Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-06 / 5. szám
1938 latnait & 11 ■BLT.n’NTTÉK um Hitelezők is adósok közötti bizalmatlanság csipái az adósságrendezési törvényben Irta: SÁNDOR BÉLA vezérigazgató (Harmadik, befejezd kőziltemény.) K öi csőn visszafizetés betétkönyvekkel A törvény 72. szakasza kimondja, hogy a pénzintézetek kötelesek követeléseik kiegyenlítéséül kompenzációképen adósaiknak velük szemben fennálló ellenköveteléseit még akkor is elfogadni, ha az adós ezeket a tövrény életbelépte után szerezte meg. Ezek az ellenikövetelések lehetnek betéti könyvek, kötelezvények, folyószámlái követelések, birói- iag megítélt követelések stb. Kompenzációs értékük megalapításánál figyelembeveen- dók mindazok a leszállítások, amelyeket a törvény 52. és következő szakaszaiban előirt mag ánegyezs égi, vagy ögyeztető-bi zottság i eljárás folytán szenvedtek. A végrehajtási utasítás hozzáteszi ehhez, hogy az ellenkövetelésekkel valló kompenzálás joga nem illeti meg azt az adóst, aki a törvény rendkívüli kedvezményeinek valamelyikét, vagy az esedékesség előtti fizetés Tkalsnávaií való kamatvisszatérités kedvez- rnényét veszi igénybe. Ez -az utóbbi intézkedés az adósok körében nagyfokú méltoatkui- kodást váltott ki. Az elégedetlenség dvben minden esetre indokok, mert a végrehajtási utasításnak ez. az intézkedése a törvénnyel ellentétben állt, mindazonákal a gyakorlatban igen ritkán fog előfordulni olyan eset, amikor s, végrehajtási utasátásnak ez a felületes tönrsaymagyaarazaäa az Hyananódon fizetni akaró adósokra nézve számhavehető hátrányt jeüen&he*:. A törvény szerkE, magáöegyezség hiányában, az egyeztető bizottság állapítja meg a pénzintézet tartozásainak visszafizetési időpontját, quotáját és a térítendő kamatokat A leszállítás tehát báromirányu lehet és mind a három tényező egyformán befolyásolhatja az üfető követelés valóságos értékét, Terme- zetcs, hogy egy 50 százalékkal leszállított, j éven kerssztiil évi egyenlő részletekben tise- raflzeteridő és 3 százalékkal kamatozó betét többet ér, mint egy ugyanilyen összegű és lejáratú, de egyátea-Mn nem kamatozó könyvecske, minéJfogva ez a két különböző értékű ellenkövetelés az adósságkompenzái ás ■'zempocntjáfxSl is különbözőképen számolandó el. Nemcsak a mródennapi kereskedelmi élet, hanem maga a törvény is igen messzemenően tekintetbe veszi., hogy a követelés valódi értékét ennek kamatozása erősen befolyásolja, hlangsulyozottan én kifejezetten tekintetbeveszi pedig ezt a 4 6. szakaszban, ahol ki- j mondja, hogy a törvényszerinti leszállítások elkmserését megtagadó hitelezők követelései ío, illetve 15 év okít csak x százalékkal ka- { motoznak és az állam ezeket a követeléseket ezeknek valódi értékén 4 százalékkal karra- í tezó álam papírok ellenében kkajádthatja. ; Ima, egy olyan arwCtig eset, amelynek lénye- \ ge <si adósságjkoni pcnzásásnál is fekétlenil tekintetbeveendő. Ha azonban a dolog gyakorlati oldaliát tie- ' kinejük, oäg akadunk majd olyan pénzűmé- í 7-etre, «mö'y ösezeg&zerüiieg ieszáditon: tar- \ tozásait tniáfcb hosszabb időn keresztül’ tized , vissza, de ezek után bizonyos kamatukat is \ lécK. Úgy a rendkívüli, mént a kansatvfesfzatén- \ rési kedvezmények Hét jogosultságát gyedül az a körülmény igazolja, hogy a hitelező a korábban megkapott kisebb összegek segítse- . gével ezek feikamotowtatitia, vagy később ] esedékessé váló kötztfezettség cinek öevóbb megvütása utján pótolni tudja azt a veszte- \ séget, amelyet az adósoknak nyújtott ezen j újabb kedvezmény reánézve jelent. Ha te- [ hát az efexköve^plésnek kompenzáld ók ént való elszámolása a pénzintézetre nézve nem : jd lenit karrvatáiizetési kötelezettség alóla men- j tesrülést is, semmiesetre sem hasz-.nál!hatió fel ; sem a rendkívüli, sem pedig a kamaitvissza- ! térítési kedvezmények igénybevétalie esetén. . A bkdlező valameranyk már azzal is vészit, \ ha nem kamatozó tartozásait követelései- I ncfe kompenzálása képen a törvény kény- \ szentő erejéért! fogva egyáltalán elfogadja, : mert hiszen iíyentnódon elesik az jo száza- lókra leszáSkott mezőgazdasági kövsaxíícsek \ 3 «ttáaaaáé&os, '&mxc a 80 másafékru kszÁB- I tott városi követelések 6 százalékos kamataitól, ennél pedig többet követelni tőle valóban nem is lehet. Mindezekből az következik, hogy a végrehajtási utasítás fd'ülettes törvénymagyarázata gyakorlatilag alkalmazva az eseteknek leglább 90 százalékban nem kerül ellentétbe a törvény szellem-évek Viszont azokban a csekélyszámu esetekben, aho8 olyan ellenkövetelés elszámolásáról van szó, amely után a pénzintézet kamatokat fizetni tartozik, a végrehajtási utasításnak ez a túlságosan általánosító intézkedése a bírói fórumok előtt teljes joggal támadható meg, de mindig) csak abban a mértékben, ema'Jyben a hitelező az ellenkövetelés elszámolásával! kamatfizetési kötelezettség alól is mentesül. Ennél többet azonban, az adósok nem igényelhetnek, mert egyetlen rókáról! még ennél is több bőrt lenyúzni igazin nem lehet. Ezeket az általában 50 százalékra leszállított és nem kamatozó ellenköveteléseket az adósok ma még az eredeti nyerteknek legfeljebb 30 százalékán megvásárolhatják, ami azt jelenti, hogy az eflenköv-eceiések kompenzálásával fizető mezőgazdasági adós teljes tartozását még a legrosszabb esetben is kiegyenlítheti eredeti tartozása 30 százalékának, a városi adós pedig ereded tartozása 48 százalékának megsfdteJŐ készpénzen vásárok betéti könyvekkel. A mezőgazdasági adós tehát ezen az utón is hozzájuthat a Legmagasabb visszafizetési kedvezményhez, a városi adós pedig még a rá megszabott Legmagasabb kedvezménynél is igen lényegesen előnyösebb helyzetbe kerül. Ha azonban az az eset, hogy az illető ellenkövetelés az eredeti név-értéknek nem 3c, hanem már 25 százalékán megvásárolható — ami egyáltalán nem ritka dolog — akkor a mezőgazdaság? adós «zeni az utón teljes tartozását az eredeti összeg 2 j százalékával, a városi adós pedig az eredeti összeg 40 százalékával ti kifizetheti, ami minőikét esetben messze tüibaiddja a legmagasabb engedményt jelentő rendkivüM kedvezményeket ti. Ha nem kamatozó eMienköveteléssel kompenzálni lehetne a 30 százalékra leszállított mezőgazdasági és a 65 százalékra kszálilirott városi adósságokat is, ez azt jelenítené, hogy a mezőgazdasági adós eredetileg 1 millió lejt kitevő tartozását 150—180 ezer lej, a városi adós pedig ugyanezen tartozást 325—390 ezer lej készpénzért vásárolt betéti könyvekkel! ti kiegyenlíthetné, ez pedig már olyan túlzott kedvezmény volna, amelyet az általános gazdasági helyzet semmi képen, sem indokol és amely ennélfogva a hitelezőre nézve a legsúlyosabb sére'm-et jelentené. A gazdasági helyzet mindenben indokolttá rezsi, hogy az adós törvényadta jogaihoz teljes mértékben ragaszkodjék, de serrmtiképen sem ad neki jogot ahhoz, hogy hitelezőjével szemben az erkölcstelenségig menő követelésiekkel lépjen, fel. Kereskedelmi tartozásokért vállalt kezességek következményei. Akinek a törvény betűje érméik szelleménél többet jelent, arra a msegálLhpitásra jut, hogy az adósságok tőkeösszegének leszállítása az ipari és kereskedelmi jellegű tartozásokra semmilyen vonatkozásban sem terjed ki. Ez a felfogás azonban a 69. szakasz bevezető mondatának és b) pontjának csakis szolgai értelmezéséből! eredhet, mert arra az eredményre vezet, hogy a saját adósságai tekintetében minden kedvezményre kétségtelenül jogosulu -adós semmilyen kedvezményben sem részesül azokkal a kezességekkel kapcsolatosan, amelyeket legtöbbször teljesen szemé y es és magánjellegű összeköttetésekből kifolyólag vállalt. Ezzel szemben a 2. és a 31. .szakasz világosan úgy intézkedik, hogy a kedvezményekre egyénileg jogosult adósoknak minden tartozása az adósságrendezést törtörvény kedvezményei aM esik. Mivel pedig a közvetlen adósi viszony a vállalt kezességnél nemcsak kereskedelmileg, hanem még jogilag is erősebb kötőimet jelenít, természetes, hogy mindaz, ami a .közvetlen tartozásokra vonatkozik, legalábbis ugyanolyan mértékben kiterjed a másokért vállalt kezességekből eredő kötelezettségekre is. Kereskedelmi jellegű adóssága csak kereskedőnek lehet és amint arra kerül a sor, hogy ezt bármilyen okból) a kezesnek kell megfizetnie, a tartozás kereskedelmi jellege az ő személyével kapcsolatosan elenyészik s ennek magánjogi vonatkozásai lépnek előtérbe. Az adósságrendezési törvény annyira fiatal alkotás, hogy alkalmazásával kapcsolatosan a bírói joggyakorlat minden vonatkozásban még nem ti alakulhatott ki. Ennek tulajdoníthatók a kereskedelmi tartozásokért vállalt kezességekre vonatkozó ellentétes bírósági ítéletek. A kérdést azonban véglegesen eldönti a Legfelső Scmimitőszék II. tanácsának 957^934- számú döntvénye, helyesebben ennek indokolása. Az ügy előzményei a következők: Egy házaspár, akik közül a férj kereskedő, közösen vesz fel egy adósságot és ezt közös tulajdonát képező városi házára bekebelezte ti. A hitelező a tartozás fedezetéül szolgáló ingatlant bírói'ag elárverezte ti, mire az aszszony a Semmitősvékhez fordul és az adósságrendezési törvény 68. szakasza alapján az árverést jóváhagyó birói határozatnak sémin issén yilvánitását kéri. A Legfelső Semmi- tőszék a kérésnek helyet ad a következő, kivonatosan, de szószerinti fordításban közölt indokolással. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a végrehajtásra okot szolgáltató jelzálogos tartozás a férjre vonatkozóan kereskedelmi, feleségére vonatkozóan azonban magánjogi jelilbgü, ezután pedig így folytatja: „Az adósságrendezési törvény által felfolyamodónak biztosított kedvezmény nem vonható meg tők csak azon okból, mert férje, aki adóstársa és az árverésen eladott ingatlannak vele együtt osztatlan társtnÜaj- donosa, a törvény rendelkezései alól kereskedői minőségére vaké tekintetűd kizáresímt, nem pedig azért, mivel ilyen jogvesztés reá- vonackozólag semmilyen szövegből! sem olvasható ki, jogvesztéseket pedig csakis a törvényhozó statuálhat kifejezett módon, különösen pedig olyan viszonylatban, mkxt az adósságrendezési törvény, amelyben az adósok érdeke predominai.“ ,ddég további indok ti következik per analogiam a msezőgazdasági adósok Lakhelyére vonatkozó feketéiből, arrdy világosain kifejezésre juttatja a törvényhozó azon szándékát, hogy az adósságrendezés dÓnycit családi és osztatlan tulajdonosi ka-pcsoktok alapján kiterjessze még azokra az adósokra is, akik személyükben nem ti feie'ncnck meg a törvény minden követdményének.“ Ez az indokolá.s nemcsak rendkívül! érdekes, bánom rendkivühcsx tanulságos' ti. Kksii- tüik belőle, hogy a törvény érodemezésére teg- iMetékesebb fórum a jogok e&isákíaát a fizetésre kötelezettnek egyéni helyzetétől teszi függővé és nem ismer el reánézve semmiféle jogvesztést még abban az esetben sem, ha a fizetés aíkpjác képező követelés egyéb vonatkozásaiban kétségtelenül kereskedelmi jellegű is. Kitűnik továbbá az ti, hogy ugyanez a fórum az ad óságrendezési törvény Legfőbb irány ed vérnek az adósok védclimét tekinti, minélfogva nem a törvény betűjéhez ragaszkodik, hanem ennek intézkedéseit analógiák segítségével az adósok javára kiterjcsztőleg magyarázza. A hitolélet újraéledése. A 38 napos kamutok Jtérdése, a vaJbta- kölcsönök viszafizetxtii módja, a rendkívüli kedvezmények következi'nényei, az ellénkö- vetdésekkel való kompenzáció és végül a kereskeckimi tartozásokért vájlak kezességek következményei azok a Leglényegesebb pontok, amelyeknek hriiyoekrn érteim ezéséből a Itkelélet újraélesztése helyett az adósok és hitelezők közötti bizalmatlanságnak ujtöb csirái táráik ózhatnak. Semmiesetre sean szabad nvegengiedni azonban, hogy ezek a csirák ismét íelburjánozzanak, hanem minden eszközzel irtani keli őket. Normális körülmények között az adósak és hitelezők érdekei egymással párliuzaartosan haladnak és csakis a rendkiHÜ viszonyok eredménye, hogy ez a két csoport egymással éles ellentétbe került. Elften téteket kiirtani azonban nőm bosszú áll ássa1', büntetéssel, vagy egymás félrevezetésével, hanem csakis egymás érdekeinek kölcsönös megértésével és megbecsülésével Lehet. Nagyon ros-z utón jár az az adós, aki a törvénynek reánézve igen enyhe intézkedéseivel visszaélve, minden igényének szabad érvényesülést enged, de hitelezőjének csak kényszerűségből és akkor is csak per, vagy végrehajtás utján fizet. De ne legyen büszke egyetlen banktisztviselő sem arra, hogy sikerült neki a fizetniakaró, jóhiszemű adós tudatlanságát kihasználni és rajta az ssedékessé vált részletnél valamivel töbEéríiak, — klii tetteik következményeivel tiszt&ban vannak — csakl» ezt használják : bet be vasalni. Minél több esetben „sikerük“ ez neki, annál rosszabb szolgálatot tett kenyéradó intézetének, mert 17 év igen hosszú idő és bőségesen elegendő arra, hogy minden ilyen ravaszkodás eőbb-utóbb napfényre kerüljön. Az adósnak kétségtelen joga, hogy a bármely alkalommal teljesitett fizetési többletnek beszámítását a kamatvtiszatéritési kedvezmény érvényesítése mellett bármikor utólagosan is követelje. Ezek az apró becsapások tehát nemcsak eredménytelenek, hanem még arra ti vezethetnek, hogy a pénzintézettel szemben továbbra is ébrentartsák, sőt igazolják azt a bizalmatlanságot, amelyre komoly okot eddig talán még nem is szolgáltatott. A gazdasági éltet újraéledésének legfőbb akadálya még ma is a bizalmi válság és ennek teljes leküzdésére minden komoly üzletember bizonyára szívesen áldozna még többet is annál, mint amennyi látszólagos hasznot eatik a további bizafmatlaitságot szító fogások intézetére nézve eredményezhetnek. A törvény elsősorban az adósok hesyzeoén kíván könnyíteni, mert a gazdasági élet szán- pontjából produktiv elemeknek ismén el őket, de egyben ícfíameri és honorálja azt *. szempontot is, hogy a gazdaság é&ecoek helyzetük magaslatán áló és hivatásukat koeso- lyoc teljesítő bas&o&aa ti fekétien Ttihrffp m Vaké igaz, hogy ez a kgzvöoásó és táayiqp életbe is léptetett adósságrendeaeB törvény hődéihez viszoctytirw*, a pteazisdsas^i» &&■ ve mérhecetiksa előnyöket jefcat, mat an£- dot ad nekik arra, hc^y vesEctescgafkot teája mértékben átháríthassák saját hméesAüs* re és ezzel iDtef^neadwssék akapgőkéjühat, amiről eddig jóformán sző mi kheteot. Emié a kedvezmények azonban a pésamtéxeOt&M nézve kötelezettség?«: ti jwlmtesMek és meg* kövo»cé& tőéái, hogy a rmgrsk eésgőrS ti betartsák minden imézácedéscc anestk a vít* vénynek, amdynek jövőbeli feswálMsaks«! kŐ- szöohetik. A bankok a ve&ik szemben tefa—MBÜ ipő* nyékét annál köanyciben te^setfeetät, atidt a törvény terhemek takjdcsiképon» hordozói netn ők, hanem a magántit«*«» é> főkhm a betétesek. Esek pedig a kel kapcsoîaitowBî objektiv és fefeétlftasüí tisz- tteletremckó módon bizonyságot tseeeek már árny, hogy mogukraváltóják aaofcat a solyw terheket, amelyeket a közérdek a kfttiáei fekámasztásánsá c^ábói tőfeik megári^tit. A hkel'élet feltámadásának idópootja valóban nem lehet már mcssse, mert a tőke iwmzotgazdaságs rendcítetéséaá fogva dbe- iyezkedést korcs és kamatozni akar. A gazdasági élet viszem számtalanszor ro^motut- ta, íiogy a magántőke és az adósok közötti közvetlen kapcsolt nem btiyaa, mert a hi- ttelczéssel járó kockázat megosztáaáfsak hiányában magában hordozza -a bezaknatiansag csiráit, TTŰsodfogva a tőke óvasos tiermészjear- vcí éles riiemótbea áH. Szükség van tehát a penzmtézettekre, de oh'unokna, asnelyek a helyzet magariatán állanak és a mult lubái- nak liquldállása erdnkében követni hajlandók azt a lépést, amelyet a rajtuk keresztül ismét eSiclyezkedm akaró magántőke dóeriik már megtérte. Csakis így biztosi thatják maguknak mindkét irányban azt a bizalmat, amelyet jövőbeli működőtöknek eredményessége fel- tétieniil megkövetel. A törvény eredményes végrehajtásának követk-ező mozzanata t-ehát a pénzintézetiek kezében von. Rajtuk és ma már egyedül csak rajtuk múlik a válság leküzdése. Ha képesek lesznek minden kicsinyességből) kivetkőzve, a reájuk váró nagy feladatoknak eleget tenni, Kimarosan eljutunk a válság leküzdésének és ezzel a törvény eredményes keresztülvitdönek utolsó stúdiumához, amikor a bankokon keresztül hozzájuttatott tőke segítségével az adóstársadalbm ti bebizonyíthatja, hogy uj produktiv munkára képes és igy méltó a legteljesebb bizalomra is. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE: A kötél legendája 35 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár—Főtér. Vidékiek 4o lejt küldjenek be. Sportember legelső olvasmánya az Ellenzék.
