Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-03 / 2. szám
ÄRA 3 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16*/ if uv Szerkesztőség, kiadóhivatal, nvomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: bevonta 70, negyedév« 21a, teievre 423, events 840 lej. — Magyarországra: negyedévre to, félévre 20, events ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiőnoözertei -3b!» LVí. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. CSÜTÖRTÖK JANUÁR 3. előszobájába lépjünk be a közeledés és meg értés szolgálatára készen. A béke megköve teli most már az irányított és józan gazdái kodás szellemét. Ez a tiszta és fenkölt bűz ditás csillogott az ó-esztendő utolsó napjai ban ott, ahol az európai helyzet aranykul csa van az egyre izmosodó kézben. A fran cia köztársaság elnöke uj évi jókívánságokat hozó diplomata tisztelgésnek ezt válaszolta: nemzetközi viszonylatban elkerülhetetlenné vált az uj politika, melyet a gazdasági válságból való szabadulás érdeke is követel: a decemberi példa reménye lett, hogy mindenütt megfogják találni a megújulás és az igazság tételét. A francia miniszterelnök ugyanakkor komolyan tisztulónak jelezte a külpolitikai látóhatárt: a béke fönntartásának ügyét most szilárdan és eredménnyel szolgálják; Olaszország és Franciaország megegyezése valószinü, akkor elkövetkezik a gazdasági válság fölszámolása után a romokon az uj építkezés. Miért ne követnők a gall erő szinte vakmerő biztonságának ezeket a derülátó szavait, a valóság talaján lassúbb, de még biztosabb léptekkel; az európai hazára gondoló munkával, amelyet a világ igazi megteremtője, Krisztus indított el Ázsia szomszéd szegélyén, amely már nyugat felé nézett Vájjon az engesztelődés, megnyugvás, igazságosság, megértés és béke ezt a szellemét zavartalanul képviselhetjük-e és várhatjuk-e itt, amikor oly szörnyű fenyegetéseket kell hallanunk s olyan borzasztó szavakat olvasunk. Tatarescu, mikor Kolozsvárt a revizió- nizmus teljes elnémultsága pillanatában mégis erről a fájdalmas eszméről beszél — talán Róma felé is címezve szavait — és amikor Erdély román folytonosságát hirdette még a székely és szász alapítású városok ügyében is, nyilván egy ádáz belpolitikai szélvihar elhárítására törekedett. Nem sikerült. A szenvedélyek fék nélkül tombolnak és kiszakítanak százados gyökereket és tönköket a közös anyaföld hag3'ományaiból. Dühödt követelések sziszegnek a légürben, fenyegetően vakítanak a villámok. Kell-e hivatkoznunk az Universul tömény és irgalmatlan uszításaira. Ezeknek csak úgy lehetne megfelelni, ha a kisebbségek megmaradt szellemi, anyagi, sőt puszta életlehetőségeinek is szonika végét vetnék. Igen. Genf után és a békét kereső uj Európában és percben csak azért, mert az ifjúsági szabadelvű vezér, Iamandi r'gy pillanatig a mély húron játszott. Szólnia! nemrég a totalis nacionalizmus tatárjárása előtt egyszerű tudományos tételeknek hangzottak volna s legfeljebb a folyóiratokat izgatják. Most vérpadra szánják. Nem tudjuk, menekül-e a szógulyák élői Iamandi vagy Áldozatul esik, ami nyilvánvalóan a körmi, v bukására vezetne s egy egészen idősz tlen, egy egészen Európa-ellenes politika irányzata kivánna észtani következ- mén' ek. De igenis tudjuk és érezzük, hogy a m étinél égi tette és átszinesitette Iamandi rövic oeszédét és a vékony tudományos tárgyilagosság, amely nem hunyt szemet a valóság egyre elméletibbé való fényeivel szemben, a friss Európa-hajlandóságból és célból ered, megfelel az idő mostani ütemének. Iamandi megbukhatik a jelenben, viszont embere marad a jobb jövőnek. Mert se a román, se az európai hazafi nem avulhat el, se a kitűnő érzésű politikus, aki tud olvasni a föld és az ég uj jeleiben. Éles fül, amely a pillanatnyi kor friss hangját fölissza. Nézzünk csak körül. Genf után Laval nyíltan állítja, hogy láthatóvá lettek az uj Kö- zépeurópa körvonalai. A kisantant részéről határozott szó esik a római egyezményhez való csatlakozás lehetőségeiről. Most cseh részről a legbölcsebb formában vetik föl, hogy német— lengyel mintára minden történelmi pór felfüggesztésével a megegyezés zöld asztalához kell leülni Magyarországgal. Titulescu a kis és Baikán-antant agya máig is Genfben maradt, hogy az uj ut vágás munkáit ellenőrizze. Az olasz—francia találkozást már csak a dunai megegyezés tisztázása késlelteti. Ebből a légkörből lélegzett IaseantM, ezekből » kóveíkezIJIII 3 BUKAREST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap délelőtt 11 órakor, miji után a megállapított terv szerint lefolyt az újévi ünnepség, a királyi palota újonnan épitett szárnyában a királyi üdvözletek során Tatarescu hosszú beszámolót tartott a király előtt egyéves kormányzásának eredményeiről és az ' ország jelenlegi helyzetéről. A beszéd elhangzása után a király válaszolt és újévi üdvözletét tolmácsolta az egész ország népének. — Mélyen megindulva a hozzám intézett szép szavaktól, szivem mélyéből mondok köszönetét. Egy gondol kai és fájdalmakkal tele évet töltöttünk el, olyan évet, amely mindnyájunknak mélyen emlékezetében fog maradni s azt kívánja tőlünk, hogy késő öregségünkig magunkba szálljunk és arra gondoljunk, hogy mit kell tennünk az ország érdekében. — Meg kell köszönnöm ezen a napon j kormányomnak végzett munkáját és minden ; erőfeszítését. Az újév küszöbén kötelesek vagyunk mindnyájan magunkba szállani és arra gondolni, hogy mi lesz holnap. Hatalmas és fontos munka nyílik meg utunkban és a régi módszerek nem állják meg tovább a helyüket. Valami újat kell találni, amelynek abból a mély meggyőződésből kell születnie, hogy egész közigazgatásunkban olyan dolgok vannak, amelyek megváltoztatást igényelnek. Értem az ország gazdálkodását ezalatt. Uj szellemnek kell áthatnia ezt az országot, amelyben az igazi takarékosság, a munka és rendszeretet keil, hogy minden teremtő munka alapját képezze. Tudom, hogy kormányom mindenben osztja ezt a felfogást és az határozat, amelyet az idei parlamenti ülésszak összevonásáról, a törvényhozó munkának a lehető legkisebbre szorításáról hoztunk, hogy a kormány egész tevékenysége az uj és jó közigazgatási rendszer beállítására vonatkozhasson, számomra és az egész ország számára kezesség erről az uj igazságról. — Döntő fontosságú gazdasági feladatok előtt állunk. Minden erőnket egyesíteni kell, el kell érnünk, hogy a nemzeti termékeink jövedelmezők legyenek. Ha a termelőnek nincs jövedelme, nincs buzdítás sem számára. Földművelésünket is uj alapokra kell helyeznünk, amelynek legfőbb feltétele a piac megteremtése és a Senki sem képzelheti ezekben a napokban, hogy az ország vezetésének kötelessége könnyű kötelesség. Első sorban mi tudjuk, hogy milyen szörnyű nehézségek és nagy feladatok nehezednek utódainkra. Ezekben a nehéz napokban mégis igen boldog vagyok, mert megállapíthatom, hogy volt egy világos pont, amely, engedjék meg Uraim, hogy megmondjam, számomra az önök kormányzásának legnagyobb müvét jelenti és ez a mezőgazdasági adósságok rendezéséről szóló törvény. Ennek a törvénynek ár intézkedései, amelyek lehet, hogy egyeseket elég durván érintettek, de uj alapot fektettek le és elvégezték országunk vagyonának újjá értékelését, amely viszont megengedi számunkra, hogy a mai naptól kezdve uj láthatárok felé haladjunk. ei m munka teljes szabályozása. Ha erre a fontos materiális dologra gondolunk, kötelességünk a morális részre is gondolni, az erkölcsre. A háború utáni válság, a könnyű meggazdagodási lehetőségek pillanatai, amelyeket nehéz idők követtek — és ezek közül való az is, amelyben jelenleg élünk — teljesen el- értéktelenitették az erkölcsről alkotott felfogást. Becsületes és bátor kormányzással vissza kell állitanunk az erkölcs értékét és a becsületszónak meg kell adnunk az őt megillető helyet. Az erkölcs követeli a legelső helyet és visz- szaállitása alapos és lélekből jövő munkát kíván. De ezáltal becsületes erkölcsösséggel meg lehetne javítani ennek az országnak az erkölcseit is. Ezekben az időkben én és kormányom támogatni fogjuk egymást, hogy jó kimenetelre juttassuk azt a müvet, amelynek megvalósítására magunkat határoztunk. Az újév elé, amely ma kezdődik, teljes bizalommal nézek és az a nagy kívánságom, hogy az egész ország mellettem legyen ebben a jövőbe vetett hitemben és bizalommal legyen irántam. Azt a határtalan szeretetek amely- lyel népem iránt viseltetek, tudja jól a hadsereg is, mert százszorosán kiterjed reá is. Ma inkább, mint bármikor az a parancsoló kötelességünk, hogy megerősítsük a hadsereget és megerősítsük népünknek azt a vágyát, hogy itt kelet kapujában a civilizáció örökös védelmezője legyen és ne felejtsük el, hogy a civilizáció legnagyobb müve a béke fentartása. Adja az Isten, hogy ez az 1935-ös uj esztendő a hőség és öröm esztendője legyen mindnyájunk és népem számátetett. Ezért nincs alapja most már a nemzeti gyűlölködés tulhajtásának, ezért kell megbékülni a gondolattal, hogy csak a kisebbségi kérdés föl tét len és becsületes rendezésével jöhet létre Duna-Tairópa, melynek immár létre kell jönni. Mi & magnak részérAl tiszta államhüséggel s a béke-megoldás teljes szerelmével léptünk át az uj esztendőbe, mely állítólag a gazdasági béke érvének is ígérkezik. Csakha mindez valóság lesz, akkor jöhetnek Universulék, hogy kegyelemdöfést adjanak nekünk. ra és szivem mélyéből minden szeretetem- mel és az ország érdekébe állított munka- vágyammal minden alattvalómnak boldog uj esztendőt kivánok, Tatarescu miniszterelnök beszéde Tatarescu miniszterelnök beszéde, amelyet a király előtt tartott, igy hangzik: — Sire, a kormány boldog, hogy ezen a napon egyesítheti jó kívánságait az ország jó kívánságaival tiszteletteljes szeretetben és megingathatatlan bizalomban, amely besugározza ennek az uj évnek a küszöbét. Az az év, amelyen keresztül haladtunk, a világnak abban a nyugtalanságában folyt íc. ..■'.mely a háború nagy megrázkódtatásai után meg akarja találni az egyensúlyt uj gazdasági és politikai irányzat keretében. Az általános zavar közepette országunk ebben az évben is a rend és egészséges erkölcsösség egyik őre volt és egy békére és munkára vágyó nép jóérzése és okossága maradt a győztes. A kormányzás nehéz feladatait nem lehetett mind megoldani. Csak a szükségletekre figyelve, amelyek az országra nehezednek és csak kielégítésüket tűzve ki célul, Felséged kormánya kitartással folytatja tovább a munkát, amelyet páratlan nehézségek között kezdett meg. Utunkban régi és nehéz feladatok állanak és várnak megoldásra olyan feladatokkal együtt amelyek most születtek az események kifejlődése folytán, de bármilyen nagyok és számosak legyenek is a feladatok, hisszük, hogy a köz érdekében kifejtett munkánk meg fogja hozni az eredményeket, megjavíthatjuk a helyzetet, megerősíthetjük az országot. Ezek a szavak abban a fehér teremben hangzanak el, amelyet tisztitó lángok égettek el. Évekig dolgoztak, amig a falakról letörölhették a tűz borzalmas nyomait és ma megszakítatlan munka után ismét ez alatt a csodálatos boltozat alatt gyűlhettünk össze, ahol a romok és hamu helyén a korona méltóságos szépsége uralkodik. Ugyanígy munkával és erőfeszítéssel végezni fogunk az újjáépítés és kijavítás feladatával is, amelyeket a nehéz idők változásai tettek feladatunkká. El fogunk jutni a jólét és virágzás korszakába. Törhetetlen hittel nézve a jövőbe, a kormány és az ország boldog uj évet kiván Felségednek, amely gazdag legyen termékeny megvalósításokban. Hamvunké' pár fogadod egymásnak örök hűséget karácsony hetében KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósitójától.) A karácsonyi ünnepek alatt Kolozsvárt igen jelentékeny volt a házasodási kedv. Mint az anyakönyvi hivatalban értesültünk, az ünnep hetében 62 pár esküdött örök hűséget egymásnak. Egyúttal megemlítjük, hogy az 1934. év folyamán összesen 966 házasságot kötöttek városunkban, 1849 uj szülöttei jegyeztek be és 1531 halálesetet. Ilyenformán a természetes szaporulat Kolozsvár lakosságában:. 318 lélek.
