Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-13 / 36. szám

ff I UN 7. fi K J Tudás és jellem a vezetöszempontok az ügyvédi kar kiválogatásánál Pop Valér dr. igazságügymin szter megbeszélései városunkban. — Az ügyvédi törvény módosításának kérdése OGSZOLGALTAT AS 6 Birói döntések IPARI Gl Fik VI TI I ÁRA. (Se.:: n '■ ■ él. ueekció no. dói. 1462/933.) A-.- 19a9- »w .uigusrtus 2-án kelt > tu-, ipari népek jYis ven-lyre \ c'acko.-é torvén \ Aipjín vezeteti veRrihaila- si eljárási nem leket .1 konverziós iöi vényben ói/toisjtott kedv ezni, nyekkel mc&aka.' v.m:­AZ .ADÓS KERESKEDŐ-JELLEGE. (Bncu. resti tábla II. < »akció no. dós. 480/914.) A ke­reskedő adásié Hege vede mevendő. erre nc/.ve ta- nuhallgatls nincs megengedve. Ezzel c len teres .1 betábl ! !l söte iez.vvnvbál kell kitűnjön. UJ INGATLANTULAJDONOSOK. (Hiovi törvényszék II. szekció no. dós. 21494/9-Y) 1u* lajdonjog változás esetén neun csak a? általános törvényes rendelkezések, de az. 1914. évi ápri.is 7-i törvény rendelkezései is irányadók. A KEZES. (Timis-Tvromáit törvényszék HL szekció no. dós. 43/933.) A kereskedő kezese nem részesülhet a konverziós törvény kedvezmé­nyeiben. RÖVID KIVONATOK: A konverziós tör­vény" alapján a törvényszékhez ügyvéd utján be. adott nyilatkozatok csupán ,,speciális“ meghatal­mazással érvényesek. LETILTÁSOK megsemmiskhe-tők az i934- •íprilis hó 7-én kelt törvény 68. paragrafusa alap- ián, ha időnként visszatérő és a jövőben lejáró teljesítésre vonatkoznak. PÉNZÜGYI KIHÁGÁSOK TÁRGYÁBAN BEADOTT FELEBBEZÉSEK. Az adótörvény reformja kapcsán intézkedés következik a pénz­ügyi kihágások tárgyában beadott felebbezések sorsira vonadíoeóan. A pénzügyininíszuir ugyanis a bírságok bevételezésével nincs megelégedve. Csökkentené fogják ezeket a jövőben s bizonyos, hogy uj hatáskört állítanak, fel a felebbezések le­tárgyal isüra A MEZŐGAZDASÁGI ADoSOK FIGYEL­MÉBE. A konverziós törvény 6'/a poncja értel­mében aaok, kik a 70 százalékos kedvezményt akarják igénybe venni (30 lei xoo lej helyett), kötelesek április 7-ig a leszállított tartozás felét, vagy az eredeti tartozás 15 százalékát lefizetni, elleneseiben a törvényes kedvezményt elvesztik. I Azok éllen, okik két részlet fizetését elmúl oszt­rák, a hitelezők árverést kérhetnek. NYUGDIJLESZÁLLITÁS MEGSEMMISÍTÉ­SE. (Hfovi tábla V, szekció.) N. Hoicescu mér. nők kontcnciós pare a rnánászxertanács 1933. má­jus 5-én kelt 55. számú határozata ellen, me*ly nyugdi ját leszállította A kérelmező azt bizo­nyította, hogy nyugdija jogerősen volt megálla­pítva, így ezt nőm lehet mktisztcrtartácsi hatá­rozástól leszáHátaíni, miután értnek nincs joga tör­vényen változtatni. ÍTÉLET A PALUGYAI—PARAMOUNT VA. LÜTACSEMPÉSZÉS ÜGYÉBEN. A Paramount- cégnél történt valutacsempészés ügy'ében Palti- gyay Miklós fótászrvhselőt 1J napi elzárásra ítél. lék. Az üfavi törvényszék az ítéletet helyben­hagyta. KÁRTÉRÍTÉSI PER LAPELKOBZÁS MLATT. Az időközben megszűnt „Cuvântul“ cimü fővá­rosi napilap kártérítési pert indított a lapelkob­zás miatt a miniszterelnökség ellen az ilíovi tör­vényszéken. A perfelvételen nem utasították el a keresetet. A bíróság a miniszterelnökségtől a vo­natkozó írásokat bekérte. ('.‘Ír Ellenzék tudósitójától.) Pop Valér dr. igazságiigyminiszler városunkban vasárnap leli látogatása alkalmából meg­beszélést 1'olytatotl az itélö-tábla elnökei vei. A megbeszélés kiterjedi az igazság­ügy munkájára és a bírósági ügyek me­netére. A tanácskozások során közölte a miniszter, hogy méy ebben a parlamenti ülésszakban sor kerül a büntető-jog és büntető-per rend megszavazására és élet­beléptelésére. Munkában van a keres­kedelmi kódex tervezete is. Ezt is telő alá szeretné hozni a kormány még eb­ben az ülésszakban. Az ügyvédtörvény módosításáról nem volt szó a cinji megbeszélésen. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a bírói kar a jelenleg érvényben levő iigy­Az ilfovi törvényszék fontos határozatot ho­zott egy kén yszeregyezségi ügyben arra nézve, mely időponttól kell számítani az első fizetési részlet esedékességi napját az esteben, ha a tor vényszék „omoiogálási“ határozata meg volt fe. lebbezve. A bucureştii Brenscein-cég ugyanis a kény­szeregyezségi kedvezmények megvonását kérte T Mihalilescu adósától ozon a címen, mert ez rész­letfizetési kedvezményének nem tett eleget. A kóny'szeregyezségi törvény" rendelkezései szerint a 2. paragrafusban foglalt határidőket attól a nap. tói kell számítani, mikor a törvényszék „omo- logálási“ ítélete jogerőre emelkedett. Ezt úgy kell érteni, hogy nem lehet addig fizetést követelni, mig feiebbezcs folytán a táblán vannak az ira­tok döntés végett. Jogerős határozatra kell vár­ni, inig a részletfizetés tekintetében végleges lesz I védi törvény fenntartásút akarja. Az ügyvéd élei és vagyon sorsát ! irányíthatja mondta a helyi tábla egyik nagytekintélyű bírája munkatár­sunknak s igy a leggondosabb kivá­logatásra van szükség tintás és jellem tekintetében. Ez az igazságszolgáltatás egyik fontos feltétele. Nem lehet fonto­sabb ügyek tárgyalásába bevonni kel löeu fel nem készüli egyéneket. Nem lehet megengedni, bogy apacs-ingben jelentkezzen a: ügyvéd tárgyalásra s képzetlenségével és magatartásával a bí­róság tekintélyét lerontsa. A helyi ügyvédi kamarában egyébként el vannak készülve arra, hogy a bucu­reştii központból kihirdetik a sztrájkot az ügyvéd-törvény védelmében. I a bíróság intézkedése. Abban az esetben azonban. ha a táblán ily határozatot hoztak, a kérdéses ha- j táridőt visszamenő hatálly'al kell számítani attól a naptól kezdve, midőn három hónap telt el a kényszeregyezségi kérvény ebben (in principiu) történt elfogadásitól és az esetben, ha fizetés nél­kül egy év és három hónap folyc már le ettől a naptól (admiterea in principiu) számítva, — a kényszeregyezségi eljárással biztosított kedvezmé­nyek megvonásáért lehet, folyamodni. Ha a fizetési haafridot az „omoiogálási“ te­jet jogerőre való emelkedésétől számújuk, a tör­vény' 33. paragrafusa felesleges volna s ellentét­ben állnia a törvény ama rendelkezésével, hogy kényszcregyezségi ügyekben a> fizetési határidő nem lehet nagyobb öt évnél. A hitelező cég a törvényszéknek egy régebbi k határozatára hivatkozott, mely úgy magyarázta mm urni"[ tm&i Illő iíicfcsi részlet ideje üénpier- eggezsegi iigochben i 9 .1 5 február I 3. a 33. paragraf use, hogy a fizetési határidő 4z „omoiogálási“ Ítélet jogerőre cmelkcdé-.'tő! / '■■■■. tandó. A törvényszék határozata után .i/onba: i.íhla ebben a kérdésben megváltoztató határt,/ t‘*t hozott s megállapította, hogyan kel! ezt / ituézkedést értelmezni. A törvényszék tehát ebben az ügyben ugv döntött, hogy az „omoiogálási“ határozatot te! jesen figyelmen kívül hagyva, csupán arra vol: tekintettel, melyik volt az a nap, mikor 3 hó• nap telt el attól az időtől, midőn q kényszer- egyezségi kérelemnek ,.elvben“ helyt adtak. A határozat azért nagy jelent őségü, mert aől a naptól számított egy éven túl nem lehet az első fizetési részletet többé kitolni. A konverz'ó nem ütközik az aíkoímáiryÍH BUCUREŞTI, február hó.) - A kon verzió többé nem poliiikui kérdés. J6J • rosszul, n kérdést mégis elrendezték s a törvényt a bíróság alkalmazza. Legne­hezebb volt a legtöbb kedvezményt nyuj ló 08. paragrafusban foglalt intézkedés alkotmányos jellegét kimutatni. Ez ugyanis azokra az adósokra vonatkozott, akik kielégítési végrehajtást szenved­tek s akiknek ingatlanait ennek során jogerősen elárverezték. A semmitőszék kimondta, bogy a recurs által megtá­madott (árverés utján szerzett tulajdon­jogot az alkotmány nem védi, miután az árverési vevő a törvény kihirdetése előtt csupán azon felfüggesztő feltétel mellett kapta meg az ingatlant, bogy a semmitőszék a recurst elutasítja. NEM LEHET LEFOGLALNI A BE- TEGSEGÉ LYZÖ NYUGDIJAKAT. A pénzügyminisztérium egyenes-adó igaz­gatósága 2Ü7.769—934 szám alatt kör­rendeletét bocsátott ki, melyben meg­hagyta, hogy mentesítsék a foglalás alól a munkásbiztositótól járó nyugdijakat Az 1933 évi április 7-én kelt munkás- biztosító törvény 38. paragrafusa volt ennek az intézkedésnek alapja, mely megtiltotta, hogy az állam, vagy magá­nosok letiltsák a pénztár által folyósí­tandó összegeket. A miniszter rendelete értelmében fel kell oldani az időközben eszközölt letiltásokat. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. .4 kisebbségi és emberi jogok eiőhareosa. GYULAI PÁL llf TÖRTÉNETI REGÉNY 88 IRTA : BÁRÓ KEMÉNY 2SIGM0ND 69-IK KÖZLEMÉNY Minden eszme, minden terv, minden ingere a pokolnak és e szívnek, mely tombol az udvaroncz vérében, aludjék el! Mert Gyulainak, Zsigmond fej delem tanácsosának nem szabad ébren lenni, midőn Gyulai, a tudományok szolgája és ápolója viraszt. Könyveket, könyveket e sötét gondok kergeté- sére !.. — „Mért loptad magad szemen elébe máglyára ítélt könyv, melynek szerzője Páduából és Bologná­ból száműzetett? A szabad akarat és végzetszerüség tárgya kétkedő lohadnak, oh! fél-bölcs és fél-eretnek Pomponace! Minek kérdeni: a golyó gyilkol-e, ha átfúrta a szivet, vagy pedig a súly és sebesség természeti törvé­nye egy czélozó kéz kéz által alkalmazás alá véve? Mi vagyunk a golyók. És a sors? Ah ismerem e kezet 1... — „Csodálatos, hogy tegnap a történelem, ma a bölcselet, tegnap a Sejanusok rémárnyai, ma Pompa nace nyugtalan szelleme beszéltek velem az élet talá­nyairól ! Mért nem szólítanák ők föl föl régebben e kérdé­sek megoldására ! ...“ „Midőn Senno, kit a fejedelem kegyekkel hal­mozott el. rakonczátianúl nyilatkozott Boldizsár mel lett, midőn börtönéből lázitá a népet, s e nép, noha mindig kancsal szemmel nézte a művészeket, most egy bűn méltó megfenyitéseért ellenem támad, ellenem, ki oly hűn, oly éberen, annyi félreértés és küzdelem közt őrködtem érdekei fölött; midőn az utczák köz­botrányok szinterévé váltak és a részeg szenvedélyek 3 rend eszközeit sárral s átkokkal dobálták; midőn fegyveres erővel kellett vársánezok alá kisértetnem egy gálád embert, hogy a bősz tömeg ki ne szabadíthassa; midő na forrongás vezérévé azok íolák föl magokat, kiktől legkevesebbé lehete várni, s kiknek elélhetésök is a fejdelemtől függ; midőn naponként rettegni kellett egy csupán fegyelmi kérdés miatt lázadások kiütésé­iül és Senno, bár mint őriztessem, erővel akar oly bű­nök örvényébe sodortatni, melyek rajongásáért vér­padra vezethetik; midőn Boldizsár gróf a nélkül, hogy nyilvános izgatásba vegyülne, kénye szerint tudja a íejdelmi széket és egy uralkodó igazi jogait raeg- düníeni, s e merényre a mi pártunkból, a mi prole- íariusainkból is fog kapni elég eszközöket; midőn a vas kénytelenség perczenként mind inkább ösztön zütt, vagy gyávává vagy vérengzővé lennem: — ily szörnyű órákban tanított meg a tudomány, hogy a világ színpadán fabábok játszanak víg és szomorú szerepeket, s hogy a mozgató sodrony állítja elő a párizsi vérmenyekzöt és szított tüzet Phalaris rézbi­kája alá. A színműnek, mel}* több, mint öt ezer év óta is- mételtetik, neve — „a sors.“ — „Pomponace és Sveton! mondjátok meg: könyveitek miért oly kétszinüek? Tizenöt éve forgatom e lapokat. A roskadó római világ korszakáról irt történe­lem eseményeket tárt föl, melyek borzasztó és alja­sok valónak. Miután a bűnök aknájában bolyongat- tam, rémképek, és fojtó lég közt, mennyire jól eseti szivemnek, megint kilépni e föld zöld szőnyegére, hol fűszeres volt a róna, tág és tiszta a Iáiba tár, kedélyt edző s lelket frisitő mind a szellő, mind a vihar! Mint mosolygott felém hazám jelene s mennyi arany fonalt szőtt tetteimből a sejtések nemtője Erdély jö­vendője közé! Akkor hivém, hogy Sveonból e tanúság folv: van becsesebb kincs az életnél, — erényünk. Es Pomponace, mit hirdetett nekem merész könyved, mely a szellemvilág égitvén nagy rázkódá­sokat jósló meteorként repült át? Nem mondotta-e. hogy a „kijelentésekben“ vetett horgony nélkül sem süllyed el a remény, szeretet, közboldogság és végét­jén tökéletesedés kincseit hordozó gálya, — s hogy a bölcselet különszakadva a hittantól s magát eman cipálva is megoltalmazza nemünk önállását, meg a szabadakaratot? Minő téveteg ez! Most lássam-e, hogy szavaitoknak bálértelmet adtam? Átok! Átok! S tehát a bölcseség és történelem, az elmélet és tapasztalás alapja: nem sorozni bűn és erény neve alá a tetteket, száműzni a tulajdonitást és az esemé nyék szülőházára fölirni az igaz címet: sors. Ezt mondátok ti nekem tegmp és mai Vagy rosszul fogtam föl a tanulságot? Talán minden könyv olyan, mint a mágusoké, melyet végig olvashatunk a nélkül, hogy jelt adjon a fejünk fölött zsibongó szellemvilág, s a nélkül, Nígv lapjain érdekes apróságoknál, homályos szavaknál és csodálatos czirádáknál egyebet ne találjunk: de az­tán, ha ugyan e könyvet bizonyos órákon, bizonyos hangulat és szertartások után kezünkoe veszszük, tüsténl megleli szemünk azon lappangó kabalát, melynek kimondásakor leveti ködkön lösét a gonosz szellem, élőnkbe lűzi sivár arczát. hogy elmondhas­sák ajkai azon talányokat, melyeket tudni, szövet­kezés a pokollal? Talán az ismeret és tapasztalás érzéseink rabnő­je, s mindig a szenvedély gy^arapifására készíti adatait? Talán nincs az egész Vaticánnak oly könyve, melyből én most mást olvashatnék, mint e szót: sors? Ah. ah! ki magyarázza meg nekem c titkot? — Titok: mily undorító szó ez! Megborzadtam. De testemen nem az egyszerű borzadály nyargalt át, mely midőn összeszoritja a szivet, megkettőzteti ennek erejét, s melyet a vadász érez, mikor az ös-er- dők rengetegében recseg az avar, csattognak a áéa- razágak, szétfoszlanak a sűrű harasztoR, eltörik az ifjú cser . . . s kilép az óriás kígyóval küzdő oroszlán, vagy mikor a tó tükrét millió szárny csapta meg, a sima lap apró örvényekké válik, a fölvert vizi mada rak tarka szőnyegként sodrainak a légbe, a part szíri­jei visszhangoznak, . . . mert suté- és nádvánkosain megbődült a nilusi barom. Oh! ez költői, magasztos, iszonyul A borzadás, mely e szóra titok bennem gerjed, hasonlít egy gyönge idegzetű nő undorához a ronda póktól, a varas békától és a legferdébb nemű rova­roktól. Nem merész banditák vagy kalózok, de zsebor zók, iráshamisitók, ledér nők és kétszin udvaronezok találták ki sunyogó, álnok szót: titok. Mily szenny a ti hüségteken Erdély nagy férfiak s mily átok rajtam!“ — „Meghálálom, nem fogok feledékeny lenni: monda egy magas rangú egyén oly fondor szolgá­latért, melyhez semmi közöm nem volt s mely a jobbágyi hűség mázát fösté arczára, hogy szerepét jól el játszhassa. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents