Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-13 / 11. szám
TAXA POSTALA PLAY; ! \ IN NUMERAR No. I4*.i6y ARA 5 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. F;ókk:adóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. színt. — Telefonszám: 109. — Levélcím-' Cluj, postafiók 80. LVí. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM. i . .. Az egyenes ut a legrövidebb. Hozzátehetjük: az egyetlen .igaz is. A világ legtöbb nyavalyáját a görbe utak okozzák: macchiavellisztikus elv és formai jogba öltöztetett áligazság. A világ élete és a világ közlelke a legszörnyübb ellenmondásban áll egymással. Az erőszak a jog, a hazugság az érv ruhájában, „rang rejtve1' díszeleg. A kisebbségi kérdés ügyében az egyenes ut hiánya okoz minden sarkalatos bajt. Minthogy a baj okozása tudatos akarat következménye, boldogan keresik a nem egyenes utat és csak a kondorutakat építik. Kacs- ^karingók, hurkok, vermek lesik és fogják le a fkeraény és becsületes bokákat. Bukdácsol, iánlit, mankóra szorul vagy fekve marad a ..valódi jog és életigény birtokosa, í Lehangoló, amit most Pop Valér tárcanélküli miniszter mondott Szatmári, pedig tagadhatatlanul a jobb szándéku és lelkiösme- retes politikusok sorába tartozik. Úgy látszik ő sem tud szabadulni nz általános betegségtől s a világpolitika mai közszellemá- nek észközpontositó, uralmi és alakoskodó hatására fogalmaz mondatokat és intéz cselekedeteket. Szabadna-e a kisebbségek alap- fhibájának felróni, hogy mindent kisebbségi ■szemvégeri át néznek? Ha kisebbségi belvizeiben vagyunk, ugyan mily más szeműce- ■gcn nézzük az eseménjfeket? Talán nem is szemüveggel, b3nem a szemüveg mögött a saját külön és emberi szemünkkel, sőt mögötte ráz általános és különleges lelkűnkkel nézzük a dolgokat. Mert másként nem lehet. sFurcsa pedig, hogy ezeket a dolgokat elvégre a többségi szemüveg, mögötte a többségi szem és hátul a többségi lélek is épp úgy ■látja, idézi, foglalkozik vele. Úgy látszik, mégis csak letagadhatatlan tárgyi valóság és az utólagos álláspont nézi nem a jog, hanem n meztelen hatalom egy másnemű síkjáról? ♦Ha mi hivatkozunk az országos számarányra fogaink érdekében, nem fogadják el érvnek, [de amikor a helyi számarányokra hivatkozunk, akkor már az országosat tartják orrunk elé. Ki az, aki nem akarja megtanulni a román nyelvet, akinek módja, lehetősége, ideje, szüksége van reá? Miért mindig ez a dugaszból előrántott vád? De viszont mióta függ többségi nyelvtudástól egy község, vagy akár egy ország szakszerű, jó, becsületes kor- ^anányzása? Bezzeg anyagi természetű kötelezettségeknél soha nem állítanak föl ilyen tételt a számarány és nyelvtudás tételét. Sőt. 'Ez magában bizonyítéka igazi tárgyilagosság ; hiányának a kisebbségi kérdés körül. Ami pedig a nyelvünkhöz való ragaszkodást és ami a nyelhasználat illetékes jogainak kérdését illeti, ez természeti jogon és a ^kisebbségi jogon alapszik. Tessék megsemmisíteni mindkettőt, nyíltan, egyenes utón, akikor lehet beszélni úgy, ahogy Pop Valér, rni- i niszter. Nincsenek kisebbségi sérelmek? Mert >ami sérelem, az nem általános, hanem cgyé- •ni? No-no! Miért akkor tömegesen és nem egyénileg viszik vizsgára, akiket megint tö- .megesen, kollektiv alakzatokban távolitanak el állásukból, egy kollektiv szellemű és nem egyéni mértékmérő nemzeti munkavédelem alapján? És miért kollektiv és rapid roma- nizálást hirdet éppen a miniszter aznap a városokra nézve? Megint hallottuk, ha majd a magyar kisebbség, szóval az egész, az általános áílamhü lesz, akkor megadják a jogokat. •Hiába hivatkoztunk ilyenkor, hogy az egész kisebbségi magyarság, szóval a Pop-féle általánosság, ugyancsak államhü s igen hü az inaszakadásig legfeljebb, ha pár egyéni sérelem esik ezen, amikor valamelyik részeg legény megfeledkezik s tiltott szót, vagy tiltott dalt énekel. Aztán hallottuk nemrég, hogy igenis bűnhődünk a külpolitikai mozdulatokért. Ez is egyéni sérelem? Politikailag hatásos a színes labdákkal, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: h-avohta 70, negyedévre 210, félévre 42c, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több JANUÁR id Nemzeti ünneppé njullvânlfia Mussolini Az olasz király és a Ouce Páris&a készülnek. — Nagy* jelentőségű ni hivatalos jelentést feliek közzé PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Rómában és Parisban tegnap újabb hivatalos jelentést tettek közzé az olasz—francia tárgyalások eredményéről. A pótló jelentés nagy feltűnést kelt, mert azt a fontos dolgot foglalja magában, hogy Olaszország és Franciaország Rómában konzultatív megegyezést is kötöttek egymással. A jelentés megállapítja, hogy a két ország között fennálló minden függő kérdést rendeztek és a gyarmati kérdéseket az 1ÍU5 április íG-án létrejött londoni egyezségnek megfelelően oldották meg. Elhatározták, hogy a két ország között felmerülő minden vitában irányadónak a hágai nemzetközi döntőbíróság döntését ismerik el. Elhatározták továbbá azt, hogy minden erejükkel fejlesztik a két ország barátságát és tekintettel ennek a barátságnak szorosságára, minden fontosabb nemzetközi kérdésben a végleges állásfoglalás előtt egymással tanácskozásokat folytatnak. Ez a közlemény a francia—olasz konzultatív megegyezés bejelentése, ami az eddig sejtett kapcsolatoknál is szorosabb kapcsolatot jelent a két hatalom között. A Fournier ügynökség római jelentése szerint január 7-ike, amikor Mussolini és Laval az olasz—francia egyezményt aláírták, nevezetes szerepei fog játszani a két ország további viszonyában. Mussolini az egyezséget annyira fontosnak tartja, hogy január 7-ikét nemzeti ünneppé akarja nyilváníttatni. Arról is szó van a Fournier ügynökség jelentése szerint, hogy Victor Emanuel király és Mussolini közelebbről látogatást fognak tenni Párisban. J bisantant hajlani valamennyi országgal Bgyüttmühödni“ Kiadiáfc a hivatalos közlési n laifesehi értakeziefso!- — Jehics és Titalescu békiilékeny hangú nyilatkozatai LAIiBAüH. (Az Ellenzék távirata.) A három kisantant külügyminiszternek JLaibach- ban tartott tegnapi értekezletéről hivatalos jelentést adtak ki, mely épp úgy, mint a külügyminisztereknek a sajtó számára adott nyilatkozatai, határozottan régóta nélkülözött békés hangot lehel magából. A kisantant külügyminiszterek a római egyezményről szóló jelentések áttanulmányozása után kijelentették, hogy ez az egyezmény széles mértékben alkalmas arra, hogy általa a béke és eg3rüttmübödés megszervezése gyakorlatilag is lehetővé váljék. A kisantant ezért elhatározta, hogy a római megegyezésben foglalt ajánlást, nemzeti és általános érdekeinek megóvása mellett, a maga részére elfogadja. Ugyanilyen értelmű kijelentést tett külön is Jeftics jugoszláv külügyminiszter, ami azért fontos, mert Belgrád eddig meglehetős turtózkodóan viselkedett a római megállapodással szemben. :u lesen nyilatkozata iMég inkább följegyzésre méltók azok a kijelentések, melyeket Titulescu és Jeftics országaiknak Magyarországgal való jövő viszonyáról tettek. A két külügyminiszterhez a 'Pesti Napló tudósítója tett föl ebben az irányban kérdéseket.. Titulescu először az általános kérdésekre válaszolt és azzal kapcsolatban, hogy a kisantani-értekezletet ezúttal Jeftics külügyminiszter vasúti szalonkocsijában tartották meg, tréfásan kijelentette, hogy azért választották tárgyalási színhelyül a szalonkocsit, mert a vasúti kocsi az eredményes munka minden szimbólumát magában egyesíti: mindig előrehalad, rugalmas és könnyedén szalad uj és uj sínekre. Majd áttért a Magyarországhoz való viszonyra, kijelentve, hogy kijelentéseit az ő legszemélyesebb véleményének kell tekinteni. — A római egyezség által megnyitott lehetőségek puszta ténye is előreláthatólag megkönnyíti már n Magyarországhoz való viszonyban a lélegzetvételt — jelentette ki Titulescu. — A lélegzetvételhez azonban friss és üde politikai levegőre van szükség, ami előreláthatólag szintén meglesz. A béke gondolatának megerősödését most már a béke megszervezésének kell követnie. Az a tény, hogy erre sor kerül, már majdnem biztosítja a sikert. Mi mindannyian egyetértünk annak megállapításában, hogy a római egyezség pozitiv lépést jelent az államok barátságos együttműködését kereső diplomáciai tárgyalások sikere felé. vagy éles késekkel való zsőnglőrködés. mint a látványossági helyeken. Az elvek, a fogalmak, a jogok ilyen csereberélése érdek és hangulat szerint. De játék sohsem lehet igazság, s a görbe ut sohsem lehet egyenes. Mélyen fájlaljuk, hogy ezt a rokonszenves Pop Valér szemébe kell mondanunk és miatta, többek között kereken tagadnunk kell a tételét is, hogy „egyéni“ sérelmeket nem lehet általánosítani, aaikor pár ezer postásról és pár száz tanítóról van szó; ha nagyon sűrűn fordulnak elő. Mi az általános, mi a részleges, miniszteri taglejtéssel nem lehet eldönteni, és azt sem, hogy az ittélő magyarságnak sokkal jobb a helyzete, mint volt egykor a románságé. Ezt az igazságos és tárgyilagos román politikusok csak részletekre és nem ! ilyen általános érvénnyel szokták állítani és I vitatni. Kicsit mi szintén illetékesek vagyunk. Jeftics a kölcsönös előzékenysége® Titulescu után Jeftics jugoszláv miniszter- elnök nyilatkozott ugyanebben a kérdésben. A múltban — mondta Jeftics — elég gyakran volt jó és kielégítő viszony Jugoszlávia és Magyarország között Az utóbbi időben ellentétek élesedtek ki a két ország között. Kölcsönös előzékenységgel azonban a legnagyobb ellentéteket is ki lehet küszöbölni. ■Miért ne lehptne ugyanezt megcsinálni Jugoszlávia és Magyarország esetében. Mi békés megértést akarunk Magyarországgal is — végezte kijelentéseit Jeftics. A kisantant-külügyminiszterek tárgyalása három óra hosszat tartott, ami után Laibach városa diszebédet adott tiszteletükre. Délután folyamán a következő hivatalos jelentést adták ki tanácskozásukról: — A kisantant külügyminiszterei Titulescu elnöklete alatt január 11-én Laibnch- ban értekezletet tartottak. A tanácskozások tárgyát azok az egyezmények képezték, melyek Rómában Franciaország és Olasz- ország között jöttek létre. A három kisantant külügyminiszter megbeszélte a kisantant államok magatartását ezekkel az egyezményekkel szemben. Ezzel kapcsolatban az értekezlet megelégedéssel állapította meg, hogy a római tanácskozások eredménye alkalmas a béke fenntartására és megszervezésére. Megállapította ugyanakkor, hogy a kisantant hajlandó valamennyi országgal együttműködni, hogy ezeket az egyezményeket a legőszintébb szellemben ültessék át a ggnkorlatba. A külügyminisztereknek gondjuk lesz arra, hogy az egyezmények gyakorlati megvalósulásával kapcsolatba,tí megóvják saját nemzeti érdekeiket ugyanúgy, mint azokat az általános érdekeket, melyeknek védelmére a kisantant mindig készen állott. A hivatalos jelentés kiadása után Bencs és Titulescu elutaztak Svájcba, Jeftics külügyminiszter pedig visszautazott Belgrádba.
