Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-17 / 40. szám

to ELVBHZäK 191* tmbrmár i7. ©ivem év előtt halt hősi halált Gordon tábornok, az angol gyarmatszerző küzdelmek legendás atyja Élete feláldozásával és kormánya parancsa ellenére is egy orszá­got szerzeit Angliának. — Anglia szobrot emelt nagy fiának London, (február.) Az angol világbiroda­lom szomorú, de büszke évfordulót ünne­pel. Ölvén évo, hogy hősi halált halt Cor­don tábornok, a „chartuoii hős“, ki az angol gyarmati u! törők e yik legszebb al kja volt. Gordon tábornokot és kis csa­patát Szudán fővárosában, Chartumban ostromolták tiz hónapon át a fanatikus dervisek a próféta szerepet játszó könyör­telen és vérszo jas Mahdi vezetése alatt. Január 28.-án megérkezett Chartámba az angol fölmentő had ere» is, de röv ddel azelőtt a dervisek betörtek Chartumba és Gordon mint kortársai följegyezték, an’ol gentleman-hez, hős katonához és jő ke­resztényhez mó tó halált halt. Halálának hire csak február ele én érkezett meg Lon­donba, ahol a kormány nem merte nyilvá­nosságra hozni. Az újság rok azonban csakhamar kifürkészték a gyászhirt, me­lyet egyik távirati ügyuöaség rövidesen közreadott. Gladstone miniszterelnök, a mult század egyik legnagyobb angol politikusa, halál- sápadtan fogadta a hirt, mely egyénileg is mélyen megrendítette, de azonkivü tudta, hogy kormányzatára is végzetes. Röviddel rá az angol közvélemény haragja el is söpörje a G adstone-kormányt, mert nem küldött idejében fölmentő hadsereget Gor­don segítségére, ki a londoni kormány akarata ellenére helyezte védelmi állapotba Chartumot és szállott szembe a Máhdi csapataival. Gordon belepusztult ebbe a merészségbe. Anglia azonban óriási gyar­mati területet nyert, melynek nagy jelen­tősége a brit afrikai gyarmatbirodalom számára csak most bontakozik ki teljes­ségében. „Megpróbáltam leljesHeni a kötelességem“ Különös ember volt ez a Gordon tábor­nok. Pályafutá a sok tekintetben emlékez­tetett arra a Lawrenee ez;ede=re, aki a háború alatt egyéni kezdeményezésből és majdnem egyedül szervezte meg Ang ia szolgálatára az arabokat. De Lawrenceben sok a kalandor von is, mig Gordon tábor­nok mélyen vallásos ember volt és az an­gol imperializmus hozzáférhetetlen tiszta­ságú hőse. Angol gyarmati szakértők sze­rint nem született még ember, aki úgy értett volna a benszülö t c apatokkal való bánásmódhoz, mint Char es Georg Gordon. Rettenhetetlenül bátor ember volt és meg- özelithetetlenül önfejű. Ha egyszer vala­mit jónak látott, akkor semmi sem másít­hatta meg véleményét. Sok tekintetben ez vol: az oka halálának is. Saját e határozá­sából száilott szembe kis csapata élén az óriási tömegek fölött rendelkező Mahdival, hogy Angliát rákényszerítse Szudán meg­tartására. Ez sikerűit is neki, de élete áián. Tisztában voit vele, hogy helyzete tartha- ta lan. Utolró leve ében, melyet valósa ;gal a halál küszöbén irt, teljes nyíltsággal föl­tár, a nevére előtt, hogy Chartum menthe­tetlen, de a legnagyobb nyugodtsággal beszél közeledő haláláról is. „Hála Isten­nek — végzi levelét — egészen boldog vagyok. Azt hiszem elmondhatom, ho y legalább megpróbál a n tel esiteni köteles­ségemet“. Nagyon vallásos ember vcli; (lordon, egzo ikus területen folytatott h r- c . i alatt is miodig a zsebében volt selyem- papírra nyomott kis bib.iája. Egy regényes éld Élete valóságos regény. Mint fiatal mér­nökkari tiszt kerül a krimi bábn-uba, majd mint térk pező a Ba.kán-feiszigeten dol­gozik, ami útin az örmény határra kerül, ahol elíször ismerkedik meg a keleti né­pek lélektanával. Nagyon megtetszik neki e/. az élet és mindent meg esz, hogy ke­letre kerü jön. 1860-ban Kínába küldik, ahol elő zör kerül szembe egy olyanszerii mozgalommal, amilyen később a Mandi mozgalma volt Szudánban. Egy Hung-Sing- Csuan nevű egyházi reformátor „a meny- nyei király“ cimét vette föl, Jézus Kri z- tus les veröccsének nevezte magit és el­foglalta Nankin70t, ahol hozzálátott az ..örök béke“, a Taiping megvalósításához. Érről a névről nevezték el az eeész fölke­lést Taiping-föikelésnek. A prófétaNanking- ban 30 leles^ge és 120 ágyasa körében élt és innen irányi otta a forradalmat. A shanghai-i lakosság, különösen a gazdag kínai kereskedők önkéntes hadsereget szer- , veztek a Taiping fölkelés el en és e be a Ward amerikai tábornok vezetése alatt álló hadseregbe lépett be a fiatal Gordon ka­pitány. Ward mindjárt kezdetben elesett és az önkéntes hadsereg élére Gordon ke­rüli. Gordon győzelemről győzelemre ve­zette a hadsereget. Hősiességéről legendák szállták Kínában s amikor teljesen leverte a Taip iig-lázadást, a kinai császár t bor- naggyá és az egész kinai hadsereg legfőbb parancsnokává nevezte ki. Ugyanakkor megkapta a legma as-abb kinai kitünte­tést, a sárga kabátot és a pávato'ld is. Óriási összegű pénzjáradékot is ajánlott fel neki a kinai császár, de Gordon ezt mélta'lankadva utasította vissza. Ehelyett tá íyérnagyságu aranyérmét verettek tisz­teletére, melyet később, miután, lecsiszol- tatta róla a kinai Lírást, névtelenül az éhező angol textilmunkásoknak ajándé­kozott. Szudán élén tikkor még c=ak 31 éves volt és csupa tetterő. Az angol kormány a nemzetközi Dunabizottság ang 1 tagjává nevezi i-i, minthogy ezen a területen a k imi háború után már teljesített szolgá'atot. Mint a Dunab zottság tagja találuozik Nubar pa­sává , az egyiptomi kormány Konstantiná- polyba küldött képviselőjével. Nubar pasa fölajánlja az egyiptomi kormány nevében Gordonnak Szudán egyeu itő alatt lévő tartományainak kormányzóságát. Gordon ha' nehéz évet töltött itten és a Nilus eredetétől a Nagy-tavakig óriási uj terüle­teket tárt föl és szervezett meg. Hihetetlen munkát végzett. Kernén ; harcot kezdett a r:i bszolqa keres kertelem ellen, néhány száz katonával ulakit épített, erődöket emelt és megszervezte az elefántcsont-kereskedelmet. Három óv után egész Szudán főkormány­zójává nevez e ki az egyiptomi kedive. Közben Egyiptom nevében ó tárgyalt az angol tőkésekkel, akik nagy ös zegeket fektettek be Egyiptomba. A tők sek meg­bízottja, a legnagyobb angol magánbank­ház e >yik fínöke, Sir Evelyn B ring volt, a későbbi hires lord Cromer, akivel élesen összekülönbözött az egyiptomi nép érde­keit védő Go dón tábornok. Ettől a pilla- nat'.ól kezdődött a brit gyarmati kormány­zásban nagy szerepet ji'szó két nagy an­golnak riieg (llen=zmve egymás iránt, mely végered nén ben Gordon korai ha­lálához is sokban hozzájárult. Az önfeláldozás előli Gordon a Szudán élén fölött hat év után visszakért An Hiába, ahol az indiai alkirály mellé titkárn k nevezték ki. Nagy őszintesége azonban lehetetlené tette szá- j mára ennek az állásnak a megtartását. \ Röviddel Indiába ér ezése után ot‘hagyta állá át és K nábament. Innen a Mauricius- szigeten állomásozó mérnökkari csapatok élére került, majd a délafrikai kor 1 ány hiv sara a bazutók ell ni há oru vezeté­sét válal'a. 1883-ban Palesztinába ment, hogy bibliai tanulmányokat véezzen. Közben Szudánba», nagv események ját­szódtak le. Mohamed Achmed nevű pap fölvette a „vezető“, Mahdi nevet és forra- da mat kezd tt, „Irgy me »tiszt tsa a pró­féta vallását". A szudáni főkormányzó ka­tonaságot küld itt ki ellene, melyet a Mahdi hívei fölkoncoltak és ezzel megkez­dődött az utolsó idők egyik veszedelme­sebb vallási fölkelése. Ugyanakkor Egyip­tomban Arabi pasa vezeté e alatt katonai iá adás tört ki, mely a kedivs és a pén­zük t követelő európaiak ellen irányult An lia fe yver s kézzel sietett állampo gá- rai védelmére és Egyiptom rövidesen an­gol katonai megszáll >s alá került. Közben egy volt angol tiszt, Hicks pasa vezetése ala t az egyiptomi ko-mány sereget kül­dött ki a lázadó Mahdi ellen, de a fana­tikus dervisek föikonkolták ezt a ?e eget és megölték Hicks pasát is. Az angol kor­mány erre a Chartumban rekedt európaiak védelmét Gordon tábornokra bizta, akit azzal a megbízatással küldő t ki, hogy ürítse ki S.udánt. Gordon vállalta a meg­bízatást, de va ószíriüleg már ekkor meg- fogamzoit fejében a terv, hogy a kormány parancsa ellenére, akár tlete árán is há ború1 provokál Anglia és a Mahdi közölt s ezzel megszerzi az angol vi ágbiroda- lornnak nemcsak Szudánt, hanem Egyip­tomot is. A cHartami hős Chartumot teljesen elhanyagolt állapot­ban találta, de ah lyett, kgy kiültette volna a várost, nyomban * rődiimények építéséhez kezdett és fölkészült a harcra u Mnhdival. 1880 mároiu' 18.-áu u fölke­lők körül la zárt k a várost. Angliab n beavatk >záat sürgettek, de Gla Is'one mi­niszterelnök látva, hogy utasításai ellenére is védi Chartumot, meri az angol kormányt beavatkozásra akarja kényszeríteni, még makacsakban ellenállott minden közbelé­pési tervnek. A kormány hadügyminisztere, végül is lemondással fenyegetőzött, amire nagykésöre es- pútokat indítottak Chartum íü mentésére. Közben Gordon ragyogó mó­don védte a hirtelen összeállított erősséget. Kis csapatával egymá utá verte vissza a fanatikus dervisek óriási lóinege nek t'una- dás t. Ered Lieg úgy számított, hogy Char­tumot legfennebb hat hónapi» tarthatja, de sikerült a védekezési tiz hónapig ki­húzni. Most Ötven éve induPak a dervisek az utolsó nagy rohamra Chartum < l en. Talán ekkor sem sikerült volna e.fogta ni a várost, ha a Nilus váratla ml nem apad le és nem nyit hatalmas rést a falak tö­vében. Ez azonban lehetővé tette a Mahdi csana'ainuk betörését. Gordon alóa nú/ tatta a főkor nányiöl p lo’át, hogy k iló p ilanntban magival e yü’t levegőbe rö- pitt eső az egész épületet. U.olsó pillanat ban azonban mást gondolt, gyors m ma­gára kapta diszegyenruháját, kardját és revolverét és úgy vágta kérész ül magát a palotájába bevonuló derviseken. A túl­erő azonban győzött és G >rdon száz seb- ’ól vérezve esett össze. Ké. naora rá meg­érkezett a nimen'ö hadsereg Chartum elé. Mikor azonban Sir Charles Wi.soi, a föl­mentő se-eg vezére nimsi hajójáról először pillantotta meg a város falait, Char um tornyír >1 mir el'iint az a igol lobogó es a Malid i zöld, vörös é3 f ekel a zászlói lo­bog ak rajta. Angliában pár nap előtt leplezték lé a Go dón tábornok emlékére e nelt szó rőt. akiben ma mindenki az angol gyarmat- szerző k.izd Írnek egyi<c legerdekesebb és legszebb alakját tiszteli. Életmentés és az éteren kérésziül BUDAPEST (január). — Halló, halló! Itt HAF 4. A felhívása az összes svájci adóállo­másokhoz. Ennek a rövidhullámú felhívásnak több­szöri megismétlése után a svájci rövidhullá­mú amatőrök egycsülétének a vezetője, Bau­mann Kari váaszol. Néhány hét óta ugyanis a magyar és svájci rövidhullámú rádióamatő­rök érdekes kisér létezést folytatnak. Bibó Dénes, a magyar amatőrök egyik vezetője, minden csütörtökön este ilyen módon meg­keresi a svájci állomásokat, majd azoknak a vezetője válaszol, utána pedig az összes ma­gyar és svájci rövidhullámú rádióamatőrök egész éjjé kizárólag egymással beszélgetnek, a vétellehetőségeket és az előadódó zavarokat pontosan megfigyelve, nagyjelentőségű tudo­mányos munkát fejtenek ki. Közel egy esztendeje működik szinte tel­jes csendben a Magyar rövidhulilámu Amatő­rök Országos Egyesülete, amely igen nagy szolga1 atokat tesz a rádiótechnika fejleszté­sének. A rövidhullámú rádióbeszélgetés gon­dolata tulajdonképpen Amerikából ered, ahol már 1908-ban megalakult a rádió amatőrök egyesülete háromezernél több taggá1'. Az amerikai egyesület igazi jelentősége a világ­háborúban bontakozott ki, amikor is elnö­kük háromezer kitűnő képzett rádiótávirászt bocsátott az amerikai hadsereg rendelkezés- sére. Levegőbeli pajtások. Amint az adóállomás előtt ülők kipirult arcát nézzük, mi is átérezzük a drótnélküli rádióérintkezésnek sajátos és különös vará­zsát. Az ember úgy érzi, mintha tökélete­sebbé válna, tud beszélni a íöldgcmb leg­távolabbi lakosával is. így keletkeznek az éteren át szoros barátságok, amelyek ledön­tik a társadalmi és vallási válaszfalakat. Itt mindenki „old man“-né, levegőbeli pajtássá válik. Egyetlen veszélye ennek a nemes szenve­délynek talán az, hogy amikor az amatőr leül a készüléke mólé, megfeledkezik az egész világról. Nemrégen egy fiatalasszony keserű szemrehányásokat tett az Egyesület vezetőségének, amiért az ura az éterbeszél­getésektől elragadtatva, teljesen elhanyagol­ta őt. Az Egyesület vezetősége azzal vigasz­talta meg a fiatalasszonyt, hogy néha ők is beleestek ebbe a hibába és a legokosabb, ha az asszonyka is felcsap rövidhullámú rádió­amatőrnek. A beszélgetések keretét a törvény szigorú­an technikai kérdésekre korlátozza. Mindez persze nem akadályozza meg az amatőröket abban, hogy néha kicsit túl lépjék a kere­tet. Így egy przemisli fiatal lány az éteren át férjre vadászik. A magyar rádióamatőrök közül az Egyesükét értesülése szerint eddig még senki sem akadt horogra az egyébként igen csinos kislánynak, akinek a fényképét a vezetőség több tagja a tárcájában hordja. Ez utóbbit azonban postán juttatta hozzá­juk az éter „démona“. Életmentés az éteren keresztül. Nagy elemi katasztrófák, tűzvész, áradá­sok, földrengés esetén természetesen a ma- giánle adóknak is .szabad az elemi csapással összefüggő tájékoztatást és segélykérést a vi­lágűrbe szétsugározniok. Az amatőrök ezen a téren már eddig is felbecsülhetetlen szolgá­latokat tettek az emberiségnek. .Amikor Amerikában a MLssisipi kiáradt és minden telefon- és táviróvezeték megsemmisült, ak­kor az amatőrök kis készülékeik segítségével az emberek százezreinek az életét mentették meg segélykérésükkel és a mentőmunkálatok vezetőinek pontos tájékoztatásával. Hasonló szép emberbaráti tejes Ítmény t végeztek a japán amatőrök a tizév előtti yokohamai föld­rengés alkalmával. MobiLe expedícióját is ők mentették meg a pusztulástól. A legutób­bi kubai forradalom alkalmávái a lázadók minden telefonközpontot és táviróirodát megszálltak. Ekkor is csak a magán le adóál­lomások működhettek és mentették meg az országot. A magyar amatőrök már versenyt is ren­deztek, meglepően szép eredménnyel. A ver­senyen huszonkét adóál omás vett részt, amelynek mindegyike két héten keresztül mindennap beszélt az összes többi résztve­vővel. Reggelenkínt rapport jelentést tettek a vezetőállomásnak, améynél Bibó Dénes dolgozott. A szakemberekből álló zsűri a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozott a magyar amatőrök teljesítményéről. Az Egyesü etnak csak az lehet tagja, aki előbb huzamosabb ideig mint „hallgató“ tag dolgozott. Ez röviclhui ámu rádióamatőr­inas féle. Jelenleg a legszorgalmasabb volon- tőrök a székesfehérvári Pölöskei Árpád, ak: eddig megmagyarázhatatlan módon minden megkeresésre azonnal válaszolt levélben. Kü­lön kísérleteznek vele a nap és az éjszaka 'ég- különbözőbb szakaiban és ő mindig pontosan 24 órán belül kimerítően válaszolt a vétel- viszonyokra vonatkozóan hozzáintézett kér­déseikre. A rádión csodálatos gyorsan szövődnek barátságok. így például a vezetőség egyik tag­ja jó barátságban van egy Ausztráliában élő magyar családdal. Már többször meg is hív­ták látogatóba, ami azonban olyan súlyos technikai akadályokba ütközött, amellyel még a legügyesebb rövidhullámú rádióama­tőr sem tud megbirkózni, az úgynevezett — financiális akadályba. (p. gy.) Harald lamb Dztingls khân, a iillés €%â$zâra A világtörténelem legnagyobb hóditó* jának páratlanul érdekes életregénye. A magyarországi tatárjárás történeté­vel kiegészítve. Az angol történetírók Dzsingisz khán nagyságát Shakespeare géniuszához hasonlítják. Hófehér papí­ron egész vászonkötésben 178 lej az El­lenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvszenzációk jegyzé­két. Fontos áíl?száüiíásl ■Jalsoviezkv Géza: A TŰZGÉPEK vagyis a folyékony és gáznemü melegtartó anyagokkal hajtott összes belsőégésű motorok szerkezete és kezelése. Felsőipariskolák, szak­iskolák, szaktanfolyamok, motortulajdonosok, mezőgazdák, iparosok és motorkezelők szá­mára. 2 kötet 756 oldalon, 69S szakábrával az eddigi 540 lej helyett most csak Î80 lej az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Uni­rii. Ez az ár csak február hónapban érvé­nyes. Vidékre utánvéttel szállítjuk. Kérje a teljes árleszállítás jegyzékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents