Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-09 / 7. szám
maam see, Fiókkiadóhivatal ízsto. — Teleíonszám: Cluj, Str. I. G- Duca No. 8 és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. 1C9. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. M A O VA R POLI TIKA / NA PILA P ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS LVi. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM, SZERDA előfizetési arai; havonta 70, negyedévre 210, félévre 420. évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 4c pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözettel több JANUÁR 9. gondja ez évben még inkább reánk nehezül, mint bármikor. A pénzügyi láb- badozás napjaiban szükségünk lenne kiegyensúlyozott költségvetés és többlettel végződő kereskedelmi mérleg üdi- tő és erősítő hatására. De mind a két mérlegünk; a pénzügyi és kereskedelmi egyaránt passzív. Az adófizető polgár és a keresetért küzködő ember egyaránt nehezebben lélegzel és zavarokat érez a tápcsatorna, valamint mellékletei működésében. Szomorú tény: a költségvetési elszámolás és előirányzat nyilt hiánya letagadhatatlanul épp akkora lett: vagy talán még nagyobb lesz, mint a tavalyi s termékeny beruházások céljából a kiadási oldalt ezúttal sem lehet fokozni, ami nem takarékosság, hanem veszteglés. Takarékosság? A legszomo- rubb és a nagy garral beharangozott s annyi izgalmat okozó takarékossági politika teljes csődje s a devizakorlátozásokkal kapcsolatos külkereskedelmi forgalom teljes zűrzavara. Az első föntart- ván a költségvetési hiányt, nem lehet újság nekünk, hogy a pénzügyi mérleg bevételi serpenyője már évek óta egyre mélyebbre ereszkedik az egyensúlyi állapot alá. De nagyobb baj a második, mert újság, hiszen a mult hónapban még többszáz millióval többletes külkereskedelmi mérlegünk volt és most ugyancsak többszáz milliós hiányba került. Minden jóakarat és minden szaktudás mellett is képtelenek vagyunk eljutni oda, hová — Angliáról nem beszélünk, — a kicsi Finnország, vagy a nagyobb Belgium elbírt jutni: a kiegyensúlyozott mérleghez. Az Ellenzék tegnapi száma megállapitotta, hogy a kincstár vesztesége az évharmad végén két milliárdra emelkedett s 1934 elején még egy külön milliárd volt a veszteség. Pedig az any- nyiszor célbavett állampolgárok, különösen a kevésbé módos rétegek, — nem hangsúlyozzuk külön a kisebbségeket — ha nem is táplálnak magasnbbrendü adómorált, verejtékezve és vérezve nagy .iában megtették kötelességüket, sőt a belső kölcsön címén közel négy milli- árdot fizettek ki bizonyára súlyos áldozatokkal. De hogy jussunk dűlőre, amikor a takarékossági munkaterv épp azt a pontját, amelyért a kormány a törvényhozási szünet idejére rendkívüli fölhatalmazást csikart ki magának, a törvénytelenül kinevezett köztisztviselők lebontását, amiből 800 millió lejes megtakarítást reméltek, nem tudták végrehajtani semmikép. Nyelvvizsgák címén ugyan szélnek eresztettek egy csomó kisebbségi Untermensch-t, aki alig szoroz vagy oszt, csakhogy ezeknek a helyét is betöltötték magánérdekek kiszolgálására, Úgy hogy a helyzet pénzügyileg változatlan marad, amikor nemzetiségileg változott. Az álláshalmozó nagy embereket még csak meg se bolygatták. Románia világcsúcs teljesítését a felesleges tisztviselők tartásának a sportjában még most se lehet megdöntőm. Aligha fog megszabadulni a tisztviselői vagyon- ellenőrzés újításának nevezett érdekes kölönctől sem. Tagadhatatlan, takarékosság nélkül ma nem lehet kedvező pénzügyi egyenleget elérni és becsületes külkereskedelmi forgalom nélkül nem lehel aktívvá tenni a kereskedelmi mérleget. Már pedig mindkettőre égető szükség van és mindakettő alkalmazására államháztartások egész sora mutat már egészséges és cáfolhatatlan példákat Európában. Miért asm tudunk mi A felles megegyezést állapISlák meg a állam között, — Részletek még stem kerüllek nyilvánosságra. — Mussolini ét laval beszéde az ulságlrékhoz 4 jegyzőkönyv a világpolitika egyik iegioniosaltk Munnentinna KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mussolini és Laval római tárgyalása tegnap befejeződött, még pedig mindkét államférfi kijelentése szerint teljes eredménnyel. A megegyezésről szóló jegyzőkönyvet tegnap este röviddel 7 óra után ugv francia, mint olasz részről alá is írták. Hogy miben áll ez a megegyezés, még mindig nem lehet pontosan tudni A ma reggeli lapok négy állítólagos pontot közölnek belőle melyek közül egyik megegyezésre vonatkozó intést tartalmaz a dunai álla- \ mokhoz. Erről a négy pontról azonban a közben megjelent hivatalos jelentés egyáltalán nem tud. Nem is látszik valószínűnek, hogy közzétették volna, minthogy a megegyezés más irányú tartalmát sem tették közzé, mert be akarják várni az illetékes kormányok és parlamentek jóváhagyását. Középeurópára vonatkozólag pedig nyilvánvalóan úgy egyeztek meg Rómában, hogy azt a megoldási módot, melyhez a két hatalom a hivatalos jelentésben is kihangsúlyozott egyetértéssel jutott el, előbb az illetékes kormányokkal tárgyalják meg. Más ut nehezen is állott volna a Rómában tárgyaló két államférfi rendelkezésére, ha csak az érdekelt kormányok beleegyezését nem biztosították volna már jóelőre a római megegyezéshez, bármiben is álljon ez. Ez azonban nyilvánvalóan nem történt meg, nem is nagyon volt valószínű. — Olaszország és Franciaország megegyezése és és a nyilvánosság előtt hangoztatott kötelezettség-vállalása arra, hogy a középeurópai kérdés rendezésében együttműködnek, olyan esemény, amellyel minden középeurópai államnak a legnagyobb mértékben számolnia kell. Ebben1 a kérdésben a római tárgyalásoknál minden valószínűség szerint inkább irányszabásról, mint végleges döntésről volt szó, mert amint egyik nagy angol lap megállapítja, minden elvi döntés szükségképen azzal járt volna, hogy Franciaország, vagy Olaszország, vagy mindketten elvesztik a barátsági körükbe tartozó dunai államokat A közös munkának azonban a dunai álla eredményt elérni, miért pocsékoljuk drá ga időnket és értékes erőinket a nemzetiségi gyűlölködések s tételes jogfosztások kárkózatos tobzódásaira? ^Ncw mok ellentéteinek elsimításában feltétlenül jövője lehet, ha mindkét részről áldoz atrakész munkával és megértéssel fognak hozzá. A nagyhatalmi koncert kialakulása felé De fontos jelentősége lehet a megegyezésnek egész Európa külpolitikai szempontjából. A római megegyezés két olyan nagyhatalom együttműködését biztosítja a jövőben, amelyek- Európa egyensúlyi játékában eddig gyakran keresztezték egymást. Valószínűnek látszik, hogy az olasz—francia megegyezés az európai nagyhatalmi együttműködés bevezetője lesz, ha valamilyen módon sikerül enyhíteni a feszültséget Franciaorszáe és Németország között is Ebben az cselben a Mussolini által ajánlott négyhatalmi együttműködés valószínűleg kibővül hathatalmi együttműködéssé s ez a nagyhatalmi koncert valószínűleg döntő erővel fog beleszólni Európa sorsának irányításába. A római megegyezés azonban csak bevezetője egy tervezett politikai fejlődésnek, mely könnyen megakadhat abban az esetben, ha a középeurópai államoknak a római tárgyalásokon feltételezett megegyezését nem sikerül létrehozni, vagy ha Németország továbbra is elszigetelt helyzetében marad meg. Ebben az esetben is nagy jelentősége volna a francia—olasz együttműködésnek, de a béke biztos megszilárdításáról a megegyezéssel kapcsolatban nem lehetne szó, A iárgyalásokról kiadott IsiváttaS.os közlemény RÓMA. (Az (Ellenzék távirata.) Tegnap este pontosan 6 óra 50 perckor Laval megjelent a Palazzo Veneziában és röviddel azután megkezdődött a francia—olasz tárgyalások eredményeképen megfogalmazott jegyzőkönyvek aláírása. Hét óra 30 perckor hivatalosan is jelentették, hogy a jegyzőkönyveket aláírták és röviddel azután Mussolini és Laval fogadták a palotában várakozó újságírókat, akik között nagyszámban voltak külföldiek is. Az újságíróknak előbb a tárgyalásról szóló hivatalos jelentést olvasták fel, mely röviden számol be arról, hogy a tárgyalások teljes megegyezéshez vezettek és ennek mcgfelelő- leg Olaszország és Franciaország nevében aláírták az egyezményeket magukban foglaló jegyzőkönyvet. „Az olasz miniszterelnök és a francia külügyminiszter — mondja a hivatalos közlemény — befejezték tárgyalásaikat. Aláírták az afrikai kérdésekben és a két kormány általános külpolitikai kérdésében létrejött megegyezéseket, melyek megállapítják az olasz és francia kormányok azonos véleményét úgy a középeurópai, mint az általános világpolitikai kérdésekben“ 'Ezután Mussolini adott felvilágosítást a hozzá intézett kérdésekre Elmondta, hogy a megegyezés két kérdéscsoportra irányul. Mindkét kérdéscsoportban teljes megegyezés jött létre a két ország között Egyik kérdéscsoport a Franciaország és Olaszország között közvetlen felmerült kérdésekre vonatkozik A másik a külpolitika általánosabb kérdéseit foglalja magában. Mindkét késdésben a megegyezéshez hosszú előkészítő munkára volt szükség. — De elértük — folytatta Mussolini — ezzel a munkával a kitűzött célokat és megállapítottuk a két kormány közös magatartását E: a magatartás nem tisztán Franciaország és Olaszország érdekeit akarja szolgálni, hanem minden európai népét. Tágítani akarja az európai légkört abban a szorultságban, melyben a népek már hosszú ideje vergődnek Ebben az értelemben kell dolgoznunk tovább is a legnagyobb kitartással és óvatossággal, hogy megvalósít hassuk végül azt, amit az egész világ vár tőlünk Laval beszéde az újságírókhoz Ezután Laval beszélt az újságírókhoz kevésbé lira* hangon de szintén a legnagyobb határozottsággal állapítva meg. hogy a megbeszélések eredménve teljesen megfelel a várakozásoknak A tárgyalásuk — mondta a francia külügyminiszter — pozitív eredményekkel végződlek Franciaország és Olaszország konnanvai megegyeztek az őkel közvetlenül érdeklő Kérdésekben és összhangok ták fölfogásukat ugv a kö/épeurópai kérdésben, mint a külpolitika általános nagy kérdéseiben — Az előbb aláirt jegyzőkönyv — folytatta kijelentéseit Laval — a világpolitika legfontosabb aktái közé tartozik Megállapodásaink a realitásokon alapulnak Az a politika, amelyben most megegyeztünk, nem irányul senki ellen. Minden államnak felajánlja, hoqy a teljes erkölcsi egyenlőség alapján hozzájárulhat ehhez a törekvésünkhöz, amelynek egyedüli célja, hagy a békét megszervezze. Reméljük, hogy ezt a felhívásunkat meg fogják hallgatni. (Folytatása a 8. oldalon.) deal‘c, uj vonal az Unió forradalmasított gazdasági politikájának jeligéje és kéksas a jelképe Ilyen new deal-re és kék sasra volna nekünk is szükségünk.
