Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-10 / 8. szám

TAXA POŞTALA PLATTTA ÎN NUMERAR No. PKBSapWWBtBgB Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály; Piaca Unirii 9. szám. Telefonszám: 109. Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVÍ. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM, MAGYAR. POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő A többi külföldi államokba cs-ak a portókülönbözette! több aga tfcsaase»!toe3eaHtjsa EJHJBfiS!sk ansa Bmananram CSÜTÖRTÖK JANUÁR 10. A fülbemászó és bölcs jelszók mindenkor kelendők ma minden bizonytalanság korában : rendesnél is inkább kelletik magukat a: emberi lélek háztartásában. Ha olvas gátjuk az Ellenzék állandó rovatát a ro mán sajtó szemelvényeiből, naponkén egész halmazaiét ízlelhetjük a szebbnél szebb szólamoknak. Ezek ama bizonyo levesek, amelyek a komolyabb élkeke bevezetik, de ha hús, főzelék, tészta nen akad, egymagában is ebédnek számit. A szebbnél-szebb politikai jelszavak, a vissza-visszatérő szállóigék, a tündöklő bölcseleti, irodalmi és társadalmi szóla­mok a sajtó hűséges disz-csapatai, mert alkalmat adnak mozdulatokra és fegy­verforgatásra, mikor valóságos és gya­korlati dolgokkal, a lét és az élet ko­moly tényeivel, a harc és fölépítés szükségeivel nem igen foglalkozhat. Tegnap például a közigazgatás újításá­nak ügyében egy sereg szép szólammal és politikai jelszóval bíbelődhettünk. En­nek a játéknak, a felnőttek komolykodó mulatozásainak ez a pajzánsága ma sem hagy békén. Elgondolkozunk rajta, mily szépen is hangzik, amikor a kor­mánypárt öreg hivatalos lapja, — nem ugyan „mennydörgő“, mint ahogy v: rágzásának első állomásán hívták a The Times-t — mondja: uralkodjunk a je­lenen és készítsük a jövőt, ez a kor­mány jelszava. Csakugyan szép és ne­mes mondat. A politikus legöszíö- nösebb törekvése, hogy a jelenben le­hetséges hatalmát fenékig kiürítse és mert minden hatalomhoz jutó elvég­re a történelmi dicsőséget szomjuhoz- a, már ezért is készitgeti a jövőt, mely majdan beszél és ir róla. Különös lenne azonban, hogy ezért célból dolgozzanak oly körüíménye- en a közigazgatás megu jjitásán. Egy -özigazgatási törvény méltón testesíti ueg a szép jelige tartalmát? Mikor ninden kormányváltozáskor uj köz- igazgatási törvényhez és személyzethez zan szerencsénk? De a Viitorul még negtetézi a szólamot egy még dagályo- abbal. A szürke közigazgatási törvény- ayei kapcsolatban ezt a merészséget nekeli: a közigazgatási szervezet állan- iósága és a szellem folytonossága a vál­ási dogmák rangjára kell emelkedjék Romániában. No-no, egy kicsit sok a jó­ról. Tatarescu már egyszerűbb és szintébb; melegednék, ha uj közigaz- atási törvénye még kerek tiz évig ma­radna életben. Mint amennyire a világi »ékét szeretnék biztosítani. Nem bírálunk és nem támadunk, — /alójában —- ezt elvégzi helyettünk az 'llenzék egyik tekintélyes lapja, mely a közigazgatás kérdéséről irt cikkében negállapitja, hogy a laptárs által vallá- i magaslatra emelendő közigazgatási örvényjavaslat felületes és határozat­án. Ez is valami szárnyas mondat vagy -özirodalmi jelszó. Hogy lehet egyálta­lában javaslat és pedig alapvető kér­désnek a javaslata, olyan javaslat, mely- »01 az ellenzéki ítélet szerint nem vilá- ?ol ki: a centralizáció célja-e vagy ön- kormányzat a vidék részére? Az ellen­él tiszteletadásával megjegyzi ugyan: a .zabadelvü kormánypárt mindig híve olt a vidéki önkormányzatnak s igy re- nélhető, hogy a törvény végső elemző­ében ezt fogja kifejezni, mi azonban, kik már ismerjük ezeket a vidéki ön- cormányzatokat, hajlandók vagyunk negállapitani, ez a tisztelgés úgy látszik zintén csak ujságirási töltelék, az ide- ,es vágy a szépirói változat iránt, hogy ozmoii szövegét Is Mit tartalmasa megegyezés? — Felhívás áiiammm&z, — A franci® pap írok ugrásszerűen emel­kednek a világpiacon RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz— j francia megegyezésről szóló tegnapi szüksza- ■ vii hivatalos jelentés után, melyben az álta­lunk már közölt szövegen kívül benne fog­laltatik. hogy a két kormány fölfogása sze­rint a középeurópai kérdésekben többoldalú megegyezésekre van szükség es ennek meg­felelő! eg az olasz—francia indítványt lehető > legsürgősebben az érdekelt államok elé tér- j jesztik, tegnap nagyvonásokban közzétették a Rómában aláirt jegyzőkönyv J részleteit is. A jegyzőkönyv' első része a gyarmati meg- j egyezéssel foglalkozik és azzal kezdődik, : hogy Franciaország a tripoliszi (líbiai) határ : mellett gyarmati területéről 114.000 négyzet- j kilométert átenged Olaszországnak. Az In- j diai-Óceán felé eső gyarmntterületen Eritrea és francia Szomáli között szintén határkiiga- zitást csinálnak, még pedig úgy, hogy Olasz­ország újabb parti részt kap. A tuniszi ola­szok állampolgárságának sokat vitatott kér­désében úgy állapodtak meg, hogy az 1896-os francia—olasz egyezményt, mely szerint a \ Tuniszban letelepedett olaszok a kötelező ho­nosítási törvényekkel ellentétben is további intézkedésig megtarthatják olasz állampol­gárságukat 1965-ig hosszabbítják meg, A jegyzőkönyv második része Ausztria és Középeurópa kérdésével foglalkozik. Megál­lapítja, hogy ebben a kérdésben is teljes a megegyezés a két hatalom között. Az olasz és francia kormányok Ausztriá­nak és szomszédos államainak azt fogják in­dítványozni, hogy kössenek kölcsönös be nem avatkozási szerződést és ennek a szer- ; ződésnek alapján kölcsönösen tartózkodna- , nak minden olyan akciótól, mely a szerződő államok társadalmi, politikai, vagy területi « rendjének erőszakos fölforgaíására irányul. \ Ezt a szerződést Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és esetleg Németország kötnék meg és nyit­va hagynák a csatlakozás lehetőségét Fran­ciaország, Lengyelország és Románia szá­mára is. Franciaország és Olaszország ezenkívül megegyeznek, hogy abban az esetben, ha Ausztria függetlenségét veszély fenyegetné, azonnal érintkezésbe lépnének egymással a szükséges rendszabályok ügyében. A jeg3'zőkenyv harmadik részében afrikai vasúti kérdésekről van szó. főleg Olaszország abessziniai érdekeinek érvényrejutásáról a Dzsibuti-addis-abeba közötti vasút építésénél. A negyedik pont a leszerelés kérdésével foglalkozik és kijelenti, hogy mindkét hata­lom a leszerelési értekezlet 1931 december 11-én hozott fegyverkezési egyenjogúsági ha­tározatára való hivatkozással megállapítja, hogy a nemzetközi szerződések által előirt fegyverkezési helyzetét egyetlen állam sem módosíthatja egyoldalulag. A két hatalom minden olyan esetben, mikor ezt az elvet megszegik, érintkezésbe lép egymással a kö­zösen követendő eljárás kérdésében. A jegyzőkönyv befejezésében Laval és Mussolini végül kijelentik, hogy a kél hatalom között fennálló függő kérdéseket elintézték és ezután a hagyományos barátsági és együttmű­ködés jegyében fognak közösen dolgozni Eu­rópa újjáépítésén. Elutazott Laval Laval római látogatása a iegvzőkönvv alá Mussolini aláírja a római megegyezést Az olasz főváros diplomáciai és politikai köreiben nagy örömmel üdvözük a francia -—olasz megegyezést, melyet kivételes jelen­tőségű lépésnek tartanak az európai fejlő­dés terén. Franciaország és Olaszország együttműködése, római felfogás szerint, most már teljesértéküen biztosítottnak lát­szik. Jellemző a római megegyezés által okozott kedvezőbb nemzetközi légkörre, hogy a világtőzsdékről mindenfelől az értékek emelkedését jelentik. A megegyezés hírére a francia papírok és a francia frank Londonban olyan rohamosan kezdett emelkedni, hogy az angol kormány a font francia frankkal szembeni értékének túlságos ingadozását elkerülendő, kénytelen zord mondatok után cukros és selymes szavakat ejtsen. A lényeg volna pedig, henye szava k és felületes törvény fogal­mazások helyett a folytonos változó £ I; minden alkalom jóravaló hajlandósága * ellenére is bizonytalan és ideiglenes köz­írásával lényegileg be is fejeződött A frarj- ; cia külügyminiszter tegnap délben elutazott Párisba, ahol a köztársasági elnöknek és minisztertanácsnak jelentést tesz római tár­gyalásainak eredményéről. És valószínűleg még ma este vagy holnap elindul Genfbev ahol pénteken kezdődik meg a saarvidéki népszavazás alkalmából összehívóit rendki«« viili népszövetségi tanácsülés. Laval tegnapi délelőtt még tanácskozást folytatott a kisantant római követeivel, Lugnjanu román, Ovalkovski csehszlovák és Dusics jugoszláv követek- kel. A kisantant diplomatái után Vollgruber osz­trák követtel folytatott hosszabb megbeszé­lést a francia külügyminiszter. Röviddel ez­után Chambrun nagykövettel és a francia delegációval autón a pályaudvarra hajta- ; tott. A pályaudvarhoz vezető útvonalon I újabb roknnszenvi tüntetéseket rendezett az olasz főváros lakossága Lovainak. Az utvo- ! nalon beszüntették a kocsiforgalmat, a gya­logjárókon azonban óriási tömeg szorongott és lelkesen ünnepelte a francia külügymi­nisztert és az olasz—francia barátságot A pályaudvar előtti óriási térségen az ifjú fasiszták sorakoztak föl és zenekaruk ti Marseillaise-t játszotta. Röviddel 12 óra előtt Mussolini is megérkezett a pályaudvarra én barátságosan elbeszélgetett Lavallal. Megje­lentek a pályaudvaron még Ciaffarelli her­ceg, udvari marsall, Castclrrmvo herceg, I Róma kormányzója. Suvich külügyi állam- ; titkár és Aloisi báró olasz népszövetségi fő- j megbízott. Castelnouvo herceg virágcsokrot ; nyújtott át Laval lányának. Tizenkét óra- i kor a francia külügyminiszter vonata a kő~ I zönség meleg rokonszenvi tüntetése közben kigördült a pályaudvarról. Párisi jelentések I szerint Laval és kísérete ma reggel megér- í keztek a francia fővárosba. francia éríéicelc volt. igénybevenni a valutakiegyenlilő alapot, I melyhez csak kivételes esetekben szokott í fordulni. Beavatott körökből nyert értesülés szerint különben a francia—olasz megegye­zés teljes szövegét mindjárt az aláírás után eljuttatták minden érdekelt kormányhoz. Páris ünnepi! a megegyezést PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Francia politikai körökben a legnagyobb megelége­dést keltik az olasz—francia tárgyalások eredményéről Párisba érkezteti hírek. A leg­több lap történelmi jelentőségű eseménynek mond­ja a tegnapi napot, a római megegyezés aláírásának időpontját. A félhivatalos Petit Párisién Mussolininek es az. olasz külpolitika többi vezetőinek nagyszabású politikai koncepcióit és böl­csességét ünnepli. A Temps szerint most már megnyílt az ut az. európai béke eddigim i jóval szilárdabb megalapozására. 1 (Folytatása a 8, oldalon) igazgatásnak, ami persze rengeteg er­kölcsi és anyagi kárral jár, egyszer és mindenkorra végét vetni s újat megrög- ziteni. De semmi reményünk erre a vi­lágszemléletek és pártküzdelmek mai zűrzavarában.

Next

/
Thumbnails
Contents