Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-03 / 28. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. *41 Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkiadóhivatal és könyv osztály: Piaţa Unirii 9. szám. —.Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók So. LV/. ÉVFOLYAM, 28. SZÁ^L MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 42c, évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözette! több VASÁRNAP 1935 FEBRUÁR 3, Az Idősebb ■ és hiresebb Mann, tiki az önkéntes számkivetést választotta, ez a nagy szépirodalmi tanító: Thomas Mann körúton jár s e nemes bolyongásban ki­hint) tanításokat ad a töprengő, a této­vázó, a zavart emberiségnek. Ilyen mondatokat ejt áhitatosan: „a szabad­ság nem élte ki magát, ezért feneked­nek most reá a szélső jobb és szélső bal­oldalról egyaránt; a mai zavarból visz- sza kell és vissza fogunk térni megint Európához, amely vagy mint egész áll nleg, vagy mint egész bukik el; egy uj humanizmusban kell hinni, amely tra- gikusabb, mint a régi, a reneszánsz és az ó-kor emberszerelete, de viszont val­lásos jellegű, igazi élet és emberszere- tet áramlik belőle; ami most történik, csak rövid visszahatás a materializ­musra és szabadelvüségre; minden bölcs és józan lélek máris kérdezi: ..honnan jöttél és merre tartsz testvér?“ -»«^ÉrTe a nagy kérdésre nem tud vála­szolni a nemzetiségi szenvedély szinte rituális lármája: íenyegeíődzése és cse­lekvése, mikor a nemzeti teljesség és munkavédelem bálványát harci bárddai a kézben körül táncolják és áldozatok­kal táplálják, amivel a Iamandi-féle töleszmélések nem tudnak birkózni, a Gyárfás Elemér igaz és bölcs nyilatko­zata után tüntető helyeslést követelő íorga aligha bir hatásosan szembeszáll­ni. A mostani kormány, amely nem tudta régi, nagyérdemű szabadelvüsége tekintélyéi: és népszerűségét visszaszerez­ni. még a fenkölt és boldog emlékezetű Duca élete árán sem és szívesen szorít­hatja magát az áldicsőség rikító virágai- .val és aranyozott gallyaival takart sza­kadék felé, nem a Thomas Mann euró­pai lelkét s a krisztusi világ humaniz­musát képviseli, midőn egyre több ki­sebbség-testvérét fosztja meg a betevő falattól, amikor a szellemi szabadság korlátozását folytatja és mint halljuk, a közigazgatási törvénybe messzemenő korlátozásokat akar foglalni, ami ellen az általános polgári és a kisebbségi jog­ból folyó minden törvényes eszközzel a végletekig fogunk harcolni. De az is le­het, hogy már régen a történeti emléke­zés sírjában pihen ez a jobb sorsra hi­vatott kormány, — élénk rokonszen- vünk és előzetes bizalmunk tárgya — mikor az uj közigazgatási törvényre — talán már a tizedikre tiz év óta — sor fog kerülni. Pápát enni, halált okoz; ki­sebbségi jogra fenekedni, bukást idéz. De igenis van, ki Thomas Mann lei­kével gondolkozik. Igen, van öröm e szurok fekete éjjel. A román ezredes, aki a Székelyföld egyik városkájában a gázvédelmi tanfolyam berekesztésekor nemes szavakkal nemes szerétéiről biz­tosította a magyarságot. Szives hallgató­ságát. Ez az ezredes — testvérünk a nagy testvértelenségben, — ünnepélye­sen kijelentette: a hadviselés zord tudo­mányában és nem az egyetemen nőtt lel, mégis telve van az emberbarátság ismereteivel; ezen a földön a kisebbsé­gek is őslakók, akiket minden tekintet­ben meg kell becsülni s kezet kézben- tartva, velük együtt a haza javára mun­kálkodni; ha valamelyik kisebbség még nem tudott érzelemben a román állam- eszméhez simulni, akkor sem gyűlölet­tel kell rátörni, hanem türelemmel és megértéssel kell hozzá közeledni. Ez az ezredes ismeri a szentlelke!., amely Thomas Mannákat megszállja, hogy bujtogassanak érdekében; ismeri a tör­ténelmi és korszerű jogokat; ő tudja, Isiézzcl H hozzá a Hormon 9 A tssztvlsel&személyzet alaposabb kihasználását a király. — legyen takarékosság. — Anion eseu jövetele nem islent pénsduzzasziást BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Most hozták nyilvánosságra a király elnök­letével tartott minisztertanácson lefolyt meg­beszélések részleteit. Az egyes miniszterek őszintén feltárták Őfelsége előtt az ország nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetét és előadták terveiket az ország talpraállitására. Egyes lapok tudni vélték, hogy pénzduz­zasztást tervez és az ortodox liberális pénz­ügyi programmal ellentétes tervekkel jön az uj pénzügyminiszter. Antonescu lehütötte ezeket a várakozásokat. Mára kiderüli, hogy nem változik semmi a kormány pénzügyi politikájában, minden marad a régiben s a pénzügyminisz­ter személyében történt változás csak Sla- Vescu és Manoléscu Strunga miniszterek kö­zött felmerült nézeteltérés következménye. Mi történt a minisztertanácson? Antonescu pénzügyminiszter jelentésének főtárgya az uj állami költségvetés volt. A költségvetés részleteit ismertette, anélkül azonban, hogy ez a nagy munka befejezést nyert volna. Csupán azt szögezték le a ki­rály óhajára, hogy ez az esztendő a takaré­kosság jegyében fog lefolyni. Ezzel kapcsolatban (Pop Valér, az uj igaz- ságügyminiszter is felszólalt és azt a tervet ismertette, amit még előbbi miniszteri hiva­talában dolgozott ki az országos hivatalok egyszerűsítésére és leépítésére. Az erre vo­natkozó terjedelmes jelentést aztán írásban is átadta a .királynak. A minisztertanácson elhangzott kijelenté­sekből arra lehet következtetni, hogy Mano- lescu -Strunga kereskedelemügyi miniszter felfogása győzött a külkereskedelmi politi­kát illetőleg. Annyit már tudunk, hogy újabb rendszer következik erre nézve, amely nem fogja ugyan hatályon kivül helyezni az ed­digi rendeleteket, de ki fogja egészíteni azokkal a határozatokkal, melyek a Mano- lescu Strunga által külföldön kötött keres­kedelmi megegyezésekkel összhangban álla­nak. Igen nagy fontossággal bir León állam­titkár bejelentése az országos iparfejlesztés­sel kapcsolatban. E tekintetben a kormány Dinu Bratianu tervét tette magáévá s elha­tározták, hogy az ipar felsegitésére újabb áldozatokat hoznak. A. minisztertanács megbeszélésén őfelsége is többször felszólalt s meglepetést keltett nagy tájékozottsága a szőnyegre került kér- désekbejn. A király főleg a mezőgazdaság fejlesztését és felsegitését sürgette. Sassu mi­niszter a mult évi eredményeket ismertette s rámutatott arra, hogy uj intézkedésekre van szükség a termelés fokozására és az értékesítés lehetőségének javítására. Összhang a pénzügyek intézésében Dumitrescu bankkormányzó is résztvett a tanácskozásokban. Hosszas jelentést olvasott föl arról, hogy mit határozott a Banca Na­ţionala igazgatósága a kormány pénzügyi terveivel kapcsolatban s igyekezett meg­könnyíteni az uj pénzügyminiszter helyzetét azzal a bejelentéssel, mely szerint a Nemzeti Bank mindenben helyesli a kormány pénz­ügyi politikáját az országos pénzügyi hely­zet megjavításával kapcsolatban. Szenzációs volt Dumitrescu bankkormányzó ama beje­lentése is, hogy külkereskedelmi téren nincs ellenvetése Manoléscu Strunga munkájára nézve s haj­landó őt támogatni .1 bevitel és kivitel átszervező munkájában. A király felhívása a kormányhoz A minisztertanácsot Őfelsége zárta be. Felhívást intézett a kormányhoz és rámuta­tott annak szükségességére, hogy az országos hivatalnoki kar kihasználását kell keresni s az igy elérhető takarékosság irányában sür­gős intézkedéseket kért. A minisztertanács végül elhatározta, hogy újból összeül akkor, amidőn Manoléscu Strunga miniszter visszaérkezik külföldi út­járól, hogy újabb külkereskedelmi egyezsé­geiről beszámoljon. A kormány el van szánva arra, hogy vas­kézzel kezd hozzá az ország talpraállitusá­hoz s az erre nézve kiadott rendeletekről Írásbeli jelentést tesz már e napokban az uralkodónak. Tatarescu miniszterelnök kije­lentette barátainak, hogy olyan rendszabá­lyokat tervez, melyeknek kedvező hatásai igen rövid időn belül fognak mutatkozni. A király elnöklete alatt tartott miniszter- tanácsot a kormány tagjainak újabb sűrű tanácskozásai kisérik. Móra sincs még megegyezés Londonban Szorgalmasan folynak a tárgyalások ___ A Tímeá­nak végül is igaza lesz —_________Pertinax LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol miniszterelnökség a Downing-Streeten lé­vő történelmi patináju palotájában tegnap a koradélelőtti órákban megkezdődött az angol —francia tanácskozás, melyen angol részről MacDonald miniszterelnök, Baldwin minisz­terelnökhelyettes és a titkos tanács elnöke. Sir John Simon külügyminiszter és Eden főpecsétőr vettek részt. Francia részről Flan- dinen és Laualon kivül résztvett a tárgyalá­son Alexis Leger a külügyminisztérium ál­landó államtitkára, Corbin londoni francia nagykövet, Massigli népszövetségi főmegbi- zott és Noel, volt prágai francia követ is, aki Flandin miniszterelnök bizalmi embere s akit a Flandin-kormány megalakulása óta Pá- risba rendeltek vissza központi szolgálatté­telre. A tárgyalások délután 2 óráig tartottak, mikor a tárgyaló felek Baldwin minisztériu­mi palotájába mentek át villásreggelizni és az étkezés közben is folytatták az eszmecse­rét. Délután rövid szünete! tartottak s az esti órákban újra tárgyalásra ültek össze. Este a tárgyalásokról angol hivatalos jelentést adtak ki, mely azonban a megbeszélések érdemi részéről nem ad fölvilágositást. Csak annyit mond, hogy a délelőtti és délutáni tanácsko­J zásokon a jelenlévő államférfiak az európai I politika nagy kérdéseivel foglalkoztak. A ! megbeszélések a legbarátságosabb szellemben f folytak le, amit angol részről nagy örömmel ij állapítanak meg. Ma délelőtt magán megbe- jj szélések lesznek a tárgyalófelek között, dél­után pedig tovább folytatják a tanácskozást. Ünnepi külsőségek Este az angol kormány vacsorát adott Flandin és Laval tiszteletére. A vacsorán a kormány összes tagjain kivül résztvett a can- terbury-i érsek, a meghívottak között föltűnt Lloyd George érdekes alakja, akin kivül még jelen volt az angol politikai élet neve­zetességei közül lord Reading volt indiai al- kírály, Austen Chamberlain volt külügymi­niszter, lord Cromer, az angol gyarmati po­litika egyik vezéregyénisége és lord Derby, volt párisi angol nagykövet. Rajtuk kivül az angol szellemi és művészi élet több kiválósá­ga is megjelent a francia vezető politikusok tiszteletére adott vacsorán, melynek végezté­vel Flandin, Laval, MacDonald, Sir John Si­mon és Eden még különvonultak a megbe­szélések folytatására. (Folytatása a 16. oldalon.) hogy nyelv és nemzetiség a természet alkotása s a történeti élet folyamán a természeti jogok gazdagodnak tételes jo­gokkal. Tudja, hogy a kisebbségi szer­ződés a békemü része, amelyet Romá­nia ünnepélyes becsületszóval irt alá és a gyulafehérvári határozatok az alkot­mány kiegészítő része, amely minden állampolgárt kötelez, mert nemzetgyű­lés fogadta el s a király szentesítette. Ugy-e az ilyen ezredes meg tudja érteni, hogy a legutóbbi ünnepélyes törvényho­zási nyilatkozatunk szellemében köve­teljük jogaink maradék nélkül való megadását, olyan szellem kiképzését, aminő a nemes ezredes szavaiból árad és a Thomas-féle német és Európa-ha- zafiak, az emberi emberek világának minden igazi jólelkü bölcsét betölti. En­nek győzelme szükséges; mielőtt Miha- lache meghívóját a román pártokba va­ló belépésre teljesíthetjük. Hiszen a hit­leri felvonulásokban résztvevő zsidók táblájának: „Ki velünk“ mintájára ezt a feliratot kellene hordoznunk: „nemze­ti munkavédelmet kérünk. Gog» köve­teléseinek teljesítését“ 4

Next

/
Thumbnails
Contents