt nem tudom, ügy végződik, hogy: dute dracu siguranţa. Popescu Ilarie védő ebben'a pillanatban szót kér: Hogy lehet az, hogy a tanú, aki Micola- ban csendőrőrmester, nem tartóztatta le rögtön Tanost, ha ezt a verset felforgató tartalmúnak találta? Ennek az a magyarázata, hogy valami más oka volt Stan Teodor őrmesternek a vádlott feljelentésére. Tudniillik egyizben gabonát akartak vásárolni vádlottól, aki nem volt hajlandó az 5 bonjaik ellenében gabonát adni nekik. f A vádbeszéd Ezután Metiu hadbiró-ügyész emelkedett szólásra. A vádlott —- mondotta — egyike azoknak a kisebb-nagyobb izgatóknak, akik a Romániához csatolt kisebbségek lelkében fenn akarják tartani a hitet, hogy a jelenlegi országhatárok csupán időlegesek. Ez joggal háborít fel minket. A kisebbségek legyenek lojálisak azzal az állammal szemben, amelyben élnek és amely az ő vagyon- és életbiztonságukat védi. Semmi körülmények között sem engedhető meg, hogy egy román állampolgár irredenri verseket írjon, Ha nem is a nagy nyilvánosság előtt, de egészen bizonyos, hogy alkalmi összejöveteleken azokat felolvasta. Ezek a határmenti irredenta elemek állandóan veszélyeztetik a román állam biztonságát. El kell nyerniök megérdemelt büntetésüket Popescu Ilarie védő rámutat arra, hogy az inkriminált versek már rég megiródORAlDEA. Az Ellenzék tudósítójától.) Mint derült égből a villámcsapás, úgy hatott a hir —az ipartestület élére a kormány ideiglenes bizottságot nevezett ki, amelynek egyetlen magyar tagja sincs. Az 50 éves ipartestület vezetősége, de minden egyes kisebbségi tagja is mélyen megrendülve fogadta ezt a döbbenetes rendelkezést, amely mögött politikai sakkhuzást sejtenek és nem valószínű, hogy ebbe a törvénytelen intézkedésbe bele is tudnak nyugodni. Besúgók a háttérben Hogy ez az ügy idáig fajult, nagy részük van azoknak a besúgóknak, akik a háttérben mozogva mindenáron azt akarták, hogy a volt elöljáróságot lehetetlenné tegyék. Az ügyben felkerestük Mónus Sándort, az Ipartestület érdemes elnökét, aki a kővetkezőket mondotta: — Annak idején tudomásomra jutott, hogy a minisztériumba feljelentés ment az ipartestület ellen. A feljelentésben a feljelentő vádak egész sorozatát tárta a miniszter elé és vizsgálatot kért a vezetőség ellen. Minden jel arra mutatott, hogy a feljelentő Simionescu, az Ipartestület társelnöke. Ez a gyanúm már csak azért is erős volt bennem, mert Simionescu már a nemzetipa- rasztpárti kormány idején is fel akarta robbantani a vezetőséget — akkor azonban sikertelenül. A vizsgálat a legtökéletesebb rendet állapította meg A feljelentés után néhány héttel Marian inspektor érkezett hozzánk, aki egy teljes hétig tartott vizsgálatot. Az inspektor átnézte a könyveket s amikor ezekkel végzett, Mosoiu polgármesternek kijelentette, hogy egyetlen városban sem talált olyan nagy rendet az ipartestületeknél, mint Oradeán. tak, sőt 1931-ben már meg îs jelentek romániai magyar nyelvű lapokban. Sem akkor, sem azóta nem Jutott eszébe a hatóságoknak, hogy a szerzőt ezért felelősségre vonják, tehát nyilvánvaló, hogy a versek nem államellenesek. Az elnök itt megjegyzi, hogy a hadbíróságnak semmi köze nincs ehhez. Majd Popescu folytatja: Hogyan akarhatta azt a csendőrőrmester, hogy a vádlott névszerint ismerje azt a rikkancsot, akitől a Függetlenség cimü lapot vette. Különüské- pen fontos, hogy a feljelentő, Stan Teodor őrmester, egyetlen tanút se tud állítani, akik bizonyítanák, hogy Tanos az ebben a lapban megjelent cikket nyilvánosság előtt terjesztette volna, ő maga egyetlen verset hallott csupán a Tanos szájából. Ezt Popescu egész terjedelmében felolvasta. A vers arról szól, hogy a választások előtt magyar és német nyelven szólnak a román pártok képviselőjelöltjei a kisebbségekhez és mindent megígérnek nekik, mikor aztán a kisebbségi választók a párt hatalomrajutása után valamelyik minisztériumot keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal, akkor csak az ajtón- állóig jutnak el, aki azt mondja nekik: dutye drákn sziguranta, azaz eridj az ördögbe a szigurcmcára. Valda és Maniu, ez más Elnök: És ön azt gondolja, — de legyen őszinte — hogy ilyen versek erősitik a román államot? Védő: Nem. De ezt a verset nem román ember irta, hanem egy magyar. Vaida és Maniu annak idején éppen eléggé szubverA vizsgálat jegyzőkönyve rehabilitálta a vezetőséget, azonban az elnök és utána a vezetőség lemondott, mert nem akart a besúgóval egy vezetőségben együtt lenni. Az ipartestület elöljáróságának lemondása óta az egész iparos társadalom feszült érdeklődéssel várta a fejleményeket és várta, hogy a február 24-re meghirdetett közgyűlés milyen magatartást tanúsít. Titokzatos látogatás a polgármesternél Az elmúlt hét csütörtökén azonban titokzatos látogatás történt a polgármesternél. Simionescu társelnök és IJatzegán Péter, aki azóta interimár elnök lett, megjelentek a polgármester szobájában . . . és . . . . . . hogy ott mi történt, azt nem tudni, de másnap a polgármester Bucurestibe utazott Mónus Sándor magyar becsületességgel kijelentette, hogy nem hiszi, hogy a polgár- mester az ipartestület ügyében és ellene bármit is tett volna. Azonban közben más történt. 110.048—1985 szám alatt rendelet érkezett Bucurestiből és az ipartestület élére dr. Lasca Octavian személyében kormány- biztost és Hatzegan Péter személyes vezetése mellett 24 tagból álló ideiglenes tanácsot nevezett ki, amelynek névsorában azonban egyetlenegy magyart sem találnak. Az uj ideiglenes tanács különben csütörtökön este tartja első ülését, amelyen állítólag a lemondott vezetőség utolsó ülésének tárgy- sorozatát fogják újra tárgyalni. Ouadea 80 százalékos kisebbségi iparostársadalma pedig szomorúan elmélkedhetik azon, hogy a „Macht geht vor Recht“, mennyire igaz és mennyire keményen alkalmazták itt is ^ . A legnemesebb erdélyi hagyományt képviselj és szolgálja az Ellenzék» NEM MINDIG A NŐ AZ rendkívüli film JOAN CRAWFORD és partnerei: Gene Raymond és Franckot Tone legremekebb alkotása. — Bemutatja MAI KEZDETTEL A SELECT-MOZGÓ! Ez a film Bucuresiiben, Budapesten és Bkcsben óriási sikerrel Sütött. Ne mulassza el senki sem megtekinteni e ragyogó fűméi! Besúgók robbantották fel a békés együttműködést az Oradea-I ípartestületben időközi tanácsot kapott az ípariestület egyetlen magyar tag nélkül & ziv eleinek voltak a magyar államra nézve... Elnök: Vaidát és Maniut annak idején elítélték a hivatalos fórumok, most — vád lottra mutat — ezeken van a sor. Védő: Az állambiztonsági törvény csak arra kötelezi állampolgárait, hogy ne nyilvánítsanak államellenes meggyőződéseket. Magánérzelmeikre nem vonatkozik. Elnök: Akinek nem tetszik itt, az menjen M agy aro rsz ágra. Súlyos ítélet Védő: Megállapítani óhajtom, hogy bűntény esete nem forog fenn, mert a szerző nem csinált nyilvános propagandát. Egyébként a község hivatalosan igazolja, hogy Tanos László soha nem vett részt államfelforgató mozgalmakban. Az elnök érdeklődik, hogy ki adta ki ezt a községi bizonyítványt A védő megmondja, hogy a jegyző, egy Chereches Vasile nevű román ember. Stan Teodor azt állítja, hogy Chereches római katolikus vallásu, tehát magyar és tehát menteni igyekszik Tanost. Ezután a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. Diamandi elnök kihirdeti az Ítéletet: Tanos Lászlót egy évi és hat hónapi elzárásra, 10.000 lej pénzbüntetésre, 5000 lej perköltség megtérítésére és politikai jogainak öt évre szóló felfüggesztésére Ítéli. Ezen kívül utasítja a katonai ügyészséget, hogy vonja felelősségre Chereches Vasile Micola-i jegyzőt a községi bizonyítvány kiállításáért. Megjegyzendő, hogy Chereches Vasile a Tanos László határozott állítása szerint nem római katolikus, ahogyan Stan Teodor mondotta, hanem görög katolikus. Szerencsés város, amelynek követelése van a pénzügyigazgatóságtó! ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Romániában kevés város dicsekedhetik azzal, amihez Oradeának jussa van, hogy nem ő, de a pénzügy tartozik neki. Ez az érdekes ügy került megvitatásra a vármegye tegnapi ülésén, ahol végül is azt a határozatot hozták, Hogy perrel támadják meg a pénzügyigazgatóságot Az ügy kezdete visszanyulik még arra az időre, amikor Ghica György volt Bihormegye prefektusa. Az akkori pénzügyigazgató ugyanis a vármegye pénzéből három milliót elköltött, Illetve más célokra használt fel. Azóta prefektusok egész sora váltót la fel egymást, mindegyik mindent megtett, hogy a vármegye pénzét a pénzügyigazgatóságtől megkapja, azonban igen nehezen ment a behajtás és a 3 millióból alig egymilliónál valamivel többet sikerült megkapniok. Dr. Bancila, a jelenlegi prefektus több Ízben eljárt már a pénzügyminisztériumban, hogy a közel kétmilliós összeget megkapja s bár több ízben Ígéretet kapott — pénzt soha. A prefektus végre erélyes lépésre szánta magát: tanács elé ritte a követelés ügyét. A tanács alapos tárgyalás után úgy döntött, hogy felhatalmazást adott a prefektusnak arra, hogy a megyének a pénzügyigazgatósággal szemben fennálló 1 millió 890 ezer lej követelését peres utón hajtsa be. A prefektus a per beadásával már meg is bízta a vármegyei főügyészi hivatalt. Alkalmi kiárusítás! Történelem, politika, természettudomány legismertebb kötetei: Gineverné Gvőry Ilona: Angolok, 287 oldal 144 helvett 28. Gra^b: A quakerek vallása, 187 oldal 116 heiyett Í2. Istraţi, Panait: A szovjet 1933 ban — Helytelen utakon. Két kötet, evybefüzve, 357 old il 202 helyett 24 Supka Gáza: Nagy Napoleon 6) helyett 12. Ludwig Em i: Tizennégy júliusa, 380 oldal 242 helyett 30. (A háború kitörését megel őző napok dokumentált izgalmas története.) P iléo og i *: Eugénia császárné vallomásai, 224 oldal 72 helyett 22. Szaz^növ: Végzetes évek, 456 oldal 144 helyett 28. Zovinyi Jenő: A reformáció Magyarországon, 486 oldal 144 helyett 22. Zová- nyiJenő: A felvilágosodás tört nete, 1^0 oldal 80 hely-e t 12. Sc'-midt: A relativitás tanának világszemlélete, 124 oldal 54 hel ett 16. Steiner Lajos: A Föld mágneses jelenségei, 207 oldal 22 helyett 12. Leidenfrost Gyula: Bevezetés az élettudományba, 125 oldal 70 helyett Í4. Lambr c’it Kálmán: E uberok, népek, nemzetek (sok képpel) 60 helyett 12. Most vegyen mert cs3k februárbau tartanak fenti olcsó árak. — Kaphatók az Ellenzék hönyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii — Vidékre utánvéttel küldjük. — Kcrje az alkalmi vásár teljes jegyzékét.
