Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-03 / 28. szám
T9ŞS nnrftSf 5. Kik votfcsk &s erdéfy’ városok oslohSi? rr.rv.w?.ÉJF~ Lopaş egyetemi tanár és Hüller piispölíhelye&es vltâfa az erdélyi városok őslakosságáról SIBIU. (1935 február hava.) Az erdélyi városok körül folyó politikai vita átcsapott tudományos térre is. Nem a közvetlenül érdekelt magyarság vette fel a harcot az ellene irányuló támadásokkal szemben, hanem a kíméletesebben kezelt szászok, akik önérzetesen vallják magukat Erdély legrégibb városalkotó elemének. A vita Lupas egyetemi tanárnak az Universul 1934 december 23-iki számában megjelent nyilatkozatára indult meg és a szászok részéről vele szemben nem kisebb ember, mint Müller szebeni püspökhelyettes, az (Erdélyi Szász Néprajzi Egyesület elnöke veszi fel a harcot. Érdekes és tanulságos belepillantani ebbe a vitába és levonni belőle számunkra azokat á következményeket, amik további magatartásunkra nézve irányadók lehetnek. Miiller püspökhelyettes nyílt levele A neves szász történetiró, Lupas profesz- - szór nyilatkozatában elsősorban azt a tételt kifogásolja, hogy „a román elem Sibíuban már 1210 óta Joachim sibiui gróf vezetése alatt saját katonai szervezetével jelenik meg“. Ebből Müller szerint némelyek azt következtethetik, hogy Sibiu városában már 1210-ben katonailag szervezett román polgárok laktak. Rámutat arra, hogy az a forrás -— dr. Karácsonyi Jánosnak a Századok 1912-i évfolyamában megjelent oklevél publikációja, amely II. Endre magyar királynak Assen Burul román-bulgár fejedelem javára indított segítő hadjáratát tárgyalja, Erdély akkori népeinek, a szászoknak, románok* nak, székelyeknek és bessenyőknek együttes harcbavonulásáról emlékezik meg, de a lakóhely megnevezése nélkül. További érve Lupas professzornak az, hogy egy magyar történetíró. Horváth Jenő megállapítása szerint (Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai 1905) ..a román elem a 15. század vége felé kereskedelmi kérdésekben olyan vállalkozó, hogy a sibiní Ipari termékek 97 százalékát románok árusítják^. Azokról a nevekről azonban, amik a Horváth által felhasznált 1500. évi vámlistákban előfordulnak, Müller most már kideríti, hogy leginkább ókirúiyságbeli román kereskedők, bojárok alkalmazottainak a nevei s mivel a szászok, mint vámbérlők és kiváltságosak kb. semmi vámot nem fizetlek, ihnen magyarázható számuknak a feljegyzésekben előforduló kicsiny százaléka. A románok legfennebb vállalkozók vagy szállítók lehettek, de semmiesetre sem sibiui lakosok. Természetesen előkerül a román tudós fegyvertárából az első román könyvnek, az 1544-i protestáns káténak sibiui kiadása îs, Rheumát Csináljon egy tsIjesTügaí-Mt A Togal-tabletta a húgysavak oldása által mérgeket távolit el a testből I Hasonló biztos hatású a Togal-tabletta Gsúz * Idegzsába * SpanyoináÜia és mindennemű főfájás esetén, A Togal biztos gyógyulást jelént. Minden gyógyszertárban és drogériában.Lei52.- és Lei 130.- A Togal-tabletta svájci készítmény. mint döntő érv amellett, hogy ekkor már ott román kultúráiét, vásárlók és olvasók voltak, Müller éppen Lupasnak egy német tanulmányára hivatkozva hangoztatja, hogy úgy a káték, mint a későbbi brasovi Coresi- féle prot. kiadványok, a román nép számára missziói érdekből készültek s a vidék és az ókirályság népe közt egyaránt terjedtek el. Ezen tényék tehát nem dönthetik el sem Sibiu, sem Brasov akkori néprajzi viszonyait. Végül ißrasovra vonatkozólag felemlíti Lupas, hogy itt már a XIV. században román templom, 1495-ben pedig iskola van, melyeknek szükségleteiről később 1597-ben Vitéz Mihály is gondoskodik. Úgy ez, mint az első román krónika brasovi keletkezése (1633) a román elem itteni szívósságára utal a kiváltságait féltő városi hatósággal szemben. Müller ismét egy román történetírónak (St. Stinghe) és egykori szász feljegyzéseknek alapján mutatja ki, hogy a bulgár- széki románok eredetileg bulgárok voltak, akik csak később, éppen a szászok által felkarolt prot. misszió és a görög katolikus egyház ellensúlyozó tevékenysége alapján romáriosodtak el. Lupas válasza A válasz ezekre a súlyos érvekre Lupas professzor részéről udvarias. Sokkal óvatosabb, mint ahogy azt az Universulban közölt nyilatkozat után gondolnánk. Készségesen elismeri, hogy a sibiui románok első katonai szervezetének említésénél nakugyan lí. Endrényit, illáivá Joachim •ihlui grófnak a sagltó hadjáratéra gondolt, De hangoztatja, hogy a román harcosoknak Sibiu környéki származása ezután sincs ki zárva. A Scibinium, Cibinium név különben is régibb, mint a Hermannsdorf és Hermannstadt elnevezés, ez pedig a román népnek a Kárpátoktól északra s Sibiu kürnyé kén lévő régi tartózkodására utal. A román elem akkori katonai szervezettsége nélkül ennek a hadjáratban való részvétele elképzelhetetlen. A sibiui kereskedőkről szóló érvelés ellen nem vitatkozik, csak leszögezi azt a kétségbevonhatatlan tényt, hogy az egykori utazók adatai nem mindig megbízhatók. Midőn például egy bajor utazó, Schiltberger a 14. század elején Erdélyt egyszerűen német földnek (Tütschland) nevezi, helytelen és elképzelhetetlen állítást kockáztat meg. A román nyelvű katekizmus kiadására vonatkozólag megjegyzi, hogy a fordító (Pictor v. Mahler) részére kiadott 2 frt csak ajándék (bibale, Trinkgeld) volt és nem a kiadás teljes költsége. Nem lehet kizárva, hogy ehhez más helységek is hozzájárultak. Ami végül a brasovi románokat illeti, idézi egy legújabb német forrásgyűjteményből IX. Bonifacius 1399-iki bulláját, ahol Brasov lakói közt görögök, románok, bulgárok és örmények is emlittetnek, akiknek ekkor már ott templomuk is van. Megemlíti a városi tanácsok rideg magatartására vonatkozólag, hogy Mátyás király két ízben is (1465, 1478) elrendelte a hatóságoknak, hogy ne akadályozzák meg Clujon a jobbágyok békés letelepedését s még egy évszázad múlva- is a román püspökök (Sava és Tondosi Pavel) éveken át viaskodnak a sebesül sasesc-i elöljárósággal egy házacska megvétele érdekében — eredménytelenül. Hivatkozik Schünemann Konrád szaktudós és Hóman Bálint magyar kultuszminiszter kutatásainak eredményeire, midőn megállapítják, hogy a középkori magyarság egyáltalán nem jöhet számításba mint városalapitó és városalkotó elem. Az igazság Teljesen igazat adunk Müller püspök- helyettessel együtt a cluji egyetem érdemes professzorának, midőn az Universul számára adott nyilatkozatát e szavakkal vezeti bé: ,,a kérdés ... szövevényes (komplikált) és nagyon nehéz4*. Az erdélyi városok Ugyanis a. legkülönbözőbb külső körülményeknek köszönhetik létrejövetelüket Ismeretes, hogy már az első magyar királyok felépitik itt a XI. században hadászati szempontból az első várakat, ezeknek környékén pedig kialakul egy bizonyos fejlettebb, kezdetleges városinak nevezhető kultúra. A püspöki, főesperesi és apátsági székhelyek szintén nem maradhatnak egyszerű falusi állapotban, ide iskola, irodák, kihallgatási helyiségek, később ispotályok kellenek. A vajda, (princeps Ultrasilvanus), később egy-egy alkiráiy, itt uralkodó herceg ismét item lakliatik sátorokban, vagy egyszerű faházakban, mint a közember, középületet kell emelni részére. Mielőtt tehát szász testvéreink bejöttek volna a XII. század második felében, a magyarságnak itt meg kellett teremtenie a kulturélet magasabb feltételeit is. A magyar még ekkor nem volt városépítő, de ott voltak a német és olasz mesteremberek, akiket épp úgy felhasználtak templomok, várak és paloták építésénél, mint a Duna mellékén. Oradeán Olaszi, Satu- Marén Németi városrész van, Aiudon a Schwarze Gasse, Clujon pedig ennek első neve (Clusvar, Kuluswar) szintén német és vallon-olasz mesteremberek jelenlétére utal. Alaptalan tehát, hogy a magyar ne lelt volna ekkor városalkotó, városlakó elem. Vegyük ehhez hozzá a kétségtelen magyar jellegű közigazgatást, bíráskodást és egyházi életet, az ipari foglalkozásra utaló vezetékneveket s előttünk áll fajunk szerepe a városok legrégibb életében. Uj lendületet ad a városok fejlődésének a szászok betelepülése, akik azonban már ekkor sok helyen a városi kultúra kezdeteit találják és egyszerűen ezt. fejlesztik tovább. Brasovban például a Genken királyi vár és •— szász tudósok megállapítása szerint is — a XI. században épült katolikus templom van (Szţ. Leonhard t.), melynek téglái és alaprajza a magyar alföldi templomokéval egyező. Clujon, illetve Manasturon ott van az I. Béla által 1062-ben épített benedek- rendi apátság a maga fejlett kulturéletével. A tatárok által feldúlt ősi vár helyébe V, István az' általa betelepített szászokkal uj várat épittet (1270). Dej már 1214 óta só- szállitó hely, innen csak egy lépés van már a sókamara felállításáig és a városi jelleg kialakulásáig. Hasonló fejlődése van Turdá- nak, mely már a XIII. század elején város. Természetszerűleg indul meg már ekkor a küzdelem a városi iparos és kereskedő polgárság és a politikai hatóság közi. Az első nemcsak jogokat, de .a város jövedelmének tekintélyes részét is akarja. Brasovban ez a harc a város győzelmével végződik, a vár a. városé lesz, Zsigmond kiveszi a lakosokat a székely ispánok fennhatósága alól (1427), Clujon pedig a magyar politika győz, Ha távozik hazulról, sokkal inkább van a meghűlés veszélyének kitéve. Ne feledkezzék meg tehát soha az Ön Kaiser-féle mell-karamellái-ról ve I jy a „3 fenyő“ védjeggyel. Plakát jelzi az elárusító helyeket. Képviselet: „Pliarmag“, Droguer.e ei; ros, Braşov. kérdésben is igazságos voll, bogy a reformáció irodalmi tevékenységét örömmel és áhítattal fogadta a román nép és hogy mi: sokat bírált magyarok nemzeti királyaink és fejedelmeink alatt is tűrtük, bogy egyes városok hatóságai mint idegeneket kizárni próbáljanak az ipari és kereskedelmi életből. Köszönjük Müller püspökhelyettes érvelését és figyelmeztetését az elsietett jóvátétel törekvéséi ellen. S a felvetett kérdést: Miért kell Erdély népeinek a közös haza kárán egymás ellen törnie? Miért? ... A budi Bálint. 1558-ban elszakítják a szász közösségtől. De e városok lakossága már ekkor tekintélyes számban magyar. Brasovban a bolonyai és martonfalvi részek és külön magyar templom, prédikátorok hirdetik ottlétüket. Clujon 1458 óta a szász bírót mindig magyar váltja fel, 1526 óta magyar rektor, nemsokára pedig magyar plébánost is választatnak. A székelj" városok persze nem versenyezhetnek ez újabb alakulatokkal, de politikai és vidéki jelentőségük ezeknek is megvan. Targu-Muresen pld. már a XVI. században rendes céhélet folyik s Nagy Szabó Ferenc feljegyzése szerint éles harcok folynak a polgárság és a katonaságot alkotó székelység közt. Nem faji, de gazdasági harc Teljesen félreértik a kor. eseményeit azok, f akik a városi polgárság és a többi társadal- I mi osztálya (nemesség,, parasztság) ellentétét tisztán a nemzeti érzületre vezetik vissza. Ha ilyesmi kisért is, a szász városok végzéseiben, mégis általánosabb a gazdasági érdekek különbségének tudata, hangoztatása. Jogegyenlőség hiányában mindenik osztály féltékenyen őrködik a kiváltságai fölött s azokat nem akarja másokkal megosztani. (Ezen nem lehet megbotránkozni, hiszen maga Lupas professzor nr is elismeri egyik 1904-ben megjelent munkájában (Az erdélyi görög keleti egyházról), hogy a román népnek is megvoltak a kiváltságos osztályai, a határőrök, a fagarasi boérok és a városi szabadok. A régi erdélyi törvények közt számos ilyen kiváltságról olvashatunk. A Horia felkelés is ezeknek a megsértése miatt robbant ki. A város' és a rajta kívül élő társadalmi osztályok tehát főként érdekellentétben állanak egymással. Cluj 1613-i örökösödési rendszabályai például teljesen elkülönítik a városi elemet nemcsak a parasztságtól, hanem a nemességtől is, ami pedig magyar. Nemesekét semmi szin alatt nem bocsát be a város lakói közé. hogj’ ,,az ö egyességeket, mely egyaránvu személyek egyenlőségében áll, meg ne háborítanák“. A régi királyok és fejedelmek mindig méltányolták ezt az álláspontot s Báthory Gábor meggondolatlan erőszakoskodásaitól eltekintve, egyiknek sem jut eszébe, hogy a városi polgárság kiváltságait korlátozza, fejlődését megbénítsa. Az országnak akkor is katonára és pénzre volt szüksége, a kereskedelem és ipar tehát nem állott a faji gondolat idegen szempontjának irányítása alatt. Hálásak kel! legyünk azért az érdekes vitáért, amit az erdélyi történetírás c két tudós művelője — sokszór magyar kutatások eredményeire is hivatkozva -r- egymással folytatott. Jól esett a mai túlfűtött légkörijén olvasnunk azt, hogy Erdély népei, köztük a bessenyök is, akik azóta jámbor trei- scaune-i és ciuc-i székelyek lettek, királyuk parancsára elszántan sietnek az Assenidák megmentésére és igy előmozdítják az első román állam kialakulását. Megnyugtatott Lupas professzor ur, hogy Mátyás király e MIT ÍR A ROMÁN SAjTÖ CURENTUL: A kormány és ellenzék, kts pártok és nagy pártok, a tévedések és az ország helyzetét súlyosbító cselekmények összekuszálód- tak. Jellemző a nemzeri-parasztpárt helyzete, amely kisebb csoportokra szakadt. Egy másik jellemvonása az ellenzéki pártoknak az alkotmányos szélsőségesség, a monarchia-ellenes fronthá- boru, amely a rendszert akarja felőrölni. Ez az alkotmányos viszály az ország anarch izai,fsának módszerével dolgozik. UNIVERSUL: Ha a hadsereg felszerelésének fontos és sürgős volta tekintetébei a hivatalos vélemények mind megegyeznek is, a széthúzás nyomban megkezdődik, mihelyt a terv keresztülvitelének módozatairól von szó. Tatar escu a Skodával tárgyal, holott az or tilgbar. sokkal kedvezőbb körülmények között lehetne előállítani a hadfelszerelési anyagokat. A belföldi gyárak által tett ajánlat szerint a szállítandó anyag mennyisége és minősége ugyanaz lenne, mint a bkoda-szerződésben, a szállít is határideje pétiig egy évvel rövidebb, mint a Skodáé és ennek ellenére az árak csodálatos módon egyformák.. Azonban két milliárdos megtakarítás származna mégis, mert a Skoda-cég még 40 százalékot számit fel szállítás cimén. Felbecsülhetetlen előnyökkel járna a belföldi előállítás hadviselési szempontból is, mert a gyárak a rendelés leszállítása után az állam tulajdonába mennek át. Az országnak módjában lenne a szükséges műszaki személyzet kiképzése, ami a hadfelszerelési anyagok pótlásánál nélkülözhetetlen. így a külföld gyámsága alól is meg lehetne szabadulni. DIMINEAŢA: A szenátusban törvényjavaslatot terjesztettek elő a falusi lakosság orvosokkal való ellátására vonatkozóan. Az előterjesztés heves vitára adott alkalmat, igy aztán kialakult a falvak egészségügyi helyzetének egész képe. Ioanitescu volt munka- és egészségügyi miniszter a birtokában lévő kimutatások alapján kifejtette, hogy míg a városokban minden 375 emberre esik egy orvos, addig falun egy orvosra 25—30 ezer ember egészsége van bízva. A számok nagyságán enyhít valamit az a körülmény, hogy a falusi lakosság a városi kórházakban kezelteti magát, ez is azonban csak végső esetben következik be. A jelenlegi egészségügyi miniszter szavai szerint is a falusi egészségügyi helyzet elrettentő. A legnagyobb gyermekhalálozás adatait érte el Románia egész Európában. Orvosokat kell küldeni a városokból a falvakba. Két megoldási lehetőség merül fel. Ioanitescu véleménye szerint a körorvosok szalmát keil szaporítani a társadalombiztosításnak a falvakra való kiterjesztésével. Az államnak azonban nincs módja arra, hogy eny- nyi uj kororvos fizetését biztosítsa, ezért inkább azt a tervet kell megvalósítani, hogy jutalomban részesítsék azokat az orvosokat, akik vidéken telepednek le és kötelezik magukat, hogy állandóan ott ma-radnakROMANIA NOUA: Mindenki meg volt győződve, hogy a liberális párt öt évi ellenzékieskedés után újjászervezi a kormányzás elvét, elsősorban st csatolt területekkel való hazafiatian bánásmódot szünteti meg. Mindnyájan csalatkoztunk. Erdély megszokta már a szenvedéseket évszázadokon keresztül. A régieket könnyebben kiállottuk, mert ellenségein!-: részéről jöttek, A liberális kormány alatt folytatódott az alkalmazottaltnak a hivatalokból való eltávolítása, hogy helyükbe más embereket nevezzenek ki. A tisztviselők számának csökkentése és törvénytelen kinevezések megsemmisítése által kizárólag az erdélyieket üldözték ki tömegesen a közhivatalokból.
