Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-08 / 6. szám
2 ECLVNZUK 1939 láttáit H. őfcicr wntm Irta dr. Klivess István. \ngolescu miniszter iskolapolitikája nyíltan s'cmbes/áll a konycrlelon ,,szellem* proli tinók" számának növelésével. \z i’lninlt években állag 3600 beiratkozás történi a jogi szakra, 1500 a kereskedelmi nkadcmia- ra s 1000 a tanárképző egyetemre. A miniszter nem titkolja, hogy a középiskolai oktatás mind hatékonyabb megszigorítása az iljusug visszaszorítását és kiválasztását célozza s kifejezi őrömét afölött, hogy a mult évi érettségi vizsgálatokon már „kitűnő eredményt“ ért el. hiszen alig ment át a jelöllek negyven százaléka s ennyivel kevesebb kerülhetett főiskolákra. A középiskolából igv lemaradt gyönge elem a most tervezett s a közeljövőben felállítandó úgynevezett „háztartási iskolákba " fog kerülni, mely a faluban szükséges ..praktikus“ tennivalókra megtanítja. Az uj intézetek lesznek tehát hivatva arra, hogy az elemi oktatás elnyerése után feltörő tömegeket távoltartsák a középiskoláktól. Az uj generációt ugyanis nem lehet visszaküldeni mostohán az ekeszarvához. Az állami és kulturális érdek nem ismerhet pihenést és szünetet az analfabetizmus elleni küzdelemben. ez az elv pedig az elemi oktatás terjesztését parancsolja. Innen van. hogy négyezerötszáz uj iskolát nyitott meg és kilencezer uj tanítót nevezett ki a kormány mult évben, ami egyes helyeken a tanulók számát száz százalékkal szaporította. Ezt az uj generációt akarja levezetni és kiképeztetni uj háztartási iskoláiban a miniszter, hogy aztán kellő anyagi támogatással, külföldi tanulmányútra való küldéssel s jó gazdasági felszereléssel a mai idők követelményeinek megfelelő gyakorlati embereket, kitűnő gazdákat faragjon belőlük, igy adván őket vissza a falunak s mezőgazdaságnak. Ezt az iskolapolitikát az állami hivatalokba való mértéktelen beözönlés tette szükségessé. A minisztériumokban ötezer állást kereső kérvény hever s igen nagy a száma azoknak a pályázati kérvényeknek, melyeket üresedés hiányában elintézés nélkül kellett átvinni az újévre. Ily körülmények között könnyű megtalálni az okát a tömegnyomorral együtt fejlődő szélsőséges irányzatok megerősödésének. Ezt kétségkívül a könnyű vizsgákon átment és elhelyezkedni alig képes ifjak sorsa idézi elő, kiknek elkeseredését a megfelelő előképzettség hiánya s az igy bekövetkező elhelyezkedési nehézség s üres, korgó gyomor csak fokozza. Azt is megállapították hivtalos helyen, hogy ez az állástalan ifjúság erkölcsi színvonalát is teljesen lerontotta. A nehéz helyzeten eddig uj hivatali állások rendszeresítésével igyekeztek segíteni. A jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetben azonban nem lehet követni ezt a kétségtelenül legkönnyebb utat s a költségvetési politika szigorúan tiltja uj állások létesítését. Az állam ugyanis oly nehéz helyzetben van, hogy egyetemeit sem képes támogatni s nem adhatja meg főiskoláinak azt a segítséget sem, amennyi az 1929——30. évi segély egyharma- dát meghaladja. Épp ezért amerikai mintára az egyetemek önfentartására gondol a miniszter. Azt hiszi, hogy egyetemi bizottságok létesülhetnének, melyek kezükbe vennék az anyagi ügyek intézését magánosok segítségévei Igv aztán Angelescu szerint, ha nem is teljes ellátást, de legalább részbeni eredményt lehetne az egyházak, megyék, városok, vállalatok, ház- tulajdonosok, földbirtokosok s tőkések segítségével elérni, ami lehetővé tenné, hogy az egyetemek pillanatnyi szükségleteiket a tanítás zavara nélkül beszerezhessék. Ezt azonban csak teljes politikamentes légkörben szabad elképzelni. Nem lehet ugyanis anyagi segítséget remélni attól a tekintélyes osztálytól, melyet nap-nap után ócsárolnak azok. kik nem akarnak megválni elveiktől. Épp ezért szánta el magát a kormány arra, hogy seprést rendez s kiűzi a politikát a7 iskolák falai közül. Jól tudja ugyanis s látja, hogy a „politika“ az. iskolának. könyvnek, egyetértésnek, csendnek, harmóniának, békének ellensége. A hibát azonban nemcsak a tanulókban kel! keresni. A közoktatásügyi kormány megállapító! tn azt is. hogy a tanári karhoz tartok közül többen rossz példával jártak elől, midőn a különböző politikai pártok aktiv vezetőihez csatlakoztak. A bajokért a kormány nem az ártatlan tanári kart, de azokat okolja, kik az. egvofemi katedrán keresztül busásan fizetett állásokat harcoltak ki és halmoztak föl maguknak. — Épp úgy — céloz erre a helyzetre Leon kolozsvári egyetemi tanár —, mint amikor a kishívatolnok mindenáron irodafőnök, az irodafőnök — igazgató, az igazgató pedig vezérigazgató akar lenni s mindig kész arra, hogy politikai befolyásának engedve s ilyen mozgalmakhoz csatlakozva saját előmenetelét biztosítsa. A rossz példákat kell eltüntetnie az ifjúság lelki szemei elől a miniszternek. A kormánynak tudnia kell, hogy az elnézés és kegyelem a főbünösökkel szemben a helytelen nevelés egyik leghatározottabb eszköze s SELECT MOZGÓ Pauli lühsfly rs Hilly Foust lira uéqzödöít eny szerelem kiváló műves pár legújabb alkotása. Rend kívüli »láger, csodás rendezéssel — Jobb, m nt a „BÉL I BÁL". TArrcI Za’ieí ElegUncinl Fényi Szerelem! m okozója. A kormány a környezetet és a közönséget is okolja. Valljuk be, hogy igaza van. Nemtörődömségünknek nagy része van abban, hogy a dolgok elfajullak. Sok emliernek, aki látta a veszélyt, nem volt bátorsága ahhoz, hogy rámutasson erre és az igazságot kimondja. Négyszemközt sugdostak ahelyett, hogy szülök, tanárok, jóbarátok összefogtak volna azok ellen, kik méltatlanul kerültek állásaikba s igy a tehetséges s arra érdemes ifjak elé jutottak. A nehéz gazdasági viszonyoknak és szűkös pénzügyi helyzetnek köszönhetjük, hogy a szemek végül is felnyíltak. A pénztelenséggel az egyéni becsület s kisfizetéssel járó tisztviselői állás becsesebb leli s ez n körülmény az államnak most már jogot adott arra. hogy a minisztériumok ajtajánál ezerszámra kopogtató ifjak között kiválasztási jogát gyakorolja s szigorúbb mértéket alkalmazzon a jelentkezőkkel szemben. Az erkölcsi színvonal emelése és a munkanélküliségnek uj iskola-politikával való leküzdése az uj esztendő közoktatásügyi politikájának két legnagyobb alapvető feladata. ■tuniiiió lei Kostsiggt! aiaiami]« t$ hiMilllh a Kolozsvári vágóhidat A vágöliid kibővítése után icszâliKtâh a vágatási díjakat KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Kolozsvár kedvezőtlen pénzügyi helyzete ebben az évben sem engedi meg a nagyobb beruházásokat. Dacára annak, hogy sok uj intézményre lenne szükség, a város mérnöki hivatala ebben az évben sem lesz abban a helyzetben, hogy beruházásokra gondolhasson s működése csupán a meglévő épületek és közmüvek fentartására szorítkozik. Ciorten városi főmérnök nyilatkozata szerint a mérnöki hivatal ezévi programjában ujnbb aszfaltburkolások már nem szerepelnek, csupán több utcának gránittal, kavicskővel és homokkal való burkolása, továbbá néhány hid, köztük a Tornavivoda előtti fahidnak beton híddal való kicserélése és a vasúti műhely hátamögött egy Nádason keresztül vezető uj hid építése. A mérnöki hivatal működési köre megfelelő anyagi fedezet hiányában tehát szűk térre szorítkozik, annál nagyobb beruházási programja van a városi vágóhídnak, amely László Tibor vágóhídi igazgató céltudatos vezetése alatt igen szépen fejlődik. Amióta László Tibor került az. intézmény élére, azóta nemcsak kívülről, hanem belülről is átalakult a vágóhíd. A költségvetési feleslegből minden évben olyan átalakításokat végeznek, amelyre már évek óta szükség vao. Az elmúlt évben a hűtőkamrákat építették újra, ebben az évben újabb programot hajtanak végre, mely ha meglesz, a kolozsvári vágóhíd ki fogja állani a versenyt az ország legmodernebb vágóhidjai- val és évtizedekig nem lesz szükség arra, hogy Kolozsváron uj vágóhidat épitsenek. Étiben az. évben kaviccsal hurkolják be a vágóhíd szomszédságában lévő összes állat- vásártereket. Eddig és most is esős időben olyan sár van a vásártereken, hogy emberek, állatok az agyagos talajban térdig süppednek be. A vásárterek kikövezésével egyidejűleg a vágóhíd bejáratát is áthelyezik. Építenek a vágóhíd területén egy nagy hus- csarnokot, ahol a nagyvágók és kis mészárosok között az eladást bonyolítják majd le. Ellátják a vágóhelyekei felső csigasorral, hogy ne kelljen az állatokat a fertőzésnek kitelt földön levágni és feldarabolni. Fajansz burkolattal látják el a vágóhelyiségeket és sertésperzselő helyiségeket építenek, ahol a sertéseket néhány perc alatt perzselik majd meg. Mindezeket a beruházásokat anélkül hajtják végre, hogy a város ezt megérezné, \ bevételi feleslegekből van reá fedezet s a körülbelül 7 millió lejt kitevő beruházási költséget néhány év alatt ki lehet fizetni s ha ez megtörténik, akkor tényleg komolyan szó kerül a vágatási dijak leszállításáról, mert a jelenlegi magas vágatási dij természetszerűleg emeli az eladásra kerülő hns árát is. Eddig a vágóhíd bevételi feleslegét fejlesztési célokra nein igen lehetett felhasználni, mert ezt más célokra használták fel. Amióta azonban a vágóhíd önálló költségvetés alapján dolgozik, lényegesen megváltozott a helyzet. A vágóhidhoz befolyt vágatási dijakat elsősorban a vágóhíd fejlesztésére és kibővítésére szabad csak felhasználni. HHHnBnHBBnHBnBmnMnBHBHEBB? Uj technikával gSSS ' SBSBPW* SBK Kolozsváron a múlt évben átlag minden ötödik napra jutott egy öngyilkosság Hetvenöt tin gyükosságot mulat ki 1934 hó! a renűosi statisztika KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az egyre nyomasztóbb gazdasági válság, a munkanélküliség és a nyomor mindenkor a legjellegzetesebben üti rá bélyegét az élet szomorú elesettjeinek, az öngyilkosoknak a statisztikájára. Az a kimutatás, amelyet a hatóságok készítenek évről-évre az öngyilkosok számarányáról és tragédiáinak körülményeiről a leghívebben tükrözi vissza a mai élet minden szörnyűségét. A kolozsvári rendőrség most készített uj statisztikájából is két- ségbevonhatatlanul kitűnik, hogy az önmagukkal meghasonlott emberek túlnyomó része éppen az óllástalanság és a nincstelenség miatt dobja el magától az életet. A kötél és marósződa dominál A rendőrség bűnügyi osztályának hatalmas aktacsomói között a 13-as számot kapta az öngyilkosokról szóló doszár. A kimutatás szerint az elmúlt 1934-es esztendőben Kolozsváron 75 egyén kísérelt meg öngyilkosságot, amelyek közül 34 eset halálos volt. Eszerint tehát az évnek átlag minden ötödik j napjára jutott egy öngyilkossági kísérlet. Igen érdekes az a kimutatás is, amely az j egyes egyének drámáinak a módozatairól j szól. 34 halállal végződött tragédia áldoza- s tai közül a legtöbben a legolcsóbb öngyilkos- sági eszközhöz folyamodtak. Huszonkettőn kötéllel végeztek magukkal, míg revolvert j csak kettő használt s a többiek megmérgez- I ték magukat, vagy a halálsorompónál doh- I ták el életüket. Ezenkívül egy második eme- I létről történi halálugrás is volt. A többi 41 öngyilkosjelölt, akiket a gyors orvosi segély- . nyújtás megmentett az életnek, részint marószódaoldattal, részint pedig vizbeugrással kísérelték meg az öngyilkosságot. A 34 halálos eset közül 25-ön a nyomor miatt lettek öngyilkosok, míg szerelmi bánat miatt 4-en haltak meg. Az öngyilkossági kísérletek között is a legtöbb esetben a nyomor volt az inditóok, itt azonban már 8 esetben szerepel j a szerelmi bánat és II esetben a gyógyitha- j tatlan betegség. Az 1933-as évi öngyilkossági statisztika G7 esetről számolt be, amelyek közül 26 volt halálos. Eszerint a mult évben Kolozsváron emelkedett az öngyilkosok számaránya, úgy a kísérleteket, mint a halállal végződő eseteket illetőleg is. Kilenc halálos szerencsétlenség Az öngyilkossági eseteken kiviil 54 szerencsétlenség történt 1934-ben Kolozsváron, amelyek közül 9 halállal végződött, 3 áldozat egész életére megnyomorodott, mig a többi 32 baleset áldozatai rövid időn belül felgyógyultak. A halállal végződött 9 szerencsétlenség közül 5 Kolozsváron és 4 a közeli j falvakban történt. MIT IR A ROMÁN SAJTÖ UNIVERSUL: A kisebbségek nyelvvizsgáját hozták ismét napirendre. Azz akarja bizonyítani hogy a kisebbeégi tanároknak és tanítóknak és méginkább a kisebbségi sajtónak nincs oka panaszkodásra a nyelvvizsgák miatt. Az elmúlt év augusztusában a 8jo kisebbségi tanár közül, akik állami iskolánál tanítanak, csak 190 volt vizjt- gára rendelve. A felekezeti iskoláknál tanító 1469 tanár közül csak 392. A 3000 állami iskolai tanító közül 800, 3412 felekezeti tanító közül viszont csak 993 jelentkezett vizsgára. Ilyen formán a tantestületnek c*ak 20—30 százaléka volt vizsgára rendelve, igy tehát nem lehet „üldözésről" és „törvénytelenségről" beszélni. Nem lehet türelmetlenséggel vádolni az államot a kisebbségekkel szemben és nem lehet különösen a magyarokkal szemben, amikor az erdélyi és bánáti tisztviselőknek 50 százaléka magyar és székely, akiknek többsége az Universul szerint, most 1935-ben sem tud románul. A. B. C.: Az. adófizetők Iosiba összehívott nagygyűlésével kapcsolatosan tesz érdekes megjegyzéseket. Kétségtelenül oda kerültünk, hogy az adófizetőknek, mint osztálynak ks joga van fellépni a kormány intézkedései elian. A nagygyűlésnek az ad különös jelentőséget» hogy akkor történik, amikor a kormánynak az a szándéka, hogy' ismét fölemelje az adókat. A jelek szerint az adófizetők gyűlése válaszadás akar lenni erre a szándékra Egy ilyen mozgalomnak különben nincs semmi felforgató jellege az állam életében, de kifejezője egy olyan helyzetnek, amely már elviselhetetlen. A román adófizetők a iegtöbb adót fizetik az egész világon — írja. Az adófizetők lépése által a kormány kerül nehéz helyzetbe, mert az adók felemelésében lát» az egyedüli lehetőséget arra nézve, hogy oz állami bevételeket akkorára növelje, ami a költségvetés cgyen<Ju’ynt biztosíthatja. DIMINEAŢA: A hivataiok uivima már-már elviselhetetlen. Az ügyek, kérvények meghalnak a hivarali szobák labirintusában. Csak néha történnek intézkedések arra nézve, hogy a hivatali munka gyorsabban, menjen, a kérvényeket hamarább intézzék el. Mindez azonban csak idcig- óráig tartó eredménnyel jár. Mélyebbreható intézkedést kel! renni a szükségtelen formaságok leegyszerűsítése végett, hogy a hivataiok bebizonyíthassák életképességüket. Most ott áll a helyzet, hogy például az annak idején elmagyarositott románok nem rornánosithatják vissza nevüket a formaságok hosszadalmassága és nehézkessége miatt. ( ARGUS: Az ipar és kereskedelmi mJniszté- j rium elhatározta, hogy külön rendőrséget állít i föl a kontingentálási hivatal mellé annak a felülvizsgálására, hogy miképen használják a beho. zatali engedélyeket. Ez ellen az intézkedés ellen a kereskedelem nevében tiltakozni kel!, mert ennek a kereskedelmi rendőrségnek nemcsak az a feladata, hogy' a visszaéléseket leleplezze, hanem az is, hog felülvizsgáija az eladásra kerülő áruk árát Az államnak nem szabad beleavatkoznia a kereskedők ügyeibe, akik maguktól is tudják, hogy minek mi az ára. VITTORUL: A kormány egy éves munkájáról számol he. A gazdasági és pénzügyi téren tett intézkedések ismertetése után kijelenti, hogy a nemzeti -pasraszepárriak erkölcstelensége számos társadalmi kérdést válsággá súlyosbított. A liberális kormány ilyen körülmények között jutva uralomra, nem elég-e csupán az a tény, hogy visz- szvállitotta a rendet. ROMANIA NOUA: A nemzeti-jparasztpárt I munkatervével foglalkozva, a párt feladatául tűzi ki az ipari kartellek letörését. Jobb lesz, ha a párt inkább ellenzékben marad, semhogy elvállalja a kormányzást anélkül, hogy szabadkeze lenne a kartellek elleni tevékenységében. Ellenkező esetben saját tekintélyét rontja le és megerősíti a parasztságnak a politikai pártok iránti bizalmatlanságát. Mozgó színházak műsora: HÉTFŐ: CAPITOL premier-mozgó: Nagy sikerrel fut A LENGYEL VÉR. Ez év első igazi bombaslágere. Fősz. Anny Ondra, Ivan Petrovits, Hans Moser. EDISON: I. A NAP MELÓDIÁJA. Giacomo Lauri Volpi, Lilian Dietz. Oscar Salo. II. STAN ÉS BRAN A HAZA SZOLGÁLATÁBAN.'Szenzációs vígjáték. MUNKÁS-MOZGÓ: A SZELEBURDl KISASZ- SZONY. Főszerepben: Anny Ondra és Haas Juakerman.
