Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-03 / 2. szám

ÄRA 3 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16*/ if uv Szerkesztőség, kiadóhivatal, nvomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: bevonta 70, negyedév« 21a, teievre 423, events 840 lej. — Magyarországra: negyedévre to, félévre 20, events ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiőnoözertei -3b!» LVí. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. CSÜTÖRTÖK JANUÁR 3. előszobájába lépjünk be a közeledés és meg értés szolgálatára készen. A béke megköve teli most már az irányított és józan gazdái kodás szellemét. Ez a tiszta és fenkölt bűz ditás csillogott az ó-esztendő utolsó napjai ban ott, ahol az európai helyzet aranykul csa van az egyre izmosodó kézben. A fran cia köztársaság elnöke uj évi jókívánságokat hozó diplomata tisztelgésnek ezt válaszolta: nemzetközi viszonylatban elkerülhetetlenné vált az uj politika, melyet a gazdasági vál­ságból való szabadulás érdeke is követel: a decemberi példa reménye lett, hogy minde­nütt megfogják találni a megújulás és az igazság tételét. A francia miniszterelnök ugyanakkor komolyan tisztulónak jelezte a külpolitikai látóhatárt: a béke fönntartásá­nak ügyét most szilárdan és eredménnyel szolgálják; Olaszország és Franciaország megegyezése valószinü, akkor elkövetkezik a gazdasági válság fölszámolása után a romo­kon az uj építkezés. Miért ne követnők a gall erő szinte vakmerő biztonságának eze­ket a derülátó szavait, a valóság talaján las­súbb, de még biztosabb léptekkel; az európai hazára gondoló munkával, amelyet a világ igazi megteremtője, Krisztus indított el Ázsia szomszéd szegélyén, amely már nyugat felé nézett Vájjon az engesztelődés, megnyugvás, igaz­ságosság, megértés és béke ezt a szellemét zavartalanul képviselhetjük-e és várhatjuk-e itt, amikor oly szörnyű fenyegetéseket kell hallanunk s olyan borzasztó szavakat olva­sunk. Tatarescu, mikor Kolozsvárt a revizió- nizmus teljes elnémultsága pillanatában mégis erről a fájdalmas eszméről beszél — talán Róma felé is címezve szavait — és amikor Erdély román folytonosságát hirdette még a székely és szász alapítású városok ügyében is, nyilván egy ádáz belpolitikai szélvihar el­hárítására törekedett. Nem sikerült. A szen­vedélyek fék nélkül tombolnak és kiszakíta­nak százados gyökereket és tönköket a kö­zös anyaföld hag3'ományaiból. Dühödt köve­telések sziszegnek a légürben, fenyegetően vakítanak a villámok. Kell-e hivatkoznunk az Universul tömény és irgalmatlan uszítá­saira. Ezeknek csak úgy lehetne megfelelni, ha a kisebbségek megmaradt szellemi, anya­gi, sőt puszta életlehetőségeinek is szonika végét vetnék. Igen. Genf után és a békét ke­reső uj Európában és percben csak azért, mert az ifjúsági szabadelvű vezér, Iamandi r'gy pillanatig a mély húron játszott. Szóln­ia! nemrég a totalis nacionalizmus tatárjá­rása előtt egyszerű tudományos tételeknek hangzottak volna s legfeljebb a folyóirato­kat izgatják. Most vérpadra szánják. Nem tudjuk, menekül-e a szógulyák élői Iamandi vagy Áldozatul esik, ami nyilvánvalóan a körmi, v bukására vezetne s egy egészen idősz tlen, egy egészen Európa-ellenes po­litika irányzata kivánna észtani következ- mén' ek. De igenis tudjuk és érezzük, hogy a m étinél égi tette és átszinesitette Iamandi rövic oeszédét és a vékony tudományos tár­gyilagosság, amely nem hunyt szemet a va­lóság egyre elméletibbé való fényeivel szem­ben, a friss Európa-hajlandóságból és cél­ból ered, megfelel az idő mostani ütemének. Iamandi megbukhatik a jelenben, viszont embere marad a jobb jövőnek. Mert se a román, se az európai hazafi nem avulhat el, se a kitűnő érzésű politikus, aki tud olvas­ni a föld és az ég uj jeleiben. Éles fül, amely a pillanatnyi kor friss hangját föl­issza. Nézzünk csak körül. Genf után Laval nyíl­tan állítja, hogy láthatóvá lettek az uj Kö- zépeurópa körvonalai. A kisantant részéről határozott szó esik a római egyezményhez való csatlakozás lehetőségeiről. Most cseh részről a legbölcsebb formában vetik föl, hogy német— lengyel mintára minden tör­ténelmi pór felfüggesztésével a megegyezés zöld asztalához kell leülni Magyarországgal. Titulescu a kis és Baikán-antant agya máig is Genfben maradt, hogy az uj ut vágás mun­káit ellenőrizze. Az olasz—francia találko­zást már csak a dunai megegyezés tisztázá­sa késlelteti. Ebből a légkörből lélegzett IaseantM, ezekből » kóveíkez­IJIII 3 BUKAREST. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Tegnap délelőtt 11 órakor, mi­ji után a megállapított terv szerint lefolyt az újévi ünnepség, a királyi palota újonnan épitett szárnyában a királyi üdvözletek során Tatarescu hosszú be­számolót tartott a király előtt egyéves kormányzásának eredményeiről és az ' ország jelenlegi helyzetéről. A beszéd el­hangzása után a király válaszolt és újévi üdvözletét tolmácsolta az egész ország népének. — Mélyen megindulva a hozzám intézett szép szavaktól, szivem mélyé­ből mondok köszönetét. Egy gondol kai és fájdalmakkal tele évet töltöt­tünk el, olyan évet, amely mindnyá­junknak mélyen emlékezetében fog maradni s azt kívánja tőlünk, hogy késő öregségünkig magunkba száll­junk és arra gondoljunk, hogy mit kell tennünk az ország érdekében. — Meg kell köszönnöm ezen a napon j kormányomnak végzett munkáját és minden ; erőfeszítését. Az újév küszöbén kötelesek vagyunk mindnyájan magunkba szállani és arra gondolni, hogy mi lesz holnap. Hatal­mas és fontos munka nyílik meg utunkban és a régi módszerek nem állják meg tovább a helyüket. Valami újat kell találni, amelynek abból a mély meggyőződésből kell születnie, hogy egész közigazgatásunkban olyan dolgok van­nak, amelyek megváltoztatást igényelnek. Értem az ország gazdálkodását ezalatt. Uj szellemnek kell áthatnia ezt az országot, amelyben az igazi takarékosság, a munka és rend­szeretet keil, hogy minden teremtő mun­ka alapját képezze. Tudom, hogy kormányom mindenben osztja ezt a felfogást és az határozat, amelyet az idei parlamenti ülésszak összevonásáról, a törvényhozó munkának a lehető legkisebb­re szorításáról hoztunk, hogy a kormány egész tevékenysége az uj és jó közigazgatási rendszer beállítására vonatkozhasson, szá­momra és az egész ország számára kezesség erről az uj igazságról. — Döntő fontosságú gazdasági feladatok előtt állunk. Minden erőnket egyesíteni kell, el kell érnünk, hogy a nemzeti termé­keink jövedelmezők legyenek. Ha a termelőnek nincs jövedelme, nincs buzdítás sem számára. Földművelésünket is uj alapokra kell helyeznünk, amelynek leg­főbb feltétele a piac megteremtése és a Senki sem képzelheti ezekben a na­pokban, hogy az ország vezetésének kötelessége könnyű kötelesség. Első sorban mi tudjuk, hogy milyen ször­nyű nehézségek és nagy feladatok ne­hezednek utódainkra. Ezekben a ne­héz napokban mégis igen boldog va­gyok, mert megállapíthatom, hogy volt egy világos pont, amely, enged­jék meg Uraim, hogy megmondjam, számomra az önök kormányzásának legnagyobb müvét jelenti és ez a me­zőgazdasági adósságok rendezéséről szóló törvény. Ennek a törvénynek ár intézkedései, amelyek lehet, hogy egyeseket elég durván érintettek, de uj alapot fektettek le és elvégezték or­szágunk vagyonának újjá értékelését, amely viszont megengedi számunkra, hogy a mai naptól kezdve uj láthatá­rok felé haladjunk. ei m munka teljes szabályozása. Ha erre a fontos materiális dologra gondolunk, kötelességünk a morális részre is gondolni, az erkölcsre. A háború utáni válság, a könnyű meggazda­godási lehetőségek pillanatai, amelyeket ne­héz idők követtek — és ezek közül való az is, amelyben jelenleg élünk — teljesen el- értéktelenitették az erkölcsről alkotott fel­fogást. Becsületes és bátor kormányzással vissza kell állitanunk az erkölcs értékét és a becsületszónak meg kell adnunk az őt megillető helyet. Az erkölcs követeli a legelső helyet és visz- szaállitása alapos és lélekből jövő munkát kíván. De ezáltal becsületes erkölcsösséggel meg lehetne ja­vítani ennek az országnak az erkölcseit is. Ezekben az időkben én és kormányom tá­mogatni fogjuk egymást, hogy jó kimene­telre juttassuk azt a müvet, amelynek meg­valósítására magunkat határoztunk. Az újév elé, amely ma kezdődik, teljes bizalommal nézek és az a nagy kívánságom, hogy az egész ország mellettem legyen ebben a jö­vőbe vetett hitemben és bizalommal legyen irántam. Azt a határtalan szeretetek amely- lyel népem iránt viseltetek, tudja jól a had­sereg is, mert százszorosán kiterjed reá is. Ma inkább, mint bármikor az a parancsoló kötelességünk, hogy megerősítsük a hadse­reget és megerősítsük népünknek azt a vá­gyát, hogy itt kelet kapujában a civilizáció örökös védelmezője legyen és ne felejtsük el, hogy a civilizáció legnagyobb müve a béke fentartása. Adja az Isten, hogy ez az 1935-ös uj esztendő a hőség és öröm eszten­dője legyen mindnyájunk és népem számá­tetett. Ezért nincs alapja most már a nem­zeti gyűlölködés tulhajtásának, ezért kell megbékülni a gondolattal, hogy csak a ki­sebbségi kérdés föl tét len és becsületes rende­zésével jöhet létre Duna-Tairópa, melynek im­már létre kell jönni. Mi & magnak részérAl tiszta államhüséggel s a béke-megoldás teljes szerelmével léptünk át az uj esztendőbe, mely állítólag a gazdasági béke érvének is ígérkezik. Csakha mindez valóság lesz, ak­kor jöhetnek Universulék, hogy kegyelemdö­fést adjanak nekünk. ra és szivem mélyéből minden szeretetem- mel és az ország érdekébe állított munka- vágyammal minden alattvalómnak boldog uj esztendőt kivánok, Tatarescu miniszterelnök beszéde Tatarescu miniszterelnök beszéde, amelyet a király előtt tartott, igy hangzik: — Sire, a kormány boldog, hogy ezen a napon egyesítheti jó kívánságait az ország jó kívánságaival tiszteletteljes szeretetben és megingathatatlan bizalomban, amely be­sugározza ennek az uj évnek a küszöbét. Az az év, amelyen keresztül haladtunk, a világnak abban a nyugtalanságában folyt íc. ..■'.mely a háború nagy megrázkódtatásai után meg akarja találni az egyensúlyt uj gazdasági és politikai irányzat keretében. Az általános zavar közepette országunk eb­ben az évben is a rend és egészséges erköl­csösség egyik őre volt és egy békére és mun­kára vágyó nép jóérzése és okossága maradt a győztes. A kormányzás nehéz feladatait nem lehetett mind megoldani. Csak a szük­ségletekre figyelve, amelyek az országra nehezednek és csak kielégítésüket tűzve ki célul, Felséged kormánya kitartással foly­tatja tovább a munkát, amelyet páratlan nehézségek között kezdett meg. Utunkban régi és nehéz feladatok állanak és várnak megoldásra olyan feladatokkal együtt ame­lyek most születtek az események kifejlő­dése folytán, de bármilyen nagyok és szá­mosak legyenek is a feladatok, hisszük, hogy a köz érdekében kifejtett munkánk meg fogja hozni az eredményeket, megjavíthat­juk a helyzetet, megerősíthetjük az orszá­got. Ezek a szavak abban a fehér teremben hangzanak el, amelyet tisztitó lángok éget­tek el. Évekig dolgoztak, amig a falakról letörölhették a tűz borzalmas nyomait és ma megszakítatlan munka után ismét ez alatt a csodálatos boltozat alatt gyűlhettünk össze, ahol a romok és hamu helyén a koro­na méltóságos szépsége uralkodik. Ugyanígy munkával és erőfeszítéssel végezni fogunk az újjáépítés és kijavítás feladatával is, ame­lyeket a nehéz idők változásai tettek fel­adatunkká. El fogunk jutni a jólét és virág­zás korszakába. Törhetetlen hittel nézve a jövőbe, a kormány és az ország boldog uj évet kiván Felségednek, amely gazdag le­gyen termékeny megvalósításokban. Hamvunké' pár fogadod egymásnak örök hűséget karácsony hetében KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósitó­jától.) A karácsonyi ünnepek alatt Ko­lozsvárt igen jelentékeny volt a házaso­dási kedv. Mint az anyakönyvi hivatal­ban értesültünk, az ünnep hetében 62 pár esküdött örök hűséget egymásnak. Egyúttal megemlítjük, hogy az 1934. év folyamán összesen 966 házasságot kötöttek városunkban, 1849 uj szülöttei jegyeztek be és 1531 halálesetet. Ilyen­formán a természetes szaporulat Kolozs­vár lakosságában:. 318 lélek.

Next

/
Thumbnails
Contents