Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-06 / 5. szám

1938 latnait & 11 ■BLT.n’NTTÉK um Hitelezők is adósok közötti bizalmatlanság csipái az adósságrendezési törvényben Irta: SÁNDOR BÉLA vezérigazgató (Harmadik, befejezd kőziltemény.) K öi csőn visszafizetés betétkönyvekkel A törvény 72. szakasza kimondja, hogy a pénzintézetek kötelesek követeléseik kiegyen­lítéséül kompenzációképen adósaiknak velük szemben fennálló ellenköveteléseit még akkor is elfogadni, ha az adós ezeket a tövrény életbelépte után szerezte meg. Ezek az el­lenikövetelések lehetnek betéti könyvek, kö­telezvények, folyószámlái követelések, birói- iag megítélt követelések stb. Kompenzá­ciós értékük megalapításánál figyelembeveen- dók mindazok a leszállítások, amelyeket a törvény 52. és következő szakaszaiban előirt mag ánegyezs égi, vagy ögyeztető-bi zottság i el­járás folytán szenvedtek. A végrehajtási utasítás hozzáteszi ehhez, hogy az ellenkövetelésekkel valló kompenzá­lás joga nem illeti meg azt az adóst, aki a törvény rendkívüli kedvezményeinek vala­melyikét, vagy az esedékesség előtti fizetés Tkalsnávaií való kamatvisszatérités kedvez- rnényét veszi igénybe. Ez -az utóbbi intézke­dés az adósok körében nagyfokú méltoatkui- kodást váltott ki. Az elégedetlenség dvben minden esetre indokok, mert a végrehajtási utasításnak ez. az intézkedése a törvénnyel ellentétben állt, mindazonákal a gyakorlatban igen ritkán fog előfordulni olyan eset, ami­kor s, végrehajtási utasátásnak ez a felületes tönrsaymagyaarazaäa az Hyananódon fizetni akaró adósokra nézve számhavehető hátrányt jeüen&he*:. A törvény szerkE, magáöegyezség hiányá­ban, az egyeztető bizottság állapítja meg a pénzintézet tartozásainak visszafizetési idő­pontját, quotáját és a térítendő kamatokat A leszállítás tehát báromirányu lehet és mind a három tényező egyformán befolyásolhatja az üfető követelés valóságos értékét, Terme- zetcs, hogy egy 50 százalékkal leszállított, j éven kerssztiil évi egyenlő részletekben tise- raflzeteridő és 3 százalékkal kamatozó be­tét többet ér, mint egy ugyanilyen összegű és lejáratú, de egyátea-Mn nem kamatozó könyvecske, minéJfogva ez a két különböző értékű ellenkövetelés az adósságkompenzái ás ■'zempocntjáfxSl is különbözőképen számolandó el. Nemcsak a mródennapi kereskedelmi élet, hanem maga a törvény is igen messzemenően tekintetbe veszi., hogy a követelés valódi ér­tékét ennek kamatozása erősen befolyásolja, hlangsulyozottan én kifejezetten tekintetbe­veszi pedig ezt a 4 6. szakaszban, ahol ki- j mondja, hogy a törvényszerinti leszállítások elkmserését megtagadó hitelezők követelései ío, illetve 15 év okít csak x százalékkal ka- { motoznak és az állam ezeket a követeléseket ezeknek valódi értékén 4 százalékkal karra- í tezó álam papírok ellenében kkajádthatja. ; Ima, egy olyan arwCtig eset, amelynek lénye- \ ge <si adósságjkoni pcnzásásnál is fekétlenil tekintetbeveendő. Ha azonban a dolog gyakorlati oldaliát tie- ' kinejük, oäg akadunk majd olyan pénzűmé- í 7-etre, «mö'y ösezeg&zerüiieg ieszáditon: tar- \ tozásait tniáfcb hosszabb időn keresztül’ tized , vissza, de ezek után bizonyos kamatukat is \ lécK. Úgy a rendkívüli, mént a kansatvfesfzatén- \ rési kedvezmények Hét jogosultságát gyedül az a körülmény igazolja, hogy a hitelező a korábban megkapott kisebb összegek segítse- . gével ezek feikamotowtatitia, vagy később ] esedékessé váló kötztfezettség cinek öevóbb megvütása utján pótolni tudja azt a veszte- \ séget, amelyet az adósoknak nyújtott ezen j újabb kedvezmény reánézve jelent. Ha te- [ hát az efexköve^plésnek kompenzáld ók ént való elszámolása a pénzintézetre nézve nem : jd lenit karrvatáiizetési kötelezettség alóla men- j tesrülést is, semmiesetre sem hasz-.nál!hatió fel ; sem a rendkívüli, sem pedig a kamaitvissza- ! térítési kedvezmények igénybevétalie esetén. . A bkdlező valameranyk már azzal is vészit, \ ha nem kamatozó tartozásait követelései- I ncfe kompenzálása képen a törvény kény- \ szentő erejéért! fogva egyáltalán elfogadja, : mert hiszen iíyentnódon elesik az jo száza- lókra leszáSkott mezőgazdasági kövsaxíícsek \ 3 «ttáaaaáé&os, '&mxc a 80 másafékru kszÁB- I tott városi követelések 6 százalékos kama­taitól, ennél pedig többet követelni tőle va­lóban nem is lehet. Mindezekből az következik, hogy a vég­rehajtási utasítás fd'ülettes törvénymagyará­zata gyakorlatilag alkalmazva az eseteknek leglább 90 százalékban nem kerül ellentét­be a törvény szellem-évek Viszont azokban a csekélyszámu esetekben, aho8 olyan ellen­követelés elszámolásáról van szó, amely után a pénzintézet kamatokat fizetni tarto­zik, a végrehajtási utasításnak ez a túlságosan általánosító intézkedése a bírói fórumok előtt teljes joggal támadható meg, de mindig) csak abban a mértékben, ema'Jyben a hitelező az ellenkövetelés elszámolásával! kamatfizetési kötelezettség alól is mentesül. Ennél többet azonban, az adósok nem igényelhetnek, mert egyetlen rókáról! még ennél is több bőrt le­nyúzni igazin nem lehet. Ezeket az általában 50 százalékra leszállí­tott és nem kamatozó ellenköveteléseket az adósok ma még az eredeti nyerteknek leg­feljebb 30 százalékán megvásárolhatják, ami azt jelenti, hogy az eflenköv-eceiések kom­penzálásával fizető mezőgazdasági adós teljes tartozását még a legrosszabb esetben is ki­egyenlítheti eredeti tartozása 30 százaléká­nak, a városi adós pedig ereded tartozása 48 százalékának megsfdteJŐ készpénzen vásá­rok betéti könyvekkel. A mezőgazdasági adós tehát ezen az utón is hozzájuthat a Leg­magasabb visszafizetési kedvezményhez, a vá­rosi adós pedig még a rá megszabott Leg­magasabb kedvezménynél is igen lényegesen előnyösebb helyzetbe kerül. Ha azonban az az eset, hogy az illető ellenkövetelés az ere­deti név-értéknek nem 3c, hanem már 25 százalékán megvásárolható — ami egyáltalán nem ritka dolog — akkor a mezőgazdaság? adós «zeni az utón teljes tartozását az eredeti összeg 2 j százalékával, a városi adós pedig az eredeti összeg 40 százalékával ti kifizet­heti, ami minőikét esetben messze tüibaiddja a legmagasabb engedményt jelentő rendkivüM kedvezményeket ti. Ha nem kamatozó eMienköveteléssel kom­penzálni lehetne a 30 százalékra leszállított mezőgazdasági és a 65 százalékra kszálilirott városi adósságokat is, ez azt jelenítené, hogy a mezőgazdasági adós eredetileg 1 millió lejt kitevő tartozását 150—180 ezer lej, a városi adós pedig ugyanezen tartozást 325—390 ezer lej készpénzért vásárolt betéti könyvek­kel! ti kiegyenlíthetné, ez pedig már olyan túlzott kedvezmény volna, amelyet az általá­nos gazdasági helyzet semmi képen, sem indo­kol és amely ennélfogva a hitelezőre nézve a legsúlyosabb sére'm-et jelentené. A gazda­sági helyzet mindenben indokolttá rezsi, hogy az adós törvényadta jogaihoz teljes mérték­ben ragaszkodjék, de serrmtiképen sem ad neki jogot ahhoz, hogy hitelezőjével szem­ben az erkölcstelenségig menő követelésiekkel lépjen, fel. Kereskedelmi tartozásokért vállalt kezességek következményei. Akinek a törvény betűje érméik szellemé­nél többet jelent, arra a msegálLhpitásra jut, hogy az adósságok tőkeösszegének leszállítása az ipari és kereskedelmi jellegű tartozásokra semmilyen vonatkozásban sem terjed ki. Ez a felfogás azonban a 69. szakasz bevezető mondatának és b) pontjának csakis szolgai értelmezéséből! eredhet, mert arra az ered­ményre vezet, hogy a saját adósságai tekin­tetében minden kedvezményre kétségtelenül jogosulu -adós semmilyen kedvezményben sem részesül azokkal a kezességekkel kapcsolato­san, amelyeket legtöbbször teljesen szemé y es és magánjellegű összeköttetésekből kifolyó­lag vállalt. Ezzel szemben a 2. és a 31. .sza­kasz világosan úgy intézkedik, hogy a ked­vezményekre egyénileg jogosult adósoknak minden tartozása az adósságrendezést tör­törvény kedvezményei aM esik. Mivel pedig a közvetlen adósi viszony a vállalt kezesség­nél nemcsak kereskedelmileg, hanem még jogilag is erősebb kötőimet jelenít, természe­tes, hogy mindaz, ami a .közvetlen tartozá­sokra vonatkozik, legalábbis ugyanolyan mértékben kiterjed a másokért vállalt kezes­ségekből eredő kötelezettségekre is. Kereskedelmi jellegű adóssága csak keres­kedőnek lehet és amint arra kerül a sor, hogy ezt bármilyen okból) a kezesnek kell meg­fizetnie, a tartozás kereskedelmi jellege az ő személyével kapcsolatosan elenyészik s ennek magánjogi vonatkozásai lépnek előtérbe. Az adósságrendezési törvény annyira fiatal alkotás, hogy alkalmazásával kapcsolatosan a bírói joggyakorlat minden vonatkozásban még nem ti alakulhatott ki. Ennek tulajdonítha­tók a kereskedelmi tartozásokért vállalt ke­zességekre vonatkozó ellentétes bírósági ítéle­tek. A kérdést azonban véglegesen eldönti a Legfelső Scmimitőszék II. tanácsának 957^934- számú döntvénye, helyesebben ennek indoko­lása. Az ügy előzményei a következők: Egy házaspár, akik közül a férj kereskedő, közö­sen vesz fel egy adósságot és ezt közös tu­lajdonát képező városi házára bekebelezte ti. A hitelező a tartozás fedezetéül szolgáló in­gatlant bírói'ag elárverezte ti, mire az asz­szony a Semmitősvékhez fordul és az adós­ságrendezési törvény 68. szakasza alapján az árverést jóváhagyó birói határozatnak sém­in issén yilvánitását kéri. A Legfelső Semmi- tőszék a kérésnek helyet ad a következő, ki­vonatosan, de szószerinti fordításban közölt indokolással. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a végre­hajtásra okot szolgáltató jelzálogos tartozás a férjre vonatkozóan kereskedelmi, feleségére vonatkozóan azonban magánjogi jelilbgü, ez­után pedig így folytatja: „Az adósságrendezési törvény által felfo­lyamodónak biztosított kedvezmény nem vonható meg tők csak azon okból, mert férje, aki adóstársa és az árverésen eladott ingatlannak vele együtt osztatlan társtnÜaj- donosa, a törvény rendelkezései alól keres­kedői minőségére vaké tekintetűd kizáresímt, nem pedig azért, mivel ilyen jogvesztés reá- vonackozólag semmilyen szövegből! sem olvas­ható ki, jogvesztéseket pedig csakis a tör­vényhozó statuálhat kifejezett módon, kü­lönösen pedig olyan viszonylatban, mkxt az adósságrendezési törvény, amelyben az adó­sok érdeke predominai.“ ,ddég további indok ti következik per analogiam a msezőgazdasági adósok Lakhelyé­re vonatkozó feketéiből, arrdy világosain ki­fejezésre juttatja a törvényhozó azon szán­dékát, hogy az adósságrendezés dÓnycit csa­ládi és osztatlan tulajdonosi ka-pcsoktok alap­ján kiterjessze még azokra az adósokra is, akik személyükben nem ti feie'ncnck meg a törvény minden követdményének.“ Ez az indokolá.s nemcsak rendkívül! érde­kes, bánom rendkivühcsx tanulságos' ti. Kksii- tüik belőle, hogy a törvény érodemezésére teg- iMetékesebb fórum a jogok e&isákíaát a fize­tésre kötelezettnek egyéni helyzetétől teszi függővé és nem ismer el reánézve semmiféle jogvesztést még abban az esetben sem, ha a fizetés aíkpjác képező követelés egyéb vonat­kozásaiban kétségtelenül kereskedelmi jelle­gű is. Kitűnik továbbá az ti, hogy ugyanez a fórum az ad óságrendezési törvény Legfőbb irány ed vérnek az adósok védclimét tekinti, mi­nélfogva nem a törvény betűjéhez ragasz­kodik, hanem ennek intézkedéseit analógiák segítségével az adósok javára kiterjcsztőleg magyarázza. A hitolélet újraéledése. A 38 napos kamutok Jtérdése, a vaJbta- kölcsönök viszafizetxtii módja, a rendkívüli kedvezmények következi'nényei, az ellénkö- vetdésekkel való kompenzáció és végül a kereskeckimi tartozásokért vájlak kezességek következményei azok a Leglényegesebb pon­tok, amelyeknek hriiyoekrn érteim ezéséből a Itkelélet újraélesztése helyett az adósok és hitelezők közötti bizalmatlanságnak ujtöb csirái táráik ózhatnak. Semmiesetre sean szabad nvegengiedni azonban, hogy ezek a csirák ismét íelburjánozzanak, hanem min­den eszközzel irtani keli őket. Normális kö­rülmények között az adósak és hitelezők érdekei egymással párliuzaartosan haladnak és csakis a rendkiHÜ viszonyok eredménye, hogy ez a két csoport egymással éles ellen­tétbe került. Elften téteket kiirtani azonban nőm bosszú áll ássa1', büntetéssel, vagy egymás félrevezetésével, hanem csakis egymás érde­keinek kölcsönös megértésével és megbecsü­lésével Lehet. Nagyon ros-z utón jár az az adós, aki a törvénynek reánézve igen eny­he intézkedéseivel visszaélve, minden igényé­nek szabad érvényesülést enged, de hitelező­jének csak kényszerűségből és akkor is csak per, vagy végrehajtás utján fizet. De ne le­gyen büszke egyetlen banktisztviselő sem ar­ra, hogy sikerült neki a fizetniakaró, jóhi­szemű adós tudatlanságát kihasználni és rajta az ssedékessé vált részletnél valamivel töb­Eéríiak, — klii tetteik következményeivel tiszt&ban vannak — csakl» ezt használják : bet be vasalni. Minél több esetben „sikerük“ ez neki, annál rosszabb szolgálatot tett ke­nyéradó intézetének, mert 17 év igen hosszú idő és bőségesen elegendő arra, hogy minden ilyen ravaszkodás eőbb-utóbb napfényre ke­rüljön. Az adósnak kétségtelen joga, hogy a bármely alkalommal teljesitett fizetési több­letnek beszámítását a kamatvtiszatéritési ked­vezmény érvényesítése mellett bármikor utó­lagosan is követelje. Ezek az apró becsapá­sok tehát nemcsak eredménytelenek, hanem még arra ti vezethetnek, hogy a pénzintézet­tel szemben továbbra is ébrentartsák, sőt igazolják azt a bizalmatlanságot, amelyre ko­moly okot eddig talán még nem is szolgál­tatott. A gazdasági éltet újraéledésének legfőbb akadálya még ma is a bizalmi válság és ennek teljes leküzdésére minden komoly üzletember bizonyára szívesen áldozna még többet is an­nál, mint amennyi látszólagos hasznot eatik a további bizafmatlaitságot szító fogások in­tézetére nézve eredményezhetnek. A törvény elsősorban az adósok hesyzeoén kíván könnyíteni, mert a gazdasági élet szán- pontjából produktiv elemeknek ismén el őket, de egyben ícfíameri és honorálja azt *. szempontot is, hogy a gazdaság é&ecoek hely­zetük magaslatán áló és hivatásukat koeso- lyoc teljesítő bas&o&aa ti fekétien Ttihrffp m Vaké igaz, hogy ez a kgzvöoásó és táayiqp életbe is léptetett adósságrendeaeB törvény hődéihez viszoctytirw*, a pteazisdsas^i» &&■ ve mérhecetiksa előnyöket jefcat, mat an£- dot ad nekik arra, hc^y vesEctescgafkot teá­ja mértékben átháríthassák saját hméesAüs* re és ezzel iDtef^neadwssék akapgőkéjühat, amiről eddig jóformán sző mi kheteot. Emié a kedvezmények azonban a pésamtéxeOt&M nézve kötelezettség?«: ti jwlmtesMek és meg* kövo»cé& tőéái, hogy a rmgrsk eésgőrS ti betartsák minden imézácedéscc anestk a vít* vénynek, amdynek jövőbeli feswálMsaks«! kŐ- szöohetik. A bankok a ve&ik szemben tefa—MBÜ ipő* nyékét annál köanyciben te^setfeetät, atidt a törvény terhemek takjdcsiképon» hordozói netn ők, hanem a magántit«*«» é> főkhm a betétesek. Esek pedig a kel kapcsoîaitowBî objektiv és fefeétlftasüí tisz- tteletremckó módon bizonyságot tseeeek már árny, hogy mogukraváltóják aaofcat a solyw terheket, amelyeket a közérdek a kfttiáei fekámasztásánsá c^ábói tőfeik megári^tit. A hkel'élet feltámadásának idópootja való­ban nem lehet már mcssse, mert a tőke iwmzotgazdaságs rendcítetéséaá fogva dbe- iyezkedést korcs és kamatozni akar. A gaz­dasági élet viszem számtalanszor ro^motut- ta, íiogy a magántőke és az adósok közötti közvetlen kapcsolt nem btiyaa, mert a hi- ttelczéssel járó kockázat megosztáaáfsak hiá­nyában magában hordozza -a bezaknatiansag csiráit, TTŰsodfogva a tőke óvasos tiermészjear- vcí éles riiemótbea áH. Szükség van tehát a penzmtézettekre, de oh'unokna, asnelyek a helyzet magariatán állanak és a mult lubái- nak liquldállása erdnkében követni hajlandók azt a lépést, amelyet a rajtuk keresztül ismét eSiclyezkedm akaró magántőke dóeriik már megtérte. Csakis így biztosi thatják maguknak mindkét irányban azt a bizalmat, amelyet jövőbeli működőtöknek eredményessége fel- tétieniil megkövetel. A törvény eredményes végrehajtásának követk-ező mozzanata t-ehát a pénzintézetiek kezében von. Rajtuk és ma már egyedül csak rajtuk múlik a válság leküzdése. Ha ké­pesek lesznek minden kicsinyességből) kivet­kőzve, a reájuk váró nagy feladatoknak ele­get tenni, Kimarosan eljutunk a válság le­küzdésének és ezzel a törvény eredményes keresztülvitdönek utolsó stúdiumához, ami­kor a bankokon keresztül hozzájuttatott tőke segítségével az adóstársadalbm ti bebizonyít­hatja, hogy uj produktiv munkára képes és igy méltó a legteljesebb bizalomra is. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE: A kötél legendája 35 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár—Főtér. Vi­dékiek 4o lejt küldjenek be. Sportember legelső olvasmánya az Ellenzék.

Next

/
Thumbnails
Contents