Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-12 / 10. szám
19,W 12. BLZENZ81G nedűid lesz med szcHcly főváros narosvâsârheli? Korkép s politikai élet, koÜégSíisii, sacssiSiáz, városház, népkonyha Marosvásárhely. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szomorú és aggasztó helyzet, hogy a még ma is nyolcvan százalékig magyar varos szellemi és anyagi irányításéban a magyarságnak egyáltalán nincsen szerepe. Hogy egyedül Dandea polgármester és párlcsopört- ja tartja kezében Marosvásárhely közigazgatási és közművelődési vezetését. A polgár- . mester ur nem tudta bevárni, amig a magyar párt várakozó álláspontját feladja és tagokat küld a2 időközi bizottságba, betöltötte a magyar bizottsági tagok részére fenntartott helyeket. így hónapok óta a székely főváros vezetése székelyek, illetve magyarok nélkül történik. Hogy mit jelent és mit fog jelenteni Marosvásárhely életében az abszolút román vezetés, annak elgondolása senki számára sem jelenthet megerőltetést. Ma tán még székely főváros, de kitudja, holnapra megmarad-e magyarnak, vagy legalább vegyes iakósu városnak? A magyar párt bírői ítéletek igaz= ságával védi a magyarság érdekeit A marosvásárhelyi és a marosmegyei magyar párt irodájában dr. Bíró főtitkár mond igen érdekes adatokat arról a folytonos küzdelemről és harcról, amelyet a városi, illetve a megyei tagozat végez. — A mi munkánk jóformán a panaszok meghallgatásában és azoknak a lehetőségek szerinti orvoslásában merül ki. Az utóbbi idők túlfűtött nacionalizmusának a hatása különös mértékben észlelhető városunk és megyénk területén. Naponként érkeznek irodánkba panaszos emberek, kik segítségünket kérik, hogy elemi iskolás gyermekeiket felekezeti iskolákba jártathassák. A Maros és nyárádmenti falukban az állami iskolák igazgató-tanítói — Keresztur. Vaja, Nyomátfalva — pénzbeli büntetéssel sújtják a szülőket, amiért felekezeti iskolákba jártatják gyermekeiket. Az indok: román hangzásunk a nevek. Holott századokra visszamenőleg kimutatható az egyes gyermekek őseinek magyar volta. Igen érdekes ebben az ügyben, hogy a helyi járásbíróság, törvényszék és tábla ítéletének ellenére is újabb és újabb büntetést rónak a szülőkre. A végső eredményt sok esetben el is érik. , szülök végül is a magasra hágott pénzbün- ctéseket elkerülendő, az állami iskolába kül- ük gyermekeiket. De nemcsak a tanulók — a tanítók kérdé- n is a legtávolabb menő lépéseket kívánja íz itteni magyar párttól. Ezldeig Csik, ildvar- sely és Kisküküllő vármegyékből 70 állami és felekezeti tanító elbocsátás elleni felebbezést adtunk be a helyi táblához Úgyszintén, mintegy 60 elbocsájtott vas- •tas közigazgatási perét is a tábla elé teresztettük, A napokban a postások is megkapták a nyári vizsga eredményüket, ami negint 15—20 ember kenyér nélkül maradást jelenti. A miniszteri rendelet az elbuktn- ott postásokat január 29-re Bukarestbe fe- yelmi bizottság elé rendeli, mellesleg azon- >an megjegyzi a rendelet, hogy képviseltethetik magukat, nem kötelező a személyes oegjelenés. Ez persze megint jogi lehetet- •nség, mert a fegyelmi bizottság vizsgálata ppen a személyes kihallgatáson múlik. — Milyen közművelődési munkát végez a nngyar párt kulturális szakosztálya? — Kulturális szakosztályunk nem mukk iik jelenleg. De ahogyan a Bef Nőszövetség jéfejezi a szabad-egyetem előadásait, nyomán hozzálátunk mi is a tavaly megkezdett •leadások folytatásához, amelyek kulturális s gazdasági kérdéseket egyformán fognak .rinteni. A2! a közművelődési tevékenységet, mit eredetileg az ifjúsági szakosztály végeit volna, az Iparos önképzőkör végzi. A kulturális szakosztály menj működik, de .gymást érik a bálok. Vájjon a sorozatos bálok erkölcsi sikere, ha ezek éppen heteken át gyakorolt francia négyessel kezdődnek ís. biztosíthatja*«* a szé* kel? főváros kulturális jövőjét? Állandó magyar színház? Az ősz óta állandó magyar színház működik Marosvásárhelyt. Biztató jelenségnek látszik, hogy a magyar színház helyzete nem ad komolyabb aggodalomra okot. Battyán Kálmán színigazgató reménykedve néz a jövő elé. — A színház eddigi eredményeivel és működésével teljesen meg vagyok elégedve. Es azt hiszem a közönség is osztozik véleményemben. Még anyagi gondokkal sem kiiz- ködtünk az idén elvan mértekben, mint a mult esztendőben. Mintha megszűnt volna a na rosvásárhelyi színház válságának kérdése. Dolgozunk becsülettel és a közönség hálás támogatással viszonozza munkánkat. Majdnem állandóan telt ház előtt játszunk. Battyán Kálmán kétségtelenül érdemes munkát végez azzal, hogy színtársulatát oly hosszú idényen keresztül állandóan színház gyanánt meg tudta kedveltetni. Teljes és megkívánt eredményről mégsem biztosit együttese. Mert zsúfolt ház előtt játszik ugyan a társulata, de valahogyan mégsem tudja szolgálni a Marosvásárhely életében ma hiányzó kultúrát. Es ezt nemcsak a mai könnyű operettek miatt nem teheti, de színészei is súlyos kifogás alá esnek, a helyes, szabatos, hangsúlyos beszédtől és szereptudástól kezdve a művészi megjátszásig. Nagy Endre: a ref. kollégiumról. Tanárok és tanulók egyformán tanulnak — Nehéz napokat ért kollégiumunk. Anyagilag éppen, hogy tartani tudjuk magunkat. Ezzel szemben a munka diákok és tanárok részéről egyformán összehasonlíthatatlanul több és nehezebb, mint az elmúlt években. Diákjaink szép számmal vannak ugyan, de nagy része szegény. Dijait nem tudja fizetni. A kollégium igazgatósága a bentlakás és kon- viktusi dijakat állag 33 százalékban elengedte és mégis, mintegy félmillió hátraléka van a 370 tanulónak. — Vidékiek, városiak és milyen osztály gyermekei jelentik a diákság zömét? ”— A tanulók nagy része helybeli. Az iparos és kereskedő gyermeke, meg latájner szülőké. Vidékről, falusi emberek gyermekei alig szerepelnek iskolánk névsorában. — Készülnek-«« flatai tanárok a «apadtat# vizsgára? — Hogyne. Csak maguk sem tudják, hogy a szaktárgyuk milyen csoportosításával lehet jelentkezni. A vizsgarendelet nem egyezik egyes tanárok szakjainak csoportosításával, melyet az egyetem jóváhagyott. Így a legnagyobb bizonytalanság elölt állanak fiatal tanerőink. Még valami érdekeset mondott Nagy Endre igazgató. .— Tanáraink egyik román tanárunk vezetése alatt román nyelvkurzust hallgatnak, melyre a maguk hozta szabályzat alapján mindenki köteles eljárni, Nyilvántartási naplót vezetnek a nyelvórák folyásáról. Ugyanilyen nyelvórákat tartunk a diákok részére is. hogy a román nyelvet tökéletesen elsajátítsák a növendékek, mire az érettségi vizsgára kell államok. A népkonyha és munkanélküliség; kérdése A nyomor és munkanélküliség kérdése kedvező helyzetet mutat Marosvásárhelyt. Dr. Eremia Stefan vezetése alatt december 25 óta rendesen működik a város népkonyhája, ahol naponként 1200 ember kap ebédet. Az ételek x^áltozatosan és tisztán kerülnek kiosztásra, amit nemcsak a konyha vezetője, de a fogyasztók is megerősítettek s arról c sorok írója személyesen is meggyőződött. A város 400.000 lejt vett fel költségvetésébe a népkonyha fenntartására, mely számítások szerint április 1-ig előreláthatólag minden anyagi zavar nélkül fog működni. A napi kiadás 2500—3000 lejt jelent a városnak. A népkonyhái segélyen kívül még mintegy 1300 munkanélküli élvez természetbeli segélyt, fát, zsirt, húst, lisztet, kenyeret. A természetbeli segélyen kivül munkát is nyújt a város a munkanélküliek tekintélyes részének. 300—-400 ember napi 35 lejért a Maros partjainak szabályozásán dolgozik. Es ez munka a jelek szerint liosszadalmasan fog tartani s amint megbízható helyről értesültem, a napidijak is emelkedni fognak. szí. mio<i«6 a»ógyooM*rbao *i díoqériéban. így ^éssődMt egy szerelem mwa Melyen megindító fűm. — Főszerepekben: Pűtffa Wessely és WVv :s mit panaszkodni; elég szépen románosodnak az erdélyi városok .4 Dimineaţa lefállNja az erdélyi vegyeskázasságolc mérlegéi- — Helyik lél nyer a házasság révésa? KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Dimineaţa legutóbbi száma érdekes cikket közöl az erdélyi társadalmi helyzetről, elsősorban a románok és magyarok közölt történő vegyes házasságok számáról é.s azoknak eredményéről. — Az egyesülés után 16 évvel az erdélyi '.■árosok olyan nacionalizálásnak a szinhe- 'yei, —- írja — amilyennel sehol a világon nem találkozhatnánk. 1918-ban például Ko- 'ozsváron nem volt 15 ezernél több román lakos, ma azonban 45 ezer van bejegyezve. A helyzet körülbelül hasonlóképen áll Erdély többi jelentősebb központjával is Nagyvárad kivételével, amely nem ad még szállást a román kisiparnak és kiskereskedelem- i nek. Az erdélyi népesedési mozgalmak legfontosabb megnyilvánulását a vegyes házasságok képezik. Ez a jelenség azt bizonyítja, hogy a faji türelmetlenség, amelyről annyit beszéltek az utóbbi Időkben, Erdélyben nem létezik. Kolozsváron a román házasságok 40 százaléka vegyes. Román férfiak semmiféle megkülönböztetést nem tesznek magyar, zsidó Vagy német leán)?ok között. Aradon a há- Másságoknak éppen a fele vegyes. Elemezve ezt a vérvegyülést. elsősorban azt látjuk, hogy a vegyes házasságok román szempontból a férfiak részéről történnek, csak fele annyi román leány megy más nemzetiségű egyénhez férjhez. min! amennyi román fiú vesz el magyar vagy német leányt. A vegyes házasságok azonban nemcsak a románok és a kisebbségi nemzetek között történnek, hanem a különböző fajú kisebbségek egymás között is keverednek. így a magyarok gyakran a zsidókkal, zsidók a magyarokkal házasodnak össze. Ez a Jelenség az uralkodó nemzet munkáját mutatja,, a kisebbségek kölcsönös semlegesítését és 9 román elem elnyelő képességét. Egy távolabbi jövőben egy közvetitő faj alakul ki Erdélyben, amelynek mértani arányokban történő kifejlődését szemmel lehet kisérni, mert ha ma vannak is kizárólagosan romárt vagy magyar családok, nem fogják tudni megakadályozni, hogy a fiuk vagy leányok oldalán egy-egy román házasságból származó tag be ne hatoljon a családba. Román fajnak bő utánpótlása van a falvakban é.s igy ez a vérkeveredés csak a román fajt fogja színesíteni. A magyaroknak nem sikerül semmit asszimilálni. KJgy a magyar férfi, mint nő, üa vegyes házasságra lép, elveszti faji jellegét és románná lesz. Ellen ben soha sem lesz magyarrá egy vegyes, házasságban élő román. Ei-t a helyzetet felismerték az erdélyi ma gyarsag vezető Köreiben is, ahonnan felhi vásokat intéztek a magyar faj tisztaságának megőrzése érdekében. A történelmi fejlődé, lassú, de biztos folyása azonban folyta; ü útját, Ennyit tartalmaz a román lap cikke \ szándékos elferdítést nem lehet tagadni, hi szén ami például a legkézenfekvőbb: a ko lozsvári román lakosság számának adata sem pontos. Az újévben azt olvastuk a né pesedési hivatal adataiban, hogy 40 eze. román lakik Kolozsvárt. Sajnos azonban nagy vonalakban a cikk megfelel a való Ságnak, mert például a vegyes házasságok adata egészen pontos. Magyar részről nyer. felvilágosítás szerint még azt is hozzátehet jük, hogy a vegyes házasságok száma emelkedő tő rekvést mutat évről-évre. Kolozsvárnak százezernyi lakossága van melynek legalább is fele magyar. Az elmúl, év folyamán görög ’ '' kus és görög kelet, szertartás szerint 35 házasságot kötöttek Kolozsváron, katolikus házasság 154 volt, református unitárius 10, luteránu, 23, összesen tehát 45! Ehhez még hozzá járul 157 zsidó házasság. így a kisebbségi egybé»*1’ szertartásai szoríts kötött házasságok Száma jóval meghalad ja a többségiekét. Hogy ebből mennyi ü vegyes házasság, az nehéz volna megállapítani A román sts>tisztik a ugyanis csak a román házasságokr. vonatkozik. A magyarság számára intő pé! dául állhatnak a fenti adatok. A legnemesebb erdélyi hagyomány* képviseli és szolgálja az Ellenzék. MEGJELENT AZ INYESMESTEIt IOOO ui Q RECEPTJE hViTSME «wyi ATHENAEUM KIADÁS Ikötve 90 lei az Ellenzék íonyvosztííyában, Mr. Ezt ön gyakran kérdezi feleségétől, de sokszor előfordul, hogy felesége nem jól érzi magát: migrénje van és fájdalmai megakadályozzák abban, hogy társaságba menjen és mulasson. Ha mégis el akarnak menni, úgy mi sem egyszerűbb mint hogy felesége egy ostya Algocratinet vegyen be, Már néhány perc múlva újra vidám és jókedvű lesz. Egy kitűnő szer létezik és ez az
