Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-12 / 10. szám

6

FLtfíTtZtíK

I 9.1Ä / M n o ir ti.

hogy Szigeti József, akinek hegedű játékát néhány hónappal ezelőtt hallotta az erdélyi közönség, azóta nagy utat járt be. Három hónapig turnézott Amerikában, ahonnan a napokban érkezett Párisba. A francia fővárosból Londonba utazik, innen fíicsbe, majd Budapestre és talán a tavasz folyamán ismét ellátogat Romániába ,is;

hogy H. G. Wellssel együtt Budupestre érkezik Somerset Maugham, a hires angol iró is. A két világhircsség néhány órára tervezi budapesti szézsurját. de a többi külföldi vendéghez hasonlóan bizonyára ők is néhány hétre nyújtják ki a pár órát;

hogy orosz hangversenyt vezényelt Becsben Albert Coates, hires angol karmester. Coates Szentpéterváron szedetett, angol szülőktől, de néhány hónapos korában szülei hazavitték Angliába. Oroszországot azonban hazájának érezte Coates és néhány évvel ezelőtt olyan erőssé vált benne a honvágy, hogy Leningradba költözött. Azóta az év felét Leningradban, másik felét Londonban tölti. Egyik legnagyobb ismerője az orosz klasszikus zenének és bécsi orosz hangversenye nagy sikert aratott;

hogy Frank Wedekindet egyszer felkereste .gy idős kisasszony. Nagy köteg levelet vett elő táskájából és elmondta Wedckindnek, hogy azok részben Ibsennek hozzá irt levelei, részben pedig az ő válaszai a nagy norvég Írónak. A levelet ki akarja adni és We- lekindet kérte fel, hogy az érdekes kötethez tőszót 'írjon. „Ezek a levelek teljesen bará- íak — mondta a kisasszony —, de vájjon I rosszindulatú emberek nem fognak majd gyébbel gyanúsítani“? Mire Wedekind igy válaszolt: ,Jia a gganusitásoknak elejét dearja venni, tegye fényképét a címlapra,

khassronyom1*;

hogy Oscar Strauss hires operettjét, u Va- rázskeringőt felújította egyik londoni színház. A rcpriznek olyan sikere van, hogy hetekkel előre eladták már a színház összes jegyeit. A főpróbán valóságos kétségbeesést

keltett, hogy az angol karmester képtelen volt zenekarának betanítani a béesi vnlcer- melódiákat. Jelen volt a főpróbán Peter

Stadien béesi zongorista. Effyidelg figyelte, hogy kínlódik karmester, zenekar és színészek, azután beugrott a zenekarba, félretfilta a karmestert, kezébe vette a karmesteri pálcát és hamisítatlan bécsi temperamentummal elvezényelte a Strnnss-opcrettct. A premieren Is Peter Stadien vezényelt, további működése elé azonban az idegeneket ellenőrző hatóság akadályokat gördített. Legszenzációsabb a beugrásban az, hogy n bécsi zongoristának londoni szereplése előtt méa soha sem volt karmesteri pálca a kezében;

hogy n budapesti Nemzeti Színház a közel jövőben munkás-előadásokat rendez. Minden vasárnap délelőtt klasszikus és modern darabokat mutatnak be a budapesti munkásságnak;

hogy Ábrahám Pál, a legnagyobb sikerű modern operettek komponistája, állítólag operát irt, amelyet benyújtott a budapesti Opera igazgatóságának, Radnay Miklósnak. Ábrahám Pál a budapesti Zeneművészeti Főiskolát végezte annak idején, Kodály Zoltántól tanult zeneszerzést és igen komoly tehetségnek tartották a klasszikus muzsika terén. Később elpártolt első szerelmétől a könnyebb siker és könnyebb pénzszerzés kedvéért, most azonban ugylátszik. ismét visszatér a komoly muzsikához;

hogy Kolozsvár után a temesvári magyar színtársulat is bemutatja Budapest nagy operettsikerét a Nápolyi kalandot. Temesváron a két női főszerepet Karácsonyi Ily és Erényi Böske játszók.

IM1TH—I

Hétfőn ette fél 9 órakor: A lánc.

Kedden este fél 9 órakor: Sara Otnafh Halewy, u világhírű jemeni előudó- müvésznő és táncosnő bucsuestje, teljesen uj műsorral, arab. fellah, hindu, pulesztinai héber ét jiddis dalokkal és táncokkal, leszállított helyárakkal.

H Román Opera műsora:

JYnlck, 1935 január 11: Srímfónlkus hangverseny n világhírű Vasa Prihodo szóló ás zenekari számaival. Zongoránál Otto Grant', Bobescu .lean.

Szombat, 1935 január 12: (iskolai matiné): GYÖNGYHALÄSZ.

Vasárnap, 1935 január 13: <estel SVANÜA, A DUDÁS.

Filmbemutatók

Á KO •’

Bemutatta a Royal-mozgó.

Talán az első film, amely tanulmányt is megérdemelne. .lelenelröl-jclenetre, inozdu- latról-mozdnlalm lehetne végigvezetni a filmet, külön foglalni a rendezés bravúrjait, finomságait és a színészek kolosszális telje- sitményét. Stefan Zweig Amok cimü elbeszélése megjelenése után nagy feltűnést keltett. Fülledt levegője, a -trópusi láztól őrjöngő bennszülöttek megszállottsága az európaiak lázáloinhoz hasonló nyugati mivoltukból kivetkőzött élettempója magával ragadta az olvasót. Stefan Zweig novellájának hangját, a trópusi vidék művészi képét, az események száguldását hűségesen visszaadja a film és ezenfelül még annyi gyönyörűséggel szolgál, hogy a tökéletes művészi élvezet élményével telik el a néző. Nem tudjuk mit csodáljunk jobban: a fotogrnfálás újszerűségét, a színészek tökéletes emberábrázoló képességét, vagy mindennek nagy harmóniáját.

Talán háromnegyed évvel ezelőtt egyik kolozsvári moziban bemutatták az Ordonánc cimü filmet. Rendezője Tourjanszki nevű orosz volt, női főszereplője Mareelle Chantal,

francia tztnáacnA. Az oroa* randerA munkája

é* a színésznő alukitása olyan forradalmam

nagyszabású volt, ami u film történetében talán egyedülálló. A filmet néhány napig Üres nézőtér előtt pergették, azután levették műsorról, tekintettel a közönség teljes közönyére. A7. Arnok rendezője is orosz — F«- dor Ozepnek hívják — női főszereplője ugynnesuk Mareelle Chantal. Eisenstein és Pondovkin és az. orosz iskolában nevelkedőt! Mnchety után Tourjanszki és Ozep két- kétségtelenül a legmagasabb mnvéazi nivót képviselik a filmgyártásban. Ezek az oroszok mintha titok birtokában lennének, amelyről nem tud egyetlen európai ét amerikai kollégájuk sem: egészen emberivé és élővé tudják lenni azt, ami más rendező kezében csak beállítás, kulissza, felvevőgép, reflektor és vászon. Fedor Ozep a film nagy szépségei mellett szolgál néhány giccses be állítással — n filmet befejező éjszakai gyász- menet, a revügürl-szerü mulatt lány szerepe, a lebuj figuráinak egyes amerikai Ízű beállítása —, de ez. sem az európai értelemben vett giccs. Van benne valami komor és súlyos ázsiai jelleg, amivel felkölti az érdeklődést.

Az a hatás, amit Mareelle Chantal kelt, egészen rendkívüli. Nem győri produktum, nem remeke a komikúnak — kis ráncok hu- zódnnk meg a szeme alján, apró szarkalúbak a szája körül, de igy is a legszebb a Hím minden álló és hulló csillaga között. A szemének egy rebbenésével többet fejez ki, mint egész Hollywood női kollekciója együttvéve. Partnere román származású színész, Joan Jonelnek hivják. Egészen elsőrangú, komoly, intelligens színész, alakítása meglepő és érdekes. Inkisinoff, a világhírű mongol színész bennszülött szolgát játszik. Némaságával és az idegekre menő lassú mozdulataival páratlan hatást kelt.

Az Ámok bizonyosan nem végérvényesen távozik el Kolozsvárról. Ez lesz az a film, amely még számtalan reprizt fog megélni, mint ahogy Budapesten belek óta tart a nép- vándorlás abbR a mozilta. ahol miisorra tűzték.

rrr-_l—

na este HATVÁNY ÜLI: A LÁNC

Ma este van a bemutatója Hatvány Lili uj darabjának, A lánc-nak, amely ainden bizonnyal nálunk is a szezon lgyik legsikerültebb színházi eseménye esz.

Egész Kolozsvár hölgyközönsége megjelenik a bemutatón, úgy hogy nemcsak a szinpad. de a nézőtér is a nagy divatrevük képét fogja mutatni. Harmat Jolán, Gordon Julia. Vass Piri, Hegyi Lili toalettjei külön fűszerét fogják adni az előadásnak, amely az utolsó jelmezes főpróbák hangulatából ítélve, valóban élvezetes élmény lesz.

Szombaton ű€Híá;? 4 őrahor:

Ma éjjel szabad vagyok

Vasőrnap délután 3 órahor:

Cigányszerelem

0!€$6 helqárakkai, SOLYMOSÂM MAGDÁVAL

fi IRaggar Szinbáz mSsora:

Pénteken este fél 9 órakor: A lánc. (Hatvány Lili óriási sikerű vigjáté- ka, a szezon legmulatságosabb újdonsága. Premier-bérlet II. ciklus 4. szám.)

Szombaton délután 4 órakor: Ma éjjel szád vagyok. (Eisemann nagysikerű operettjének első olcsó helyáras előadása.)

Szombaton este 9 órakor: A lánc.

Vasárnap délután 3 órakor: Cigányszerelem. (Lehár nagyoperettjének első olcsó hely áras előadása.)

Vasárnap délután 6 órakor: A lánc.

Vasárnap este 9 órakor: Három a kislány.

Egy szó ára z lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. AUástkeresőknei egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 2j százalék felárat számi tunk fel. Díj előre fizetendő.

Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalban, helyi s vidéki bizományosainknál, bármely híreié tési irodában. G«ak véloszbélyegcs kérdezósködésk-. válaszolunk, Címet tartalmazó hirdetésekre c vrí laret közvetlenül a megadott chare kell irányítani

* gak, modora könyvtár ós más ér- t-. kis bútordarab eladók. Cím a könyv s- bollbaa és a kiadóban.

G 728

j -------------------———

T

ársaságbeli

urileánv megismerkedne komoly intelligens fiatalemberrel szórakozás célja- ! bői. — Jo ige ,Közös sziupátia3. Ko 1638

P

ianínó „Ränisch“

jókarban eladó. — Cim a könyvoszt ly- ban. Ko 1639

P

IANINÓT bérbe keresek. — Cim a könvvosztályban.

Ko 1637

ALKALMAZÁS

Fliestest 3i

[ rft magas jutalékkal rikkancsot ker&siia «] e le ntezn il e he t i g i- vnlváanvaldéiil ii:

pESTfKGYÁR“ festekszinezén- ben abszolúte járta? egyént ker-s. Cim a könyvoeztályban.

Gy 1111

Felváltunk

papírpénzt fémpénzre. L G. Daca 8. szám. eúieacék főpénztára.

ELEGÁNSAN berendezett különbejáratu bu torozott szoba szolid embernek jan. ij-re kiadó. Str. Cctavian Goga ajtó 2. G. 717

ELUTAZÁS miatt átadnám elegánsan bútora zott kettőszobás, komfortos lakásomat vidéki vág)' külföldi családnak. Reg. Ferdinand 34-, í. to. K. íj9

GYULAI PÁL

JUt 1ÖRÍÉNEÍI REGÉNY m

IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMONÖ

43-IK KÖZLEMÉNY

A komoma, kinek öltöztetni kellett, csodálkozott, hogy e különben sem rövid kötelesség, a szokott időnél későbbre halad.

Benyitott tehát a szobába, és az ajtónál parancsra várón tekintett úrnőjére.

Ez rezzenve forditá hátra arczáí s balkezével mohón vonta össze mellkendőjét, arczai égtek, mintha a pongyola gondolatok is, ínint a köntösök láthatók volnának.

— Ah! te vagy, Júlia? Azt gondoltam idegen jön.

— A kisasszony megparancsolta volt, mikor Genga ur elment, hogy senkit be ne bocsássák.

—• S keresett valaki?

— Csak Manassé ötvös azon karpereczczel, melyet Geszti tanácsosné tett zálogba és férje kiváltani nem akar. Mondám: jöjjön tizenkettőkor.

— Helyesen. S. van még más jelenteni valód?

A komorna rossz kedvvel távozott; mert templom

és utca má” ma délelőtt számára hiába léteznek.

Sofronia viszont a mélázat álomvilágába merült.

De vére halkabban csergett erecskéiben. s most azon eszmék tűntek föl kedélyének láthatárán, melyek az előbbeni lázképeknek titkos anyjai vagy legalább dajkái voltak.

Különös — gondola —- hogy én vállalatom veszélyétől Vttlék áthatva; ő pedig annak erkölcsi ered ■ ményeitől félti Miért nem monda Genga: Sofronia! ön szenvedhet nemeslelküségeért. szenvedhet, sok. igen sok kint és megaláztatást. Kitaszíthatja a fejedelem hűtlenségnek látszó könyőre miatt. Mért nem beszélt rémitő dolgokat? Nincsenek rá példák? Vagy ö nem tud, ki annyit utazott és tapasztalt? Hisz én is haliám, mi sors fenyegeti a podesták, fejedelmek, herczegek, királyok, császárok és szultánok gyanús kedveseit! — Egyiket a Mármora hullámai közé vetik zsákba kötve; másikat a felséges ur legpuhább vánkosokon saját kezével megfojtja lassan, mosolyogva. szemrehányások nélkül; a harmadik esteli álomra viztiszta agita tofánát iszik aranytáczáról, kristály üvegecskéből; negyedikkel a lovagias kedélyű herczeg reggelire megeteti az udvarló szivét vidor társalgás közt; az ötödiket négyelve hordozzák szét a bakó lovai néptömeg mulatságára; inig a hatodikai a cynicus fejedelem sánta, púpos, ripacsos udvari bolondjának adja nőül, vagy — mint megtörtént, s kivált, ha kisded termetű — pástétomba foglaltatja. — Nincs-e itt elég veszély? — Ah! Genga!

ön engem csak többszöri figyelmeztetés után kezdett félteni! S mily lanyhán, mily röviden! — S pe dig nem akarom-e én érette . . . azaz Sennoért. . koczkáztaini jövendőmet? Ah! ennek a hideg olasznak éles, tíizszemei vannak, mint a Salamandrának mely különben a lángok közt sem ég meg! De mit ér dekel e festett 1Ű2, mely soha nem melegített sen kit 9 csak azt ámitá el, ki távolról látta? Udvarolt*«, ö nekem valaha, s elfogadtam volna-e udvarlásait? Nem, nem. Különös -— szövé tovább gondolatait t lány — miként ö annyira tartott erkölcsi sülyedé semtŐl, hogy ez Sennó kiszabadítása miatti rémé nyelt is háttérbe nyomta... néhány perczigl Kénye sebb-e ő e részben, mint én? ,. . Ö, az eltompult, ki ábránd ült, s talán élvek miatt életcsömörben sinlö holott nálam a bűn még azon köntösben járhat, me Ivet az ártatlanság vetett le magáról: mint mi a szin pádon eljátszódhatnók Clelia szűz öltözetében Virgi máéban Lucretiát, Lucretiában Francisco di Kimig nil, Franciscáéban Magdalénát,. . . s igy mindig io vább és lejebb egy darabig, igen, fokozat van a bűt közt. S Genga nem pirulhat azért, mitől Sofroni; iszonynyal nem sáppadoz. Honnan tehát e kénye Ízlése? Mi joga van neki közelebb állni az éghez, mint Sofronia nak? Miéri féltette ö inkább erkölcsű met, mint életemet? Ne keressem-e itt cgv... gyön géd érzés nyilatkozatát, mely a szenvedély által (Folytatjuk.)