Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-21 / 43. szám
V 'S k m TAXA POSTALÄ PLATTJA j IN NUMERAR No. 14m6yi$2« | ÁRA 3 LEJ BHMBH—Ei m WBMBBKKtKKBtM Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8, Fiók kiadóhivatal és könyvosztály^ Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, teievre 423, eveate ■ Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülöabözettel rSbfc» LVí. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM. CSÜTÖRTÖK ______________ 1935 FEBRUÁR 21. Ismerik ugy-e kérem szépen a mesét a bagolyból és a verébről? Egyik a másiknak mondja heves vita közben: te nagyfejül Egyik a másikat vádolja olyannal, amit 'maga megtesz lelkesen. Persze az egyik ezt a megtevést a saját külön szabadságából és jogosultságából vezeti le, bagoly-, vagy veréb-nemzetiség nemes nagy erényének minősiti, viszont a másiktól elvitatja ezt a hasonló jogot, már nem hóditó erénynek, hanem fölhábo- ritó bűnnek minősiti ennek alkalmazását. A gyermekek derűsen nevetnek az „igaz“ mesén, a tanulságot szívesen ■vágják egymás fejéhez. De néha mi felnőttek is gyermekké tudunk nemesedni, valami ősi naivitással élvezni bírjuk a mesét. Ezért hivatkozunk most a nagy fe- jüséget egymás fejéhez vágó bagoly és ve- -iréb meséjére. Csak ezért, a tiszta derültség okából is, hátba vidámságra pen- dülünk. Jól esik mosolyogni, mikor olyan zord és nehéz az élet, mint az alábbi sorok is bizonyítják. Az Universul nagyobb vezércikkben foglalkozik Macartney könyvével és annak visszhangjával. A derék angol kö- vetségi titkár volt Bécshen és a duna- völgyi államok kisebbségi politikájába merült. Fejtöréseiről könyvet i’s irt. „Nemzeti államok és nemzeti kisebbségek“ cimén, amely olyan jó, hogy a Rockefeller-alapitvány közművelődési osztálya díszes kiállításban kinyomtatta. Ezt a munkát a „La Bulgarie“ cimü lap behatóan ismertette s megállapította, bogy Macartney a bulgár kisebbségi kérdést ritka őszinteséggel és pártatlansággal világította meg. Erre az Universul most nagy kirohanást intéz Bulgária ellen, mert épp ebben a friss esztendőben hatalmas rést vágott az államim és ősi helyén ősi nyelvén beszélő ki- i'sebbségi románság nemzetközileg biztosított jogain Az Universul elmondja, I hogy ez év elején a hivatalos helyiségekben táblákat függesztettek ki ezzel a mondattal: „Itt csak bulgárul szabad beszélni!'' A különböző karhatalmi közegek gondosan ügyelnek rá, hogy' ennek a parancsnak pontosan engedelmeskedjenek a románok s amennyiben vétenek ellene, szigorúan elbánnak velük. Társadalmilag is üldözik a román nyelvet és a román elemet. A román iskolák a végüket járják, s a most életbelépett közigazgatási törvény sorba kirekeszti a közigazgatási állásokból a román elemet Hiába pályáztak ismét primárságra, pretorságra és egyéb hivatalokra román helyeken az eddigi román tisztviselők, mindenfelől tartalékos és rendőrtiszteket 'hoztak helyükbe. A községeket úgy csoportosítják körzetekbe, hogy a román többség egy-egy helyen megszűnik. De kiszorítják a románt másünnen is. Az Universul eszerint csodálkozik a bulgár lap merészségén, amellyel dicséri Macartney könyvét, amikor ellene dolgoznak és nem követik, ha lelkére köti minden gazdaállamnak, bánjék jól a kisebbségeivel, tisztelje a kisebbségi szerződéseket, mert ha nem teszi, nagy bajok fognak háramlani reá. És a bagoly és veréb meséjének szellemében felelősségre vonja Bulgáriát határozottan és és őszinte meggyőződéssel, hogy meri ezek után fölpanaszolni a Dobrudzsában lakó bulgárok román részről való elnyomatását? Nem ir ugyan róla, de meg vagyunk győződve, hogy' a bulgárok is bizonyára fölpanaszolják a „csak románul szabad beszélni“ feiiratu táblaJapán is beleszólt az olasz-abesszin háborús készülődésekbe Egész MM kára klieriedő gya forradalmaktól tari a francia kormány. — Az abesszin császár békét kíván, de a megfélemlítéstől nem ii@d meg PÄRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az Olasz- j ország és Abesszinra közötti ellentét egyre jobban nyugtalanítja a francia kormánykö- ' röket, amelyek ebben a pillanatban egyáltalán nem látják kívánatosnak, hogy Olaszország, melyet már többé-kevésbé szövetségesnek tekintenek, gyarmati háborúba bonyolódjék. Viszont a helyzet a vitatott olasz— abesszin határterületen egyáltalán nem tisztázódik és úgy Olaszország, mint Abesszínia erélyesen ragaszkodnak álláspontjukhoz. A tárgyalások Addis-Abebá-ban folyamatban vannak. Abesszínia azonban nem mutat nagy hajlandóságot az engedékenységre s az olaszok erélyesen hangoztatják azt az álláspontjukat, hogy1 a vitát a két államnak külső beavatkozása nélkül, egymás között kell elintéznie. Egyelőre arról van szó, hogy az Uulual nevű vitatott területen semleges zónát létesítsenek, amihez az abesszin kormány elvben állítólag már hozzá is járult. Olasz részről azonban a semleges zóna azonnali kiüritését kívánják, mig az abessziniaiak fenn akarják tartani a nomád néptörzsek azt a jogát, hogy a semleges zónából lássák el vízszükségletüket. Az olaszok viszont attól félnek, hogy ennek a kívánságnak elfogadása újabb alkalmat ad a noinád törzseknek, hogy benyomuljanak a vitás területre. A helyzet ezen a ponton áll és az angol és francia kormányok mindent megtesznek, J hogy közvetítésükkel az ellentét békés elintézését segítsék elő. Londonban meglehetős * idegességgel fogadták azt a hirt, hogy Japán is beavatkozott a konfliktusba és római és addis-abebai követei utján békés elintézést ajánlott. Japán jelentkezése ezen a ponton a szélsőkeleti sárga birodalom újabb igényformálását jelenti arra, hogy a nagy nemzetközi kérdésekbe a világ minden pontján beleszóljon. Francia részről más szempontból is nyugtalanítónak látszik az olasz—abessziniai konfliktus. Attól félnek, hogy következményeiben az egész afrikai gyarmatterületeken forradalmi megmozdulásokhoz vezet. A tegnapi államtanács, melyet az Elysée- ben Lebrun elnök vezetése alatt tartottak, hosszasan foglalkozott is ezzel a kérdéssel. Flandin miniszterelnök ismertette az észak- afrikai muzulmán forradalmi mozgalmakat, melyeket gazdasági, politikai és vallási okokra vezetett vissza. A mozgalom, párisi lapok szerint, úgy Marokkóban, mint Tuniszban és Algírban egyre szélesebb méreteket ölt s a hatóságok megállapítása szerint főleg a gyarmatokra kívülről beszivárgott agitátorok j I szítják azt. A francia kormány ezért minisz- ! terközi bizottságot szervezett a mozgalom fí- ' gyelemmel kisérésére és elhatározta, hogyha komoly szüksége mutatkoznék, csapatokat is fog küldeni az afrikai gyarmatokra. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az United Press külön kiküldöttje beszélgetést folytatott Addis-Abebaban, Hailie Selassieh császárral, aki hangoztatta, hogy egész erejével az olasz—abessziniai ellentét békés elintézésére törekszik. A vitatott Ualual oázis kérdésében azt hiszi, hogy leghelyesebb, ha döntőbíróságra bízzák a dolgot Kormányom — mondta Selassieh császár — őszintén kívánja a békét, de sem megfélemlíteni, sem engedményekre kényszeríteni magam nem engedem. Ebből a szempontból igen sajnálatosnak tartom, hogy Olaszország két hadosztályt mozgósított. Arra á kérdésre, hogy’ Abesszínia tett-e katonai intézkedéseket, Selassieh császár kijelentette, hogy ezt szükségtelennek tartja, mert az ország rendes sorhadserege Harar és Bari tartományokban teljesen elég ahhoz, hogy birodalmút minden körülmények között megvédje. A mostani hőségben különben is őrület volna nagy csapatokat összpontosítani. Fontos gazdasági intézkedések következnek „Valuta-felár** a külkereskedelemben. «— Változások a szesz- egyedárusiiásban, — Â papír árának leszállítása BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az Argus jelentése szerint a kormány elhatározta, hogy bevezeti a „valuta-felár“ rendszert és az idegen valutát magasabb úron fogja rendelkezésre bocsátani azoknak, akiknek behozatal céljára erre szükségük van. Ez a felár 20—25 százalékát teszi ki az idegen valuták árfolyamának, melyek tehát néni kerülhetnek a piacra. A Banca Naţionala fog megbízást adni egyes bankoknak a valu- táris műveletek lebonyolítására. Változás a szeszegyedárusitásnál Fontos elhatározásra készül a kormány a szeszegyedárusitás terén is, melyre nézve elhatározták, hogy a jelenlegi rendszert elvben továbbra is fenntartják. A módosítások a lerakatok forgalmára vonatkoznak. A kormány nagyobb forgalomra fogja kötelezni ezeket a lerakatokat. A pénzügyminiszter elhatározta, hogy értekezletre hivja össze a gyárosokat, hogy velük a módosítás részleteit megbeszélje. A papír ára Az iparügyi miniszériumban tanácskozások folytak iManolescu-Strunga miniszter vezetésével a papír árának leszállítására vonatkozóan. A papirgyárosok képviselői is részt- vettek ezekben a tanácskozásokban. A kereskedelemügyi miniszter külföldi utján bizonyára meggyőződött arról, hogy sehol a világon nem olyan drága a papír, mint nálunk. Német küldöttséget várnak az országba Hivatalos helyen úgy tudják, hogy közelebbről delegáció érkezik Bucurestibe. A német kormány kiküldötteinek a clearing-for- galom feltételeinek megállapítása lesz a feladata. 'Hivatalos helyen közük, hogy nem fogják a két ország közötti külkereskedelmi megegyezést érinteni ezek a tárgyalások. A kereskedelmi egyezmények megkötése ugyan is nem a bizottságok, hanem a kormányok dolga. kát, valószínűleg idézik az iskolai sérelmeket, talán kifakadnak a nemzeti munkavédelem ellen, alighanem szóvá- szik a nyelvvizsgákat és elbocsátásokat, esetleg porolnék az uj és fenyegető jel- I szavakkal, — amilyen például drága jó öreg Vaidánk „numerus valachicus“-a, melyre most a keresztény román ügyvédi mozgalom, a „numerus romanus“ Î jelszavával árverez. Nem lehessen tudni! Szervezkedik a Ha bi üti-csoport Si bili-inrs egy é bes* SIBIU. (Az Ellenzék tudósítójától.) Á nemzeti-parasztpárt erdélyi tagozatának elnöksége nevében Vaida dr. március 5-re hívta össze tisztújító közgyűlésre a Sibiu-megyei párttagokat A Ma- niu-csoport tagjai erre erős munkához kezdtek a falvakban, hol gyűléseket tartanak s Tilea ismert Maniu-ellenes nyilatkozatát elitélik s a párttól való teljes elszakadás szükségességét hangoztatják. A Vaida dr. által kitűzött tisztújító gyűlés minden valószinüség szerint nein fog simán lefolyni. Sofgyige! verték vissza a halálraítélt néger börtönéi ostromló tömegei Newyork. (Az Ellenzék távirata.) Nashville városban a tömeg fel akart robbantani egy fegyházat, amelyben egy négert tartottak fogva, akit egy fehér asszony ellen elkövetett erőszak miatt halálra ítéltek. A kivezényelt polgárör- i ség kénytelen volt fegyverét használni a tömeg ellen és a sortüz után h személy holtan maradt a helyszínen.
